Vas Népe, 1980. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
Tervszerűség a kádmunkában Nem véletlen, hogy pártunk XII. kongresszusán és a kongresszust megelőző vezetőségi választó taggyűléseik és küldöttértekezletiekbeszámolóiban, vitáiban sok szó esett a kádermunikáról •Érthető ez, hiszen feladataink megoldásának eredményessége jelentős mértékben függ azoktól, akire a dolgozókollektívák munkáját szervezik és vezetik. A kádermunkáira irányuló figyelem növekedése azonban önmagában még nem elégséges ahhoz, hogy ez a tervékenység mind eredményesebben szolgálja a fejlett szocialista társadalom megvalósításának feladatait. Ehhez arra van szükség, hogy ebben is az eddigieknél sokkal jobban érvényesítsük aminőségi követelményeket, tervszerűbbé, szervezettebbé tegyük. A kongresszust megelőző taggyűléseken például sokhelyen szóvá tették a káderutánpótlás problémáját. Elsősorban olyan eseteket soroltak fel, amelyekben nagyobb arányú nyugdíjazás, vagy a helyi vezető váratlan távozása okozott gondot. Ilyenkor az utódlás tekintetében előfordul kapkodás és ennek nyomán nem egy esetben kényszermegoldások születnek. De arra is felhívták a figyelmet, hogy az elkövetkező 1980-as évtizedben a jelenleg vezető funkcióiba lévők jelentős része lépi át a nyugdíjkorhatárt. Ez is indokolja, hogy az irányító funkcióban lévő káderek utánpótlásáról minden szinten hosszú távra, tervszerűen gondoskodjunk. Természetesen a káderállomány utánpótlásának, akádergazdálkodás és kádercsere arányainak és irányának tervezése nem könnyű feladat. A Központi Bizottság ezért különböző szervezeti és módszerbeli megoldások előírásával is segíti, ösztönzi a pártszerveket a tervszerűbb munkára. A káderutánpótlás tervszerűbbé, szervezettebbé tételének fontos eszköze a káderutánpótlási és képzési tervek készítése. Ennek követelményrendszere, iránya és minősége alapvetően befolyásolja feladataink eredményes megvalósítását. A káderutánpótlási és képzési terveket minden irányító pártszervnél 5 éves időszakra kell elkészíteni. A tervkészítés kötelezettsége önmagában is érzékelteti a vezetői utánpótlás nevelésében a tervszerűség fontosságát. Több tízezer vezető utánpótlását kell körültekintően előkészítem, több tízezer utódot kell felkészíteni a feladatok és a felelősség zökkenőmentes átvételére. Természetesen a káder utánpótlása és képzési tervek csak akkor érik el a céljukat, ha az adott terület előtt álló feladatokkal, fejlesztési tervekkel összhangban készülnek, ha szervesen beépülnek a tervezési rendszerbe. A terveknek tartalmazniuk kell a hatáskörbe tartozó vezetők szakmai és politikai képzésével, továbbképzésével kapcsolatos elgondolásokat, a vezetők utánpótlására vonatkozó személyi elképzeléseket, a jelöltek képzésének, felkészítésének feladatait. Fontos követelmény, hogy reális tervek készüljenek, s a tervek készítését mindig előzze meg az adott terület káderhelyzetének, jelenlegi káderállományának értékelése, elemzése. Ennek az elemzésnek és az adott terület előtt álló feladatok mérlegelése alapján kell meghatározni a vezetők képzésének, továbbképzésének és nevelésének feladatait, a kádercsere szükségleteiket és az utánpótlást. Az utánpótlás körének kialakításánál arra kell törekedni, hogy miél szélesebb körű felmérés, és véleménykérés előzze meg. Nem elhanyagolva a jelenlegi állományra vonatkozó terveket, nagyobb figyelmet az utánpótlás körének körültekintő felmérésére és a velük való foglalkozásra kell fordítani. Hangsúlyozzuk, a káderutánpótlási és képzési tervek megvalósíthatóságának kulcskérdése a benne foglalt elképzelések körültekintő, gondos egyeztetése. Sokoldalú egyeztetésre gondolunk itt az illetékes párt, állami, társadalmi szervekkel, valamint az érintett személlyel. Hiba lenne azt hinni, hogy az 5 évre készített tervek változtathatatlanok. A terveiket évente célszerű felülvizsgálni, és értékelni a megvalósulás mértékét, szükség esetén módosítani és mindig az aktuális helyzethez, követelményekhez igazítani. Csak így válhat a terv élővé, a tervszerű, szervezett, előrelátó kádermunka eszközévé. Kenéz Anna, az MSZMP KB munkatársa ?és Szonics például a nálunk is jól ismert Helena Vondracskova, a magyarok közül pedig Szűcs Judit és Bódi Magdi. A színpad felett hatalmas felirat hirdette: „Mit der FE auf und du”. Magyarra ezt valahogy így lehet fordítani: „Tegező viszonyban a Freie Erdével”. Tehát: tegező viszonyban, pertuban — azaz meghitt viszonyban. S nem csupán a jelmondat hirdette ezt! E viszony tükröződött abban is, ahogy a lap szerkesztőségének munkatársai — ezt a színvonalas rendezvénysorozat egészén érezni lehetett — ezt az egész, kétlapos rendezvénysorozatot megszervezték, ahogy módot adtak és találtak arra, hogy újságírók és olvasók a különböző sátrakban, vagy azok előtt személyesen is találkozzanak, gondolatokat cseréljenek egymással. Volt úgynevezett szolidaritási sátor is. Ebben újságírók, a Freie Erde munkatársai árulták a megyében élő művészek erre a célra felajánlott alkotásait. A bevételt a sajtóünnep után a szolidaritási alapra fizették be. A könyvsátorban az idén Ruth Werner írónő Szonja riportja című könyve volt a sláger. Ruth Werner írói munkásságát hazánkban viszonylag kevesen ismerik. Szonjaként, azaz dr. Richard Sorge, a német származású híres szovjet felderítő egykori munkatársaként azonban nálunk is sokan hallottak, olvastak már róla. Sorgeról tudjuk, hogy ő volt az a legendás hírű szovjet felderítő, aki annak idején Tokióban megbízható adatokat szerzett arról, hogy a hitleri Németország mikor szándékozik megtámadni a Szovjetuniót, valamint arról is, hogy Japán nem fog beleavatkozni a Szovjetunió elleni háborúba. Minthogy sikerült pár szót váltanom az írónővel, arra kértem ezt a törékeny és ma már 73 éves asszonyt, mondana néhány adatot felderítői tevékenységéről, Sorgéval való kapcsolatáról. — Mint a fasiszták ellen küzdő német kommunista lettem a szovjet felderítő szolgálat tagja. Húsz évig végeztem ezt a nem könnyű munkát. Éltem és dolgoztam Lengyelországban, Kínában, Svájcban, Angliában. Kínában két évigdolgoztam együtt Sorgéval, ez idő alatt ő Sanghajban az én lakásomat használta. Rendkívül tehetséges felderítő volt, én magam nagyon sokat tanultam tőle. — A könyvéről, amely most itt sláger, mondana valamit? — Szonja én vagyok. A Szonja riportja című könyvemben azt írtam meg, amit felderítőként megéltem. Ennél többet most hadd ne mondjak róla. Jövőre magyarul is megjelenik, ezért kár volna elmesélnem, miről szól. Inkább még valamit megemlítenék: felderítőként dolgoztam együtt a magyar Radó Sándorral is, vele ma is tartjuk a kapcsolatot. Mindössze ennyi ideig sikerült beszélgetnem Szonjával, azaz Ruth Werner írónővel. Mennie kellett, vártak rá azok, akik az egykori felderítőnő slágerré lett könyvét vásárolták, s a legendás életű írónőtől — számos egyéb könyv írójától — azt kérték, dedikálja számukra Szonja riportját. Ő hajlott kora ellenére szívesen tett eleget a kéréseknek, cseppet sem tartotta fárasztónak ezt a kötelezettséget. A sajtóünnep rendezvényeinek szereplői — művészek, zenészek, táncdalénekesek és hasonló ismert emberek — közt alighanem ő, ez a sokat megélt, törékeny kis öregasszony volt a legnevezetesebb és legérdekesebb személyiség. Lőrincz Károly Ruth Werner írónő, az egykori felderítő. 1980. július jl. Kedd Több energiahordozó, értékesebb nyersanyagok Eredményes félévet zártak a bányászok és a kohászok Az első félév termelőmunkájának eredményeit július első napjaiban összegezik a vállalatok, a fő folyamatok azonban már ismertek, mivel az irányító- és felügyeleti szervek rendszeresen nyomon követik a vállalatok eredményeit a munkájukat nehezítő tényezőket, tájékozódva arról, hogyan tarthatnak lépést a magasabb követelményekkel, hogyan állják meg helyüket a szigorúbb feltételek mellett. Néhány kulcsfontosságú iparág már első félévi gyorsjelentését is elkészítette, s ezekből kitűnik, hogy érezhetően hasznosítják az irányító munkában, a szervezésben rejlő tartalékokat. Bár továbbra is tapasztalhatók kiesések, a kooperáló vállalatok között szállítási zavarok, a termelés az első félévben a tervnek megfelelően alakult, nőtt a termelékenység, s jónéhány helyen gazdaságosabbá vált a munka. A szénbányászat első félévi felemelt, 12,6 millió tonnás tervét előre nem látható geológiai nehézségek ellenére is teljesítette, sőt némileg mintegy 10 ezer tonnával túl is teljesítette, mégpedig a tavalyinál kevesebb szabadnap feláldozásával. A múlt év első felében 440 ezer, most 270 ezer tonna szenet termeltek a szabadnapokon, vagyis a hivatalos munkaidőt jobban kihasználták. Az egy főre jutó termelés körülbelül 2,5 százalékkal emelkedett. A mecseki, az oroszlányi és a borsodi bányák 15—20 ezer tonnával teljesítették túl tervüket. A legértékesebb energiahordozóból, a kőolajból az előzetes számvetés szerint az előirányzottnál jó 10 ezer tonnával hoztak felszínre többet az Országos Kőolaj - és Gázipari Tröszt vállalatainak szénhidrogén-bányászai. Főként az algyői olajkutak gazdái jeleskedtek a túlteljesítésben: a nemzetközileg is elismert új módszerrel, a vízbesajtolásos eljárással a szokásosnál is nagyobb hatékonysággal terelik a termelőkutakhoz a föld mélyéről az olajat. A földgáz-bányászok törekvéseinek eredményességét mintegy 20 millió köbméter terven felüli földgáz tanúsítja. A vaskohászat az év első felében kielégítette a hazai igényeket, tartós hiányt egyetlen termék esetében sem tapasztaltak. A kohóüzemek tervszerűen dolgoztak. Kokszból a tervezettnél többet gyártottak, s ezzel javították az ellátást. A célból a tervezettnél 36 ezer tonnával gyártottak többet, ennek dönő részét az Ózdi Kohászati Üzemekben. A magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelése és a gazdaságos exportból származó árbevétel csaknem 20 százalékos növekedése jelzi a Magyar Alumíniumipari Tröszthöz tartozó vállalatok első félévi sikeres munkáját. Bauxitból, timföldből és alumínumból egyaránt többet termeltek, mint tavaly ilyenkor, ugyanakkor tovább javították a minőséget bővítették a gazdaságos termékek választékát. Ennek jegyében készült el az új fóliamű a kőbányai könnyűfémműben, amelynek nyomán a hazai fóliagyártás megduplázódik. A tervezettnél több új lakás Számolhatunk azzal, hogy az V. ötéves tervben előirányzott 430—440 ezer lakásnál több, 450—455 ezer új otthon épül fel az év végéig — állapította meg Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár az ágazati vállalati és szövetkezeti gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőinek hétfőn tartott országos tanácskozásán. A tervidőszakban a tervezetthez közeli szinten teljesülnek a lakóépületek felújítására, korszerűsítésére és karbantartására előirányzott feladatok is. Mintegy 75 ezer állami tulajdonban levő lakást újítanak fel, s több mint 20 ezret korszerűsítenek az év végéig. Ezzel a felújított lakások aránya a tervidőszak végén eléri a 72 százalékot. A tanácskozáson megjelent Ábrahám Kálmán építésügyi- és városfejlesztési miniszter és Bonifert Ádám, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese is. Ha nem is kérik kérvényeket értékelnek a segélyezési bizottságok. Vagy tudják, ki és milyen körülményekkel áll az igény mögött, vagy nem. Minél nagyobb a gyár, annál inkább csak a papírra vetett szavakra hagyatkozhatnak. Ma legalább ötszáz forintot ér a bizottság igenje, ennél kevesebb pénzt szociális segélyként nem adnak. Mindig is léteztek szempontok, amelyek alapján a bizottság mérlegelt. Hogy most sorban felülvizsgálják ezeket és újra alapszabályt állítanakössze a szociális segélyek elosztásához a szakszervezeti bizottságok, nemcsak azzal magyarázható, hogy nagyobb összegekről van szó. A tapasztalatok azt mutatják, hogy állandósult a segélyt igénybe vevők köre. — Csak az első papírt nehéz beadni, másodszor-harmadszor már a mondatok is kerekdeden formálódnak és mikor nem jön jól az a kis pénz? — fogalmazta meg gyanúját egy segélyezési bizottsági tag. Mások tapasztalata szerint sem biztos, hogy annak kell a legjobban, vagy csak annak kell a rendkívüli támogatás, aki már ismeri a kérelmezés módját. Bár alapjában véve igen egyszerű az ügymenet, sok-sok rászoruló nem indítja el papírját az aláírásgyűjtő úton. Szülés, temetés, bevonulás — segélyt kérni ilyenkor egyszerű. De a család szűkös anyagi helyzetét kiteregetni sokaknak nem megy. A segélyezési alapszabályok gondosan rangsorolják a szociális indokokat. Nagycsaládosok, gyermeket egyedül nevelők, betegek, alacsony nyugdíjasok... Lehetnek bármilyen részletezők a kategóriák, ha valami hiányzik az alapszabályzatból: az, hogy a segélykérő lapot nemcsak annak lehet a kezébe adni, aki kéri, de annak is, aki hallgat ugyan, de tudják róla munkatársai, a bizalmiak, hogy szüksége volna a kollektíva anyagi segítségére. b. r. Egy hét vagy két hét A napokban ismerősöm arról panaszkodott, hogy igénybe venné munkahelyén a vállalati üdülőjegyet, de az két hétre szól, nekik (mármint a családjának) pedig csak egy hét jutna az idén erre a célra. A szabadságból a többi időt rokonlátogatásra, a lakás festésére és más hasonló célra kívánják fordítani. Hasonló problémát vetettek fel a Vasutasok Szakszervezete szombathelyi területi bizottságánaklegutóbbi választói értekezletén. Itt a szakszervezeti üdülőjegyekkel kapcsolatban kérték azt, hogy lehetőleg több legyen a családos, hiszen a szabadságot is együtt kívánják a szülők a gyermekekkel eltölteni. Másrészt az egy hét vagy két hét problémája merült fel. Régen úgyszólván egységesen kéthetesek voltak az üdülőjegyek. Az élet azonban sokat változott. Számos vonatkozásban már egy hétre is adnak üdülőjegyet. Például az aldunai hajóüdülés jegyei szinte kivétel nélkül már egyhetesek. A legtöbb balatoni horgászüdülőben — például a tihanyiban — eleve egy hétre adják a jegyeket, hogy minél többen hódolhassanak hobbijuknak és tölthessenek el kellemes napokat. Az elő- és utószezonban — amikor kevés az igény — akkor teszik lehetővé a kéthetes üdülést. Mivel országosan az üdülőjegyek nagy többsége kéthetes, ezért tesszük szóvá, hogy jó lenne változtatni az arányt az egyhetes üdülések javára. Igaz, hogy már a spjár derekán vagyunk és menet közben nehéz módosítani, így elsősorban a jövő évi üdülőjegyek kiadásánál, elosztásánál lehetne már most betervezni több egyhetes turnust. Ott persze, ahol igény van rá és az idén módosíthatnak, tanácsos lenne a kéréseket kielégíteni. Persze ne essünk a ló másik oldalára és ne tervezzünk jövőre minden üdülőjegyet egyhetesre. Az igények figyelembe vétele azonban mindenképpen célszerű, mert így több dolgozó és több család juthat szervezett üdülési lehetőséghez. F. L. Héttel kenyér (Lakatos Ferenc karikatúrája) VÍSNEPE 3