Vas Népe, 1977. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
Gépek az atomenergia termeléshez Az utóbbi években a világ sok országában az energiatermelés növelésének feladatai kerültek a gazdaságfejlesztés és a tudományos-műszaki kutatási programok középpontjába. Ennek okát azonban kár lenne csupán az olaj világpiaci árának emelkedésébenkeresni. Az áremelkedések legfeljebb sokfelé egyértelművé tették, hogy a modern gazdaságok milyen hallatlan mértékben energia-érzékenyek, s hogy a további fejlődés a tüzelőanyag-készletek és a villamosenergia-termelés kapacitásának növelése nélkül elképzelhetetlen. A század első évtizedeitől számítva napjainkig a világ energiaszükséglete általában 10—15 évenként megduplázódott. Legújabban már 10 év alatt. E növekedési tempóval való lépéstartás egyik, nem olcsó, de biztos eredményt ígérő módja az atomerőművek építése. JÓL ÉLHETNEK MAJD A VÁLLALATOK A KGST tagországok főként a Szovjetunió ösztönzésére lényegében már a 60-as évek elején hozzáláttak egy közös program kidolgozásához, azért, hogy 12 évtized alatt az európai szocialista országok villamosenergiarendszerében az atomerőművek vegyék át a főszerepet. . Az azóta elkészült távlati fűtőanyag és energia ellátási komplex program egyik célja például, hogy a 90-es évek elejére a KGST tagországok villamosenergia fogyasztásának megközelítően a felét már atomerőművekben állítsák elő. E programnál (miként az egész világon is) egy teljesen új gyártási ág bontakozik ki Magyarországon és a többi baráti országokban egyaránt: az atomerőművi berendezések gyártása. E termékek rövidesen igen keresettek lesznek és 5—6 év múlva ezek gyártásából a vállalatok egész sora élhet majd jól. ÚT MŰSZAKI KULTÚRA ALAPJAI Aligha túlzás tehát nagy horderejűnek ítélni, hogy az utóbbi években a Szovjetunióval megkötött kutatási, fejlesztési és gyártásszakosítási egyezmények révén több magyar gyárban és kutatóintézetben máris megkezdődhetett néhány atomerőművi berendezés, eszköz és műszer gyártása, fejlesztése. Mindezzel egy új műszaki kultúra alapjainak lerakása is elindult a hazai iparban. Indokolt új műszaki kultúráról beszélni, hiszen ezek a berendezések, műszerek egy radioaktív folyamat technikai eszközei, márpedig ehhez a technológiához kifogástalan és a biztonságot messzemenően garantáló, kiváló minőségű gyártmányok szükségesek. A CSEPELI MANIPULÁTOROK Partner, segítőtárs nélkül tehát alig gondolhattak volna a magyar vállalatok arra, hogy hozzálássanak e rendkívül magas, számunkra még szokatlan biztonsági és minőségi követelményeket támasztó termékcsoport hazai gyártásának a megszervezéséhez. A Szovjet atomenergetikai berendezéseket gyártó ipar tapasztalatai nélkül például a Csepeli Egyedi Gépgyárban sem gondolhattak volna arra, hogy hozzáfogjanak az atomerőművi gőzgenerátorokat karbantartó manipulátorok gyártásához. Ma viszont már indulhat a gyártás, elkészült az első manipulátor, amely a radioaktív térben, menet közben ellenőrzi a generátor csőrendszerét s javítja, ha szükséges. Az ember távolból irányítja a robot munkáját. A manipulátorok gyártáshoz a csepeliek, a teljes szovjet dokumentációt megkapták, a továbbfejlesztése lesz most már — főrészben — az Egyedi Gépgyár feladata. A KÉSZÜLÉK LELKE Az Április 4. Művek kiskunfélegyházi gyáregysége is a speciális vegyszeres vízelőkészítő berendezések gyártásához, nagyobb részt ugyancsak a Szovjetunióban megszerkesztett és kipróbált leírások alaján foghatott hozzá. Itt a különféle szűrőket, hőkicserélőket készítik s a részegységekből a Szovjetunióban szerelnek össze teljes berendezést. Ehhez a berendezéshez a magyar vegyipar készíti a készülék lelkét, egy speciális műgyantát, amely viszont magyar kutatási eredmény. Rövidesen, úgy lehet a kiskunfélegyháziak szerelik majd össze az egész komplett vízelőkészítőt. Erről a tárgyalások, és a tervezés is még nem zárultak le. MŰSZEREK A GAMMÁBÓL Hazai kutatások eredménye (Szovjet konzultációs anyag felhasználásával) a Gamma Művek bórkoncentrációt mérő műszere, amelynek kipróbálása egy szovjet s egy bolgár atomerőműben már megkezdődött. A tervekszerint a Gamma nukleáris műszereiből, a 80-as években többfélét is az atomerőművekben alkalmaznak majd, újabb gyártásszakosítási egyezmények keretében. A Szovjetunióval megkötött szakosítási szerződések nélkül e gyártási ág kiépítése minden reális anyagi alapot nélkülözne a magyar népgazdaságban, így viszont a hazai gépiparnak módja lesz mintegy „megkeresni” a magyar atomerőművek beruházási, fenntartási költségeit is. (S) Magyar—szovjet kooperációval fantomok készülnek a a budapesti Sugárbiológiai Intézetében. A veszélyes sugárzások hatását kockázatos lenne élő emberi szervezeten tanulmányozni, ezért alkalmazzák a fantomokat. Képünkön: Beteget helyettesítő fantomtörzs röntgen átvilágítás közben. Az elmúlt tél 1,4 milliárd forint kárt okozott hazánk útjain. A rendkívül csapadékos időjárás megrepesztette azokat az utakat, amelyeket nem fed jó minőségű aszfaltburkolat. A KPM útosztályának vezetője szerint április közepéig a főútvonalakat kell rendbehozni, a többit pedig júniusközepéig szükséges megjavítani. A Közúti Igazgatóság Vas megyei vezetője, Szabó Zoltán kijelentette: megyénkben március 31-ig elkészülnek valamennyi út kátyúzásával, javításával. Meg is invitálta az újságírót: nézzük meg együtt, mit kell még tenni, hogyan állnak a munkákkal, tartható-e a határidő. Robog a gépkocsi, s ha valami nincs rendben az úton, Kövér József osztályvezető főmérnök felírja egy füzetbe. Őriszentpéterig tíz-tizenkét bejegyzés sorakozik a lapon. Benn a községben gyeptégláznak, csinosítják a buszváróterem környékét, a benzinkútnál a KPM egyik kocsija áll. A művezető jelenti: minden rendben, anyag is van elég. Nagyrákos után találkozunk a kátyúzók egyik brigádjával. Jól haladnak, látszik, hogy „hajtanak". — Azt hiszem, egy ezressel több lesz a borítékban, mint februárban volt — fordul az igazgatóhoz Nagy Árpád brigádvezető. Gyors számolás, ez az eredmény jön ki a logarlécen is. Egy aprótermetű ember lép oda, fizetésemelést kér, mondván: harmadik gyerekének építi már a családi házat, több pénz kellene. Rövid vita bontakozik ki, milyen a bérfejlesztés lehetősége, hogyan viszonyul az útépítők keresete más szakmák embereihez. Szabó Zoltán elmondja, mire lehet idén számítani, mik az idei feladatok, végül megköszöni a brigád helytállását a kommunista szombaton. — Magunknak csináltuk — válaszolják az emberek. A környéken laknak valamennyien, nekik is szükségük van a jó utakra. Bajánsenyén a határátkelőhelynél elvégzendő munkát nézzük meg. Az új épületet most rendezik be, a KPM még szalagkorlátról, felfestésről gondoskodik, de burkolat is kerül még egy darabon az útra. Veleméren éppen elkészült a műemléktemplomhoz vezető út, készül a parkolóhely. A Nyugat-dunántúli Intézőbizottság megrendelésére dolgoznak itt az emberek. Az új út széles, sima, biztos vezetésű. — Hiába javítunk, ha állandóan tönkreteszik a munkánkat — mutat ki az igazgató a kocsiból. Gyakran látni tönkretett padkát: traktorosok, fogatosok fogása a lassításhoz, hogy egyik kerék az úton, a másik meg a padkán. Arra nem gondolnak, hogy a percek alatt okozott kárt milyen összegért, mennyi időt igénylő javítással lehet helyrehozni. Iváncon vastag sárréteg árulkodik traktorosok „nagyvonalúságáról”, Velemér előtt szalma fedi vastagon, hosszan az utat. A hanyag fuvarosok mázsányit hullajtottak el, kárt okozva téeszüknek, nehézségeket a közlekedőknek. Gersekarát a következő állomás. Töltik a kátyúkat, de nem simítják el. — Miért nem dolgozik a henger? — Egy órával ezelőtt romlott el. A gépkocsiban beépített URH-készülék. Beszólnak Vasvárra, küldjenek egy másik gépet. A télen kétezer tonna sót szórtak le a megyében, ez is rongált. Március hónapban nyolcezer tonna bitumenes keverék került az utakra, nagy munkát végeztek tehát a javítók. Márciusban befejeződik a tél okozta károk helyreállítása, új építések kezdődhetnek. Vas megye úthálózata jó, a cél még több, jó minőségű út kialakítása. Ezért jogos a KPM kérése: mi, közlekedők is óvjuk a megye útjait. De legalább kárt ne tegyünk bennük... kr át őrjárat a vas népe 38 alapszervezetben — ipari termelő üzemben, kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatnál, pénzintézetben és szövetkezetben — dolgoznak a KPVDSZ Vas megyei bizottságához tartozó szakszervezeti tagok. A közel kilencezer dolgozó munkájáról, sorsuk alakulásáról, a megye kereskedelmi ellátottságáról, a szocialista brigádokról, újításokról, az üdülési lehetőségekről tanácskoztak szakszervezeti nagyaktíva ülésen kedden Szombathelyen a Fegyveres Szervek Klubjában. A tanácskozáson megjelent dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára, Magyar Gyula, a megyei párt vbtagja, az SZMT vezető titkára, valamint a párt-, tanácsi és tömegszervezetek számos vezető képviselője. Az írásos beszámolókból és Sebestyén Józsefnek, a KPVDSZ megyei bizottsága titkárának szóbeli kiegészítőjéről kibontakozott a szakmához tartozó dolgozók aktív munkája. Jellemző adat például, hogy 1976-ban az említett vállalatoknál és intézményeknél 529 személy kapott „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. A szocialista brigád cím elnyeréséért 35 alapszervezetben 376 brigád versenyzett 4042 taggal, 264 kollektíva 2840 tagja pedig már elérte a szocialista brigád címet. Az újítómozgalom is szélesedik. Tavaly 243 dolgozó 245 újítási javaslatot nyújtott be. Ezekből 96-ot elfogadtak és 93 újítást már be is vezettek. Három személy elnyerte a kiváló újító címet. Tavaly 66 (1975-ben 59) fiatal nyerte el a „Szakma Ifjú Mestere” címet. A munkavédelmi oktatást orvosok bevonásával és filmvetítéssel egybekötve szervezték meg. A munkahelyi balesetek és a kiesett mukanapok száma csökkent: 1975-ben 99 balesetet és 2466 kiesett munkanapot, 1976-ban 91 balesetet és 1507 kiesett munkanapot tartottak nyilván. Az SZMT munkavédelmi felügyelője két gazdasági vezetőt részesített figyelmeztetésben munkavédelmi hiányosságok miatt. A szakszervezeti bizottságok nagy gondot fordítanak a segélyezési és szociális ügyekre, az üdülési lehetőségek kihasználására. Tavaly 783 üdülőjegyet osztottak szét, köztük több szanatóriumi és külfödi cseréje- kilencezer KPVDSZ-tag nevében tanácskoztak gyet. Ezenkívül vállalati üdültetésben 1016 felnőtt és 416 gyermek vett részt. Az üzemi étkeztetést 30 alapszervezetben oldották meg. A többi, kisebb helyeken más vállalatokkal együttműködve segítették elő a dolgozók szervezett étkeztetését. A KPVDSZ megyei bizottsága mellett működő kultúrbizottság a szakszervezeti oktatást, a szakkörök működését, műsoros estek rendezését szorgalmazta. Munkájuk azonban nem minden tekintetben volt jobb az előző évinél. Így például 1975-ben 73 ismeretterjesztő előadáson 1611, 1976-ban csak 46 előadáson 1447 hallgató vett részt. A beszámolókhoz számos felszólalás hangzott el. Bátran felvetettték az egyes helyeken jelentkező béraránytalanságokból és munkahelyi zsúfoltságból adódó feszültségeket. Például a Vas megyei Vendéglátó Vállalat bérszínvonalban az ország hasonló vállalatai között a tizenharmadik helyen van és az utolsók között található a megyén belül is. Dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára felszólalásában elmondta, hogy a párt és az állam vezetői országosan ismerik ezt a problémát és kilátásba helyezték a bérrendezést. Ennek mértéke és az időpont azonban az ország teherbíró képességétől függ. A továbbiakban a főtitkár a gazdasági szabályozó rendszer finomításának szükségességéről, a szakszervezeti bizalmiak megnövekedett jogköréről beszélt. Szcz György, a megyei pártbizottság munkatársa a megye kereskedelmi ellátásáról szólva elmondta, hogy tavaly a megyében 6,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de ez elmaradt az országos átlagtól. Hibák mutatkoznak a kereskedelmi vállalatok és az ipari üzemek közötti szerződéses fegyelem megtartásában. Egyes termelő üzemek a tárgyidőszakra (negyedévre) eső szállítási tervüket csak 60—70 százalékra teljesítik. A szezon után érkezett árukra pedig a vásárlóközönség már nem tart igényt. A tanácskozáson e problémákkal összefüggésben felmerült, hogy a kereskedelem erélyesebben lépjen fel az iparral szemben, a szállítási határidők megtartásáért, a lakosság jobb ellátásáért. Németh Ferenc, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának a vezetője a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi vállalatok közötti jobb együttműködés szükségességét hangoztatta és fokozott takarékosságra intette a dolgozókat. Az összefoglalóban rámutattak, hogy a szakszervezeti tisztségviselők nagy felelősséggel vettek részt a tanácskozáson. A tapasztalatok hasznosítása pedig a megye kereskedelmi és vendéglátóipari ellátásának, az ott dolgozók munka- és életkörülményeinek javulását vonja maga után. Az aktívaértekezlet végén a KPVDSZ főtitkára hosszú éveken át kifejtett társadalmi tevékenységéért a „Szakszervezeti Munkáért’ kitüntető jelvény arany fokozatát Sághegyi Gellértnek, a KPVDSZ megyei bizottsága mellett működő szociális bizottság vezetőjének és Lamatsch Antalnak, a bérbizottság vezetőjének, ezüst fokozatát Varga Dezsőnének, a Répcelak és Vidéke ÁFÉSZ szb elnökének, Ostyola Dezsőnének, a szombathelyi ÁFÉSZ szakszervezeti bizottsága gazdasági felelősének és Balogh Gézának, a körmendi ÁFÉSZ szb-titkárának adta át. Ezenkívül 14 tisztségviselő oklevelet és pénzjutalmat kapott. F. L. Tükrök A Műszaki Üvegipari KTSZ 1977-ben 120 millió forint értékű tükröt állít elő. A legkisebbek a fogorvosi tükrök, a legnagyobbak pedig a 3 méter átmérőjűek. Az idén 15 országba exportálnak, az USA-tól, Kuwaitig. Képünkön: Ellenőrzik a kész visszapillantó tükröket. (MTI fotó : Soós Lajos — KS) 1977. április 1. Péntek