Vas Népe, 1980. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

Fiatalok részvételénél Néprajzi honismereti gyűjtés, feldolgozás A Vas megyei honisme­reti koordinációs munka­­bizottság az 1975—1980-ig szóló távlati tervében a KISZ-szel közösen körvo­nalazta az ifjúságunkra vonatkozó feladatokat. Visszapillantva erre az 5 évre megállapíthatjuk, hogy vannak eredmények egyes középiskolákban és szakmunkásképző intéze­tekben, de pótolni való is akad. A néprajzi jellegű gyűjtő és feldolgozó mun­kát az a felismerés indí­totta el, hogy mind a tár­gyi, mind a szellemnép­rajzi emlékeink gyűjtésé­ben erősen a huszonne­gyedik órában vagyunk. Az ifjúsági honismereti mozgalom a tervszerű gyűjtő munkával jelentős támogatást nyújthat a tu­dományos feldolgozó és értékelő munkálatokhoz. Az utóbbi évek szép eredményeit bizonyítják az egyes szakkörök által vezetett évkönyvek, kró­nikák, a megyei pálya­munkák, a keszthelyi he­likoni-, a soproni- és sá­rospataki diáknapok dol­gozatai. Annak ellenére, hogy a mozgalom „néprajzi” gyűjtő szakasza az 1970- es II. országos honisme­reti diákkonferencián gyakorlatilag lezárult, még mindig maradtak megyénkben elvégezetlen feladatok. Égetően sürgős feladat a szocialista ha­gyományaink összegyűjté­se is. Nem szabad késle­kednünk és tovább halo­gatni, akár az ország új­jáépítésének, vagy akár a KISZ történetének tárgyi emlékeire, fontos írásos dokumentumainak össze­gyűjtésére gondolunk. A Hazai tájakon elne­vezésű akció arra ösztön­zi a KISZ-szervezeteket, hogy vállaljanak tényle­ges feladatokat a honis­mereti munkában. Fontos, hogy elsősorban lakóhe­lyük, iskolájuk történeté­nek feldolgozását vállal­ják, kapcsolódjanak be a Tájak, korok, múzeumok mozgalomba. Meg kell említeni a Barátaink ak­cióit is, amely egy-egy baráti ország kultúrájá­nak, művészetének, diák­életének alaposabb meg­ismerésére ösztönöz. L. R. Népzenei estek a körmendi járásban Táncra, muzsikára Nagy sikerű előadásokat­­tartott a körmendi járás községeiben a körmendi művelődési és ifjúsági központ Béri Balog Ádám táncegyüttese. Antal László, Pesovár Ernő, Horváth János, valamint Antal László koreog­ráfiájával eddig Nagyrákoson, Kondorfán, Bajánse­­nyén, Iváncon, Csákánydoroszlón és Őriszentpéteren mutatkozott­­be a csoport. Műsorában szerepelt a magyar néptáncok színe­­java: Karikázó és ugrós, Szatmári táncok, Ugrós és csárdás, Karikázó, Csizmaverő. A talpalávalót a Sár­vári Regős együttes, illetve a körmendi Percsák-ze­­nekar húzta. Külön nagy tapsot kapott a Regős-együt­tes a régi népdalokért, a régi népi hangszerek megszó­laltatásáért. A körmendi művelődési központ feladata a kiste­lepülések, peremkerületek lakóinak szórakoztató, mű­velődési műsorokkal való ellátása is. Ennek a prog­ramnak támogatására a SZÖVOSZ és az Országos Kéz­művelődési­­Tanács 300 ezer forintot adott a tánc­­együttesnek. Az összegből új táncruhákat, a működés­hez szükséges technikai eszközöket vásárolnak és az utazási kiadásokat tudják fedezni. Az együttes reper­toárja olyan gazdag, hogy több alkalommal tud egy-egy estét betöltő műsort adni. A táncegyüttes jelmezeit a Styl Ruházati Vállalat körmendi üzeme készíti el. Tá­mogatja az együttest a Körmend és Vidéke ÁFÉSZ és a tsz-szövetség is.­A kisközségek műsoros ellátása természetesen nem­csak a táncegyüttesre vár. A tervek szerint a színját­szó csoport, az énekkar és a fúvószenekar is járási kör­útra indul majd. A táncegyüttes a körmendi közönségnek is be­mutatkozik: március 2-án, vasárnap este 19 órai kez­dettel a körmendi színházteremben adnak műsort. T. L. A Duna-part „elsüllyedt” palotája A Vigadó ma. Újra életre kelt 24 429 hirsz. — E helyrajzi szám alatt találhatjuk fővá­rosunkban a neoklasszikus és a romantikus építészeti stílus két legnagyobb magyar mesterének remekét, a Viga­dót, a hajdani Redoutot. Is­mét pompázik, megnyitásra vár. A tavasz, március vége, április eleje már a Vigadó estjeire küldi a meghívóka­t, az áprilisi hangversenyprog­ramok színhelyei közt már a Vigadó is szerepel. Ismét — mondjuk —, mert hányszor is hullott alá, s hányszor kelt életre újra?! Pollack Mihály első kiem­el­­­­kedő pesti alkotása. Gondola­ta a pozsonyi színház példá­jából született. A koronázó városban,, az 1740-es évek­ben a színház a táncterem­­­­mel együtt épült. Amikor II. József Pozsonyból Budára helyezte a kormányszerve­ket, napirendre került a­­ színházépület, a bál- és fo­gadótermek építése. 1808 ta­vaszán indultak meg az ala­pozási munkák. Pollack 1816-ban kapott megbízást a régi tervek átdolgozására. Munkája, kora egyetemes építészetéből­ is kimagaslik. 1833-ban készült el a pesti Redout. Az első bálok. „A Redout­­,ban lezajlott a Nőegylet jó­tékony célú bálja. Körülbelül 11200 főnyi előkelő közönség j­elent meg, de Pest nem­es érzületére, jótékonykodó szí­vére vall, hogy számosan akadtak, akik jegyüket meg­vásárolták, anélkül, hogy vi­gadni akartak volna. Meg­­­­állapítottuk, hogy a hangá­szok szerszámai pontosan és előnyösen vannak kiosztva, az új zenekari tagok sorá­ban akad, ki mesterségének­­ igazi művésze. A zenét a te­­j rém minden zugában pompá- i­san lehetett hallani, egyetlen hangja sem ment veszendő­ibe. A zenekart Scheller úr az 5. pattantyús ezred kar­­­­mestere vezényelte, Strauss úron kívül­­még nem élvez­tünk Pesten karnagyot, ki­­ ilyen zenei érzékkel rendel­­­­kezett, mint Strauss úr.. A vendégművészek sorát a bécsi valnerkirály vezette. Harmincegy muzsikusával, három estet adott a Redout­­ban. Majd Liszt Ferenc kö­vetkezett a pesti árvízkáro­sultak javára. 48-­ban a forradalmi or­szággyűlés ülésezett itt, 49- ben Hentzkl osztrák tábor­nok a budai Várból esztelen ágyúzásával rommá lövette. A klasszicista Vigadó, vagyis a Redout helyén, Feszi Frigyes kelti életre ro­mantikus stílusban az új Vigadót. (Hildnek volt egy terve az újjáépítésre 1853- b­an, jóvá is hagyták, de anyagiak hiányában...!) Rengeteg gáncs éri —, de mi újat nem ér gáncs?! —, hi­ányzik a homlokzaton a fő­párkány, a terem „szörnyű magasságát” bírálják: „tán nem­ túlzunk, hogy alig van közterem bármely európai városban, mely a­ miénkkel legalább roppantság tekinte­tében mérkőzhetne”. Mégis, romantikus építészetünk egyik jelentős alkotása, az európai mezőnyben is az el­sők közt a helye: „Csemegetárvita”. Ilyen is volt. Than Mór és Lotz Ká­roly freskói díszítették a Vi­gadót. (Csak a múlt időt használhatjuk: a freskók jó­része elpusztult). A Cseme­getárra pályázatot hirdettek, megadott témákkal. Megle­petésre a bizottmány Hein­rich Ede „Kötöny hun király hódolata IV. Béla előtt”­ cí­mű képét helyezték Than Mór pályázata elé. A kora­beli sajtóban óriási „Cseme­getárvita” indult, végül is Than Mór kapta meg a meg­bízást, s megfestette Attila lakomája és Mátyás me­nyegzője faliképeket. A nyitás. „Az 1865-i far­sang fő eseménye a Redout termeinek megnyitása volt. Már hónapok óta ez képezte a kíváncsiság tárgyát, jobbá­ra csak erről beszélgetett a pesti ember, s szerette el­képzelni, hogy a hatalmas termekben, mily szépen fog hangzani a magyar zene, s mi ennél is édesebb, a ma­gyar szó”. Az első bálon kevesen je­lentek meg, alig 600-an. De azért nem lehetett oly csen­des ez az első nyitóbál. „Történt sok kihágás, mely bálba nem járja. Festői, ere­deti, és sok egyéb lehet, ha valaki a Komlóban muzsik­­áltatja magát, de ilyen he­lyen nem való. Pedig egyné­mely bővérű szittyafi félre­vágott kalappal huzatta...” Mai neve ekkor honoso­dott meg. „A jóízű Vigadó szót, mint legmagyarabbat hihetőleg elfogadják, a bér­lők által használatba vett Vigardát pedig majd elhagy­ják. Mert annál még jobb a Gondilla, vagy a Díszcsárda név is”. A Bálház, Barlak, Gyönyörde, Idénylő, Gon­dilla, tiszavirág-életű nevek, maradt végérvényesen: Vi­gadó. A díszlépcsőt eredeti álla­potában állították újjá. Ki mindenki taposta? (A beru­házó mérnökétől kérdem, miikor járt először a Vigadó­ban? „Szabolcsból, a háború alatt Pestre jőve, akkor va­laki azt­ mondta, a Vigadóba telepedett át a lakáshivatal, ott kérjünk lakást”.) Liszt hangversenyt adott az ud­varnak, amikor „Bösendor­­fer zongoragyáros is jelen volt”. Wagner Bayreuth ja­vára hangversenyez. Salja­­pin megy fel ezeken a lép­csőkön, Pablo Casals, Stra­­viinszkij itt dirigálta a Tűz­­madárt. Berlioz, Brahms, Dvorak, Debussy, Ravel, még 1942-ben is a zene ott­hona. De már megszólalnak a légvédelmi szirénák. Óvó­hellyé alakítják át a Vigadó alsó szintjeit. 1945 ostroma rom­ba dönti. 1945 óta? Először az élet­veszély elhárítása volt a feladat... A városnak élni kellett, nem Vigadót építeni. De azért mégis! Idéznem kell az Akadémia egyik megállapítását: „a 45- ös kiégés után a főlépcső­házban levő freskók még megmenthetők lettek volna. Az azóta eltelt időszak vi­szontagságai többet pusztí­tottak, mint a II. világhábo­rú hadi cselekményei”. — Amikor idejöttünk 1963-ban — mondja a kísé­­­­rőm, a beruházást vezető mérnök —, beázott a lépcső­ház. A nagyterem horgany­zott bádoggal volt lefedve, — a háború után nem volt horgany —, s bizony, majd 20 év alatt, szinte szitává vált. Legalább évente kellett volna mázolni... De most ne a múltról beszéljünk, ha­nem az örömnek adjunk hangot: a Duna-partnak egy elsüllyedt palotája feltámadt, él! Valamennyiünk gyönyö­rűségére. Régi fényben. 1945 ostroma romba dönti. r Adió KOSSUTH RÁDIÓ 8.08 Lányok, asszonyok. — 8.55 Tipegő. — 9.30 Amikor én még... — 10.06 Örökzöld dallamok. — 11.03 Nyitány egy nemlétező operetthez. — 11.11 Reneszánsz kalandozások. I. r. — 12.20 Ze­nei anyanyelvünk. — 12.30 Mar gyáván szólva... — 12.45 Mon­teverdi madrigálok. — 13.00 Min­denki szórakozik. — 14.00 Kiha­ló mesterségek. — 14.10 Johann Strauss felvételekből. — 14.30 A piaci igényekhez alkalmaz­kodva. — 15.05 Új Zenei Újság. — 16.00 168 óra. — 18.15 Móra Ferenc meséje. — 17.30 Richard Strauss: Alpesi szimfónia. — 18.45 Az az egyetlen pillanat. — R. játék. — 20.02 Népi zene. — 20.34 A zene nem ismer határo­kat. — 21.24 Világirodalmi deka­­meron. — 22.15 Lemezmúzeum. — 23.07 Operarészt. PETŐFI RADIO 8.05 Énekszóval, muzsikával. — 8.33 Gilbert és Jones operett­jeiből. — 9.15 Munkásda­l-feldol­­gozások. — 9.26 Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.40 Szabad szombat. — 11.40 Fiataloknak! — 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. — 13.30 Éneklő Ifjúság. — 14.00 Harminc perc rock. — 14.35 Fe­kete fülű fehér Rim. Kisregény. — 16.23 Orvosi tanácsok. — 16.33 Pophullám. — 17.30 Közkívánat­ra! — 19.45 Egy rádiós napló­jából. — 20.38 Szemelvények Kér­­zel Capek bűnügyi történetei­ből. — 21.19 Nóták. — 21.53 San­zonbemutató. — 23.10 Sláger­mú­zeum. 3. MŰSOR 8.00 Fiataloknak — kortárs ze­néről. — 8.38 Századunk zenéjé­ből. — 9.48 Kamarazene. — 11.05 Operak­észleteik. — 12.08 Kíván­csiak klubja. — 13.06 Zenekari muzsika. — 15.00 Huszonöt perc beat. — 15.25 Délutáni hangver­seny. — 16.10 Kritikusok fóru­ma. — 17 00 Balassi Bálint ver­sei. — 17.05 A King’s Singers együttes. — 18.06 Opera-művész­­lemezek. — 17.31 Slágerlista. — 19.05 Liszt, h-moll szonáta. — 19.35 Kamarazene. — 20.30 Kör­kép 1980. — 21.25 Dzsesszfelvé­­telekből. — 21.45 Kovács Kolos operaáriákat énekel. — 21.15 Napjaink zenéje. GYŐRI RADIO 17.00 Műsorismertetés, hírek. — 17.05 Tánczenei koktél a hall­gatók kívánságára. — 17.35—17.40 A héten történt. — 18.00—18.30 Információk — sport — mu­zsika. TELEVÍZIÓ BUDAPEST 8.15 TV-torna. — 8.20 Korok művészete. — 9.20 Viágnézet. — 10.00 Kuckó. — 10.30 A tűzüldö­­zők. Angol TV-film. — 12.05 Játék a betűkkel. — 12.30 A Sai­lor együttes műsora. — 14.05 Gazsi és a cselgáncs. Magyar rövidülni. — 14.25 Idesüss! — 14.50 Hangoskodó. — 15.20 Hírek. — 15.24 A kocka el van vetve? Dók. film. — 16.05 Örökség. — 16.30 Főzőcske, — de okosan! — 16.55 Videoton—II. Dózsa bajno­ki labdarúgó-mérkőzés. — 18.50 Egymillió fontos­ hangjegy. — 19.10 TV-térna. — 19.15 Esti me­se. — 18.30 TV-híradó. — 20.00 Vers .— mindenkinek. — 20.05 Holtodiglan. TV-játék. — 21.10 Fedettpályás Atlétikai Európa­­bajnokság. — A nagy ábránd. Francia film. — 23.40 TV-híradó 3. 1980. március 1. Szombat

Next