Vas Népe, 1980. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
Fiatalok részvételénél Néprajzi honismereti gyűjtés, feldolgozás A Vas megyei honismereti koordinációs munkabizottság az 1975—1980-ig szóló távlati tervében a KISZ-szel közösen körvonalazta az ifjúságunkra vonatkozó feladatokat. Visszapillantva erre az 5 évre megállapíthatjuk, hogy vannak eredmények egyes középiskolákban és szakmunkásképző intézetekben, de pótolni való is akad. A néprajzi jellegű gyűjtő és feldolgozó munkát az a felismerés indította el, hogy mind a tárgyi, mind a szellemnéprajzi emlékeink gyűjtésében erősen a huszonnegyedik órában vagyunk. Az ifjúsági honismereti mozgalom a tervszerű gyűjtő munkával jelentős támogatást nyújthat a tudományos feldolgozó és értékelő munkálatokhoz. Az utóbbi évek szép eredményeit bizonyítják az egyes szakkörök által vezetett évkönyvek, krónikák, a megyei pályamunkák, a keszthelyi helikoni-, a soproni- és sárospataki diáknapok dolgozatai. Annak ellenére, hogy a mozgalom „néprajzi” gyűjtő szakasza az 1970- es II. országos honismereti diákkonferencián gyakorlatilag lezárult, még mindig maradtak megyénkben elvégezetlen feladatok. Égetően sürgős feladat a szocialista hagyományaink összegyűjtése is. Nem szabad késlekednünk és tovább halogatni, akár az ország újjáépítésének, vagy akár a KISZ történetének tárgyi emlékeire, fontos írásos dokumentumainak összegyűjtésére gondolunk. A Hazai tájakon elnevezésű akció arra ösztönzi a KISZ-szervezeteket, hogy vállaljanak tényleges feladatokat a honismereti munkában. Fontos, hogy elsősorban lakóhelyük, iskolájuk történetének feldolgozását vállalják, kapcsolódjanak be a Tájak, korok, múzeumok mozgalomba. Meg kell említeni a Barátaink akcióit is, amely egy-egy baráti ország kultúrájának, művészetének, diákéletének alaposabb megismerésére ösztönöz. L. R. Népzenei estek a körmendi járásban Táncra, muzsikára Nagy sikerű előadásokattartott a körmendi járás községeiben a körmendi művelődési és ifjúsági központ Béri Balog Ádám táncegyüttese. Antal László, Pesovár Ernő, Horváth János, valamint Antal László koreográfiájával eddig Nagyrákoson, Kondorfán, Bajánsenyén, Iváncon, Csákánydoroszlón és Őriszentpéteren mutatkozottbe a csoport. Műsorában szerepelt a magyar néptáncok színejava: Karikázó és ugrós, Szatmári táncok, Ugrós és csárdás, Karikázó, Csizmaverő. A talpalávalót a Sárvári Regős együttes, illetve a körmendi Percsák-zenekar húzta. Külön nagy tapsot kapott a Regős-együttes a régi népdalokért, a régi népi hangszerek megszólaltatásáért. A körmendi művelődési központ feladata a kistelepülések, peremkerületek lakóinak szórakoztató, művelődési műsorokkal való ellátása is. Ennek a programnak támogatására a SZÖVOSZ és az Országos KézművelődésiTanács 300 ezer forintot adott a táncegyüttesnek. Az összegből új táncruhákat, a működéshez szükséges technikai eszközöket vásárolnak és az utazási kiadásokat tudják fedezni. Az együttes repertoárja olyan gazdag, hogy több alkalommal tud egy-egy estét betöltő műsort adni. A táncegyüttes jelmezeit a Styl Ruházati Vállalat körmendi üzeme készíti el. Támogatja az együttest a Körmend és Vidéke ÁFÉSZ és a tsz-szövetség is.A kisközségek műsoros ellátása természetesen nemcsak a táncegyüttesre vár. A tervek szerint a színjátszó csoport, az énekkar és a fúvószenekar is járási körútra indul majd. A táncegyüttes a körmendi közönségnek is bemutatkozik: március 2-án, vasárnap este 19 órai kezdettel a körmendi színházteremben adnak műsort. T. L. A Duna-part „elsüllyedt” palotája A Vigadó ma. Újra életre kelt 24 429 hirsz. — E helyrajzi szám alatt találhatjuk fővárosunkban a neoklasszikus és a romantikus építészeti stílus két legnagyobb magyar mesterének remekét, a Vigadót, a hajdani Redoutot. Ismét pompázik, megnyitásra vár. A tavasz, március vége, április eleje már a Vigadó estjeire küldi a meghívókat, az áprilisi hangversenyprogramok színhelyei közt már a Vigadó is szerepel. Ismét — mondjuk —, mert hányszor is hullott alá, s hányszor kelt életre újra?! Pollack Mihály első kiemelkedő pesti alkotása. Gondolata a pozsonyi színház példájából született. A koronázó városban,, az 1740-es években a színház a táncteremmel együtt épült. Amikor II. József Pozsonyból Budára helyezte a kormányszerveket, napirendre került a színházépület, a bál- és fogadótermek építése. 1808 tavaszán indultak meg az alapozási munkák. Pollack 1816-ban kapott megbízást a régi tervek átdolgozására. Munkája, kora egyetemes építészetéből is kimagaslik. 1833-ban készült el a pesti Redout. Az első bálok. „A Redout,ban lezajlott a Nőegylet jótékony célú bálja. Körülbelül 11200 főnyi előkelő közönség jelent meg, de Pest nemes érzületére, jótékonykodó szívére vall, hogy számosan akadtak, akik jegyüket megvásárolták, anélkül, hogy vigadni akartak volna. Megállapítottuk, hogy a hangászok szerszámai pontosan és előnyösen vannak kiosztva, az új zenekari tagok sorában akad, ki mesterségének igazi művésze. A zenét a tej rém minden zugában pompá- isan lehetett hallani, egyetlen hangja sem ment veszendőibe. A zenekart Scheller úr az 5. pattantyús ezred karmestere vezényelte, Strauss úron kívülmég nem élveztünk Pesten karnagyot, ki ilyen zenei érzékkel rendelkezett, mint Strauss úr.. A vendégművészek sorát a bécsi valnerkirály vezette. Harmincegy muzsikusával, három estet adott a Redoutban. Majd Liszt Ferenc következett a pesti árvízkárosultak javára. 48-ban a forradalmi országgyűlés ülésezett itt, 49- ben Hentzkl osztrák tábornok a budai Várból esztelen ágyúzásával rommá lövette. A klasszicista Vigadó, vagyis a Redout helyén, Feszi Frigyes kelti életre romantikus stílusban az új Vigadót. (Hildnek volt egy terve az újjáépítésre 1853- ban, jóvá is hagyták, de anyagiak hiányában...!) Rengeteg gáncs éri —, de mi újat nem ér gáncs?! —, hiányzik a homlokzaton a főpárkány, a terem „szörnyű magasságát” bírálják: „tán nem túlzunk, hogy alig van közterem bármely európai városban, mely a miénkkel legalább roppantság tekintetében mérkőzhetne”. Mégis, romantikus építészetünk egyik jelentős alkotása, az európai mezőnyben is az elsők közt a helye: „Csemegetárvita”. Ilyen is volt. Than Mór és Lotz Károly freskói díszítették a Vigadót. (Csak a múlt időt használhatjuk: a freskók jórésze elpusztult). A Csemegetárra pályázatot hirdettek, megadott témákkal. Meglepetésre a bizottmány Heinrich Ede „Kötöny hun király hódolata IV. Béla előtt” című képét helyezték Than Mór pályázata elé. A korabeli sajtóban óriási „Csemegetárvita” indult, végül is Than Mór kapta meg a megbízást, s megfestette Attila lakomája és Mátyás menyegzője faliképeket. A nyitás. „Az 1865-i farsang fő eseménye a Redout termeinek megnyitása volt. Már hónapok óta ez képezte a kíváncsiság tárgyát, jobbára csak erről beszélgetett a pesti ember, s szerette elképzelni, hogy a hatalmas termekben, mily szépen fog hangzani a magyar zene, s mi ennél is édesebb, a magyar szó”. Az első bálon kevesen jelentek meg, alig 600-an. De azért nem lehetett oly csendes ez az első nyitóbál. „Történt sok kihágás, mely bálba nem járja. Festői, eredeti, és sok egyéb lehet, ha valaki a Komlóban muzsikáltatja magát, de ilyen helyen nem való. Pedig egynémely bővérű szittyafi félrevágott kalappal huzatta...” Mai neve ekkor honosodott meg. „A jóízű Vigadó szót, mint legmagyarabbat hihetőleg elfogadják, a bérlők által használatba vett Vigardát pedig majd elhagyják. Mert annál még jobb a Gondilla, vagy a Díszcsárda név is”. A Bálház, Barlak, Gyönyörde, Idénylő, Gondilla, tiszavirág-életű nevek, maradt végérvényesen: Vigadó. A díszlépcsőt eredeti állapotában állították újjá. Ki mindenki taposta? (A beruházó mérnökétől kérdem, miikor járt először a Vigadóban? „Szabolcsból, a háború alatt Pestre jőve, akkor valaki azt mondta, a Vigadóba telepedett át a lakáshivatal, ott kérjünk lakást”.) Liszt hangversenyt adott az udvarnak, amikor „Bösendorfer zongoragyáros is jelen volt”. Wagner Bayreuth javára hangversenyez. Saljapin megy fel ezeken a lépcsőkön, Pablo Casals, Straviinszkij itt dirigálta a Tűzmadárt. Berlioz, Brahms, Dvorak, Debussy, Ravel, még 1942-ben is a zene otthona. De már megszólalnak a légvédelmi szirénák. Óvóhellyé alakítják át a Vigadó alsó szintjeit. 1945 ostroma romba dönti. 1945 óta? Először az életveszély elhárítása volt a feladat... A városnak élni kellett, nem Vigadót építeni. De azért mégis! Idéznem kell az Akadémia egyik megállapítását: „a 45- ös kiégés után a főlépcsőházban levő freskók még megmenthetők lettek volna. Az azóta eltelt időszak viszontagságai többet pusztítottak, mint a II. világháború hadi cselekményei”. — Amikor idejöttünk 1963-ban — mondja a kísérőm, a beruházást vezető mérnök —, beázott a lépcsőház. A nagyterem horganyzott bádoggal volt lefedve, — a háború után nem volt horgany —, s bizony, majd 20 év alatt, szinte szitává vált. Legalább évente kellett volna mázolni... De most ne a múltról beszéljünk, hanem az örömnek adjunk hangot: a Duna-partnak egy elsüllyedt palotája feltámadt, él! Valamennyiünk gyönyörűségére. Régi fényben. 1945 ostroma romba dönti. r Adió KOSSUTH RÁDIÓ 8.08 Lányok, asszonyok. — 8.55 Tipegő. — 9.30 Amikor én még... — 10.06 Örökzöld dallamok. — 11.03 Nyitány egy nemlétező operetthez. — 11.11 Reneszánsz kalandozások. I. r. — 12.20 Zenei anyanyelvünk. — 12.30 Mar gyáván szólva... — 12.45 Monteverdi madrigálok. — 13.00 Mindenki szórakozik. — 14.00 Kihaló mesterségek. — 14.10 Johann Strauss felvételekből. — 14.30 A piaci igényekhez alkalmazkodva. — 15.05 Új Zenei Újság. — 16.00 168 óra. — 18.15 Móra Ferenc meséje. — 17.30 Richard Strauss: Alpesi szimfónia. — 18.45 Az az egyetlen pillanat. — R. játék. — 20.02 Népi zene. — 20.34 A zene nem ismer határokat. — 21.24 Világirodalmi dekameron. — 22.15 Lemezmúzeum. — 23.07 Operarészt. PETŐFI RADIO 8.05 Énekszóval, muzsikával. — 8.33 Gilbert és Jones operettjeiből. — 9.15 Munkásdal-feldolgozások. — 9.26 Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.40 Szabad szombat. — 11.40 Fiataloknak! — 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. — 13.30 Éneklő Ifjúság. — 14.00 Harminc perc rock. — 14.35 Fekete fülű fehér Rim. Kisregény. — 16.23 Orvosi tanácsok. — 16.33 Pophullám. — 17.30 Közkívánatra! — 19.45 Egy rádiós naplójából. — 20.38 Szemelvények Kérzel Capek bűnügyi történeteiből. — 21.19 Nóták. — 21.53 Sanzonbemutató. — 23.10 Slágermúzeum. 3. MŰSOR 8.00 Fiataloknak — kortárs zenéről. — 8.38 Századunk zenéjéből. — 9.48 Kamarazene. — 11.05 Operakészleteik. — 12.08 Kíváncsiak klubja. — 13.06 Zenekari muzsika. — 15.00 Huszonöt perc beat. — 15.25 Délutáni hangverseny. — 16.10 Kritikusok fóruma. — 17 00 Balassi Bálint versei. — 17.05 A King’s Singers együttes. — 18.06 Opera-művészlemezek. — 17.31 Slágerlista. — 19.05 Liszt, h-moll szonáta. — 19.35 Kamarazene. — 20.30 Körkép 1980. — 21.25 Dzsesszfelvételekből. — 21.45 Kovács Kolos operaáriákat énekel. — 21.15 Napjaink zenéje. GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés, hírek. — 17.05 Tánczenei koktél a hallgatók kívánságára. — 17.35—17.40 A héten történt. — 18.00—18.30 Információk — sport — muzsika. TELEVÍZIÓ BUDAPEST 8.15 TV-torna. — 8.20 Korok művészete. — 9.20 Viágnézet. — 10.00 Kuckó. — 10.30 A tűzüldözők. Angol TV-film. — 12.05 Játék a betűkkel. — 12.30 A Sailor együttes műsora. — 14.05 Gazsi és a cselgáncs. Magyar rövidülni. — 14.25 Idesüss! — 14.50 Hangoskodó. — 15.20 Hírek. — 15.24 A kocka el van vetve? Dók. film. — 16.05 Örökség. — 16.30 Főzőcske, — de okosan! — 16.55 Videoton—II. Dózsa bajnoki labdarúgó-mérkőzés. — 18.50 Egymillió fontos hangjegy. — 19.10 TV-térna. — 19.15 Esti mese. — 18.30 TV-híradó. — 20.00 Vers .— mindenkinek. — 20.05 Holtodiglan. TV-játék. — 21.10 Fedettpályás Atlétikai Európabajnokság. — A nagy ábránd. Francia film. — 23.40 TV-híradó 3. 1980. március 1. Szombat