Vas Népe, 1977. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

Másfél milliós adókedvezmény A megyei tanács pénzügyi osztályán összesítették már az idei adókedvezmények összegét, melyet a magánkisipa­rosoknak engedtek el lakossági szolgáltatásaik ösztönzéséért.­­ A kisiparosok lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos árbe­vétele tavaly 2700 felvevőhelyen meghaladta a százmillió forintot. (Nem sokkal maradt el a szocialista szektor telje­sítményértékétől), így az idén egymillió 488 ezer forint adó­­kedvezményt kaptak megyénkben a szolgáltató kisiparosok. 1977. AUGUSZTUS 2. KEDD XXII. ÉVFOLYAM 180. SZÁM Ala 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI(--------------------------^------------------------------_ ■§ Az MSZMP Vas megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja­ ­_____________________ A Pravda cikke a helsinki évfordulón A két évvel ezelőtt, au­gusztus 1-én Helsinkiben be­fejeződött európai biztonsági és együttműködési értekez­let évfordulójáról emlékezik meg a moszkvai Pravda hét­fői vezércikke. Az S­ZRP KB lapja megállapítja: „Fennállásának hat évtize­de alatt a szovjet állam kül­politikájának fő célja a béke és a biztonság országunk és a földkerekség számára tör­ténő biztosítása volt és ma­rad. A lenini békepolitika megvalósításakor sikerült el­távolodni a nukleáris hábo­rú veszélyétől, a béke meg­bízhatóbbá vált. Az enyhülé­si folyamat, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését szabályozó elvek, az átfogó egyenjogú együttműködés tartósan a nemzetközi élet részévé vált. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá a két évvel ezelőtt befejező­dött európai biztonsági és együttműködési értekezlet si­kere. Egészében javult a helyzet a kontinensen az elmúlt két év alatt. Bizonyos haladás történt az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsola­tok fejlődésében. Jó példával jár elől a zá­ródokumentum ajánlásainak következetes megvalósításá­ban a Szovjetunió. Meggyő­ző bizonyítéka ennek az ál­lamközi kapcsolatok Helsin­kiben elfogadott tíz alapel­vének az új szovjet alkot­mány­ tervezetébe történő fel­vétele. Nagy jelentőségűek voltak az európai enyhülés megszilárdítására és elmé­lyítésére, konkrét anyagi tartalommal történő megtöl­tésére a legutóbbi legfelső­szintű szovjet—francia tár­gyalások. Az enyhülés ellenségei, a helsinki megállapodás eléré­sének kerékkötői ma külö­nös­­igyekezettel próbálják megakadályozni azok megva­lósítását. Az „emberi jogok” és a Valamiféle „szovjet fe­nyegetés” ürügyén csapott hűhóhoz hasonló rágalom­kampányokat szerveznek a Szovjetunió és a többi szoci­alista ország ellen, szándéko­san meghamisítják a záró­­dokumentum tételeit, egye­seket előtérbe tolnak közü­lük, másokat agyonhallgat­nak. A béke érdekei energeti­kus erőfeszítéseket követel­nek az európai politikai lég­kör további megjavítása ér­dekében. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a po­litikai enyhülést jelentősen előremozdító, azt katonai enyhüléssel kiegészítő szá­mos kezdeményezést tett. Nincs felelősségteljesebb feladat ma a fegyverkezési hajsza beszüntetésénél, a le­szerelésre való áttérésnél — hangoztatta a Pravda. Nyolcadé hetében a belgrádi tanácskozás Az európai biztonsági­­ együttműködési konferen­cia résztvevőinek belgrádi találkozóját előkészítő ta­nácskozás hétfőn 8. hetébe lépett. Harminchárom euró­pai és két észak-amerikai or­szág diplomatái plenáris ülé­sen és munkacsoportokban tekintik át az őszre tervezett konferenciával kapcsolatos még megoldatlan kérdéseket. Mint a konferencia-köz­pontban közölték, a szoci­alista országok képviselői felszólalásaikban hangsú­lyozták: az előkészület fo­lyamán valamennyi résztve­vőnek fel kell adnia előzetes feltételekhez való ragaszko­dását, hogy a biztonság és a kölcsönös előnyöket nyújtó együttműködés érdekében végre megoldást találjanak minden kérdésre. Jurij Voroncov, a Szov­jetunió képviselője megem­lékezett az európai biztonsá­gi és együttműködési kon­ferencia befejezésének má­sodik évfordulójáról. A je­lenleg Belgrádban folyó esz­mecseréről szólva a szovjet delegátus hangoztatta, hogy az össz-európai tanácskozás összehívásának célja: újabb ösztönzést adni a kedvező irányzatoknak, hogy folyta­tódjék és fejlődjék helsinki szelleme, elmélyüljön az enyhülés folyamata. Vance Egyiptomban Cyrus Vance amerikai külügyminiszter hétfőn hat országot érintő, tíz naposra tervezett közel-keleti körút­jának első állomására, az egyiptomi Alexandriába ér­kezett. Még a nap folyamán találkozott Szadat egyiptomi elnökkel. Kedden délelőtt Iszmail Fahmi külügyminisz­terrel tárgyal, a nap máso­dik felében pedig ismét fo­gadja őt Szadat államfő. Szerdán a líbiai főváros érintésével Damaszkuszba utazik, ahol tárgyal a Szíriai vezetőkkel. A továbbiakban felkeresi Jordániát, Szaúd- Arábiát és Izraelt is. A hétfői egyiptomi lapok tudni vélik, hogy az ameri­kai diplomácia vezetője nem tájékozódó jellegű utat tesz, hanem kész amerikai javas­latokat hoz magával a közel­­keleti probléma megoldásá­ra. Washingtoni jelentéseket idéztek, amelyek szerint az amerikai elképzelések között szerepel az izraeli csapatok visszavonása a Sinai-félszi­­getről és a Golán-magasla­­tokról az 1987-es határokhoz közel húzódó vonalakra, a térség jövőjéről dönteni hi­vatott népszavazás megtar­tása a Jordán-folyó izraeli megszállás alatt lévő nyugati partvidékén. Új felüljáró a Dunakanyar autópályán Jelentős állomáshoz érkeztek a Dunakanyar autópályájának építői. Rövidesen át­adják rendeltetésének a Szentendrei úti felüljárót. A hat betoncölöpön álló 18 méter széles, kétszer négysávos felüljáró betonszerkezete már elkészült, most asz­faltozzák és augusztus első napjaiban megtartják a terhelési próbákat. (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele — RS) Tegnap reggel kezdő­dött a nyárvégi ruházati vásár, 30—40% árenged­ménnyel. Már a reggeli órákban több száz vá­sárló tolongott az üz­letek előtt, nyitásra vár­va. Képünk a zsúfolásig telt Centrum Áruház kö­töttáru osztályán készült. Fotó: — hl — Kiárusítás Kommunisták Európában # □ # Tanulópénz ■■■■ | "1 ■■■■ ■■■* |­­ ■■■■ A Nemzetközi Bartók-szemináriumról Kétéves program Százötven millió baromfitartásra Népgazdaságunk számá­ra fontos exportcikk a baromfi A termelőszövet­kezeteknek elsőrendű céljuk jövedelmük növelése. Már ez a két tény indokolja, hogy a megye téeszei fog­lalkozzanak baromfitenyész­téssel, s a legmodernebb, legjobb módszerek szerint, a legjobb eredményt bizto­sító körülmények között te­gyék ezt. De van egy har­madik oka is annak, hogy hét vasi termelőszövetkezet­ben nagy fejlesztést valósí­tanak meg a baromfite­nyésztés érdekében: a BOV sárvári gyára rövidesen el­veszti Zala megyét, hiszen ott is baromfifeldolgozó kombinát épül. K Őriszentpéteren, Szeles­­tén, Sorkifaludon, Vasszé­­csenyben, Petőmihályfán, Nemesbődön és Szentpéter­­fán építenek új, korszerű te­lepeket — ismertette a prog­ramot Görög Lajos, a ter­melőszövetkezetek megyei szövetségének helyettes tit­kára.­­ A hét téeszben harmincöt nagy alumínium­borítású, Bábolna rendszerű istálló épül. Az építkezés összesen mintegy százötven millió forintba kerül, ennek fele lesz­­hitel. A petőmi­­hályfai telep a következő év áprilisában elkészülne már, de az utolsót, az őriszentpé­­terit is átadják a tervek szerint 1978. szeptemberé­ben. — Mennyivel több ba­romfihúst jelent majd a be­ruházás befejezése ? — Tavaly a sárvári gyár 1443 vagon baromfihúst dolgozott fel. A hét telep évi hétszáz vagonnal tudná segíteni a gyárat, de Zala megye kiesése miatt mintegy kétezer vagonos évi pro­duktumra lehet számítani Sárváron. A telepeket az AGROBER és a bábolnai Mezőgazdasági Kombinát tervei szerint a Tanép, a Tóváll, és maguk a termelő­­szövetkezetek építik. Szeles­­tén rövidesen indul is a munka, ez a telep huszon­hét millió forintos költség­gel épül fel. Két év múlva már valamennyi termelő­­szövetkezet telepe működik: ez hétszáz vagon baromfi­hús többletet jelent a nép­gazdaságnak, s mintegy nyolc-kilenc százalékos jövedelemnövekedést a té­­eszeknek. kr Az Egyesült Államok szerepe ■ /I ■ ■ r m WW Líbiai szóvivő az egyiptomi támadásról A Líbia ellen másfél hét­tel ezelőtt végrehajtott ag­resszióban az egyiptomi fél oldalán részt vett az Egye­sült Államok is — közölte hétfőn Tripoliban Abdussza­­lam Dzsallud, a líbiai leg­felsőbb népi kongresszus leg­felsőbb titkárságának tagja. A líbiai vezető politikus újságírók előtt kijelentette: bizonyítékok vannak arra, hogy az Egyesült Államok közvetett és közvetlen mó­don is szerepet vállalt az egyiptomi támadásban. Dzsallud emlékeztetett arra, hogy az agressziót közvetle­nül megelőző időszakban Lí­bia fölött négy amerikai, pi­lóta nélküli felderítő repülő­gépet lőttek l­e. Mint mon­dotta a repülőgépek roncsait bárki megtekintheti. Dzsallud közlése szerint a harcok kirobbanása után az Egyesült Államok úgy dön­tött, hogy fegyvereket szállít Egyiptomnak, „mivel Egyip­tom ereje nem volt elegendő a Líbia elleni agresszióhoz”. A líbiai vezető arra is em­lékeztetett, hogy az egyip­tomi légierő lerombolta a lí­biai Torbruk légibázisát jól­lehet Líbia egyetlen egyipto­mi katonai támaszpont ellen sem intézett támadást. „Nincs szándékunkban agressziót el­követni senki ellen, sem köz­vetve, sem közvetlenül nem lázítunk senki ellen, mert hitünk szerint a forradalom belülről fog jönni” — han­goztatta Dzsallud. A tervezett egyiptomi—lí­biai politikai és katonai ta­lálkozóról szólva a líbiai ve­zető megállapította, hogy a politikai eszmecsere tervét Szadat egyiptomi elnök el­vetette, az egyiptomi hadi­foglyok kicserélésével kap­csolatban pedig idézte Mo­­amer Kadhafi líbiai államfő kijelentését, ami szerint Líbia kész visszaengedni hazájuk­ba az egyiptomi foglyokat, az ilyenkor szokásos összes formalitások mellőzésével.

Next