Vas Népe, 1980. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

Törvényerejű rendelet polgári eljárásjogi szabályok módosításáról A polgári perrendtartás módosítása újabb lépést je­lent azoknak a jogszabályok­nak a sorában, amelyeknek célja jogrendszerünk tovább­fejlesztése. Ez a törvényere­jű rendelet tovább egyszerű­síti a polgári eljárást és gyorsítja a perek elbírálását. Szükségessé tette a polgári perrendtartás módosítást az is, hogy az Elnöki Tanács a múlt éviben módosította a bíróságokról szóló törvényt is és jelentősen bővítette a munkaügyi bíróságok hatás­körét. Közelebb a lakossághoz Tapasztalati tény, hogy a perek gyors és hatékony el­bírálása könnyebb, ha az el­ső fokon eljáró bíróságok minél közelebb vannak a la­kossághoz. Ezért a polgári eljárásban is a járásbírósá­goknak van általános hatás­köre. Ez az elv azonban ed­dig csak korlátozottan érvé­nyesült. A tvr most bővíti a járásbíróságok hatáskörét: a vagyonjogi pereknél 300 ezer­ről 1 millió forintra emeli fel azt az értékhatárt, amely felett már a megyei bíróság ítélkezik első fokon. A tvr biztosítja, hogy az azonos típusú ügyekben le­hetőleg azonos bíróságok döntsenek. A kisajátítási, kártalanítási perekben ugyanis előfordult, hogy — mivel más és más volt a ki­sajátított ingatlanok értéke — a járásbíróság és a me­gyei bíróság is eljárhatott. A jövőben egységesen az a járási bíróság fog eljárni, amelynek területén van az ingatlan, így az ilyen perek­ben egységes lehet a megíté­lés, a bírói gyakorlat. Ügyvéd helyett a szakszervezet A szakszervezeti jogsegély­­szolgálat nemcsak a jogi tá­jékoztatásban, hanem a dol­gozók jogi képviseletét ille­tően is igen fontos szerepet lát el. Mindeddig azonban a polgári perrendtartásról szó­ló törvény nem szabályozta a jogsegélyszolgálat eljárás­beli szerepét és helyzetét. Ez a gyakorlatban helyenként zavart okozott. A tvr értel­mében a jogsegélyszolgálat ugyanolyan joggal képvisel­heti a dolgozókat a polgári perben, mint például az ügy­védek. A bíróságokról szóló tör­vényt korábban úgy módo­sította az Elnöki Tanács, hogy a munkaügyi bíróságok a munkaügyi perek mellett eljárnak a szövetkezeti tag­sági és a társadalombiztosí­tási vitákban is. A munka­ügyi és a szövetkezeti tagsá­gi viták sok tekintetben ha­sonlóak, s az előbbiekkel szorosan összefüggnek a munkaügyi, a társadalombiz­tosítási viták is. Indokolt te­hát e perekben egységes bí­rósági eljárás. Ezeket az egységes eljárási szabályokat alkotta meg a tvr. Figyelem­mel volt a munkaügyi viták elbírálásánál a módosított m­unka törvénykönyvének szabályaira, de nem hagyta figyelmen kívül a szövetke­zeti tagsági viták sajátossá­gait sem. Az egységes elbírá­lás lehetővé teszi, hogy a dolgozók — a szövetkezeti tagok is — mind a munka­ügyi, mind a társadalombiz­tosítási vitákban azonos bí­rósághoz fordulhassanak, így a munkaügyi bíróság is jobb áttekintést­­kap egy­­egy vállalat vagy szövetke­zet belső helyzetéről, hiszen az említett perek jelentik a vállalat (a szövetkezet) és a dolgozók (a tagok) közötti viták zömét. Gazdasági perek — helyben Változtak a gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények, stb.) közötti viták elbírálásának szabályai is. Az új szabályo­zás lényegesen egyszerűsíti a hatásköri rendelkezéseket, növeli a járásbíróság hatás­körébe tartozó gazdasági pe­rek számát, a fontosabb jog­vitákat pedig egy bíróság ke­zébe összpontosítja, ami a joggyakorlat egységét bizto­sítja. Megszűnik a Legfel­sőbb Bíróság e perekben ed­dig fennállott első fokú ha­tásköre, és ezek az ügyek a megyei bíróságok gazdasá­gi kollégiumainak hatásköré­be kerülnek. Így egyedi ügyek intézése helyett a Leg­felsőbb Bíróság még foko­zottabb gondot fordíthat a bíróságok elvi irányítására. Annak nem lesz akadálya, hogy a Legfelsőbb Bíróság kiemelkedően fontos ügyeket elbírálás végett továbbra is hatáskörébe vonhasson. Munkába állt 1979-ben Tavaly tovább gyarapodtak a mezőgazda­­sági nagyüzemek termelési feltételei. Szö­vetkezetek társulással korszerű szálastakar­­mány-betakarító gépsorokat vásároltak, s állítottak üzembe, így az óévben a közös gazdaságok mintegy 25 százalékában meg­alapozták a takarmányok nagyüzemi gépi betakarítását. Megjelentek a nagyüzemek­ben a cukorrépa és a kukorica betakarító komplex gépsorok is. Több helyen szemes­termény szárítók kezdték meg működésüket. Folytatódott a sertéstelepek rekonstrukció­ja, ami például Rátóton be is fejeződött. Az üzem a korábbinál kétszer annyi hízottser­tést tud a közellátásiba adni. Korszerűsített szarvasmarha-­telepeket „avattak" Hegyfa­lun, Celldömölkön, míg másutt borjúneve­lőkkel, kisebb-nagyobb korszerűsítéssel ala­pozták meg a tenyésztés feltételeit. 1979 volt hat nagyüzemi baromfitelep „kezdő” kerek éve, s a Vasvári Állami Gaz­daság működésének az első kerek eszten­deje is. Felépült és termelésbe állt a szülőpár és teszt, telep ahol évente sok millió tojást termelnek meg, s a vasvári keltetőben kel­tetnek ki, s elégítik ki a vasi nagyüzemek naposcsibe igényét. Képünk is a telep egy részletét mutatja be. Eredményekben gazdag, boldog új évet kíván valamennyi dolgozójának és ügyfelének a NYUGATMAGYARORSZÁGI FAGAZDASÁGI KOMBINÁT vezetősége, pártbizottsága, szakszervezeti bizottsága és KISZ-bizottsága 1980. január 3. Csütörtök

Next