Vas Népe, 1979. június (24. évfolyam, 151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

I EXPRESSZ ★ Törökország 24 darab IN­F—104 típusú harci repü­■3 ü­rőgépet vásárolt Olaszor­­szá­szágtól — adta hírül leg­­ís­m utóbb a Nea című athéni gH napilap. A görög lap sze­­­­­rint az üzletben szemé­­lyesen Kadhafi, a s líbiai ílit forrad­alom vezetője köz­­öl­­vetített. ★ Az Egyesült Államok ú­t hadügyminisztériuma fo­­lyL­kozza az új hadászati fegyverrendszerek létre­­hozásának ütemét. Mint 1111 a Pentagon jelentette az amerikai haditengerészet , lefolytatta soron követke- 1|| ző repülő kísérleteit a­­ „Tomahawk” típusú cir­■ háló szárnyas rakétával.­­ A rakétát Kalifornia part­i­ Ajl­­ai közelében egy atom­öl­ő‘meghajtású tengeralattjá-­­ róról bocsátották fel. | * Az Egyesült Államok ■ képviselőháza csütörtökön Izal 350 szavazattal 37 ellené­­t||- ben jóváhagyta Carter­­­s elnöknek azt a döntését, fs hogy a Zimbabwe—Rho­­.fél desia elleni gazdasági ti­­i­lalmak továbbra is ér­t ér­vényben maradjanak. Közel-Kelet Az izraeli biztonsági erők­­csütörtökön bejelentették, hogy a megszállt Ciszjordá­­niában letartóztatták az El Fatah nevű palesztin szerve­zet egyik sejtjének vezető­jét. Gamal Hasszán Zaj­ed a közlemény szerint 16 akció­ért felelős. A WAFA palesztin hírügy­nökség közölte, hogy palesz­tin gerillák időzített bombá­kat robbantottak egy Tel Aviv közelében fekvő épület­ben, amelyben Izraelbe újonnan bevándorolt szemé­lyek laknak. A robbanások több embert megöltek és megsebesítettek. Egyiptom fölvette a kap­csolatot a Biztonsági Ta­nács tagjaival, annak érde­kében, hogy hosszabbítsák meg a Sínai-félszigeten állo­másozó ENSZ-erők mandá­tumát — közölték csütörtö­kön az egyiptomi külügy­minisztériumban. m­m­mm *-ig — .... Kompromisszum olaj-ügyben Kompromisszum született a hét vezető tőkésország to­kiói csúcstalálkozójának má­sodik, egyben utolsó napján, a péntek reggeli ülésen az olajbehozatali korlátozások­ról. Ezt nyugatnémet forrá­sok közölték. A kiadandó hivatalos köz­lemény végső szövege még nem készült el — tették hoz­zá ugyanezek a források — de a résztvevők nagy vona­lakban abban állapodtak meg, hogy az Egyesült Álla­mok, Japán és Kanada az általuk szorgalmazott két­éves vagy­ még rövidebb idő­szakról hajlandó öt évre ki­terjeszteni az importkorláto­zó intézkedések időtarta­mát, annyi időre tehát, mint azt a közös piaci kilencek múlt heti strasbourgi dönté­sükben maguk számára elő­irányozták. A tokiói csúcson jelenlevő négy EGK-tagország — Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Olaszország és az NSZK — ugyanakkor, vona­kodva bár, de beleegyezett abba, hogy az olajbehozatali korlátozások együttesen meg­szabott mennyisége — tehát a Strasbourgban kialakított javaslat — helyett országon­ként állapítsák meg a kor­látozások mértékét. A stras­bourgi döntés az volt, hogy a nyugat-európai közösség 1978. évi 470 millió tonnás olajbehozatalát 1980-tól öt évig azonos szinten tartsák. A nyugatnémet források szerint a közlemény sürgeti majd a széntermelés és fel­­használás növelését és az atomenergia-termelés tovább­fejlesztését, figyelembe véve a nukleáris erőművek biz­tonsági kérdéseit is. Közlemény a KGST XXXIII. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) országra és Csehszlovákiába, az egységes konténer-rend­szer továbbfejlesztését. Együttműködési egyezmé­nyeket írtak alá a­­Moszkva —Varsó—Berlin és a Moszk­va—Bukarest—Szófia kö­zötti autóút komplex fej­lesztéséről és rekonstrukció­járól. Több megkötött egyezmény meghatározza a polgári légiforgalom terüle­tén való együttműködést, többek között a nemzetközi repülőterek fejlesztése és egyes légijáratok közös üze­ntel­te­tése területén. Az ülésszak feladatul tűzte ki a célprogramok megva­lósításával kapcsolatos ösz­­szes többi egyezmény elő­készítésének meggyorsítását és ezen egyezményeknek az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásával va­ló összehangolását. Az ülésszak hangsúlyoz­ta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani arra az együtt­működésre, amelynek célja, hogy a termelésiben, elsősor­ban a gépgyártásban, gyor­sabban alkalmazzák a tu­dományos-műszaki haladás vívmányait, mindenekelőtt az új technológiát, fejlesz­­szék a gépek és berendezé­sek gyártáskooperációját. Az ülésszak pozitívan ér­tékelte az első lépéseket, amelyek arra irányulnak, hogy megvalósítsák az előző ülésszakon elfogadott irány­elveket a KGST-tagállamok közötti, sokoldalú együttmű­ködés szervezetének és a ta­nács tevékenységének tovább­fejlesztéséről. Hangsúlyoz­ta, hogy ezt a munkát to­vábbra is aktívan kell foly­tatni. Az ülésszak az eddigi tapasztalatok alapján egy­hangúlag egyeztette és be­vezette a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa alap­okmányába azokat a ponto­sításokat, amelyek a tanács tevékenységének továbbfej­lesztésére, munkája opera­tivitásának növelésére irá­nyulnak. A KGST-tagállamok ismé­telten kifejezésre juttatták azon szándékukat, hogy két­es sokoldalú alapon fejlesz­teni kívánják az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együtt­működést valamennyi szo­cialista állammal, a fejlődő országokkal és a világ többi államával. Az ülésszak megerősíti, hogy a KGST és a tanács tagállamai készek az össz­európai együttműködés ér­dekében, a felek teljes egyenjogúsága alapján meg­állapodást kötni az Európai Gazdasági Közösséggel és az EGK tagállamaival. Az ülésszakon hangsúlyoz­ták, hogy a KGST-tagálla­mok békeszerető politiká­ja, kezdeményezése nagy je­lentőségű a nemzetkö­zi gaz­dasági együttműködés to­vábbfejlesztésében, a fegy­verkezési verseny megszün­tetésében és a leszerelésben, elsősorban a nukleáris fegy­verek vonatkozásában. Az ülésszak résztvevői méltatták a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió nagy jelentőségű hozzájárulását a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti szerződés megkötéséhez, a béke és a leszerelés ügyéhez. Egyhangúlag kifejezés­re juttatták azt a meggyő­ződésüket, hogy a KGST- tagállamok kölcsönös együtt­működése, barátsága és ösz­­szeforrottsága az elkövet­kező években is erősödik és fejlődik népeik a világbéke és a világ biztonsága javá­ra. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka a teljes kölcsönös megértés és elv­társi együttműködés légkö­rében folyt le. Ny­atat a KGST 30. évfordulójáról Harminc éves a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa , a szocialista orszá­gok sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működésének első szerveze­te a világtörténelemben. A KGST tevékenysége mind­ezekben az években a test­véri országok szoros gazda­sági kapcsolatainak fejlesz­tését, a szocialista közösség erejének és összeforrottságá­­nak megerősítését, a szocia­lizmus és a kommuniz­mus építésének ügyét szol­gálja — állapítja meg be­vezetőként a nyilatkozat, majd így folytatódik: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevé­kenysége — harmincéves történelmének valamennyi szakaszában változatlanul arra irányult, hogy még jobban­­erősítse a szocialis­ta országok testvéri együtt­működését, új formákkal és módszerekkel gazdagítsa, amelyek mind teljesebben és hatékonyabban megfelel­nek az országok társadal­mi-gazdasági fejlesztési feladatainak, elősegítik a szocializmus és a kommuniz­mus építésének útján való előrehaladásuk gyorsítását. A kölcsönös áruszállítások egyeztetésével kezdve a testvéri országok fokozato­san áttértek a termelés, a tudomány és a technika egész területét felölelő köl­csönös gazdasági együttmű­ködés magasabb, komplex formáira. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gya­korlatában — a tudomány és technika területén való nemzetközi kooperáció fej­lett rendszere alapján meg­valósul a korszerű techno­lógia, a műszaki tapaszta­latok, az alapkutatások eredményeinek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsította a testvéri or­szágok technikai fejlődésé­nek ütemét. A szocialista or­szágoknak a tudomány te­rületén elért nagy eredmé­nyeit jelképezik a KGST- tagállamok jelentős győzel­mei az Interkozmosz prog­ram végrehajtásában, a nemzetközi személyzetek 1978-ban megkezdett Föld körüli űrrepülései. A sokoldalú együttműkö­dés fejlesztése az emberi tevékenység fő területén — az anyagi termelésben — életre hívta a KGST-tagál­lamok nemzetközi gazdasá­gi szervezeteinek hálózatát, amelyek bevonják a közvet­len együttműködésbe a kü­lönböző országok miniszté­riumait, vállalatait és egye­süléseit és tevékenységüket mind szorosabban összehan­golják a KGST-szervek munkájával. Elért eredményeikre tá­maszkodva, a KGST-tagálla­mok figyelmüket az előttük álló ügyekre, az, új felada­­tokra összpontosítják. A szocialista gazdaság haté­konyságának további növelé­se megköveteli a nemzetkö­zi gyártásszakosítás és koo­peráció elmélyítését. E cél elérésében fontos szerepe van a hosszútávú együttmű­ködési célprogramok kidol­gozásának és megvalósítá­sának , a KGST-tagálla­mok párt- és kormányhatá­rozatainak megfelelően. A­­hosszútávú együttműködé­si célprogramok, a komplex programot konkretizálva és fejlesztve meghatározzák az alapvető társadalmi-gazda­sági fejlesztési problémák megoldását szolgáló együtt­működés egyeztetett stra­tégiáját 1990-ig. A KGST-tagállamok szük­ségesnek tartják, hogy az el­következő évtizedben együtt­működésüket elsősorban a tudományos-technikai ha­ladás minden módon való meggyorsítására; a nyers- és fűtőanyagok, az energia, a gépek és berendezések valamint a korszerű techno­lógia iránti szükségletek ésszerű kielégítésére; a la­kosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való ellátásának javítására. A KGST-tagállamok e célból koordinálják népgaz­dasági terveiket, összeállít­ják a sokoldalú integrációs intézkedések jegyeztetett tervét, valamint kétoldalú,­­hosszú lejáratú (1981—1990) gyártásszakosítási és koope­rációs programokat dolgoz­nak ki. A KGST-tagállamok eltö­kélt szándéka, hogy erősít­sék az összes szocialista ál­ Lammal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következetesen fellépnek a fejlődő országokkal és más államokkal való egyenjogú, kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztéséért, azok társadalmi rendszerétől füg­getlenül. Összegezve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtizedes tevékenysé­gének eredményeit, a KGST XXXIII. ülésszakán résztve­vő küldöttségvezetők kife­jezik a KGST-tagállamok azon szilárd elhatározását,­­hogy a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sok­oldalú gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működést. Szöul Carter Dél-Koreában James Carter, az Egyesült Államok elnöke pénteken kétnapos hivatalos látogatás­ra Dél-Koreába érkezett. Az amerikai elnök, aki a fej­lett tőkésországok tokiói csúcstalálkozójának befeje­zése utáni utazott Szöuliba, megbeszéléseket folytat­tak Csong Hi elnökkel, megláto­gatja a Dél-Koreában állo­másozó amerikai csapatokat és a dél-koreai hadsereg egy­ségeit. Jelenleg 31000 amerikai katona tartózkodik Dél­Koreában. Az amerikai 5. légiflottának óriási támasz­pontja van Oszanban, míg a 7. flotta hadihajói a dél­koreai partok mentén cirkál­nak. Carter választási hadjárata során még azt ígérte, hogy csökkenteni fogják az ame­rikai katonai jelenlétet a térségiben, de mint az utóbbi időben, már többször is hangoztatta, egyelőre nincs szándékában kivonni az ame­rikai szárazföldi erőket Dél- Koreából. Nicaraguai válság A diktátor maradni akar Nem jelenthetett semmiféle megoldást a nicaraguai par­lament csütörtökre összehí­vott rendkívüli ülése a bel­politikai válság megoldására. Somoza ugyanis — mintha kormányát egyáltalán nem fenyegetné az összeomlás ve­szélye — a költségvetés vi­táját tűzte az ülés napirend­jére. Az ellenzéki nicaraguai konzervatív párt képviselői — akik a rendkívüli ülésen Somoza utódlásának kérdé­sét, valamint a válság kikü­szöbölésének lehetőségeit akarták megvitatni — tilta­kozásul a valóban súlyos problémák elhanyagolása miatt bojkottálták a tanács­kozást. Amerikai hírügynökségi je­lentések szerint az Egyesült Államok csütörtökön első al­kalommal szólította fel hi­vatalosan Somozát lemondás­ra, a diktátor azonban ismé­telten­ közölte: „marad min­den áron”. Managua­ „bun­keréből” adott csütörtöki nyilatkozatában Somoza kö­zölte: „amennyiben a kong­resszus lemondásra szólít fel, haladéktalanul feloszlatom...” A sandinista harcosok csütörtökön kivonultak Ma­nagua keleti városrészéből, hogy — mint egyik parancs­nokuk közölte — megkímél­jék a polgári lakosságot a sandinista állások ellen irá­nyuló további pusztító légitá­madásoktól. A Vietnami Szocialista Köztársaság csütörtökön elis­merte a nicaraguai nemzeti újjáépítés kormányát — jelentette a V­NA hírügynök­ség. Az erről szóló üzenet szerint a VSZK kész felven­ni a diplomáciai kapcsolato­kat a nicaraguai ideiglenes kormánnyal. Irán Megjegyzések az alkotmánytervezethez Iráni jogászok és értelmi­ségiek csoportja pénteken határozatban rögzítette meg­jegyzéseit és követeléseit az új alkotmánnyal kapcsolat­ban. A dokumentum egyebek között kimondja: az új al­kotmánynak biztosítania kell a nép legszélesebb részvéte­lét az ország életének irá­nyításában. Az elnök nem gyakorolhat teljhatalmat, ha­táskörét pontosan körül kell határolni. Az alkotmány jel­legéhez a jogászok több megjegyzést fűztek. Ezekben követelik, hogy az alkotmány tiltsa meg a kínzás minden formáját, a hivatalos vallás­nak pedig az iszlámot hatá­rozza meg, és ne szűkítse le annak síita agára. Az iráni fővárosból érke­zett jelentések pénteken, ar­ról is beszámoltak, hogy a forradalmi gárdisták csoport­jai felvonulást rendeztek az iráni nemzeti ünnep alkal­mából, s ez a megfigyelők értékelése szerint — ürügy­ként szolgált a kormány­nyal szembeni erődemonstrá­cióra. Móricz Zsigmond dísztünnepség Móricz Zsigmond születé­sének 100. évfordulója alkal­mából a Móricz Zsigmond emlékbizottság péntek este díszünnepséget rendezett a Nemzeti Színház­ban. Az el­nökségben helyet foglaltak: Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Pozsgai Imre kul­turáli­s miniszter, Szentágo­­thai János, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, valamint a Móricz Zsigmond emlékbizottság tagjai. Az ünnepséget Dobozy Im­re Kossut­h-díjas író, a Ma­gyar Írók Szövetségének el­nöke nyitotta meg, majd Il­lés Endre író mondott beszé­det. Ezután Pozsgay Imre miniszter emlékezett meg Móricz Zsigmondról. Burján Péter, a nehéz tag­jait mind kevesebb türelem­mel ácsorogtató kőműves ri­­mánkodva vágott a szomszéd szavába. — Félix úr, Drága Félix úr. Szeretnék udvarias há­zigazda maradni. Hát kell ez nekünk? — Vállalom a kockázatot, hogy kidobnak, de őszinte el­ragadtatásomból akkor sem engedek — makacsolta meg i magát a szomszéd, és máris újabb szónoki rohamra in­dult. — Miért baj az, ha az önök önzetlen barátjának lobog a képzelete?! A Bur­ján család, amelyből feltehe­tően csak egyetlen létezik az ■egész keleti féltekén, bizo­nyítottan összkomfortos te­hetség. A talentumok rend­kívül szerencsés kombináció­ja. Ez a család mindenre képes. A világon mindenre, ami az építő szakmával kap­csolatos. Dezső nem bírta tovább a flegma hallgatást. — Ne hülyéskedjen már. Minek ekkora dumával kör­befutni azt a büdös melót? Hiszen szakemberek va­gyunk. A papa is kőműves, ■meg a Zoli öcsém is. Én kő­faragó vagyok, de értek min­denféle burkoló munkához. Edit tervezőmérnök. Mi kell még? Tartós lábikrák, meg bivalyizmok ide — mutatott dorong felső karjára. — Na meg jó sok lemondás. Más­fél évi baromi gurizás, az­ 1979. június 30. Szombat

Next