Vas Népe, 1980. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

Moszkvába érkezett Helmut Schmidt KM­MlN^EMHM­MKKKIMItNMM­MN­^NKKM­ENMN^HENlKN Szovjet—nyugatnémet tárgyalások, kezdődtek A szovjet kormány meg­hívására hétfőn délben Moszkvába érkezett Helmut Schmidt, a Német Szövetsé­gi Köztársaság kancellárja, valamint Hans-Dietrich Genscher alkancellár, kül­ügyminiszter. A vnukovói repülőtéren a vendégeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, Alekszej Koszi­gin miniszterelnök, Andrej Gromiko külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták. A látogatást megelőzően Moszkvában hangsúlyozták, hogy Schimiet kancellár és Genscher külügyminiszter személyében olyan állam v­ezetői tárgyalnak két na­pon át a szovjet fővárosban, amely vitathatatlanul vezető szerepet játszik Nyugat-Eu­­rópában — mind politikai, minid gazdasági, mind pedig katonai téren. Moszkvában hétfőn meg­kezdődtek a szovjet—nyu­gatnémet tárgyalások. A megbeszéléseken szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszolgin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának ta­gja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vesz részt. A nyugatnémet felet Helmut Schmidt, a Né­met Szövetségi Köztársaság kancellárja és Hans-Dietrich Genscher alkancellár, kül­ügyminiszter képviseli. Napirenden a termelési kooperáció és a termékek minősége A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A vállalatok jól működő együttműködése és a termé­kek kifogástalan minősége egyaránt fontos tényezője a népgazdasági egyensúly ja­vításának, ezért a szakszer­vezetek folyamatosan figye­lemmel kísérik ezek alakulá­sát és segítik a hibák kija­vítását — hangsúlyozta hét­fői ülésén a SZOT Elnöksé­ge, amely a termelési koope­rációval és a termékminő­séggel kapcsolatos szakszer­vezeti feladatokat vitatta meg. A szocialista munkaver­­senyben a minőségi felada­tok kerültek előtérbe, ame­lyek magukban foglalják a pontosságot, a vállalatközi szerződésekben megszabott feladatok jó minőségben, ha­táridőre történő teljesítését is. Az újítómozgalom is egy­re inkább a minőség javítá­sát szolgálja. A szocialista brigádok legértékesebb fel­ajánlásai is a minőség javí­tásához kapcsolódnak, kez­deményezéseik pedig a jó munkafeltételeket szorgal­mazzák. Még ma sem mond­hatjuk el, hogy a vállalatok közötti együttműködésben vagy a minőség javításában megtörtént a kedvező for­dulat. A vállalatok közötti szerződéses fegyelem betar­tását, a zavartalan kooperá­ciót még mindig sok ténye­ző akadályozza, egyebek kö­zött egyes vállalatok mono­­pólhelyzete, amelynek pozí­ciójából gyakran a köny­­nyebb, kényelmesebb megol­dásokat választják. Vállalatainknak egy része a szükségesnél és a lehet­ségesnél kevésbé keresi egy­más közreműködését, gyak­ran célszerűbbnek tartja, ha maga áll rá olyan termékek gyártására, amelyeket na­gyobb sorozatban más vál­lalat gazdaságosabban állít­hatna elő. Természetesen ebben is közrejátszanak olyan­­ tapasztalatok, hogy a megrendelt árut nem mindig kapják meg határidőre vagy a kívánt választékban. A minőség javulása is a lehetségesnél lassabban ha­lad. Óvatos számítások sze­rint is milliárdokkal lenne növelhető a nemzeti jövede­lem a minőség javításával. Egy-egy ismétlődő hiba ala­posabb elemzése, s nem utolsó sorban a minőségre ösztönző bérezése gyorsabb elterjesztése nagymértékben gyorsíthatná a javulás fo­lyamatát. A vállalatok azon­ban gyakran a minőség ala­kulásának csak egy-egy részkérdésére figyelnek, s nem fordítanak figyelmet a minőséget befolyásoló ténye­zők egészére. A minőségel­lenőrzés is többnyire a ha­gyományos módszereket al­kalmazza, sokhelyütt nem hozták létre a minőségbizto­sítás korszerű szervezeteit, vagyis nem gondoskodtak kellőképpen a kifogástalan munka személyi és tárgyi feltételeiről, a termékek gyártás közbeni ellenőrzésé­ről. A minőséget rontja a munkafegyelem hiánya, a dolgozó dekoncentráltsága is, az esetek többségében azon­ban a feltételek hiánya idé­zi elő a hibákat. Ez az oka annak, hogy a dolgozók az üzemi demokrácia fórumain igen gyakran sürgetik a mi­nőségjavítást szolgáló mű­szaki, szervezési feltételek megteremtését, a céltudato­sabb anyagi ösztönzést. Jo­gos kívánságaiknak olyan ösztönző bérformák beveze­tése felel meg, amelyek job­ban elismerik a kifogásta­lan munka nagy értékét. Több vállalatnál már jó eredményeket hozott a minő­ségre ösztönző bérezés. Sok azonban még a teendő. Ma még exporttermékeink kö­zül sem mind jó minőségű. A szakszervezetek az ille­tékes irányítószerveknél azt szorgalmazzák, hogy tegyék még érdekeltebbé a vállala­tokat a minőség javításában, a kooperáció fejlesztésében. A jó minőség legyen érdeke a vállalatnak, a kisebb kol­lektíváknak és az egyének­nek is. Az elnökség felhív­ta az ágazati-iparági szak­­szervezeteket, hogy értékel­jék a kooperáció és a minő­ség területén kialakult hely­zetet, s a partner állami szervezetekkel közösen szab­ják meg a konkrét teendő­ket. Szorgalmazzák, hogy a vállalatok munkájának ér­tékelésekor mint döntő té­nyezőt vegyék figyelembe a minőség alakulását, és a kooperációs kötelezettségek teljesítését. A SZOT elnöksége további napirendi pontként a szak­­szervezeti számvizsgáló bi­zottságok tevékenységének továbbfejlesztéséről, majd a szakszervezetek megyei ta­nácsai, illetve a Szakszerve­­zezetek Budapesti Tanácsa feladataira és hatáskörére vonatkozó korábbi határozat végrehajtásáról tárgyal. Ja­vaslat hangzott el az SZMT-k szervezetének mó­dosítására, és a létszám csökkentésére is. Eszerint a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa továbbá Borsod és a Veszprém megyei SZMT létszámát 2—2-vel, a többi megyében — Békés, Nógrád és Vas megye kivételével — egy személlyel kell csökken­teni. A létszámcsökkentést az SZMT-k, illetve az SZBT saját hatáskörükben oldják meg. Brutyó János pozsonyi látogatása Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Ellenőr­ző és Revíziós Bizottságának meghívására június 28—30. között Pozsonyban tartózko­dott Brutyó János, az JfJSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Megbeszéléseket folytatott Miroslav Capká­ val, a CSKP KERB elnökével és Miros­lav Boda-val, a Szlovák Kommunista Párt KERB el­nökével. A szívélyes baráti légkörű találkozókon véle­ményt cseréltek a pártellen­őrzés időszerű­­elvi és gya­korlati kérdéseiről, az MSZMP XII. és a CSKP XV. kongresszusa határoza­tai végrehajtásának tapasz­talatairól. Brutyó Jánost szlovákiai tartózkodása során fogadta Miroslav Hruskovic, a CSKP KB elnökségének póttagja, a szlovák KP KB titkára. A találkozókon résztvett Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete és Tatai József pozsonyi főkonzul is. XXV. ÉVFOLYAM 152. SZÁM ■ 1980. JÚLIUS 1. KEDD ■ ÁRA 1,20 FORINT Segíti az ismeretek cseréjét Erősíti szomszédos népeink barátságát Tegnaptól július 5-ig Kő­szegen tanácskoznak a Nem­zetközi Kultúrtörténeti Szim­­pozion tudós résztvevői: ma­gyarok, szlovének, horvátok, burgenlandiak és stájerek. Ez már a tizenegyedik ta­lálkozójuk, minden évben más-más ország, tartomány, megye területén rendezik, Kőszegen immár harmad­szor. A kultúrtörténeti és ezzel összefüggő témák egy ideig a törökdúlás és az első világ­háború befejezése közötti időszakot ölelték fel, a leg­utóbbi már túlhaladt ezen az időszakon, közelítve a mai időszak témáit. A mos­tani tanácskozás fő témája még közelebbi: „Különböző kulturális törekvések a pan­non térségben a két világ­háború között”. A tudósok, előadók, fel­szólalók, külföldi és hazai hallgatók, érdeklődők nagy része tizenegy esztendő óta ugyanaz Vas megyében, Szlo­véniában, Horvátországban, Burgenlandban és a Stájer Tartományban egyaránt. Többségük hazájában és va­lamennyi résztvevő fél terü­letén ismert személyiség. Már hagyomány, hogy a szimpoziont minden terüle­ten kulturális rendezvények­kel kapcsolják össze. Ezúttal Pécsi László fal- és tértex­til kiállítása előzte meg a tanácskozás megnyitóját. A megyénkben is ismert, or­szágosan­­és nemzetközileg is sikeres, kiváló művész kő­szegi kiállítása, amelyet Ko­vács László, a megyei párt­végrehajtó bizottság tagja, a LATEX állami díjas vezér­­igazgatója nyitott meg, osz­tatlan elismerést aratott. Az is hagyomány, hogy a tanácskozásokat a részvevő országok, területek politiku­sainak, kultúrpolitikusainak üdvözlései, megnyilatkozásai vezetik be. A jugoszláv, az osztrák, a magyar himnusz elhangzása után Csonka György, Vas megye Taná­csának általános elnökhe­lyettese köszöntötte a tör­ténészeket, résztvevőket, sze­mély szerint is Kurt Jung­wirt professzort, stájer tar­tományi tanácsost, Ljubo Majericet, a Horvát Szocia­lista Köztársaság parlament­je végrehajtó tanácsának tagját, Dusán Sinigojt, a Szlovén Szocialista Köztár­saság parlamentje végrehaj­tó bizottságának elnökhe­lyettesét, Dali Djonlagicet, a Maribori Egyetem rektorát, Theodor Keryt, Burgenland tartományfőnökét, Horváth Miklóst,"­az MSZMP Vas me­gyei Bizottságának első tit­kárát, Rácz Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Bors Zoltánt, Vas megye Ta­nácsának elnökét. Ezután került sor a poli­tikai, kultúrpolitikai delegá­ciók vezetőinek üdvözlő megnyilatkozásaira, minden résztvevő fél részéről. Vala­mennyien hangsúlyozták ezeknek a tanácskozásoknak tudományos, ezen kívül a szomszédos területek, népek közötti barátság és együtt­működés szempontjából is nagy jelentőségét. (E meg­nyilatkozásokra lapunkban visszatérünk.) Az első tudományos elő­adás is elhangzott tegnap. Este pedig dr. Bors Zoltán, Vas megye Tanácsának elnö­ke fogadást adott az írottkő Hotelben a résztvevők tisz­teletére. Pozsgai Zoltán A szimpo­zion résztvevői. Felső képünkön Theodor Kery a vendégek között. Horváth Miklós és dr. Bors Zoltán a megnyitó ünnepségen a vendégek közt.

Next