Vas Népe, 1977. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
Határidő előtt kellő ütemben, minőségi kifogások nélkül épül a büki SZOT Szálló. A VASÉP Vállalat a beruházó kérésére több mint egy hónappal lerövidítette az átadás határidejét. A munkálatok alapján ma már nem kétséges, hogy július elsejére az építők elkészülnek s átadják az objektumot a berendezőknek. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a jó munka jutalmául 100 ezer forintot utalt át a kivitelező vállalatnak. A tekintélyes összeget — kellő differenciálással — a következő fizetés alkalmával vehetik át az építők. — pi — XXII. ÉVFOLYAM 153. SZÁM Ala 80 FILLÉR 1977. JÚLIUS 1. PÉNTEK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ! Az MSZMP Vas megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja íjjjji Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását, amelyen Losonczi Pál és Lázár György is részt vett. Dr. Gergely István, államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyiségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesítményeikkel gondoskodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavartalanul vehessék igénybe termelésükhöz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb egymillió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes vízellátásba, amely ily módon kiterjed majd a lakosság háromnegyedére. Külön is foglalkoznak a nagy munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és g gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíztiszó telepek bővítését, ami elősorban a nagyvárosokat és üdülőközpontokat, főként Balaton környékét érinti, mi az árvíz elleni védekezéést illeti, világviszonylaton is kiemelkedő eredméyeket értünk el. A kiépített 100 kilométernyi töltésrendt az ország területének ■negyedét, rajta a lakos felének az értékeit közül védi. A mentett te- Sr~ n levő népgazdasági * értéke 500 milliárd '-■** f^rftra becsülhető. A tölték fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépíése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elleni védekezésre, a vizek szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára (Pest megye) az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tolmácsolva egyebek között a villamosenergiaipar hűtővízének felhasználásáról szólt. Van már rá példa — mondotta —, hogy a melegvizet különböző formákban igyekeznek hasznosítani. A százhalombattai hőerőmű temperált vizét az egyik közeli gazdaságban haltenyésztésre, az inotai hőerőműét egy zöldséghajtató telepen hasznosítják s hasonló próbálkozások vannak a Gagarin hőerőmű hűtővizének felhasználására is. A képviselő véleménye szerint érdemes volna e módszerrel szélesebb körben kísérletezni. Vadkerti Miklósné, a feldebrői Rákóczi Tsz párttitkára (Heves megye) a megyének arról a gondjáról szólt, hogy a gyakran levonuló árvizek sok gondot okoznak a lakosságnak, az érintett vállalatoknak, mezőgazdasági üzemeknek. Az árvízvédelmi töltéseket már többször megerősítették, de ez is kevésnek bizonyult. Szükséges, hogy a vízügyi szervek tanulmánytervet készítsenek a Tarna folyó védelmi rendszerének továbbfejlesztésére. A folyót és mellékágait a legnagyobb árvizek levezetésére is alkalmassá kellene tenni. Indokoltnak tartja a képviselő azt is, hogy az ideiglenesen kijelölt szükségtározók helyett végleges tározókat építsenek. Radnóti László a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke (Somogy megye) azoknak a tárgyalásoknak a jelentőségéről szólt, amelyeknek a célja, hogy Magyarország és Jugoszlávia közösen hasznosítsa a Dráva vizét. Csörgits József, nyugdíjas fúrómester (Zala megye) örömmel állapította meg, hogy megyéjében a lakosságnak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez, szemben a 15 évvel ezelőtti 12 százalékkal. Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára (Csongrád megye) elmondotta, hogy az utóbbi nyolc év belvizei a megyében több mint 16 000 lakást rongáltak meg, ebből mintegy tízezer helyett újat kellett építeni. Palóczy Lajosné, a nyírbogáti Rákóczi Tsz főállattenyésztője (Szabolcs-Szatmár megye) a jó ütemben folyó tiszavölgyi árvízvédelmi berendezések fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy (Folytatás a 3. oldalon) A másik véglet? □ • Heti rádió- és tv-műsor ■ras I I isis ■■• I I Hgi •»r l--I '■*’ Délszláv folklórszemle Hazaérkezett Prágából az MSZMP küldöttsége Prágában csütörtökön befejeződött a „Béke és szocializmus” a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóirata által „a Nagy Október és a mai világ” címmel rendezett háromnapos tudományos-elméleti konferencia. A tanácskozáson 66 kommunista és munkáspárt, valamint 10 forradalmi, demokratikus és nemzeti felszabadító párt, illetve szervezet képviselői a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából elemezték annak történelemformáló szerepét és a jelenlegi nemzetközi és nemzeti folyamatokra gyakorolt hatását. A tanácskozás harmadik munkanapján több felszólalás után Konsztantyin Zavodov, a „Béke és szocializmus” főszerkesztője köszönetet mondott a tanácskozáson való részvételért a küldötteknek, majd a konferencia az Internacionale hangjaival véget ért. Csütörtökön hazaérkezett Prágából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Győri Imrének, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett az elméleti tanácskozáson. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly,a KB osztályvezetője fogadta. A Hazafias Népfront megyei bizottságának ülése Tegnap az idei falugyűlések szervezési-tartalmi tapasztalatainak összegezésére, a falusi közélet e fontos fóruma továbbszélesítésének kimunkálására ült össze Szombathelyen a Hazafias Népfront Vas megyei bizottsága. Az ülést, amelyen megjelent és felszólalt dr. László Andor, a népfront országos pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke, nyugalmazott államtitkár is, dr. István Lajos, a bizottság elnöke nyitotta meg. Rajkay László, a város- és községpolitikai munkabizottság vezetője, megyei főépítész beszámolója hangzott el ezután. Részletesen beszélt a falugyűlések szerepéről, jelentőségéről. Áttekintést adott a több mint 15 ezer résztvevővel lezajlott 235 falugyűlésről, s az elhangzott több mint 700 közérdekű javaslatról, véleményről, kitérve a falugyűlések szervezési kérdéseire is. A beszámolóhoz hatan szóltak hozzá. Az ülés megbízta a megyei elnökséget, hogy a beszámoló és a felszólalások alapján szövegezzen meg ajánló állásfoglalást a következő évi falugyűlések témájára, időpontjára, a szervezési kooperációra. Tekintettel az ülés napirendjének közérdekű voltára, az ülésen elhangzottak ismertetésére részletesen visszatérünk. 1977. első félévében: 643 új lakás A lakásépítő vállalatok országszerte nagy erőfeszítéseket tesznek az új otthonok átadási ütemének javításáért. Az első félévben csaknem két és fél ezerrel több lakást adtak át hazánkban, mint egy évvel korábban. Vas megyében az év első hat hónapjában 643 család költözhetett új otthonába. A lakások zöme Szombathelyen készült el, de Celldömölkön, Körmenden, Sárváron, Répcelakon is adtak át állami, OTP, vagy szövetkezeti lakást. Az építkezések üteme megyénkben is jobb, mint egy esztendővel korábban. Képünkön: Beköltözésre vár a legújabb szombathelyi épület a Joskar-Ola városrészen. A Vasiak Pakson A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium 11 negyedikese a nyár két hetét Pakson, az atomerőmű építésén tölti, s őket mutatjuk be lapunk 1 4. oldalán Gottwald Ká Kroly képriportjában. Aratási gépek rendben vannak Hatvan új kombájn áll neki a gabonatábláknak idén Vas megyében. Háromszázötven teherautó és majdnem kétezer pótkocsi viszi a tárolóhelyekre az aratás eredményét, de ha a szárítókhoz kanyarodik a gépkocsisor, az sem okozhat különös gondot: napi 1560 vagon most a megyében levő szárítók kapacitása.A napokban a termelőszövetkezetekben folyó gépszemlék is megnyugtató eredménnyel zárultak, technikai akadálya nem lehet az eredményes aratásnak. Hiányzik a CK—5 típusú kombájnhoz a dobkosár, nem lehet kapni a K—453- as bálázót, s hiába keresik a gazdaságok a PF 05-ös kazaliakót is. Ezekkel a panaszokkal kerestük meg a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat igazgatóhelyettesét, dr. Süle Róbertet. — Az alkatrészellátás gondjai ismertek, ám az aratás idejére megfelelő tartalékok állnak Budapesten a MEGÉV rendelkezésére. Nem új forma az ügyeleti szolgálat, amely azt jelenti, hogy a reggel telefonon kért alkatrészt aznap még szállítják, így folyamatos marad mindenütt a munka. A bálázót külföldről kapjuk, másfél év egyegy tétel átfutási ideje. A kazallakók két éve még elfekvő gépek voltak, senkinek sem kellettek. Itthon erre befejezték a gyártását, most ezt is külföldi cég szállítja. Ezek hiánya azonban nem jelenthet fennakadást, tudunk helyettük egyszerűbb berendezéseket adni. A gépeken nem múlik az aratás sikere ... kr Egyesüléssel Sütőipari és Édesipari Vállalat Kétszázharminc millió forint éves termelési érték létrehozását tervezi a három Vas megyei vállalat összevonásából létrejött Sütőipari és Édesipari Vállalat, amely ma kezdi meg működését. A körmendi, szombathelyi 1. számú és a sárvári üzemben képződött fejlesztési alapot ezután minden esztendőben egy-egy legjobban korszerűsítésre váró üzemrész fejlesztésére, rekonstrukciójára tudják majd fordítani. Bővül termékeik választéka, s lehetővé válik, hogy a megye minden apró településére időben, frissen eljusson a kenyér, péksütemény és a számos édesipari termék. Nyolcszázötvenen dolgoznak az új vállalatnál, korszerűbb, kedvezőbb körülmények között.