Vas Népe, 1980. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
Egyáltalán nem mellékes Ha hiányzó aprócikkekről, a falusi szolgáltatások jobb megszervezéséről, feldolgozó kapacitás híján veszendőbe menő gyümölcsről esik szó, manapság mind többször vetődik fel megoldásként a lehetőség: a termelőszövetkezetek melléküzemága. Mármint az, hogy például a gépjavító és szerelőműhelyekre, azok szakembereire lehetne nayobb és kisebb községek lakosságának számára is megszervezni a gépjavítást, gyártani különféle vas- és fémipari tömegcikkeket, melléküzemágként építhetnék ki tsz-ek — a fokozódó igények láttán — a fuvarozást, s a különféle termények saját feldolgozására is bőven kínálkoznak lehetőségek. Az árbevétel 10 százaléka! A melléküzemági tevékenység a termelőszövetkezetekben nem kis múltat és nem ■kevés elnevezést ért meg. Ma a különféle ipari, építőipari, fa- és élelmiszerfeldolgozási, szállítási és kereskedelmi tevékenységet a tsz-ek „nem mezőgazdasági tevékenységnek” nevezik. A fogalmi meghatározás mindenesetre annyival közelebb jár a valóssághoz, hogy mindez és a mind fel sem sorolható munka, foglalatosság, amit tsz-einkben — mint nem mezőgazdasági tevékenység — folytatnak, űznek, valóban nem melléküzem ági, mert egyáltalán, nem mellékes. Országos átlagban a tsz-ek árbevételének körülbelül 40 százalékát az említett kiegészítő tevékenység adja. A múlt évbena 1 91 milliárdból 74 milliárd forint származott ebből. Óriási bevétel, összeg, melyből a szövetkezeti gazdaságok nagyon különféleképpen részesednek. Egyikük jelentősen, gazdagon, a másikuk szerényen. S ez az osztódás, szóródás nem aszerint jelentkezik elsősorban, hogy gazdag mezejű földű vagy gyenge termőadottságú-e a tsz. Aszerint elsősorban, hogy a meglevő, helybeli munkáskézre, munkaerőre alapozva, felismerve az igényeket, alakítottak le valamely kisegítő üzemágat Megyénkben kevesebb Ez megyénkben is így van. Egyébként megyénk nem áll valami fényesen az országos összehasonlításban. Nemrég a megyei tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott a tszek nem mezőgazdasági tevékenységének további fejlesztésével, lehetőségeivel és értékelte azt. A testület elé került jelentésben az áll, hogy az országos 40 százalékkal szemben az alaptevékenységen kívüli árbevétel a vasi szövetkezetekben 27 százalék, indokolatlanul alacsony. Különösen az, ha az átlag olyan különbségeket takar, mint hogy például Rádóckölkeden, Vasváron a 10 százalékot sem éri el, Répcelakon és Kemenesszentmárton tsz-eiben viszont meghaladja az 50 százalékot. Mondhatjuk, ildomos-e hasonlítgatni a megyét e tekintetben másokhoz, alacsonyolni átlagunkat, ha egyszer az alaptevékenységen kívüli munkának helyi adottságai vannak, s ezek mindenütt mások. Valóban, nem is önmagáért kell ezeket az arányokat felállítani és az öszszehasonlítást elvégezni. Ahhoz kell mérni, hogy itt, helyben, a megyében, a faluban, azaz az adott tsz-ben mik a lehetőségek. S ez utóbbiakat tekintve is, mint az említett ülésen is megállapították, elmaradtunk. Önkritikusan hangzott el, hogy termelőszövetkezeteink nem mindig kapták meg a szükséges ösztönzést, segítséget az irányító, a felsőbb szervektől. Helyeselhető módon, féltették a szövetkezeteket, a „melléküzemágakat” a vadhajtásoktól, a maguk zsebére gazdálkodóktól. Volt ilyenekre példa, volt hogy bírósági ügyek keletkeztek. A jogos féltés abból a szemléletből táplálkozott, hogy a „tsz nem melléküzemág”, s ez így igaz. S jó hogy nem estek tsz-ekik áldozatul egyegy ügyeskedőnek, szélhámosnak. De mintha egy kicsit a fürdővízzel a gyereket is kiöntöttük volna. A fejlődés jó ütemét megőrzendő, a felszerelés, a gépesítés javítása, megfelelő irányító szakemberek szükségesek. A szállítás csak esetenkénti munka a tsz-ekben. Szervezett vállalkozás nincs e területen, holott a falusi lakosság igényeinek kielégítése mind nehezebb. A háztáji gazdaságokba rendszerint hagyományos szállítóeszközöket kérnek, ugyanakkor a lófogatok, a kisteljesítményű traktorok száma egyre kevesebb. Az ágazatok között a legnagyobb árbevételt a kereskedelmi tevékenység adja. A tsz-ek kereskedelmi tevékenysége zöme a háztáji termékek (főként vágómarha, vágósertés, tej) közös gazdaságon keresztül történő értékesítéséből áll. A kiskereskedelmi tevékenység sajnálatosan visszaesett. A megfelelő szakember-, üzlethálózat- és átvevőhely-hiányon kívül az alacsony jövedelmezőséget is panaszolják ebben. Nem lehet mindig a szabályzókra várni Hogy egy-egy kiegészítő üzemág miért bontakozik ki lassan, vagy miért az a helyzet, ami, azt meg lehet magyarázni. Sőt elfogadható indokot is lehet találni. A végrehajtó bizottság segítő módon úgy foglalt állást, hogy minden konkrét segítséget kapjanak meg a tszek a tanácstól az ágazat, a terület, a gazdasági számítások kimunkálásában. Azt emelte ki, hogy nem lehet mindig szabályozókra várni, s mindent azoktól várni. Ha a kiegészítő tevékenység csak 4-6 százalékkal fokozza az eredményességet, ha a fő ágazatiban éppen hiány van, akkor ez is jól jön. A továbblépésben a döntő, a helyi kínálkozó munkaerő (ma már egyre több tsz-ben, faluban mondják-jelzik, hogy van), a helyi, környékbeli reális szükséglet. Gyors és rugalmas reagálás a piaci igényekre. Az persze jó, ha egy hosszabb vagy hosszú ideig jól prosperáló kiegészítő munkára találnak, de mert általában nem túl sok ember foglalkoztatásáról, nem eszközigényes munkáról van szó, a gyors változtatás, az alkalmazkodás lehetőségei, gyümölcsei sem megvetendők. Mezőgazdaságunk arculata az alaptevékenységen belül is sokszínű, változatos. Amikor tehát kiegészítő tevékenységre gondolnak a tsz-ekben, az előzőkben említetteken kívül elsősorban vizsgálják meg, mi az, ami beépülhet a főtevékenységbe, kiegészíti azt, nem különül el tőle, nem tőle vonja el a munkáskezeket. Sőt, amiben le lehet tenni a munkát akkor, amikor a mezőgazdaságban éppen torlódnak, sürgetnek a tennivalók. Ahol ma a problémák jelentkeznek, ott a megoldás is jelentkezik ezekben az üzemágakban. Termeljenek bogyósgyümölcsöt, létesítsenek aszalót, építsenek községi óvodát, kommunális létesítményeket, kereskedjenek és fuvarozzanak — ezt mindmind igényre teszik, nem feleslegesen, nem önmagáért. A jómódú szövetkezetekben éppúgy meg lehet találni ennek a módját, mint a gyengébb adottságú gazdaságokban. A tsz, a táj adottságai mindenütt mások. Ezt a mást kell kihasználni társulásokkal is, együttműködő partnerekkal is. M. I. Ez volt a múlt mos, mondjuk azt is, ez volt a múlt. Az elmúlt években, különösen a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata szellemében a helyzet megváltozott. Ez egyértelmű állásfoglalás a kiegészítő tevékenység fejlesztése mellett, lehetővé téve az abban rejlő népgazdasági és üzemi előnyök kihasználását. Ma már világos, hogy ahol nem fordítanak kellő gondot a megfelelő kiegészítő tevékenység kibontakoztatására, ott ez fékezőleg hat az alaptevékenység, a mezőgazdasági termelés fejlesztésére is. A tapasztalatok szerint ugyanis a „melléküzemágak” hozta-termelte nyereség a fő üzemágakra, a mezőgazdasági tevékenység fejlesztésére használható fel. Használják is fel — ezt mutatják országszerte a tapasztalatok — gépek beszerzésére, talajjavításra, más beruházásokra. Vagyis az általános fejlődéshez forrás a „kiegészítőből” származó nyereség. Ma már például a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban 20 helyett 70 százaléka maradhat vissza a termelési adónak. Az új szabályozórendszernek azonban ez csak egyik ösztönző csápja a kiegészítő bevételek fokozására. S megyénkben, ahol — Szabolccsal és Somoggyal együtt — a legtöbb a rászoruló tsz — ez különösen megszívlelendő. Hó, tej, fa, építőipar Röviden a következőkben jellemezhetjük a főbb kiegészítő tevékenységeket megyénkben. Az élelmiszeripari feldolgozás szerény helyet foglal el. Két legjelentősebb ága a hús- és a tejfeldolgozás. A borászat, a borszieszfőzés, a savanyítás és a zöldség-előfeldolgozás elenyésző. Az egyéb ipari tevékenység igen dinamikusan fejlődött. A faipari 38 százalékkal bővült, de még korántsincs kihasználva a magas erdősültség nyújtotta lehetőség. A vélemények leginkább a tsz-ekben folytatott ipari — bedolgozó — tevékenység körül csaptak össze. A megye egyes üzemeivel — Cipőgyár, REMIX, Celli Ruházati Szövetkezet — együttműködésben alakultak ki ezek kis részlegei. Ugrásszerűnek minősíthető az ipari termékelőállítás növekedése. Egyrészt nagyobb vállalatoknak alkatrészeket, elemeket gyártanak, másrészt lakossági igényekre asztalos- és lakatosipari termékeket. Az építőipar a legfontosabb ágazat a kiegészítő tevékenységek között Társadalmi munkában A Münnich-brigád a gyerekekért Rendszeresen részt vesz a város építésében, szépítésében a MÁV celldömölki vontatási főnökségének dr. Münnich Ferenc szocialista brigádja. Figyelemmel kísérik a teendőket, s ezeknek megfelelően vállalnak társadalmi munkát Eddigi vállalásaiknak főleg a gyermekek látták hasznát A kicsiknek készülő KRESZ-parkban útburkolati jeleket és táblákat festettek, a Sághegyi Múzeumhoz korlátokat az új bölcsődéhez kerítést készítettek. Kivették részüket a balatonrendesi úttörőtábor felújításaiból, polcokat gyártottak az 1. számú általános iskolának, megjavították a tantermek padjait. Patronálnak egy osztályt, az iskolát négyüléses hintával ajándékozták meg. Legutóbb az 1. számú bölcsőde 200 méter hosszú vaskerítését újították fel, festették át. Erre 553 órát fordítottak. Ugyanekkor rendbetették az óvoda udvarán levő gyermekjátékokat is. A munka végeztével a bölcsődében rögtönzött összejövetelen értékelték a brigád példamutató segítői készségét, köszönetet mondtak nekik a népfront és a városi tanács képviselői is. Képünkön, a brigádtagjai munka közben. (Böröcz) ■ l.’null[l.lM..« ll l inT^M II lakónak nem lesz nyűg a kitört ablak, ajtó Nem kis bosszúságot okoz lakóépületekben az üvegtörés. Eltakarítani az üvegcserepet, utána elvinni az ajtót, labdakat egy közeli műhelyfoerbeüvegezés végett. Csakhogy sokszor távol esik a lakástól a javítóhely: a Derkovits városrész lakó viheti a Borostyánkő utcáiba, vagy erkélyajtaját a Hunyadi útra. Az ismerőst kerékpáron szállította oda. Hazamenet, a lépcsőház ajtajában a lengő szárny belecsapott a vastag üvegtábláiba. Szombathelyen mintegy huszonháromezer lakásra pedig biztosítást is kötöttek a lakók. De ezidáig üvegkáruk megtérülése sok utánjárást igényelt, ráadásul cipelhették az ajtót, ablakkeretet. "Javítás után hazaszállítás. Ezután megvárni a javító számláját, ezt postán befizetni, majd azt követően elmenni a Biztosító Savaria úti irodájába a javítási öszszegnek — biztosítása alapján történő — felvétele céljából. Szóval futhatott a pénze után. Jó hírről értesültünk ezzel kapcsolatosan. Szolgáltatási szerződést kötött a szombathelyi Ingatlankezelő Vállalattal, a Lakáskarbantartó és Matállkémiai Ipari Szövetkezettel az Állami Biztosító szombathelyi járási fiókja az üvegtörések javítására és a lakók kártalanítására. Július elsején lép érvénybe a szerződés, melynek alapján azután egyszerűbb és gyorsabb lesz az üvegezés és a kártérítés. A lakóiknak nem lesz nyűg a kitört ablak, ajtó. Az állami lakóépületekben és lakásokban az üvegtörések helyreállításáról az Ingatlankezelő Vállalat gondoskodik. A családi házakban, szövetkezeti arcúépületekben, társasháziakban és vállalati „szolgálati” lakóépületekben a Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet vállalta a javítást. Mi ebben az új? Először is a lakosságot mentesítik a sok utánjárástól. A lakónak háromféle módon lesz alkalma bejelenteni az üvegkárt. Elküldheti postánkánbejelentőjét. Vagy személyesen bedobja a munkafelvevő helyen elhelyezett gyűjtőládában. És telefonon is közölheti: ebben az esetben a munkafelvevő tölti ki a jelentőlapot a telefonon bemondottadatok alapján. A helyreállítást — a bejelentéstől számított — 12 napon belül elvégzik a lakónak. Ami a fő: helyiben javítanak: reggel 7 órától délután 3 óráig, a megbeszélt időben. A javítás költségeit az ipari szövetkezet, vagy az Ingatlankezelő Vállalat számolja el a biztosítónál. Az új gyakorlat bevezetése sok felesleges adminisztrációt is megszüntet, hiszen a javításra vállalkozott szolgáltatók munkanaplóval igazoltatják a munka elvégzését A fusizás kizárt: nem rakják le a lakó ajtajába a javításhoz szükséges gitter üveget A biztosító csak a beépített anyagot téríti a szolgáltatóknak. Megjegyzendő: üvegtető, pinceablak és kirakatüveg töréskárát a lakásbiztosítások nem fedezik. Kivétel, ha az üvegtetőben jégverés tesz kárt A városban sok illetékes fellapozta az említett szerződéseket A várható jó gyakorlat meghonosodásán túlmenően azt tartják fő erényének ennek a megállapodásnak, hogy a biztosító részéről a bizalom alapján történik az üvegkárok megtérítése. Egyelőre ugyan csak Szombathelyen vezetik be az új szolgáltatást. De talán nem kell sokáig várniuk a megye más településein lakóknak sem az új szolgáltatás kiterjesztésére. A biztosító elképzelése, hogy a közeli jövőben, ahol erre lehetőség kínálkozik (s főként vállalkozó ajánlkozik), újabb szerződéseket köt a többi városiban is a szolgáltatás kiterjesztésére. (Kék) Új jogszabály A Miniszter alnécs e heti ülésén elfogadott rendelet a korábbi kötöttségeket feloldva, jobban alkalmazkodva a gyorsabb fajtaváltás igényeihez, lehetővé teszi, ösztönzi, hogy a leggazdaságosabb, a legjobb eredményeket produkáló növény- és állatfajták kerüljenek köztermesztésbe, illetve tenyésztésbe. A rendelkezés a korábbival ellentétben nem tesz különbséget a hazai és a külföldi fajták között, az újonnan minősített fajták származásra való tekintet nélkül azonos elbírálásban részesülnek, jogokat élveznek. Az új szabályozás szerint a köztermesztésbe, illetve tenyésztésbe az a hazai vagy külföldi fajta kerülhet, amelyet a fajta minősítő tanács javaslatára a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter államilag minősített fajtává nyilvánít Korábban nem volt meghatározva a minősítés ideje, most előírták azt is, hogy a javasolt fajtákat három-öt éven belül államilag minősíteni kell. Egyes fajtáikra — amelyek rövid idő, akár egy év alatt is már igazolják kiváló tulajdonságaikat — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — mintegy megelőlegezve a bizalmat — ideiglenes szaporítási, illetve tenyésztési engedélyt adhat Bővítették azt a kört is, amely miatt viszszavonjék az állami minősítést vagyis a termesztési engedélyt az elavult fajtáktól, így például kötelezően ki kell vonni a termesztésből, a tenyésztésből azt a növényvagy állatfajtát amelynek szaporítása, fenntartása, tenyészanyagának előállítása gazdaságtalan. Az új szabályozás szerint az államilag minősített növény- és állatfajták előállítói, illetve fenntartói fajtajutalékot kapnak, s előírták azt is, hogy az összegből a nemesi tőt meghatározott rész illeti meg. A növény- és állatfajták állami minősítéséről szóló új szabályozás január 1-én lép életbe. 1980. június 1. Vasárnap