Vas Népe, 1978. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

Jókedvűen, politikusan országszerte zajlanak a havannai XI. Világifjúsági találkozó jegyében rendezett kis-VIT-ek. Hazánk ifjúsága együtt ünnepel a távoli Ku­bában lévő társaival. Megyénkben pénteken es­te kezdődött a kétnapos kis- VIT. Négy országból érkez­tek delegációk a vasi KISZ- esek meghívására: a Mari ASZSZK-ból, Bulgáriából, Jugoszláviából és Ausztriá­ból. A külföldi csoportok szombaton egy-egy járás, KISZ bizottságának vendégei voltak. A szovjet delegáció Szombathellyel ismerkedett, az osztrákok Vasvár, Kőszeg fiataljaival találkoztak. Dél­után, a két delegáció Velem­­ben „futott össze”, ahol nyomban jó hangulat, tánc, zene és ismerkedés alakult ki. A bulgáriai Razgrad me­gyéből érkezett fiatalok Sár­vár város és járás neveze­tességeit, üzemeit tekintették­­meg. A szlovén küldöttséget Körmend KISZ-esei látták vendégül. Vasárnap több száz fiatal népesítette be a vépi szak­munkásképző intézetet. Ünne­pi díszbe öltöztek a csodála­tos szépségű park és az épü­letek. Mindenütt zászlók, plakátok, feliratok, VIT- emblémák tarka sokasága. VIT-bazárok kínálták a ta­lálkozó jelvényeivel ellátott trikókat, sapkákat és egyéb emléktárgyakat. A zenés ébresztő után ko­ra reggeltől „élt” a tábor. Mindenki beszélget,­­barátko­zik. Nem számítanak a nyel­­vi nehézségek, nem számít a bőr színe — az intézetben tanuló afrikai és ázsiai fia­talok is együtt énekeltek, táncoltak a „hivatalos” ven­dégekkel. Délelőtt változatos sport­­versenyek követték egymást: lövészverseny, rönkemelés, távolugrás és a „fénypont”, a kispályás foci­bajnokság. Egyszerre három pályán ker­gették a labdát a csapatok, egyszerre négy-öt nyelven hallatszott a bíztatás. A sok jókedv, vidámság, tréfa mellett helyett kapott a komoly szó is. A sportver­senyek idején ültek össze a delegációk vezetői és a ven­déglátók, hogy egymás ifjú­sági szövetségeinek munká­jával ismerkedjenek. A té­ma: az ifjúsági szervezetek résztvétele a gazdasági épí­tőimunkában. Elsőként Raáb Károly, a megyei KISZ bi­zottság ifjúmunkás felelőse ismertette a KISZ szerepét a gazdasági építőimunkában. Kitért a megvalósítás külön­böző formáira: a brigádmoz­galomra, a különböző szak­mai versenyekre és a társa­dalmi munka akciókra. Majd a delegációvezetők is beszá­moltak saját módszereikről. A felszólalások után élénk beszélgetés alakult ki, sok kérdés hangzott el. Különö­sen az osztrákok érdeklőd­tek az ifjúság beleszólásáról a vállalatok, üzemek életébe, a gazdasági kérdésekbe. A küldöttségek vezetői ebédnél találkoztak a megye párt- és állami vezetőivel. A találkozón megjelent Takács László, a megyei pártbizott­ság titkára, Tuba László, a szombathelyi városi pártbi­zottság titkára, Tóth Ferenc, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára és Horváth Já­­nosné, az SZMT titkára. A vendégek meleg hangon kö­szönték meg a szívélyes fo­gadtatást, elismeréssel nyi­latkoztak a programról és nagyra értékelték a találko­zó jelentőségét, az egymástól nyert tapasztalatokat. Délután kulturális műsor szórakoztatta a fesztivál résztvevőit. Politikai dalo­kat hallhattunk, majd nép­tánc bemutató következett. Nagy sikert aratott az Un­­garesca, a körmendi és a szakonyfalui táncegyüttes műsora. A mari delegációval egy Joskar Ola-i esztrád ze­nekar érkezett, ők adtak ízelítőt hazájuk dalaiból, majd a bolgárok mutatkoz­tak be ugyancsak zenei mű­sorukkal. A Regős együttes szolidaritási műsorát is óriási taps követte. Különösen emelkedetté vált a hangu­lat a Regősék zenéjére meg­indult tánc idején. A fesztivál hangulatának tetőfokán, a rendezvényso­rozat záróakkordjaként tű­zijátékkal és tábortűzzel bú­csúztak a vasi fiatalok ven­dégeiktől. Elégedetten utaz­hattak haza a jól sikerült fesztiválról, mely híven tük­rözte célját: az ifjúság ösz­­szefogásának lehetőségét és szükségességét. (Bp.) Fotó: H. L.. Szombaton este a velemi táborban hatalmas tábortüzet raktak a fiatalok. A mari delegációval érkezett esztrádzenekar hazájuk dalait adta elő. harcoshoz méltóan...” hangzottak fel ezután. — Minden, amit népünk hosszú évtizedek munkájával épí­tett, annak megvédése önök­re vár — hangsúlyozta. — Elődök sora ad példát, hitet, erőt, elvet a hűséges szolgá­lathoz. Hűség és helytállás — ez a katonaeskü lényege. Fegyelmezetten, politikailag egységesen állunk pártunk és kormányunk mellett és továbbra is becsülettel részt veszünk népgazdaságunk munkájában. Ez minden ka­tonának becsületbeli ügye. Ott kell segítenünk, ott se­gítünk, ahol azt a leghaszno­sabban tehetjük — mondot­ta a többi között a maga­sabb egység képviselője, majd ő is köszönetet mon­dott a szülőknek, és sikeres szolgálatot kívánt a katonák­nak. Az esküt tett katonák ne­vében Tömő Kálmán hon­véd tett ígéretet a hűséges szolgálatra, a becsületes helytállásra, az eskü szelle­mében való életre. A megye fiatalsága nevé­ben Horváth Lajos, a KISZ szombathelyi járási bizottsá­gának titkára köszöntötte az ifjú katonákat. — A család helyett a parancsnokaitok, bajtársaitok és a lakosság bizalma és szeretete vesz kö­rül benneteket. Végezzetek becsületes munkát, használ­játok ki a katonaéveket tu­dásotok gyarapítására — hangzottak a KISZ-titkár szavai. Felcsendült az Internacio­­nálé, majd díszmenethez so­rakozott fel az egység, s a néhány hetes katonák elő­ször mutatkoztak be pa­rancsnokaik, hozzátartozóik előtt feszes díszmenetben. A díszebéd után a kato­nák szeretteik körében töl­tötték a délutánt és az este egy részét, hogy másnap a család, az otthon melegével megerősödve folytassák, már mint felesküdött katonák, kétéves küldetésüket. (várhelyi) Fotó: T. I. Az eskü pillanatai. 1978. augusztus 1. Kedd Mindent a betegért?! Hátat fordított a Há­­mán Kató utcának a me­gyei kórház. A főporta át­helyezésével azonban nem szűnt meg minden ellen­őrzés. Annál inkább sem, mivel az irodák maradtak a helyükön. Járókelők és a kórház vezetőinek sze­me láttára alakult ki jó kapcsolat a betegek és a szomszédos élelmiszerbolt eladói között. Megrende­lést és pénzt nyújtottak ki a kezek, s hozták az árut a túloldalról. Élelmi­szer, cigaretta, mosdó­szappan jutott át a kerí­tésen. Majd útrakeltek a palackok is. Biztonságban érezte magát vevő és el­adó, hiszen senki nem szólt. Ki irigyelné a kis pótlékot a kórházi kosztra fogott beutaltaktól? Jobb a választék az üzletben, mint a kórház kis büfé­jében. Ezért voltak elné­zőek a kórház vezetői. A határt azonban tudni kell. Ha nem érzékeli a beteg a különbséget, amely a segítőkészség és a helyzettel való vissza­élés között van, akkor még mindig számítani le­hetne az egészséges el­adókra. Csak nem fognak szeszes italokat átadni a kerítésen! Tiltják ezt írott szabályok, ellenkezik a gyógyulás elemi, íratlan parancsaival is. A palackok azonban csak átkerültek a keríté­sen. A pénzért áru jár. A csereakció meglepte, szó­lásra késztette a járókelő­ket. Az intézmény veze­tői emberi és orvosi mi­nőségükben egyaránt ki­fakadtak jóhiszeműségük kihasználása miatt. Mert mindent a betegért — ér­vényes az intézmény te­rületén. De hogy mi szol­gálja a gyógyulást, azt nem a beteg alkoholszom­­ja dönti el. b. r. Mi szerepeljen a munkakönyvben? Mit kell beírni a mun­kakönyvbe, ha a munká­ból való kilépés napja, a munkaviszony megszűné­sének naptárilag megha­tározott időpontja a sza­bad szombat előtti pén­tekre esik,­­ sok félreér­tésre ad okot. A vállalatoknak és dol­gozóknak ugyanis egy­aránt gondot okozott az utóbbi időben, ha a dol­gozó munkaviszonya a szabad szombat előtti pénteken szűnik meg. A munkakönyvi bejegyzés időpontja ilyenkor azért különösen jelentős, mert a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. vég­rehajtása tárgyában ki­adott 17/1975. (VI. 14.) Mt. számú rendelet 31. §-a szerint az átlagkereset hetvenöt százalékát kite­vő táppénz akkor illeti meg a dolgozót, ha a tár­sadalombiztosítása meg­szakítás nélkül két év óta fennáll. A biztosítás meg­szakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a heti pi­henőnap és a munkaszü­neti nap kivételével egy nap megszakítás sincs. Ha a dolgozó új munkahelyén csak hétfőn állhat mun­kába, akkor biztosítását, a kieső szombati nap meg­szakíthatja, és emiatt — betegség esetén — táp­pénzként részére csak az átlagkereset hatvanöt szá­zaléka jár. A hátrány kiküszöbölé­se céljából egyes esetek­ben különféle — jogsza­bállyal ellentétes — be­jegyzéseket tesznek a munkakönyvekbe. Mit kell ezzel kapcsolatosan tudni? Ha a munkaviszony megszűnésének naptárilag meghatározott időpontja a szabad szombat előtti péntekre esik, a munká­ból való kilépés napja­ként a pénteki napot kell a munkakönyvbe beje­gyezni. A társadalombiztosítás­sal kapcsolatos hátrány bekövetkezése a munka­­viszony bármely címen történő megszűnése ese­tén kellő gondosság mel­lett elkerülhető. Így pél­dául, a munkaviszony dolgozói felmondás követ­keztében szűnik meg, a felmondás időpontját úgy kell megválasztani, hogy felmondási idő leteltének időpontja ne a szabad szombat előtti péntekre essék. Vállalati felmondás ese­tén, ha a felmondási idő utolsó napja elkerülhetet­lenül az ilyen pénteki napra esik, akkor a dol­gozó részére járó — mun­kavégzés alóli — kötelező felmentés ideje alatt le­hetőség van arra, hogy a dolgozó leendő vállalatá­nál a munkaviszony kez­dő napjául olyan napot válasszanak, hogy ne érje hátrány a biztosítás meg­szakítása miatt. Áthelye­zés és közös megegyezés esetén is lehet erre figye­lemmel megállapodni. Előzőleg ügyeljenek erre az ügyintézők, ne pedig a bejegyzésekkel akarjanak helyrehozni valamit. Gy. Gy. Gyű­jtményfej tesztet (Lakatos Ferenc rajsa)

Next