Vas Népe, 1980. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

Már több a kisiparos, de még kevés______ A KIOSZ országos köz­pontja, a megye párt-, taná­csi és népfront szervei kép­viselőinek jelenlétében ta­nácskozott Szombathelyen a KIOSZ megyei választmá­nya. Két fontos téma volt napirenden: az egyik a­­kisi­­parosok számának növeke­dése, kapacitása, a másik­­közéleti tevékenységük, köz­­véleményformáló szerepük. Nagy Sándornak, a KIOSZ megyei titkárhelyettesének a beszámolójából kitűnt, hogy a megyében a kisiparosok száma az 1976. évi 1881-ről 1979. végére 3380-ra növeke­dett. A megyében ezer lakosra 12 kisiparos jut, de több kel­lene. 110 településen egyálta­lán nem található kisiparos. Például a KIOSZ sárvári körzeti titkára felszólalásá­ban elmondta, hogy csupán a városban és a járásban , a tanácsok által felmért igény szerint 300 további kis­iparosra lenne szükség. A megyében körülbelül ennek­ a duplájára mutatkozik igény. Még mindig elég nagy az ingadozás, hullámzás. Sokan beadják iparengedélyüket, miig mások újat váltanak. A változás is a kapacitás csök­kenésére utal. Négy év alatt a kisiparosok száma 21,5 szá­zalékkal emelkedett, de a kapacitásuk csak 13,3 száza­lékkal nőtt. Ez abból adódik, hogy növekszik az­ arány a munkaviszony melletti ipa­rosok javára. Ők viszont csak szabad idejűikben fog­lalkoznak szolgáltatási igé­nyek kielégítésével. Több alkalmazottra és ta­nulóra is szükség lenne. Ugyanis addig, amíg a kis­iparosok száma négy év alatt 598-cal nőtt, addig az alkal­mazottak száma 35-tel, a ta­nulók száma 21-gyel lett ke­vesebb. A felszólalások során töb­ben hangoztatták, hogy nö­velni szükséges a főfoglalko­zású kisiparosok számát. Szombathelyen az új lakóte­lepeken tervezik kispiari mű­hely- és üzletsor építését. Helyesnek tartották azt is, hogy tö­bb helyen a tanács a kontároknak is kiküldte az adóbevallási ívet, így arra ösztönzik őket, hogy iparen­gedély váltásával, legálisan folytassák munkájukat. A KIOSZ szombathelyi körzeti titkára elmondta, hogy a megyeszékhelyen ta­valy 1180 kisiparost kért a lakosság telefonügyelet alap­ján, öt szakmában 102 kis­iparos ünnepnapi ügyeletet is tart. A­­legnagyobb érdek­lődés az autószerelők iránt nyilvánul meg. A felszólalások során Ka­posvári György, a m­egyei ta­nács vb ipari osztályának a vezetője hangoztatta, hogy a jövőben a javító-szolgáltató iparágak és­­kisiparosok erő­teljesebb növelésére lesz szükség. Olyan munkát vár­nak a kisiparosoktól, hogy az elősegítse a népgazdaság fejlődését is. Porpáczy János, a megyei pártbizottság munkatársa kö­zölte a választmány tagjai­val, hogy a megyei pártérte­kezlet elismeréssel szólt az iparosok munkájáról. Nagy dolog az, hogy a megye la­kossági szolgáltatási igényei­nek több m­int 50 százalékát a­­kisiparosok elégítik ki. Kérte őket, hogy ezt a szín­vonalat tartsák meg. Fischer Pál, a KIOSZ or­szágos elnökhelyettese el­mondta, hogy 1978-ban 15,3 milliárd, 1979-ben 17,7 mil­liárd forint értékű volt ha­zánkban a kisiparosok ter­melési és szolgáltatási mun­kája. Hangoztatta azt is, hogy a vas-, gép- és műszer­iparban hiánycikkek gyártá­sát, exportálásra alkalmas­ termékek, előállítását és im­port­pótló anyagok, alkatré­szek készítését is várják a kisiparosoktól. Szólt arról, hogy a közeljövőiben új kis­ipari árrendelet jelenik meg, amely jobban tükrözi a gé­pek, berendezéseik értékcsök­kenésének mértékét is. A je­lenlegi progresszív adótáblát is ösztönzőbbé kívánják ten­ni, valamint rendezik a se­gítő családtagok jogi hely­zetét, munkaviszonyát. ★ A második napirendi pont keretében dr. Németh Lász­lónak, a KIOSZ megyei tit­kárának az előterjesztése alapján a­­kisiparosok közéle­ti tevékenységét, társadalmi munkáját és közvélemény­­formáló szerepét elemezte a választmány. A megyében a kisiparosok­­közül 187-en tagjai a párt­nak. Hárman a pártbizottsá­gok tagjai és négy község­ben kisiparos a pártszerve­zet titkára. A munkásőrség­ben 38 kisiparos teljesít szol­gálatot. 77 kisiparos tagja a helyi tanácsoknak. A tanácstagok közül 1­13-an a helyi tanácsok végrehajtó bizottságaiban testületi tagként is közremű­ködnek. Egy községben kis­iparos a tanácselnök-helyet­tes társadalmi munkában. A Hazafias Népfront bi­zottságaiban 115 kisiparos te­vékenykedik. Kilenc helyen kisiparos a népfront elnöke, egy helyen pedig a népfront­­bizottság titkára. Ezenkívül a KISZ-szervezetekben, az önkéntes rendőrök és tűz­oltók, az MHSZ és vöröske­­res­ztes aktivisták között is sok a kisiparos. A KIOSZ- szervezetekben működő tár­sadalmi aktivisták száma meghaladja az ötszázat. A társadalmi munkában és a településfejlesztéseknél is kitűnnek a kisiparosok. Kör­menden a színház építésénél, Csepregen a tűzoltószerház létesítésénél, másutt gyer­mekintézmények bővítésé­nél, parkok rendbe hozásá­nál vállaltak jelentős tár­sadalmi munkát. E téma tárgyalásánál fel­szólalt dr. István Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke is. Gra­tulált az eddig végzett tár­sadalmi munkához. A választmányi ülés vé­gén Fischer Pál, a KIOSZ elnökhelyettese kitüntetése­ket nyújtott át. F. L. Kőolaj­termelés, 1979 A világ kőolajtermelése az 1978-as 3,09 milliárd tonnáról 3,25 milliárd tonnára növekedett 1979- ben. A világtermelés növeke­dése mellett azonban számos fontos olajtermelő ország esetében csökke­nés, vagy a korábbi évek dinamikus növekedésének lelassulása tapasztalható. Az előrejelzések szerint 1980-ban a felhasználás 3—4 százalékos csökkené­se várható, az energiata­karékossági intézkedések eredményeként. Az OPEC-tagországok jelentős része — Katar, Szaúd-Arábia, Arab Emírségek, Venezuela stb. — a termelés vissza­fogását határozta el, a túlkínálat megelőzése ér­­dekében. A másik fontos törekvés arra irányul, hogy az olaj­kereskedelem haszna ne a nemzetközi olajkonszer­neknél, hanem a termelő országoknál jelentkezzen. Ennek az elvnek megfe­lelően Katar 50 százalék­kal csökkenti az eladáso­kat a konszernek számá­ra (Shell, Gulf, BP), s in­kább piaga finomítja és exportálja a kitermelt olaj jelentős részét. — TERRA — 12 PERC ALATT A BELVÁROSBA A metró új szakasza Nyitány a­­föld alatt­i metró premier a föld felett... .Földalatti pályán fut a szerelvény a Deák tér és a Nagyvárad tér között, majd innen emelkedni, közeledni kezd a föld szintjéhez, vagyis a Nagyvárad tértől már ké­reg alatt jár, éppen úgy, mint a város szívében, az ipar- és közlekedéstörténeti büszkeségünk, az élő múzeu­mi vonat, a kis­földalatti. A Határ útnál a metrókocsik­­kibújnak a föld alól, a sötét alagútból napfényre szalad­nak, s ott robognak, ahol nemrég m­ég kirándulók ma­­jálisoztak, heverésztek a fű­ben — a kispesti kiserdőben. A szovjet konstruktőrök az új metrókocsit magyar ké­résnek megfelelően tervez­ték. Külső burkolata acélle­mez. Korábban mindegyik­ben volt vezetőállás, most már nincs. Befogadóképessé­ge öt személlyel bővült. Egy metrószerelvény két—hat ko­csiból állhat; a hatkocsis vo­nat több mint ezer utas szál­lítására alkalmas. Magyar metró­újdonság: a BKV egy HÉV-szerelvényt alakított át föld alatti közlekedésre. Az NDK gyártmányú kocsik nemcsak külsejükben külön­böznek az eddigi metró­vo­natoktól, hanem abban, is, hogy lényegesen könnyebbek, kevesebb energiát használ­nak. Sokszínű az állomások „ru­hája”. A mennyezetnél évek óta használják az alumínium le­mezeket. Mégis újdonság, mert magyar gyártmány, fe­leslegessé vált az import. A legkülönbözőbb színekben­­készül: az ezüsttől a bronzig. A padlón mindenütt gránit. Az északi sarkkörön túli he­gyekből érkezett. Az oldal­falak szebbnél-szebb színár­nyalatokban pompáznak. A süttői mészköveket az Ecse­­ri úti állomáson használták fel. A Határ útnál Hollan­diából importált glazál dísz­ük. A Könyves Kálmán kör­útnál NSZK licenc alapján gyártott betontyp, forgács és cementkeverékből gyártott burkolólap borítja a falakat. A végállomás építészeti új­donsága: az orosházi üveg. De látványos, eddig soha nem alkalmazott állomásfor­­ma a vasúti, pálya fölött át­ívelő narancssárga állomás­folyosó, benne sok-sok üz­let. Ide futnak be az északi­déli metróvonal szerelvényei, ide érkeznek Cegléd, Szol­nok, Lajosmizse felől a sze­mélyvonatok, itt lehet majd reggel és este a munkába já­róknak, a hazaigyekvőknek bevásárolni. Az új sínt az első kerék koptatja. A szerelvény las­san kigördül az állomásról, amelynek­­be­ton­mennyezete fölött az erre járó villamosok utolsó útjukat járják. El­tűnnek innen ők is, mint egykori elődeik, a nyikorgó társzekerek, mert lent és fent beton- és vasmező bo­rítja a tájat: a káposztásker­­tek helyén metró halad majd. Március 30-án a Nagyvárad tér—Kispest vasútállomás között egyszerre megválto­zott az élet ritmusa. Tizen­két perc alatt a belvárosba, a Deák térre érkezhet az in­nen induló utas. Egyik ko­csiból a másikba csak át kell sétálni, a kispesti vasút és metróállomás randevúhe­lyién, azután nincs többé te­­kergés, buszozás, villamoso­zás Pestlőrinc, Kispest, Kő­bánya, Ferencváros, József­város utcáin, nem kell töb­bé ácsorogni a járműveknek a Gyomrai úti sorompó előtt B. A. Az új Kőér utcai metró­javító műhelyben. 1980. április 1. Kedd

Next