Vas Népe, 1979. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

EXPRESSZ K­ Több mint 30 hadiha­jó, tengeralattjáró — köz­tük két atommeghajtá­sú —, száznál több har­cirepülőgép, valamint tengerészgyalogos egysé­gek fognak résztvenni a brit fegyveres erők jövő héten kezdődő hadgyakor­latán. A High Wood fedő­nevű manőverekre július 2. és 13. között kerül sor Anglia északi vizein és légterében. is A genfi leszerelési bi­zottság, ülésszaka követ­kező napirendi pontja­ként, megkezdte a nuk­leáris fegyverekkel nem rendelkező államok biz­tonságának garantálásá­val összefüggő kérdések megvitatását. A vitában felszólalva a Lengyel Népköztársaság állandó képviselője kijelentette, hogy országa más szoci­alista országokkal együtt támogatja a biztonsági garanciák kérdésében elő­terjesztett szovjet kezde­ményezést. Nicaragua: Somoza hajlandó A nicaraguai nemzeti újjá­építés kormánya elutasít minden olyan amerikai ter­vet, amelynek az a célja, hogy átmentse Somoza rend­szerét a diktátor távozása utáni időkre. Az egyetlen elfogadható álláspont az Egyesült Államok részéről csak az lehet, ha Washing­ton, amely szintén az AÁSZ nicaraguai határozata mel­lett szavazott, megszakítja diplomáciai kapcsolatait So­mozával és elismeri a nem­zeti újjáépítés kormányát — jelentette ki a nicaraguai ellenzék kormányának San Joséban kiadott nyilatkozata, amelyet azt követően hoztak nyilvánosságra, hogy az amerikai kormány­képviselő­ távozni? je tárgyalásokat folytatott a nemzeti újjáépítés kor­mányain­. Hírügynökségi jelentések szerint Somoza diktátor Washington tudomására hoz­ta: hajlandó távozni az or­szág éléről, ha az Egyesült Államok biztosítja, hogy tá­vozása után nem oszlatják fel a nemzeti gárdát és az új kormányba mostani mi­­niszterek is bekerülnek. A nicaraguai parlament Mana­­guában összegyűlt képviselői között a bejelentés nyomán heves utódlási harc robbant ki. Egyszerre négy önjelölt is ajánlkozott a diktátor he­lyére, köztük Julio Quintana jelenlegi külügyminiszter. Közel-Kelet Tel-Avivból Jeruzsálembe A Sínai-félsziget és a gázai övezet problémájának meg­oldása „nem tekinthető a palesztin kérdés átfogó ren­dezésének, és az egyiptomi— izraeli békeszerződést az ara­bok csak különszerződésnek minősíthetik” — jelentette ki pénteken este Tuniszban, Sedli Klibi, az Arab Liga új főtitkára, volt tunéziai tájé­koztatási miniszter. A kanadai kormánynak arról a döntéséről szólva, hogy Tel Aviv­ból Jeruzsá­lembe helyezi át nagykövet­ségét, Klibi megállapította: az arab államok nem fogad­hatják el, hogy egy állam Izrael fővárosának ismeri el Jeruzsálemet. Az Arab Liga tanácsa pén­teken, a rendkívüli ülés vé­geztével kiadott közlemény­ben kérte a világ közvéle­ményét, hogy vállaljon fele­lősséget és lépjen, közbe a közel-keleti békét veszélyez­tető cselekmények beszünte­tése érdekében. Ezzel kap­csolatban utalt a dél-libanoni területek elleni, nap mint nap fokozódó izraeli ag­resszióra, amely kihívást jelent a világ­közvélemény­­nyel és a Biztonsági Ta­nács határozataival szemben. ★ Khaled szaúd-arábiai ki­rály az Al-Szijasza című ku­vaiti lap szombati számában megjelent interjújában kije­lentette, hogy „nézetkülönb­ségek vannak országa és az Egyesült Államok között az egyiptomi—izraeli békeszer­ződést és a közel-keleti vál­ság átfogó rendezéséhez szük­séges lépéseket i­­lletően”. Rögtön hozzátette azonban, hogy ezek a nézeteltérések „semmilyen hatással sincse­nek a két ország barátságára és kölcsönös érdekeire”. , II hét kérdései ! Mit ígér a KGST­­ további fejlődése? A szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete, a KGST, har­minc esztendeje áll fenn, s mostani, kormányfői szintű tanácskozásán „munkával ünnepelt”: felmérte a három évtized eredményeit, meghatároz­ta az új távlatokat, s konkrétan máris elfoga­dott két újabb, hosszú tá­vú együttműködési cél­programot. Az egyik ilyen program a tagállamoknak, de így is mondhatjuk: a KGST- országok népeinek az ipari fogyasztási cikkekre vonatkozó szükségleteit van hivatva kielégíteni, a másik program pedig a közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről intézkedik. Az­ ilyen hatalmas, átfo­gó programok a részintéz­kedések egész sorával va­lósulnak meg. Már most, ■a moszkvai KGST-ülésen tizennégy különböző meg­állapodást írtak alá. Az energiakérdés a szo­cialista közösség országai számára is létfontosságú: jó példa a KGST-tanács­­kozás kapcsán megszüle­tett döntés egy új atom­erőmű létesítéséről és há­rom szocialista ország energiaellátásának bőví­téséről. A szovjet Hmel­­nyickij városka mellett épül az az atomerőmű, amelytől a lengyelországi Rzeszowig 750 kilovoltos távvezetéken jut el a ter­melt villamos energia, on­nan tovább Csehszlová­kiába és Magyarországra is juttatnak áramot. Egy másik példa: a Szovjetunióban bővítik az energiaigényes vegyipari termékek, például az am­mónia, vagy a polietilén gyártását, az ilyen termé­kekért cserébe a többi KGST-ország olyan ter­mékeket szállít, amelyek­nek előállítása már nem követel sok energiát. Az erről szóló egyzményt a Magyar Népköztársaság is aláírta. És még mindig gyakor­lati példa: az új közleke­dési célprogram megvaló­sítása során új vasúti határátkelőhely lesz a Szovjetunió és Magyaror­szág között. A moszkvai tanácsko­zás láttán is erősödhetik mindenkiben a meggyőző­dés, hogy a KGST hozzá­járul a szocialista orszá­gok együttműködésének fokozásához, egységük erősítéséhez.­­ Miért alakult ki TM­K újra veszélyes helyzet a Közel-Kele­ten? Szabályos légicsaták voltak ismét a Közel-Ke­leten : a hét közepén a dél-libanoni területekre támadó izraeli harci re­pülőgépek szíriai kötelé­kekkel találták szemben magukat. Mint a közel­­keleti háborúkban, most is egymás után jöttek a jelentések az ellenség re­pülőgépeinek lelövéséről, s ahogyan ez lenni szo­kott, mindkét fél más­más adatokat közölt. A helyzetet bonyolítot­ta, hogy Izrael amerikai gyártmányú, korszerű F– 15-ösöket vetett be. Eze­ket a harci repülőgépeket pedig csak bizonyos meg­kötöttséggel kapta Tel Aviv Washingtontól: nem használhatja fel őket tá­madó célokra. Az ameri­kai kormány figyelmez­tette is szövetségesét vál­lalt kötelezettségére, de Begin miniszterelnök vá­lasza az volt, hogy Izrael tulajdonképp védekezik Libanon légterében... s kilátásba helyezte, hogy az izraeli légierő tovább­ra is lőni, bombázni fogja a dél-libanoni palesztin településeket. A palesztin menekülttá­borok védelmét az ott élők mástól nem várhat­ják, csak a szomszédos Szíriától, amely politikai­­diplomáciai téren amúgy is az egyiptomi—izraeli alku ellenében kialakult, úgy­nevezett szilárdság front­ja vezető erejének mutat­kozik. Szíria a minap Irakkal jutott el az ál­lamszövetségi elgondolá­sok megvalósításának út­jára. Amikor létrejön Szíria és Irak uniója, az iraki olajkincs anyagi fe­dezetet is teremthet a határozottabb és átfogóbb szíriai tervek megterem­téséhez. Ugyanakkor az egyip­tomi—izraeli összjáték már olyan méreteket ölt, ami az arab világ egészé­ben felháborodást kelt: a libanoni­ légicsatákról, amelyekben az izraeli gé­pek arab repülőkkel száll­tak harcba, a Tel Aviv-i kormány részletes tájé­koztatást adott Szadatnak. S nincs hír arról, hogy a kairói elnök tiltakozott volna izraeli partnerénél. Sziklákat kell változtatni Elutaztak a tokiói csúcs résztvevői James Carter amerikai elnök szombaton délelőtt megérkezett Szöulba, miután Tokióból jövet az előző éj­szakát egy amerikai katonai táborban töltötte. Látogatása során Carter várhatóan, az amerikai csa­patok Dél-Koreából történő esetleges kivonásáról és az „emberi jogok” dél-koreai helyzetéről folytat tárgyalá­sokat vendéglátójával, Pak Csong Hi elnökkel. Margaret Thatcher brit miniszterelnök szombaton reggel kétnapos látogatás­ra az ausztrál fővárosba ér­kezett. A poli­tikusasszony tájékoztatja Malcolm Fraser ausztrál miniszterelnököt a tokiói csúcs eredményeiről és tárgyalásokat folytat vele a „vietnami menekültproblé­máról”. Valéry Giscard d’Estaing francia elnök szombaton elindult hazafelé a japán fővárosból. Helmut Schmidt nyugat­német kancellár tokiói nyi­latkozatában „meghatározó jellegűnek” nevezte a tokiói csúcs eredményeit a részt­vevő országok jövendőbeli gazdasági fejlődése szem­pontjából. Amerikai közéleti személyiségek a VSZK-ban Az Amerikai—Vietnami Baráti Társaság, a „Nők,­­harcoljatok a békéért” elne­vezésű mozgalom és több, más amerikai társadalmi szervezet nyilatkozatban ítélte el az úgynevezett „menekültkérdés” kapcsán indított Vietnaim-ellenes rá­­galomhadjáratot. Az Egyesült Államok nyu­­gati szartívidé­kének közéle­ti személyiségei a közelmúlt­ban­­delegációt küldtek a VSZK-­ba, és ez a küldöttség egyetlen bizonyítékot sem talált arra, hogy a Vietnam­ból távozó személyek joga­ik korlátozása vagy valami­féle üldözése miatt hagynák el hazájukat. A nyilatkozat leszögezi,­­hogy éppen az Egyesült Ál­lamok és pekingi követői bíztatták fel Vietnam elha­gyására a lakosság bizonyos rétegeit, köztük azokat a volt zsoldosokat, akik a szennyes háború idején az amerikai hadsereg szolgá­latában álltak, és persze azokat, akik nem értenek egyet a szocialista reformok­kal, illetve akik felültek Pe­king provokációinak, fenye­getéseinek vagy éppen csá­bító ígéreteinek. Nehéz vendéget fogadni — vallották meg gondjukat na­­napok múlva kollégáim, a­­Freie­­Erde kulturális rova­tában. — Fiatal jön, vagy idősebb, dolgozni akar vagy pihenni, van-e speciális ér­deklődési területe, progra­mot vár, vagy szívesebben csatangol egyedül — tana­kodtak a magyar vendég elfoglaltságainak összeállí­tásakor.­­Hogy vendégnek lenni sem könnyű, bizonyí­tására egy dolog: csupán azt kértem, hogy szeretnék régi német házakat, város­kákat látni, ha lehet Greifs­­waldot is. Nem tudtam, hogy majdnem lehetetlent kérek. De ez a kívánság, minden problematikusságával együtt nagyon hamar közel hozott vend­églá­tót írthoz. Az útikönyvekben nem szerepel, hogy például Neu­­brandenburg épületeinek 85 százaléka teljesen elpusztult 1945 áprilisában. Őrzök egy fotót, régi metszet nyomán azt mutatja, milyen volt a város a várfalakon belül. Nekünk a soproni, a kősze­gi városmag ismeretében könnyű elképzelni a régi Neusorandenburgot. De látni csak a négy kaput, a várfa­lat és két templomot lehet. Alig egy évtizede hozták­­helyre annyira a várost, ■hogy ismét átvehette a me­gyeszékhelyi funkciót. Fo­gadni tudta az intézménye­ket és a lakókat. Hasonlóan Szombathelyhez, a város ré­gi határain túl emelték, emelik az új negyedeket. Lépten-nyomon összeha­sonlítottunk és mindig azo­nos problémákkal találkoz­tunk. Például Neubranden­­sburg­ban, bár­­tízezrek köl­töztek új lakásba, ma is öt­ezer lakásigényt tartanak nyilván, ebből kétezer olyan családé, amelyik albérletben vagy szülőkkel együtt él, a többiek nagyobb lakásra várnak. Maradjunk a régi házak­nál, a műemlékeknél. Pe­­tershagen ezredes nagyon kevés volt a mecklensburgi vidéken. Greifswald város­­parancsnoka. A lelkiismeret lázadásá­nak írója, egyetlen lövés nélkül adta át a szov­jet csapatoknak a várost. Neusbrandenburg SS város­­parancsnoka viszont lelövet­te a­­polgárok által kitűzött fehér zászlót a templomto­ronyból. Az amerikai bom­bázások után is harcoló fasiszta csapatokat utcai küzdelemben, tankokat be­vetve verte szét a szovjet hadsereg. Az épen maradt Greifs­wald természetesen háttérbe szorult az újjáépítés kezde­tén, máshol kellett a pénz. Azt hiszem, még néhány évig nem szívesen viszik a külföldieket a nagyhírű városba. Bár Greifswald így, félig tatarozva, félig lebont­va is csodálatos. A sokáig elhanyagolt házak egy része azonban­ helyrehozhatatla­nul megroppant. Új lakóte­lepet építeni, életveszélyes házakat bontani, műemlé­keket helyreállítani, közép­kori lakásokat modernizál­ni egyszerre kell Greifswald­­iban. Csinálják. A piactér házai már régi szépségükkel vigyázzák a lázadó lelkiis­meretű városparancsnok em­lékét. Prenzlauban, ebben az 1234-ben városi rangra emelt kisvárosban csak kívülről nézhettük a Mária-templo­­mot. A vörös téglás német gótika remeke már új réz­tetőt kapott. A restaurálás­ban, amely újbóli felépítést jelent, részt vesznek a své­dek. Gusztáv Adolf királyu­kat, a harmincéves háború (1618—48) hadvezérét ugyan­is ebben a templomban ra­vatalozták fel és néhány Utazás Heubrand­enburg . ■• ^2^1 ^1 (Folytatás az 1. oldalról) re irányuló összehangolt nemzetközi tevékenységüket. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizott­ságának májusi budapesti közös nyilatkozata fontos új kezdeményezésekkel egészí­tette ki a Politikai Tanács­kozó Testület korábbi konst­ruktív javaslatait a békés egymás mellett élés politiká­jának előmozdítására. Az európai országok, továbbá az Egyesült Államok és Kana­da részvételével megtartandó konferencia eredményesen szolgálná a katonai enyhü­lést elősegítő intézkedések közös kidolgozását, újabb ga­ranciát nyújtana a fegyveres konfliktusok megelőzésére. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagországaival együtt a jövőben, is kész a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni minden építő szándékú javaslatot, kezde­ményezést, amely az államok közötti kölcsönös bizalom erősítésére, a katonai enyhü­lésre, a leszerelésre irányul.­­ A Központi Bizottság hangsúlyozta: a Ma­gyar Népköztársaság válto­zatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfelelően fejlessze az együttműködést a más társadalmi rendszerű országokkal Európában és a földrész határain túl­. A jószomszédság szellemé­ben eredményesen fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok további szélesítéséhez járult hozzá a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnö­kének hivatalos látogatása az Osztrák Köztársaságban. Az Egyesült Államok kép­­viselőháza küldöttségének magyarországi látogatása kedvező alkalmat teremtett az államközi kapcsolatok to­vábbfejlesztésében mutatkozó lehetőségek kölcsönös átte­kintésére. Eredm­ényesen szolgálták az együttműködést a Szíriai Arab Köztársaság Népi Ta­nácsa küldöttségének buda­pesti megbeszélései.­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt az európai kommunista és munkáspár­tok 1976. évi berlini értekez­letén elfogadott elveknek megfelelően, a kölcsönös szo­lidaritás és az elvtársi együtt­működés szellemében fej­leszti kapcsolatait valameny­­nyi testvérpárttal. Pártunk képviselőinek részvétele az olasz, a belga, a francia és a portugál testvérpárt közel­múltban megrendezett kong­resszusán, valamint a finn, a görög, az NSZK-beli testvér­párt vezetőivel Budapesten tartott megbeszélések meg­erősítették szolidaritásunkat a tőkésországok kommunista pártjainak a monopoltőke uralma ellen vívott küzdel­mével, eredményesen szol­gálták közös céljainkat. A Costa-Rica-i népi élcsa­pat párt, a Dél-Afrikai Kom­munista Párt, a­ Panamai Néppárt, a Tanzániai Forra­dalmi Párt küldöttségével folytatott megbeszélések so­rán ismételten kifejeztük szolidaritásunkat e pártok­nak a nemzeti függetlensé­gért, a faji megkülönbözte­tés ellen a társadalmi fel­­emelkedésért vívott harcával. A Központi Bizottság po­zitívan értékelte a forrada­lom és demokrácia témakö­rében 39 kommunista és munkáspárt képviselőinek részvételével Tihanyban meg­tartott nemzetközi elméleti konferenciát. A tanácskozás eredményesen szolgálta a nemzetközi kommunista moz­galmat foglalkoztató egyes kérdésekre adandó válaszok együttes kimunkálását, a kö­zös célok eléréséhez szüksé­ges vélemény- és tapasztalat­­cserét.­­ Az elmúlt időszakban tovább bővültek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatai a szocialista, a szociáldemokrata pártokkal. Képviselőink részt vettek a Francia Szocialista Párt és a Spanyol Szocialista Munkás­párt kongresszusán, megbe­széléseket folytattak a belga szocialisták vezetőivel. E ta­lálkozók elősegítették egy­más álláspontjának jobb megismerését, a békét és a nemzetközi biztonságot, az egyetemes emberi haladást szolgáló együttműködés kér­déseiben. 1979. július 1. Vásárnál

Next