Vas Népe, 1979. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! I METE1 PArTBIZOTISIC a a MECYH TrUCt urna Megkezdték a beszámoló vitáját Az olasz testvérpárt kongresszusa Acael György Bresciában Szombaton délelőtt plená­ris üléssel folytatódott az Olasz Kommunista Párt XV. kongresszusa. A delegátusok megkezdték a vitát a kong­resszusi beszámolóról, a bi­zottságok pedig a tézisterve­zet végső változatán dolgoz­nak, hogy a kongresszus elé terjesszék azt jóváhagyásra. Giulio Carlo Argan pro­fesszor, Róma város­ polgár­­mestere, pénteken este a Ca­­pitóli­umban fogadást adott az OKP XV. kongresszusán részvevő külföldi küldöttsé­gek tiszteletére. Az OKP kongresszusára érkezett külföldi küldöttsé­gek — mintegy százan — nem szólalnak fel a tanács­kozáson, hanem Olaszország­ig ter­te tömeggyűléseken vesz­nek részt, mondanák beszé­deiket. Szombaton Rómán kívül 22 városban Velencétől Ná­­polyig tartottak ilyen gyűlé­seket, amelyeken a testvér­pártok és a nemzeti felsza­­badítási mozgalmak, szerve­zetek képviselői tolmácsol­ták népük és szervezeteik üdvözletét az olasz koimmu­■nie tállíin­a. Az MSZMP küldöttségét vezető Aczél György, a Po­litikai Bizottság tagja a lombardiai Bres®iába uta­zott, hogy a szombat esti gyűlésen szóljon az olasz dolgozókhoz. XXIV. ÉVFOLYAM 77. SZÁM ■ 1979. ÁPRILIS 1. VASÁRNAP ■ ÁRA 1,60 FORINT Nagyobb támogatást a közép- és kistelepüléseknek A kormány döntése nyo­mán jelenleg, is tart a hosz­­szútávú településfejlesztési koncepció felülvizsgálata. A kikristályosodott elképzelé­sekről, javaslatokról, a nép­frontmozgalom állásfoglalá­sáról L. Hegedűs László, a Hazafias Népront­ Országos Tanácsának titkára nyilatko­zott. " A településfejlesztés­nél három rendkívül fontos tényezőt kell kiindulásként figyelembe venni. Az első: épületeiben és emberi közös­ségeiben egyaránt minden település hordozza a múltat, egyebek között a történelmi átalakulás pozitív elemeit is. A második tényező — és ez már teljességgel a mainak szól: a település lakosságá­nak az éppen adott időszak­ban biztosítani kell az élet­feltételeket, kielégítve az ál­lampolgárok jogos igényeit. Éppen ezért a hosszú távú el­képzeléseket a politikai dön­tésekben állandóan szembe­síteni kell a valósággal, hi­szen az esetleg csak későn kiigazított tévedések nehezen helyrehozható következmé­nyekkel járhatnak.­­ Ez indokolta a kormány döntését, amely elrendelte az 1971-ben elfogadott hosszú­­távú koncepció felülvizsgála­tát. A kormányhatározat megvalósításának tapaszta­latai gondokra is felhívják a figyelmet. Ezek a nehézsé­gek összetevőikben és meg­oldásukban egyaránt rendkí­vül bonyolultak, néhány lé­nyeges vonást azonban fel­tétlenül ki kell emelni. Az egyik: a lakosság áttelepü­­lése, a lakóhely-változtatás a tervezettnél jóval nagyobb volt. Évente átlagosan 60­ ezer ember költözött be — a kisvárosokat és nagyközsége­ket megkerülve — a nagy­városokba, a megyeszékhe­lyekre, és még néhány más városba, amelyek az iparfej­lesztésben is megkülönbözte­tett helyet foglaltak el. Még több pénzt kívánt a lakás­építés, és az ezzel kapcsola­tos kommunális és egyéb be­ruházás azért is, mert az építkezések fajlagos költsége ezekben a városokban igen magas volt. A városkörnyéki agglomerációkban élő százez­rek pedig alig gyarapodtak.­­ Ésszerű és kívánatos te­hát, hogy a jövőben mérsé­keljék a lakosság beáramlá­sát, s a fejlesztési összegeket elsősorban a települések alapellátásának és a széles körben igénybe vehető kö­zép- és felsőfokú szolgáltatá­soknak a bővítésére fordít­sák. Arányosabb elosztással nagyobb támogatást kell ad­nunk a középfokú közpon­toknak, a kisebb városoknak, amelyeknek a mintegy 6 mil­lió lakosnak otthont adó fal­vak, tanyák ellátásából is részt kell vállalniuk. Nyilvánvaló, hogy a nagy­városok továbbra is kiemelt fejlesztést kívánnak, de emellett javítani kell az el­osztási arányokon, valamivel több pénzt és sokkal több fi­gyelmet fordítva a kisebb vá­rosok és falvak fejlődésére — mondotta befejezésül L. Hegedűs László. Hosszútávú magyar-koreai együttműködési javaslatok Szombaton hazaérkezett Phenjanból az a magyar kül­döttség, amely a magyar- koreai gazdasági és műsza­ki-tudományos konzultatív kormányközi bizottság ne­gyedik ülésszakán vett részt. A delegációt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a kormányközi bi­zottság társelnöke vezette. A magyar—koreai gazda­sági és műszaki-tudományos konzultatív kormányközi bi­zottság március 25. és 29-e között Phenjanban tartotta 4. ülésszakát. A két tárgyaló küldöttséget Borbándi János, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, és Kang Hi Von, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsának elnökhelyettese vezette. Az ülésen áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének eredményeit és meghatároz­ták a további­­munka főbb feladatait. Megállapodtak abban, hogy hosszútávú gaz­dasági együttműködésre vo­natkozó javaslatokat dolgoz­nak ki. Tervbe vették, hogy további tárgyalásokat foly­tatnak a külkereskedelmi áruforgalom fejlesztéséről és megvizsgálják egy hosszúle­járatú kereskedelmi megál­lapodás megkötésének kérdé­sét. Egyidejűleg­ tartotta ülését a műszaki-tudományos­­együttműködési albizottság, amely arról határozott, hogy a jövőben szakmai delegáci­ók, műszaki dokumentációk és termékminták cseréjére kerül is­o­r. Borbándi Jánost fogadta Li Dzong Ok, a KNDK köz­­igazgatási tanácsának elnöke. Koszorúzás, díszünnepség Felszaba­dulásunk évfordulóján Megyeszerte ünnepsége­ken emlékeznek meg ha­zánk felszabadulásának 34. évfordulójáról. A me­gyei díszünnepséget ápri­lis 3-án este hatkor ren­dezik Szombathelyen, a Művelődési és Sportház­ban. Ünnepi beszédet Rácz János, a megyei pártbizottság titkára mond, ezután a Magyar Állami Népi Együttes mu­tatja be műsorát. Kedden délelőtt koszo­rúzásokra kerül sor. A szombathelyi Pelikán parkban és az újperinti temetőben a hazánk fel­szabadulásáért elesett szovjet hősök emlékmű­vénél, a Széchenyi utcá­ban, és a Thököly utcában a munkásmozgalom már­tírjainak emléktáblájánál helyezik el a megemléke­zés és a hála virágait. A Thököly Utcában délelőtt kilenckor, a többi helyen tízkor kezdődik a koszo­rúzás. Április 4-én délelőtt tíz­kor Szombathelyen a Fel­­szabadulási emlékműnél a koszorúzási ünnepség­gel együtt tesznek foga­dalmat a Kommunista If­júsági Szövetség új tag­jai. Ugyanebben az idő­pontban Nemesmedvesen is megkoszorúzzák az Utolsóként felszabadult magyar település emlék­művét. A felszabadulási évfor­duló ünnepségei során kedden délután kettőkor Vasszécsenyben hetvenöt személyes óvodát adnak át. Szolgáltatásbiztonság B­án­ya­ellenőrök V­as megyében Bár elsősorban a szombat­­helyi Gázgyár biztonságtech­nikai dolgait tárgyalták, mű­szaki-biztonsági terveit mi­nősítették a napokban Szom­bathelyen a Kerületi Bánya­­műszaki Felügyelőség (Veszp­rém) vezető szakemberei, szó volt azért a megye kő- és homokbányáiról, s a felső­­csatári talkumbánya üzeme­lési tapasztalatairól is. Az ÉGÁZ szombathelyi gyáregységéről, az itteni biz­tonságtechnikai helyzetről szólván Czintula László, a veszprémi bányaellenőrzők vezetője elmondta: igen nagy felelősséggel és hozzáértéssel végezték el a szombathelyiek a földgázátállítás kemény, nehéz munkáját, nagy körül­tekintéssel építették ki a biz­tonságos gázvezeték rend­szert. Közben sok műanyag­­vezetéket fektettek le, s igen nagy értékű gázveszély-érzé­kelő műszerekkel gyarapítot­ták technikai arzenáljukat. Szombathelyen kilenc év alatt 15 kilométerrel bővült a gázelosztó hálózat vezeték­­rendszere s legalább ilyen hosszon újaikra cserélték a megrozsdásodott, veszélyes csöveket. Igen komolynak mondta azt a munkát is, amit a szombathelyiek a gáz­vezetékek és tartozékaik mű­szaki bizonylatolása, nyil­vántartása terén végeztek. Jó garancia a biztonsághoz az is, hogy a gázgyáriak állan­dóan fejlesztik szakmai tu­dásukat, s nem hanyagolják el a biztonságtechnikai kép­zést. Tragikus balesetek figyel­meztetnek országszerte arra, hogy a gáz nem gyerekjáték. Ezért aztán szigorították is a b­izton­s­ágtec­h­n­i­ka­i előí­rá­so­kat. De Vas megyében — fő­leg Szombathelyen — így is mindig időben beköthették az új épületeket a gázháló­zatba. Főleg az óvodákat, egyéb közintézményeket, de az új lakásokat is. Az ilyen munkákban szinte soron kí­vül segít a Veszprémi Bá­nyaműszaki Felügyelőség a szombathelyieknek. Ezen lesznek a jövőben is — hangsúlyozta a felügyelőség vezetője. Elmondta még: javasla­tukra a tsz-szövetség Vas megyében függetlenített mér­­­­nököt állított a bányák — homok- és kőbányák — élé­re. Ezen bányák is gyara­podtak technikában, meg biztonságban is. Felsőcsatá­ron a veszprémiek javasla­tára olyan módszert vezettek be az itteni sóbányában, hogy általa egyetlen alka­lommal több évre elég követ robbanthatnak le a kőfalról. A felügyelőségnek is gondja van arra, hogy az építkezé­sekhez mindig legyen elég homok, kő, kavics. De min­dig maximális legyen a ter­melői biztonság. Felsőcsatá­ron a talkumbányászok is el­mondhatják: ilyen viszonyok között dolgoznak. —T— KORSZERŰ SZERSZÁMGÉPEK A Szerszámgépipari Művekben gyártott számjegyvezérléses megmunkáló közpon­tok egy részét a SZIM Fejlesztő Intézetében tervezik, itt dolgozzák ki gyártás­­technológiájukat és az első gépeket is itt készítik el. Később az alapgépek tovább­fejlesztésével tovább bővítik a gépiparban egyre nagyobb tért hódító, nagytelje­sítményű és nagy pontossággal dolgozó gépek választékát. A Szerszámgépipari Mű­vek Fejlesztő Intézetében tervezett legújabb gépeket már számítógépvezérléssel kombinálva, úgynevezett integrált gyártórendszerré lehet bővíteni. A képen: Ki­rály Ferenc meós egy­ megmunkáló központot ellenőriz. Mozgalmas mező Mozgalmas a mező a Szombathelyi Állami Tangazdaság kerületei­ben. A gépek jó szerve­zésével, összpontosításá­val készítik a talajt vető­re. A munkafolyamatok­nál fontos szempont az üzemanyag-takarékosság, amit jól segít a kapcsolt munkagépek használata is. Fotó: T. I. Egymillió COlMtd •tízem A szénbányászat folyama­tos termelésének elősegíté­sére, a lakosság téli tüzelő­jének biztosítására, nem utolsó sorban az őszi csúcs­­forgalom tehermentesítésé­re, a kormány költségvetési ■támogatással az idén is lehetővé tette az engedmé­nyes tüzelőakció megszerve­zését. Az április 2-án kezdődő akcióban az állami és a szö­vetkezeti kereskedelem a ha­zai brikettekre és a hazai szenek többségére — kizáró­lag a lakosság részére — engedményt ad, amíg a meghatározott egymillió 150 ezer tonnás készlet tart. A hazai szeneket — barnaszén, lignit, iszapszén, háztartási kevert szén , mázsánként egységesen 11 forinttal, a ha­zai briketteket nyolc forint­tal árusítják olcsóbban. Ez­zel a lakosság mintegy 125 millió forintot takaríthat meg. Ugyancsak hétfőn kezdő­dik a dolgozók és a nyugdí­jasok részletvásárlási tüzelő­­akciója is, amelynek külön előnye, hogy a 600 és a 900 forintos utalványokra — füg­getlenül a beváltás időpont­jától — szintén kedvezmé­nyesen vásárolható tüzelő.

Next