Vas Népe, 1979. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

A termelési szerkezet változása Vas megyében A hosszú távú külgazdasá­gi politika és a termelési szerkezet fejlesztése érdeké­ben eddig végzett munka hozzájárult a megye gazda­ságának fejlődéséhez. Egyes területeken már jelentős eredmények is születtek, azonban az előrehaladás ná­lunk is elmarad a lehetsé­gestől]­. A népgazdaság fej­lesztése e hosszútávú straté­giai terve végrehajtásának megyénkben is a kezdetén vagyunk. A megye gazdaságában a termelési szerkezet átalakí­tása gyakorlatilag már ko­rábban a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Bizottsá­gának 1974. december 16-i (Vas megye gazdasági hely­zetét tárgyaló) állásfoglalá­sa alapján megkezdődött. Az ötödik ötéves terv kez­detétől napjainkig megtett intézkedések egyes területe­ken jelentős változást ered­ményeztek. Példaként em­líthető a megye állami és szövetkezeti iparában vég­rehajtott munkaerőátcsopor­­tosítás, amit többségében a termelési szerkezet átalaku­lása is követett. Ez az át­rendeződés az ipari foglal­koztatottaknak csaknem, az egyötödét érintette. A gép­iparban háromezerhétszázan, a könnyűiparban, kétezerhá­­romszázan, a szövetkezeti iparban pedig mintegy két­ezren dolgoznak új szerve­zetben. Több üzemünkben jelentő­sen átalakullt a gyártmány­szerkezet, javult a gyártás­­technika színvonala. A jó példák között említhető a Magyar Vagon- és Gépgyár Szombathelyi Futóműgyárá­­ban a futóműgyártás, a RE­­MIX-ben a Semens prog­ram, a Ny­ugatmagyaror­­szági Fagazdasági Kombi­nátnál a cementkötésű for­gácslapgyártás. LATEX­­ex... az új korszerzű bútor­szövetek előállításának, a Győri Kötöttkesztyűgyár celldömöl­ki üzemében a ja­pán automata gépsoron a kesztyűgyártás bevezetése, meghonosítása. Kiemelkedő­en jó eredményeket értek el a nem rubel elszámolású export fokozásában a STYL Ruházati Vállalat, a Savaria Ruhaipari Szövetkezet mel­lett például az élelmiszer­­­ipari vállalatok is. A mező­­gazdaságban jelentősen nőtt a baromfihús előállítása és a felsorolás ezzel még ko­ránt sem teljes. Szerkezetváltás és hatásai Megyénkben az eddig vég­zett munka hatása (a hatá­rozat tükrében) a követke­zőkben összegezhető: 1976—78 között a megye iparának termelése 30%-kal nőtt. . Kedvezően változott az ipar szerkezete. Az álla­mi nehézipar fejlődése a tervekkel összhangban 39,4%, a könnyűiparé 19,4%, az élelmiszeriparé 24,2% volt. Jelentősen csökken, a gazdaságtalan és nőtt a gaz­daságos termékek száma, ennek eredményeként gyors ütemű vo­lt a nyereség nö­vekedése. Nőtt az ipar ex­portja, a nem rubel elszá­molása például 84,8%-­kal. A nagyüzemi mezőgazda­ság termelése 17,1%-kal emelkedett. Ezen belül a ter­­vek­kel összhangban a nö­vénytermelés 9,7%-kal, az állattenyésztés 25,5%-kal nö­velte termelését. A sertés­húsértékesítés 33%-kal, a baromfié 53%-­kal nőtt, jól szolgálva ezzel a belföldi fo­gyasztást, és a gyorsan nö­vekvő exportot, különösen­ a nem rubel relációjú export fokozását. Az eddig elért eredmé­nyek, melyek néhány terü­leten, az országosnál jobbak, elsősorban a pártszervek, szervezetek, az állami, gaz­dasági szervek munkásai, ve­zetői hathatós tevékenységé­nek eredményei. A megye gazdaságának az előbbiekben vázolt jó ütemű fejlődése nyomán vállalata­ink és szövetkezeteink több­ségének a pozíciója lénye­gesen jobb, mint korábban. Az elmúlt években raktuk le például egy korszerű gép­ipar alapjait. A könnyűipar­ban végrehajtott rekonstruk­ciók jelentősen javították a gyártástechnika színvona­lát, a baromfihús-termelés anyagi feltételei létrejöttek, fejlődött a növénytermelés gépesítése is. Tehát azt ál­lapíthatjuk meg, hogy a kö­vetkező időszakban az eddi­gieknél lényegesen nagyobb feladatok megoldására al­kalmas­ gazdasági egységek alakultak ki. Új szakaszban, akadályok között A hosszútávú külgazda­sági politika és a termelési szerkezet fejlesztésével kap­csolatos határozat végrehaj­tása most különösen fontos szakaszához érkezett. Má­tól már ismertek az 1980- ba­n életbe lépő új gazdasági szabályozók. Ezek figyelem­­bevételével újból át kell gondolni a tervezett fejlesz­tési irányokat, kívánatos pontosabbá tenni a kidolgo­zás alatt álló terveket. A termelési szerkezet gyorsabb változását me­gyénkben a következő álta­lánosítható gondok akadá­lyozzák: A vezetők egy része ru­tinfeladatként kezeli a gyárt­mányszerkezet változtatá­sát. Nem ismerték még fel mindenütt ennek parancsoló szükségességét. Egy-két helyet kivéve mi­nimális a külpiacok ismere­te, ezért az ahhoz való al­kalmazkodás is esetleges. Vállalataink egy része gyáregységi rendszerben dol­gozik, ezért gyártmányszer­kezetébe lényeges beleszólá­sa nincs. Sok a tartalék még üze­meinkben. Számos helyen pazarolják a tőkés import­ból származó anyagokat, il­letve ezek sorsát nem­ kísé­rik kellő figyelemmel, vagy nem tudják figyelemmel kí­sérni. Nem egyetlen hónap feladata Az eredmények és gondok ismeretében most az a fel­adat, hogy az 1980-as és a VI. ötéves terv előkészítése során az üzemek vezetői, az­­illetékes állami szervek olyan feladatokat dolgozza­nak ki, melyek megfelelnek a határozat szellemének. A termelési szerkezet megváltoztatása hosszútávú program, amely igényli a vezetéstől az állandó meg­újulást, a távlatokban gon­dolkodást és a határozott, kapkodástól mentes cselek­vést. E követelményeknek nem könnyű megfelelni. De a vezetők számíthatnak a pártszervek és pártszerveze­tek, a tömegszervezetek, va­lamint a dolgozók támogatá­sára. Azokon a helyeken, ahol a vezetőknek sikerül a dol­gozók nagy részét együtt­gondolkodásra késztetni, ahol széles teret adnak az alkotni vágyó embereknek, ott e feladatokkal könnyebb lesz megbirkózni, ott köny­­nyebb lesz a hatékonyabb termelés feltételeit megte­remteni.­­Porpáczy János a megyei pártbizottság munkatársa Erősen felhős, esős idő! Heti időjárás előrejelzés a dunántúli megyéknek Az elmúlt hét második fe­lében szokatlanul hideg idő­járás uralkodott Európa nagy részén. A középső és a ke­leti területeken a hőmérsék­let 6—10 fokkal elmaradt az évszakra jellemző értékek­től­. Ezt a „korai telet” északkeleti irányból érkező sarkvidéki eredetű levegő okozta, ami fokozatosan a Kárpát-medencét is kitöltöt­te. Így mérhettek derült éj­szakákon nálunk is —10 fo­kos minimumokat.. A hét legvégén azonban változás állt be időjárásunkban, dél­nyugatról enyhe, nedves lég­­hullámok érkeztek térsé­günkbe. A felhőzet borultsá­gig megnövekedett, és or­szágszerte hullott csapadék. Az enyhe levegő és a felhő­zet hatására az éjszakai fa­gyok megszűntek. A hét második felében jobbára erősen felhős, idő várható, esőre, záporra szá­mítani kell. Fagy nem való­színű, hajnalban +3, +8 fok közötti hőmérsékleti értékek várhatók, kora délután pe­dig 10 fok körül alakul a hőmérséklet. A hét legvé­gén, a jövő hét első napjai­ban már kevesebb lesz a felhőzet mennyisége, csapa­déknak is kisebb a valószí­nűsége, a minimumok né­hány fokkal­ csökkennek. Előrejelzés a mezőgazdaságnak Az elmúlt hét elején a na­pi középhőmérsékletek az év­szaknak megfelelően ala­kultak. Az időszak közepén az erős lehűlés követ­­ezté­­ben a hőmérséklet erősen csökkent. A legalacsonyabb értékek 0, —5, majd —4, —9 fok körül alakultak. A hő­mérséklet maximuma +7, -1-10 fok között volt. Ezeken a napokon, országszerte fagy alakult ki, s a talaj mentén is alacsony hőmérséklete­ket mértek (—3, —9 fok) — sőt egy-­két helyen, pl. Esz­tergom, Kisbér és Szabad­­battyán —12 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála. Az elmúlt hét csapadék­ban viszonylag szegény peri­ódus volt. Az első két na­pon kis mennyiségű csapa­dék hullott. A hét közepe száraz, csapadék nélküli idő­szak volt. A hét végére be­borult az ég, s főleg Zala és Vas megyében esett je­lentősebb mennyiségű csa­padék (4—6 mm). A következő időszakban erősen megnövekszik a fel­hőzet mennyisége, ismétlődő eső, zápor várható. Fagy kialakulása nem valószínű. A hajnali hőmérsékletek +3, +8 fok körül alakulnak. Ko­­radél­utánra +10 fokig emel­kedik a hőmérséklet. A hét legvégén a jövő hét elején kevesebb lesz a felhőzet mennyisége, csapadék ki­­sebb valószínűséggel várha­tó. A minimumok­­ néhány fokkal csökkennek. Téli utazások A külföldi és hazai neve­zetességek iránt érdeklődők éppúgy megtalálják a nekik tetsző programajánlatot az Expressz Ifjúsági és­ Diák Utazási Iroda őszi-téli kíná­latában, mint a téli sportok rajongói. A Karancs—M­ed­vés hegy­ségben először szerveznek két-háromnapos sítáboro­kat december 15-től a jövő év január 13-ig. Az­ autó­busszal útnak induló cso­portok az Express táborai­ban laknak, s a környező he­gyekben ki-ki válogathat a síoktatás, a szánkózás, a tú­rázás között. Egynapos sí­­buszok is indulnak majd a Mátrába és Eresztvénybe. Novemberben és decem­berben több turistacsoport indulhat Moszkvába és Le­ni­ngrádba, ötnapos berlini, hatnapos krakkói scatowicei, és hétnapos Zakopanéi kirán­dulásra is lehetőség ny­ik a téli hónapokban. A tavalyinál gazdagabb az óévet­­ búcsúztató csoportos utazások program­ja. Moszk­vában, Berlinben, Prágában és Bukarestben szilveszte­rezhetnek Express-csopor­­tok. A fiatalok utazási iro­dája idehaza is szervez né­hány csoportos szilveszteri utat. Ingek, címke nélkül A belkereskedelem nagy mennyiségű ruházati cikket — 6 millió kötött pamut fe­hérneműt, 1,3 millió férfi-és fiúinget, 160 000 selyemsálat — vásárolt idei és 1980. első­­negyedévi szállításra Kíná­ból. A megrendelt termékek első tételei­ már megérkez­tek, többségükről, azonban hiányzik az érvényes rende­lettel előírt magyar nyelvű tájékoztató címke, illetve akadnak­­o­lyan darabok, amelyeken van — némelyi­kén kettő is — de nem oda­­illő. Előfordul, hogy az in­gekhez például az atlétatri­kó kezelési útmutatóját mel­lékelték Miután újabb cím­kék itthoni gyártása és Kí­nába küldése késleltetné a további szállításokat, a ha­zai megoldás pedig — több­milliós tételekről lévén szó — nehézségekbe ütközik, a belkereskedelmi miniszter engedélyezte az említett kí­nai importcikkek fogyasztói tájékoztató nélküli árusítá­sát. Az évek óta kifogástalan minőségben beérkező cik­kek kezelésére egyébként támpontot nyújt a rajtuk le­vő cégjelzésen feltüntetett alapanyag-összetétel. Újpesten a Landler Jenő Gép- és Híradásipari Szak­­középiskolában számítástechnikai műszerészeket is ké­peznek. Azok a fiatalok, akik ezt a szakmát választot­ták a négyéves tanulmányi idő után a digitális számító­gépek és kapcsolódó berendezéseinek ü­zembehelyezé­­sét, karbantartási munkáit látják el. A szakma gyakor­lati tudnivalóit az iskola számítógép termében, illetve a korszerű műszerekkel felszerelt laboratóriumokban és műhelyekben sajátíthatják el. .­­ (MTI fotó: Fehér József felvétele — KS) 15 éves a közös vagonpark A felségjel: OPW 1964-ben kezdte meg mű­ködését — magyar javaslat­ra — a KGST közös vagon­­parkja, melyben Bulgária, Románia, Csehszlovákia, az NDK, Magyarország, Len­gyelország és a Szovjetunió érdekelt. A javaslat elfoga­dásakor a tagországok mint­egy 93 ezer vasúti teherko­csiból alakították meg a kö­zös parkot. A gazdasági elő­nyök hamar bebizonyosod­tak, s néhány év alatt a parkban részt vevő teherko­csik száma megháromszoro­zódott. Mi tette szükségessé a közös kocsipark felállítá­sát? A nemzetközi és belföl­di szállítások lebonyolítá­sa minden tagország számá­ra gondokat okoz. E gondok forrása: egyetlen ország sem képes olyan nagyra növelni teherkocsiparkját, amilyen­re a szállítási csúcsidősza­kokban szüksége van, arról nem is szólva, hogy a csúcs­­időszakok között ez a hatal­mas te­herkocsi­par­k kihasz­­nálatán lenne. Az integrá­ció jelentősége éppen abban van, hogy a tagországok egy­mást kölcsönösen segítve, a szállítási csúcsidőszakokban rendelkeznek elegendő vas­úti kocsival. A tizenötéves szervezet­­ jelenleg mintegy 300 ezer vasúti teherkocsi­val rendelkezik és ezek túl­nyomó többsége nagy teher­bírású 60 tonnás, négytenge­lyes vagon. Érdekes betekinteni az OPW (ez a közös vagonpark KGST-rövidítése) működési szabályzatába. A közös ko­csiparkba beadott járművek továbbra is nemzeti tulaj­donban maradnak. Ezért az OPW-jelzés mellett minden teherkocsiin szerepel a tu­lajdonos vasút „felségjele” is. Az egyes­ tagországok vas­­utai annyi OPV-kocsit ve­hetnek díjmentesen igénybe, ahány kocsit a parkba be­adtak. Csak e mennyiség fö­lött kell kocsihasználati dí­jat fizetni. A díjat azok a tagvasutak kapják, melyek­nek kocsijai más tagorszá­gok területén tartózkodnak. Az OPW működését a szervezet prágai irodája egyezteti. Az iroda nemzet­közi személyzettel dolgozik — munkatársai a tagvasutak kiküldöttei. Naponta köz-, vetlen telex- és telefonkap­csolatban állnak valameny­­nyi tagvasút központjával, országonként nyilvántart­ják a hálózaton tartózkodó OPV-kocsikat. Ők határoz­zák meg azt a kocsimennyi­séget is, amelyet egyik tag­­vasútnak a másik rendelke­­zésére­ kell­ bocsátania. Természetes, hogy a nyu­gati vasúttársaságok is fel­ismerték az együttműködés előnyeit. Ennek egyik álta­lánosan elterjedt formája a RIV-egyezmény, melyhez tőkés és szocialista vasutak egyaránt tartoznak. Ennek keretében Európa minden országában találkozhatunk MÁV cégjelzésű kocsikkal és természetesen hazánkban is megfordulnak a tőkés tár­saságok vasúti teherkocsi­jai. Az OPW azonban ennél fejlettebb együttműködési forma, mert a­z üzleti elő­nyökön kívül a résztvevő or­szágok népgazdasági érde­keit tartja elsődlegesnek. A park létrejöttének köszönhe­tő, hogy a gazdaságtalan üres kocsifutások mennyi­sége 50 százalékról 30 szá­zalékra csökkent, és ezzel a szocialista tulajdonban levő vasúti kocsik fuvarozási ha­tékonysága arányosan meg­nőtt. Az OPW legtöbb előnye az, hogy 15 éves fenn­állása bebizonyította: fuva­rozási kapacitás-hiány azóta nem gátolta egyik tagország iparának, mezőgazdaságá­nak fejlődését sem, s lehető­vé tette a tőkés országokba irányuló szocialista export gyors, zökkenőmentes lebo­nyolítását is. A KGST vezető testületei ugyanakkor megkülönbözte­tett figyelemmel kísérik az OPW fejlesztését is, ami a tagországok gazdasági lehe­tőségeinek függvénye. Az el­múlt 15 év tapasztalatai bi­zonyítják, hogy az OPW a szocialista integráció jár­ható útja, és a park bővít­­tése a résztvevő országok számára kifizetődő beruhá­zás. H. I. 1974. november 1. Csütörtök

Next