Vas Népe, 1978. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

USA - Kuba Teljes szakítás? Az amerikai szenátus meg­szavazta az Egyesült Álla­mok és Kuba „minden dip­lomáciai és gazdasági kap­csolatának” megszakítását. Az elvek számára nem kö­telező döntést a külügyim­i­­nisztériumi költség­vetés tör­vénytervezetéhez csatolt módosítás formájában fo­gadták el. A módosítás szerzője De­wey Bartlett szenátor dur­ván támadta Rutoát és az afrikai országok belügyeibe való „beavatkozással” vá­dolta. Az amerikai honatya módosítása azt tanúsítja, hogy Washington nem mon­dott le a szocialista orszá­gokra gyak­orlandó nyomás politikájáról. Brezsnyev-beszéd Afrikáról és Vietnamról A hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tar­tózkodó madagaszkári elnök tiszteletére adott díszvacsorán Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő pohárköszöntőjében rész­letesen foglalkozott az afrikai helyzettel és Vi­etnam ügyével. Egyebek közt rámutatott: „Afrika most rendkívül ki­terjedt, és mondhatnám nem túlzottan egészséges érdek­lődés tárgya az imperializ­mus erős részéről — foly­tatta Brezsne­v. A nyugati fővárosokban a rosszemlékű gyarmati időkhöz hasonlóan egymást érik az afrikai problémákkal foglalkozó ta­nácskozások. Korántsem vi­lágos azonban, ki hatalmazta fel őket arra, hogy az afri­kaiak nevében beszéljenek, róluk határozzanak, a föld­rajzi tények ellenére Afrikát az észak-atlanti tömb ér­dekszférájába kapcsolják be. Vajon ki kérte fel őket arra, hogy fegyveres erő­vel durván avatkozzanak be a zairei események­be, összekalapálják az úgynevezett afrikaközi erőket, amelyek célja, hogy afrikaiak kezével gyilkolják az afrikaia­kat? Brezsnyev emlékeztetett a szovjet kormány Afrikával foglalkozó nyilatkozatára, amely kimondja, hogy az imperialisták elképzelései veszélyeztetik az afrikai né­peket, ártanak a békének és az enyhülésnek. Nincsenek önző érdekeink Afrika földjén. Szilárdan fellépünk az ellen, hogy az immerialista monopóliumok elrabolják az afrikai orszá­gok természeti kincseit. Ha­tározottan ellenzünk min­denfajta beavatkozást az afrikai országok és minden más ország belügyeibe — mondotta majd így folytatta: „Szeretnék még egy kér­désről szólni ma. Július ele­jén ünnepli meg a testvért Vietnam népe, s vele együtt sok millió barátja, a Viet­nami Szocialista Köztársaság kikiáltásának második évfor­dulóját. Ma, amikor a vietna­mi népnek a durva és igazságtalan külső nyo­mással kell szembenéz­nie, ismét biztosítjuk a testvéri Vietnamot arról, hogy határozottan támo­gatjuk az új társadalom építésére, a nép életfelté­teleinek megjavítására, elidegeníthetetlen szuve­rén jogainak megvédé­sére, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság, a szo­cializmus megbízható dél-kelet-ázsiai előőrse nemzetközi helyzetének megszilárdítására irá­nyuló erőfeszítéseit. Vietnammal voltunk, va­gyunk és leszünk. Közös ügyünk, a tartós béke, a né­pek függetlenségének és a társadalmi haladásnak ügye, a föld sok milliárd embere létérdekeinek felel meg” — jelentette ki Brezsnyev. Beszéde végén az SZKP KB főtitkára hangoztatta: meggyőződése, hogy a mada­gaszkári elnök látogatása, moszkvai tárgyalásai haté­konyan hozzájárulnak a ba­ráti kapcsolatok elmélyíté­séhez és kiszélesítéséhez, a béke és a haladás érdekében kifejtett közös külpolitikai tevékenység aktivizálódásai­hoz. A Madagaszkári Demok­ratikus Köztársaság elnöke pohárköszöntőjében részle­tesen foglalkozott az afrikai helyzettel, elítélte azokat az imperialista erőket, amelyek azért akarnak tüzet szítani ezen a földrészen, hogy meg­mentsék pusztulásra ítélt pozícióikat. Nép­szava­zás dönt az osztrák atomerőműről Bruno Kreisky kancellár pártjának, a szocialista párt­nak elnöksége az ellenzék vezetőivel folytatott hosszú és eredménytelen tanácsko­zás-sorozata után múlt heti ülésén úgy határozott, hogy az atomenergia békés célú­ felhasználásáról, ezzel össze­függésben az első osztrák atomerőmű üzembehelyezé­séről szóló törvényt — parla­menti elfogadása esetén — november elején népszava­zásra bocsátja. A törvényja­vaslatot a nemzeti tanács szerdán 11 órás vita után, a szocialista párt három főnyi parlamenti többségével el­fogadta. Az atomenergia, illetve a zwentendorfi erőmű kérdé­séről — belpolitikai hordere­­jére való tekintettel — nyi­latkozott az Osztrák Kom­munista Párt elnöke, Franz Muhri. Az atomenergia bé­kés hasznosítását elvben tá­mogató osztrák KP elnöke ismételten rámutatott, hogy a lakosság véleményét nem novemberben, hanem tíz évvel korábban kellett vol­na kikérni, amikor az ak­kori néppárti kormány — a szocialisták és a szabadság­­pártiak teljes támogatásával — döntést hozott a sokmilli­­árd schillinget felemésztő erőmű építéséről. Az ellen­zéki pártok jelenlegi elutasí­tó­­magatartása nem más, mint a jövő évi parlamenti választásokat szem előtt tar­tó taktikai fogás. Az osztrák kommunisták azon az állás­ponton vannak — mondotta nyilatkozatában Franz Muhri — hogy a zwenten­­dorfi erőművet csakis a biztonsági szempontok meg­nyugtató megoldása után szabad üzembe helyezni. K­özös munkával Ü­nnepélyes nyilatkozat és közös közlemény elfo­gadásával befejeződött a KGST XXXII. ülés­szaka. A szocialista gazdasági integrációs szervezet legfelsőbb szerve optimista­­hangom ítélte meg a tag­államok gazdasági életéne­k fejlődési tendenciáit, s azokat a momentumokat, amelyek ma és a jövőben meghatározzák a további közös munkát. Közös munka. Talán ez az egyik legfontosabb a kiemelendők közül. Hiszen ebben a szervezetben a tagállamok nem csupán kereskedelmi megállapodások­­kötésére­­törekednek. Céljuk az, hogy valamennyien, közösen járuljanak hozzá a szocialista társadalom épí­téseihez. A jelen szakasz az építőmunka új fázisát jel­zi. További célprogramokat elfogadva, közös beruhá­zásokat megvalósítva a KGST-ors­zágok arra törek­szenek, hogy bizonyos mértékig semlegesítsék a vi­lá­ggazdasági helyzet kedvezőtlen hatását is. Jól pél­dázza ezt a közös energiatermelő és- szállítórendszerek fejlesztése, a tagállamok nyersanyagki­nc­sének kiakná­zására tett együttes lépéseik. A KGST, amely közel harminc esztendeje, mint­­ az európai szocialista országoik gazdasági szer­vezete jött létre, ma már további két földrészen te­vékenykedik. Tagjainak sorába lépett Mongólia és Kuba, s most az egységes Vietnami Szocialista Köz­társaság is. Ez a tény sok mindent kifejez. Isme­retes, hogy a szocialista közösség országai a kezdeteik­től fogva erejükhöz mérten támogatták Vietnam né­pét. A gazdasági segítség azonban egy időre a kato­nai segítség mögé szorult. A háború hosszú éveiben a szocialista vívmányok megvédése volt a feladat az indokínai országokban. Ma, az immár újra egységes Vietnam 50 milliós népe a szocialista építés hatal­mas feladatainak megvalósítását tűzte ki célul maga elé. Nyilvánvalóak a nehézségek. Ismeretes: a kalan­­dorpolitikát folytató soviniszta kambodzsai vezetés háborús összetűzéseket provokált ki szomszédjával, s kiéleződött a vietnami—­kínai viszony is. Nem titok. Peking nem utolsósorban azért folytat Vietnammal ellenséges­­politikát, mert Hanoi nem szolgálja ki a maoisták szovjetellenes céljait, s­­a szocialista közös­ség részének tartja magát. My M­agyarország a KGST alapító tagjai közé tarto­­zik. Hazánk, amely nyersanyagban és energia­hordozókban szegény ország, élvezi azt a lehetőséget, hogy ilyen szükségletei jelentős részét kedvező felté­telek mellett a KGST-n belül elégítheti ki. Az 1990-ig érvényes célprogramok következetes végrehajtása is ezt szolgálja majd. Miklós Gábor Az Arab Liga előtt a két Jemen vitája Péntekig tizenhat állam je­lezte részvételét az Arab Li­gának szombatra Kairóban összehívott rendkívüli ülé­sén, amelynek a Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemen) kérésére meg kell vizsgálnia Ahmed Husszein Al-Ghasmi néhai elnök meggyilkolásá­nak körülményeit. Észak-Jemen a szomszédos Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot (Dél-Jement) vádolja a múlt szombaton Sanaaban elkövetett halálos kimenetelű merénylet meg­szervezésével. Az első észak­jemeni megnyilatkozások Al- Ghasmi meggyilkoltatását még az azóta már kivégzett Szalem Ali Rubin volt dél­jemeni államfő politikai tö­rekvéseivel hozták összefüg­gésbe, legutóbb azonban — egy pénteken nyilvánosságra hozott „szakértői jelentés­ben” — általában az „adeni kormányzatot” említik, nyil­vánvaló célzásként a hétfői sikertelen dél-jemeni puccs­kísérlet leverése után Aden­­ben hatalomra került politi­kai vezetésre. A Dél-Jemen ellen vádaskodó szakértői je­lentést — amelynek összeállí­tásában sanaai illetékeseken kívül részt vett az Arab Ligának egy meg nem ne­vezett képviselője is — a nyugati hírügynökségek az INA iraki hírügynökség sa­naai közlése alapján ismer­tették. A dél-jemeni kormány — mint ismeretes — kezdettől fogva cáfolta, hogy bármi köze lett volna Al-Ghasmi észak-jemeni államfő meg­gyilkolásához. Politikai meg­figyelők most felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a dél-je­meni nemzeti front egyesített politikai szervezete Közpon­ti Bizottsága csütörtökön az­zal vádolta Szalem Ali Ru­bin volt elnököt, hogy indivi­dualista akciókra ragadtatta magát, s háborút próbált szítani a két Jemen kö­zött. Egyelőre nem ismeretes, részt vesz-e maga Dél-Jemen az Arab Liga tanácskozásán, lévén tagja a szadati politi­kával szembehelyezkedő szilárdság frontnak. Egyiptom nemcsak a kö­zel-keleti rendezés kérdésé­ben, hanem az afrikai politi­kában is szembenáll a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság haladó irányvo­nalával. (Konkrét példa az utóbbira az etiópiai—Szomáli­ai háború, amikor a JNDK Addisz Abebát, Egyiptom pedig Mogadishut támogatta.) A dél-jemeni haladó irány­zat megerősödése — mint az egyiptomi megnyilatko­zásokból kitűnik — súlyos aggodalmat kelt Kairóban, amely az elmúlt napok ese­ményeit nemcsak a Dél-Je­men, hanem a Szovjetunió és Kuba elleni vádaskodásokra használja fel. fi bajkonuri látogatás után Jaruzelski szovjet kitüntetése Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke pénteken a Kremlben fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtáborno­kot, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagját, a Len­gyel Népköztársaság nem­zetvédelmi miniszterét. Jaruzelski (képünkön Brezsnyev jobbján) hivata­los látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban és kedden az általa vezetett lengyel kormányküldöttség élén jelen volt Bajkonurban a Szojuz— 30 űrhajó rajtjánál. Leonyid Brezsnyev és Voj­­cseh Jaruzelski meleg, bará­ti légkörű megbeszélésén eszmecserét folytattak a sok­oldalú szovjet—lengyel kap­csolatok megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről. Leonyid Brezsnyev a Vö­rös Zászló rendet nyújtotta át pénteken Wojciech Jaru­­zelskinek a második világhá­ború idején az antifasiszta harcokban szerzett érdemei­ért és a két ország fegyve­res erői fegyverbarátsága megszilárdításához való hoz­zájárulásáért. A szovjet párt- és államfő rámutatott arra, hogy Ed­ward Gierek legutóbbi moszkvai látogatásakor ki­jelölték az SZKP és a LEMP, a Szovjetunió és Lengyelor­szág együttműködése elmé­lyítésének új lépéseit. Ennek gyakorlati példája a sikere­sen megvalósuló első szovjet —lengyel közös űrkísérlet. Wojciech Jaruzelski me­leg szavakkal mondott kö­szönetet a magas elimerésért. Olasz elnökválasztás Döntetlen a 3. Az olasz „nagyválasztók” a harmadik fordulóban sem tudták megválasztani Itália új elnökét. A pártok eddigi hivatalos jelöltjei közül egyik sem érte el a szük­séges kétharmados többsé­get, ezért Imgrao, a képvise­lőház elnöke újabb szava­zást rendelt el szombat dél­után 3 órára (magyar ,idő szerint). A 4. menettől kezdve már nem szükséges többé a két­harmados többség, az alkot­mány értelmében elegendő lesz az abszolút­­többség is (50 százalék plusz egy sza­vazat.) A római Paese Sera pén­tek esti számában egy kő­ fordulóban is reszténydemokrata vezetőre hivatkozva azt írta, hogy a DC szenátorai, képviselői és tartományi küldöttei Zaccag­­nini főtitkárt jelölik majd. A szociáldemokraták az al­kotmánybíróság elnökét, Paolo Rossit javasolják. Ez utóbbit az OKP-hoz közel­álló körökben nem tartják elfogadhatónak a baloldal szempontjából. Arnaldo For­­lani olasz külügyminiszter, a DC vezetőségi tagja a Mom­­tecitorio folyosóin azt java­solta az alkotmány platform­ján mozgó pártok vezetői­nek, hogy üljenek össze és próbáljanak meg közös je­löltet talál­ni. A szövetkezeti A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetsége több mint fél évszázaddal ezelőtt a szövetkezetiek nemzetközi ün­nepévé nyilvánította július első vasárnapiját. Ebből az alkalomból pénteken Szom­bathelyen a KISZÖV szék­ház nagytermében megyei ünnepséget rendeztek. Az el­nökségben foglaltak helye: a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a három szövetkezeti ágazat vezető képviselői. A résztvevőik először Vár­nai Zseni: „Az atomkorszak küszöbén” című versét hall­gatták meg, majd dr. Holló­­sy István, a megyei szövet­kezeti együttműködési bi­zottság idei soros elnöke, a TESZÖV titkára mondott megnyitót. Ezután­ Máthé Sándor, a megyei tanács el­nökhelyet­­tese méltatta a lap jelentő­ségét és a három szövetke­zeti ágazat­ megyei eredmé­nyeit . Ma megemlékezni jöt­tünk össze azzal a céllal, hogy­­köszöntsük a szövetke­zőket, mindazokat, akik szö­vetkezetekbe tömörülve a társadalmi felemelkedés, az emberiség jobb jövőjéért munkálkodnak, hogy rövid összegezését: adjuk társadal­mi és gazdasági fejlődésük­nek, a szövetkezeti mozga­lomban ellent eredményeik­nek — mondotta a szónok, majd részletesen elemezte a különböző szövetkezetek eredményeit. Külön kiemelte azt a tényt,­­hogy az idén 30 éve annak, hogy a párt kezdeményezé­sére hozzákezdtün­­ a mező­­gazdaság szocialista átszer­vezéséhez. — A két munkáspárt egye­sülését követően — 1948. má­sodik felében — megyénkben az alsószalestsiekei, és a vas- 1973. július 1. Szombat

Next