Vas Népe, 1978. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

Bécs Haderőcsökkentési tárgyalások Bécsben pénteken megtar­tották a közép-európai fegy­veres erők­ és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 165. plenáris ülését A Nyikolaj K. Taraszov szovjet nagykö­vet elnökletével folyó ta­nácskozáson felszólalt Emil Keblusek, nagykövet, Cseh­szlovákia képviselője. A csehszlovák delegátus kifejtette, hogy a nyugati országok úgynevezett közös maximális haderőlétszány­­szint elmélete ellentmond a csapatok és fegyverzet csök­kentése elvének, mert lehe­tőséget ad arra, hogy egyes országok a jelenleginél is magasabb szintre emeljék fegyveres erőik létszámát. Ez viszont megbontaná a katonai erők jelenlegi egyen­súlyát a csökkentés terve­zett körzetében. Keblusek nagykövet a to­vábbiakban­ kifejezte remé­nyét, hogy a közelmúltban kölcsönöse­n előterjesztett kiegészítő létszámadatok le­hetővé teszik a­ NATO orszá­gok számára a Varsói Szer­ződés fegyveres erőinek lét­számával kapcsolatos téves becslésük felülvizsgálását. Ez jó feltételeket teremtene ahhoz, ho­gy haladás történ­jék a fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkenté­sének alapvető kérdéseiben is. Végső búcsú : Ortutay Gyulától Családtagjai, barátai, mun­katársai, a magyar tudomá­nyos élet képviselői kísérték utolsó útjára pénteken Or­tutay Gyula akadémikust, országgyűlési képviselőt, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagját, a Hazafias Népifront Országos Tanácsá­nak alelnökét, a TIT elnö­két, az MTA néprajzi kuta­tócsoportjának igazgatóját. A Mező Imre úti temető díszravatalozójában a gyász­drapériával­ bevont, koszo­rúkkal övezett ravatalnál párt és állami életünk, az MTA vezetői, tudományos életünk jeles képviselői áll­tak díszőrséget. Több diplo­máciai képviselet vezetője is lerótta kegyeletét. Az Elnöki Tanács, az or­szággyűlés és a népfront Or­szágos Tanácsa nevében Bognár József akadémikus búcsúzott az elhunyttól. — Ortutay Gyula indulá­sától fogva meg­győződéses híve, képviselője, majd gya­korlati megvalósítója ko­runk azon nagy politikai áramlatának, amelyet szö­vetségi politikának szoktak nevezni. A szövetségi poli­tikát stratégiai és nem tak­tikai kérdésnek tekintette. Hangsúlyozta, hogy a szoci­alista társadalom modelljé­nek kialakítása során a szö­vetségesek érdekeire messze­menő figyelmét kell­ fordíta­ni. Vallotta: a reformokat nemcsak a nép nevében és érdekében­, hanem aktív köz­reműködésével kell megva­lósítani. Az elmúlt években nagy örömmel és elégtétel­lel látta, hogy milyen jelen­tős sillereket ért el a ma­gyar társadalom a nemzeti egység politikája alapján. Emlékeztetett arra is, hogy Ortutay Gyula politikus­ként, állam- és kormányfér­fiként is maradandót alko­tott. Történelmi jelentőségű érdeme volt az általános is­kola­ reformjában, amelyre a magyar köznevelés és köz­művelődés többi összetevőit is bizton lehetett építeni. Ezen az alapon elindulhatott a tervezés, az alkotás és a politikai küzdelem az ,,em­berközpontú” szocialista közművelődésért, az új szo­cialista értelmiség kialakítá­sáért. Ugyanakkor a­ tudo­mánynak, a néprajznak is avatott mestere volt. Ki­emelkedő képességét bizo­nyítja, hogy a néprazjot, ez­t a legnemzetibb tudományt nacionalizmus, befelé for­dulás és népieskedés nélkül tudta művelni és ezzel a pél­dával hazánkban iskolát te­remtett A magyarban és a népiben nemcsak a sajátosat látta, hanem az emberit és az európait is. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Márta Ferenc akadémikus, főtitkár mondott búcsúbeszédet. A barátok, a családtagok, az egykori munkatársak nevé­ben Baróti Lajos, irodalom­­tudós idézte Ortutay Gyulát. Ortutay Gyulát a sínkert tudós-parcellájában helyez­ték örök nyugalomra. 2 KÖZEL-KELET Kudarc Kairóban Ezer Weizman izraeli had­ügyminiszter pénteken még folytatta tárgyalásait Kairó­ban Abdel Gthani Gamazi egyiptomi hadügyminiszter­rel, s csak azután utazott vissza Izraelbe. Weizman korábbi izraeli hírek szerint eredetileg is kétnaposra tervezte kairói látogatását. Tekintettel azonban a hivatalos egyipto­mi propaganda rendkívül borúlátó megnyilatkozásaira , a kairói rádió például csütörtökön, késő esti adásá­ban közölte, hogy Szadat és Weizman tárgyalásain sem­miféle előrelépés nem tör­tént, s Szadat kudarcról fog beszámolni Carter amerikai elnökhöz pénteken elkülden­dő üzenetében — kissé fur­csának tűnik, hogy az izrae­li hadügyminiszter és egyip­tomi vendéglátója mégis tartják magukat az eredeti — kétnapos — tárgyalási tervhez. Ez egyrészt arra utal, hogy számos olyan kér­dés van, amelyeket Kairó és Tel Aviv továbbra is megvitatásra érdemesnek tart. Másfelől pedig azt is jelzi, hogy az egyiptomi tö­megtájékoztatási szervek szándékosan eltúlozzák a si­kertelenséget. Tel Aviv-i hírek szerint Begin izraeli kormányfő „új javaslatokat” küldött Weiz­­mannal Kairóba, s erre a „ránehezedő belföldi és kül­földi nyomás” kényszerítet­te. Állítólag engedett a Biz­tonsági Tanács 242-es hatá­rozatával kapcsolatos állás­pontjának merevségéből. ★ A paleszinai arab nép melletti szolidaritás nemzet­közi értekezlete kezdődött csütörtökön Damaszkusz­­ban. A konferencián ötven­nél több nemzeti és nemzet­közi szervezet képviseli ma­gát, köztük a Béke Világta­nács is. Javuló kapcsolatok, bizalom NDK—osztrák közlemény Dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár NDK-beli látoga­tásáról péntek este Berlin­ben NDK—osztrák közös közleményt adtak ki, amely hangoztatja: a nyílt légkör­ben, a kölcsönös megértés szellemében folyt­­tárgyaláso­kon­ kifejezésre jutott, hogy a „tartós béke és a nemzetközi enyhülés iránti* közös óhaj, törekvés jó alapja* volt és az jelenleg is az NDK és az Osztrák Köztársaság közötti jószomszédi kapcsolatok­nak”. A két fél megítélése szerint „az együttműködés minden területen kedvezően fejlődik”. A közlemény ki­emeli a gazdasági kapcsola­tok hosszútávú megállapodá­sokon alapuló fejlesztésének fontosságait, s felhívja a fi­gyelmet a kulturális és tu­dományos kapcsolatok terü­letén való számos további lehetőségre.­­ Az NDK—osztrák kor­mányfői a tárgyalásokon meg­különböztetett figyelmet szenteltek az európai hely­zetnek. A közlemény rámu­tat, Wild Stoph és Bruno Kreisky kinyilvánította, hogy „a politikai enyhülésit ki kell egészítenie a katonai enyhü­lésnek”. Ezért „konkrét lé­pések megtételle a fegyverke­zési verseny megszüntetése érdekében az egyik legsür­getőbb feladat­”, és „különö­sen sürgős erősíteni a nukle­áris fegyverek további elter­jesztése megállításának irányzatát”. A két ország síkraszállt a nemzetközi konfliktusok békés, tárgya­lások útján való rendezése mellett a világ minden tér­ségében, és „aláhúzza annak szükségességét, hogy erősöd­jék az államok közötti bi­zalom”. Dr. Bruno Kreisky a­uszitt­­ik­a­i látogatásra hívta meg Willi Stophot, aki a meghí­vást elfogadta. vas népe Vélemény a Moro­­levélről Az Olaszországot kor­mányzó kereszténydemokra­ta párt (DC) vezetősége nem tartja lehetségesnek, hogy engedjen Aldo Moro elrab­lóinak és eleget tegyen zsa­rolásuknak. Erről a párt hi­vatalos lapja, az Il Popolo ír pénteki vezércikkében. A DC vezetőségének csü­törtöki ülésén kialakult ál­láspontot tükröző írás sze­rint a kereszténydemokra­táknak ezekben a nehéz pillanatokban állandó kap­csolatban kell maradniuk a programmegállapodásban érintett pártokkal. A L’ Unita az OKP lapja pénteki szerkesztőségi cikké­ben ugyancsak megállapítja: „a demokratikus rendszer nem adhatja be derekát a terrorizmusnak. Ha beadná, utat nyitna újabb és újabb zsarolások előtt Egy milánói vizsgálóbíró elrendelte a Magneti Marel­­li és a Fáik hét munkásának letartóztatását. Azzal vádol­ja őket­, hogy 1975—76-ban a „Vörös brigádokkal” és az „autonomistákkal” fegyveres felforgató akciókban működ­tek közre. Átadták a Rózsa Ferenc díjakat Pénteken a Parlamentben Várkonyi Péter államtitkár, a minisztertanács tájékozta­tási hivatalának elnöke ki­tüntetéseket adott át újság­íróknak. Az ünnepi esemé­nyen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Grósz Károly, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője és Fodor László a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tőhelyettese. Rózsa Ferenc díjat kapott Hajdú János, a Népszabad­ság munkatársa, Koncz Ist­ván, a Népszabadság rovat­vezető helyettese; Köves Ti­bor, az MTI külpolitikai szerkesztőségének főszer­kesztője; Paizs Gábor, az Esti Hírlap főszerkesztő he­lyettese; Rajk András, a Népszava főm­unkatársa; Rapcsányi László, a Magyar Rádió főmunkatársa; Vár­konyi Margit, a Hétfői Hírek főszerkesztő-helyettese és Vi­­govszki Ferenc, az MTI fotó fő­munkatársa. Harminchár­man részesültek kormányki­­tüntetésben, 16-an vették át a Kiváló M­unkáért kitüntető jelvényt. A mezőgazdasági és erdő­­gazdasági ingatlanok forgal­máról szóló 1977. évi 27. sz. tvr. 1978. január 1-től van érvényben. Az új jogszabály számos korlátozó intézkedést tartalmaz az előzőhöz ké­pest. Így például a külterü­leti földtulajdon felső hatá­rát a mezőgazdasággal élet­hivatásszerűen foglalkozó személyeknél 3 hektárban, más személyeknél pedig 6000 négyzetméterben álla­pítja meg. Az említett föld­területbe a magánszemély saját belterületi és zártkerti, valamint a családtagja kül­területi földtulajdonát is bele kell számítani. A be­számítás szempontjából 3000 négyzetméter szőlő, gyömöl­­csös és erdő 6000 négyzetmé­ter egyéb földterületnek fe­lel meg. Az említett korlátozás — a szerzett jogok védelme ér­dekében — nem érinti a jogszabály hatálybalépése előtt megszerzett földtulaj­dont. Jó tudni, hogy 1978. január 1-től a mezőgazda­sággal élethivatásszerűen nem foglalkozó személy kül­területi ingatlant nem vá­sárolhat. Az új szabályozás szerint, ha a magánszemély tulajdo­nában lévő külterületi föld öröklés folytán haladja meg a földtulajdon felső határát, a tulajdonost kötelezni kell a többletterület egy éven be­lüli elidegenítésére. Az el­idegenítési kötelezettség el­mulasztásának esetére a jog­szabály az állam részére vé­teli jogot biztosít. A Vas Népe munkatársa a témáról beszélgetett Végvári Lajos­sal, a megyei földhivatal he­lyettes vezetőjével, s Kocsis Elemérrel, a földhivatal osztályvezetőjével. Újságíró: Mikor gyakorol­ja az állam az elővételi jo­gát? Végvári Lajos: A járási (városi) földihivatal az ál­lam vételi jogát akkor gya­korolhatja, ha a külterületi többletföld elidegenítésére előírt határidő lejárt és a kötelezett a földet nem ide­genítette el.­­ Külterületi föld öröklése esetén a jogerős hagyaték­­átadó végzés alapján a föld fekvése szerint illetékes já­rási (városi) földhivatal az örököst írásbeli nyilatkozat­­tételre hívja fel. A felhívás­ra az örökös nyilatkozik meglévő föld- és egyéb in­gatlantulajdonáról, valamint foglalkozásáról. Ha az örö­költ külterületi föld megha­ladja a jogszabályban elő­írt mértéket, a járási földhi­vatal a hagyatéki végzésben foglaltaknak az ingatlannyil­vántartásba (telekkönyvibe) való bejegyzéséről és az örökösnek a több­letföld egy éven belüli elidegenítésére való kötelezéséről egy hatá­rozattal intézkedik. Újságíró: — Mi történik, ha az állam mégsem gyako­rolja elővételi jogát? Végvári Lajos: — Ha az állam a vételi jogot nem gyakorolja, a járási földhi­vatal — a kötelezettség to­vábbi nyilvántartása mellett — a tényállást öt éves terv­időszakonként újból felül­vizsgálja. Újságíró: — Mit jó tudni a magánhaszonbérletről? Végvári Lajos: — Az új szabályozás alapján magán­­személy más magánszemély­től és állami földet kezelő tanácsi szakigazgatási szerv­től területi korlátozás és ha­tósági engedély nélkül vehet földet mezőgazdasági műve­lés céljára haszonbérbe. Újságíró: — Milyen egy­szerűsítést tartalmaz az új jogszabály a mező- és erdő­­gazdasági ingatlanforgalmi ügyintézés során? Kocsis Elemér: — Az új jogszabály az állampolgárok tudni a mezőgazdasági ingatlanok Torony ünnepe Tegnap délelőtt a falu felszabadulásának napján kis­diákok rendezték, díszítették Toronyban az emlékligetet a délutáni koszorúzásra. A művelődési házban pedig a falu és hazánk felszabadulása immár 33. évfordulójának megün­neplésére készülődtek. A községi pártvezetőség és a közös községi tanács rendezte az esti ünnepséget, amelyen részt vett Molnár István, a szombathelyi járási pártbizottság első titkára is. Ünnepi beszédében Czimzek Miklós, a szombat­helyi városi tanács elnöke méltatta a felszabadulás nagy je­lentőségét az ország, a megye életében. A közös feladatok­ról, a jövő tennivalóiról szólva a megyeszékhely és a város­környéki községek, köztük Torony gyümölcsöző együttmű­ködésének szükségességét emelte ki a gazdasági és a város- és községfejlesztési feladatokban. A toronyi fiatalok az alkalomhoz illő szép színvonalas műsorral szerepeltek a tegnapi estén. Kitüntetések a Munkásőrségnél Pénteken kitüntetéseket adtak át a Munkásőrség me­gyei parancsnokságán. Koronczai Géza megyei parancsnok emlékezett meg az ünnep jelentőségéről, s ad­­j át a kitün­tetéseket. A honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával tüntette ki őri Józsefet, a kör­mendi járási pártbizottság első titkárát, Honvédelmi Érdem­éremmel Pödör István, a megyei tanács csoportvezetőjét. A Munkásőrség országos parancsnoka a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával tüntette ki Apró Attilát, a vépi szakmunkásképző igazgatóját, Dömpöly Lászlót, a VASI­­KER igazgatóhelyettesét, Matócza Lajost, az ETV és Kovács Ferencet, a VASÉP dolgozóját, valamennyiük munkásőr. 1978. április 1. Szombat

Next