Vas Népe, 1980. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

EXPRESSZ •­ A Krím-félszigeten tegnap találkozott Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke és Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsá­gának első titkára, aki szabadságát tölti a Szov­jetunióban. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek tájékoztatták egymást országuk hely­zetéről, azokról a prob­lémákról, amelyek meg­oldásán dolgozik jelenleg az SZKP és a LEMP. Ír Husszein jordániai uralkodó csütörtökön be­fejezte háromnapos mun­kalátogatását az NSZK- ban és délután Bonnból nem hivatalosnak minő­sített látogatásra Bécsbe érkezett. Az esti órákban már meg is kezdte tár­gyalásait Bruno Kreisky osztrák kancellárral. Körtöltést építenek Újladánynál A Körösök vízrendszeré­ben apadnak a folyók, csök­kent a vízszint a Tisza fel­ső szakaszán. Mérsékelten apad a Bodrog is, bár Sáros­pataknál tovább árad, s vár­hatóan 660 centiméterrel te­tőzik. Tokajnál a Tisza még árad, a folyó közeledik a 880 centiméteres maximum­hoz. A Körösök mentén szer­dán és még csütörtökön is záporok áztatták a gátakat és az utakat Tarhos, Bél­­megyer és Vésztő környé­kén. A kiadós esőzés hatá­sára az előrejelzések szerint újabb nagy árhullám kiala­kulására lehet számítani. Mintegy 5500-an védekez­nek a Kettős-Körös jobb parti töltés-szakadásának térségében, ahol már mint­egy 15 ezer hektárt öntött el a kiáradt víz és több sza­kaszon átlépte a Doboz- Tarhos utat. Megfeszített munkával védik a Hosszúfo­ki csatorna mentén erősen átázott lokalizációs vonalat. Tarhos község körtöltését két-három méteres víz tá­madja, s mintegy 500 árvé­dekező munkájának ered­­nyeként a töltés sikeresen állja a nagy víznyomást. Do­boz község körtöltését csak­nem félig körülölelte már a víz, de a védvonal kellő biztonságot nyújt. Újladány­­nál új körtöltést építenek. A Kettős-Körös jobb part­ján a mintegy 80 méter szé­les szakadás gát­ csonkjai­nak erősítését befejezték, s felkészültek arra, hogy amint kiegyenlítődik a folyó és a kiáradt víz szintje, azonnal megkezdjék a sza­kadás elzárását. Befejeződtek a magyar–francia tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Mos 1978-as párizsi és Lázár György tavalyi franciaorszá­gi tárgyalásai. — A mostani megbeszélé­seink nagyon hasznosak vol­tak, nyílt, szívélyes légkör­ben zajlottak le Puja Fri­gyessel —­ húzta alá a to­vábbiakban Jean Francois­ Poncet. — Rendkívül gaz­dag tartalmú volt az a be­szélgetés, amelyet Kádár Já­nossal folytattunk. Csütör­tökön Budapesten írtuk alá a magyar—francia jogse­gélyegyezményt is, amihez meg kívánom jegyezni: ez az első ilyen megállapodás, amit Franciaország szocialis­ta állammal köt. — Megvitattuk a nemzet­közi kérdéseket. Megvizs­gáltuk a nemzetközi feszült­ség okait, megnyilvánulási formáit. Szót váltottunk a madridi találkozó előkészü­leteiről, az európai leszere­lés kérdéseiről, az enyhülés­ről. Szóba került Afganisz­tán ügye és a közel-keleti kérdés is. Franciaország nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonság és együttműködés madridi ér­tekezletének, általában az enyhülési politikára nagy­hatású helsinki megállapo­dásnak — mondotta egy kérdésre válaszolva a fran­cia diplomácia vezetője. — Mi egyforma súlyt he­lyezünk a záródokumentum mindhárom kosarára, vala­mennyi pontjára. Mint isme­retes Franciaország javasla­tot tett az európai leszerelé­si konferencia összehívására, s a Varsói Szerződés tagál­lamainak indítványaival együtt tárgyalva, ez a kér­dés lesz Madrid egyik fő té­mája. Mi úgy véljük, hogy az enyhülés oszthatatlan, s reméljük, a találkozóig olyan­­pozitív döntések következ­nek, amelyek csökkentik a feszültséget, növelik a kon­ferencia sikerének való­színűségét. — Végezetül őszinte kö­szönet a meleg fogadtatá­sért, a vendégszeretetért, a szívélyes légkörért. |Hfe WB 8 ff* BV% iV H ti H.Vk WLjp aSm K BE5 gj , a francia külügyminiszter magyarországi látogatásáról Jean Francois­ Poncet, a Francia Köztársaság külügy­minisztere Pója Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghí­vására 1980. július 30-án és 31-én hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársa­ságban. A francia külügyminisz­tert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Tárgyszerű, szívélyes lég­körben folytatott megbeszé­lésükön a külügyminiszterek áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeit. Kü­lönös figyelmet fordítottak az európai biztonsággal ösz­­szefüggő kérdésekre. Mind­két fél hangsúlyozta az eny­hülés szükségességét. Egyet­értettek abban, hogy békés tárgyalások útján kell meg­találni a jelenlegi feszült­ség feloldásához, a vitás kérdések rendezéséhez veze­tő utat. A miniszterek állást foglaltak amellett is, hogy a jelenlegi világhelyzetben a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása az egyetlen ésszerű alternatíva. Ennek érdekében különös fontossága van annak, hogy az enyhülést katonai térre is kiterjesszék és az egyenlő biztonság elvének tisztelet­ben tartásával megfelelő előrehaladás történjék a le­szerelés, a fegyverzetek csökkentése területén. Nagy fontosságot tulajdonítva a madridi találkozó előkészü­leteinek, a miniszterek kife­jezték reményüket, hogy ez a találkozó eredményesen fogja szolgálni a résztvevő országok együttműködését kontinensünk , békéjének és biztonságának megszilárdítá­sa érdekében. A külügyminiszterek meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsola­tai az elmúlt időszakban számos területen örvendete­sen fejlődtek. Mindkét fél teljes készségét nyilvánítot­ta a magyar—francia együtt­működés továbbfejlesztésére. A látogatás során Jean Francois­ Poncet és Puja Fri­gyes aláírta a Magyar Nép­­köztársaság és a Francia Köztársaság jogsegély egyez­ményét. A francia külügyminiszter viszontlátogatásra hívta meg a magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Véget ért a nők világkonferenciája Akcióprogram és több mint 40 határozat elfogadá­sával ért véget szerdán a késő esti órákban Koppen­hágában a nők világkonfe­renciája. Az értekezlet az ENSZ rendezésében július 14-én ült össze. A tanácsko­záson 145 ország mintegy 1300 küldötte vett részt. Meg­figyelőként öt szervezet — köztük a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet — küldöttségei voltak jelen. Az ENSZ sza­kosított szervezetei 155 kül­döttel képviseltették magu­kat. A több mint 200 cikkely­ből álló akcióprogram le­szögezi, hogy „béke és stabi­litás nélkül nincs fejlődés’': t,a béke nem lehet tartós, ha nem számolják fel minden szinten az egyenlőtlenséget, a hátrányos megkülönbözte­tést”. A béke megszilárdítá­sához hozzá fog járulni a nőknek a baráti államközi kapcsolatok fejlesztésében való egyenjogú részvétele — állapítja meg továbbá a do­kumentum. — Elő fogják segíteni az asszonyok és lá­nyok az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonia­­lizmus, a cionizmus, a faj­gyűlölet, a faji megkülön­böztetés, a külföldi uralom és elnyomás elleni harcot is. A nőkkel szembeni hátrá­nyos megkülönböztetésekről szólva az akcióprogram rá­mutat: e diszkrimináció kö­vetkezménye egyebek között az, hogy a nők, akik a nyil­vántartott munkaerők egy­­harmadát teszik ki és az összes munkaórák közel két­harmadát teljesítik, a világ­­viszonylatban összesített jö­vedelemnek csak egytizedét kapják. „A leszerelés terén eléren­dő eredmények nagy­­­mér­tékben hozzájárulnának olyan gazdasági, szociális és kulturális feltételek megte­remtéséhez, amelyek között a nők megkülönböztetés nél­kül érvényesíthetnék jogai­kat, tehetnének eleget fele­lősségüknek" — hangoztatja a program. A dokumentum célul tűzi ki a nők fokozot­tabb bevonását a politikai és gazdasági döntési folya­matokban, a munkához, szakképzéshez és egészség­­ügyi ellátáshoz való jogának biztosítását szerte a­­világban. A több mint 40 elfogadott határozat egyike felszólítja az ENSZ-közgyűlés XXXV. ülésszakát: dolgozzon ki dek­larációt a nők tevékeny részvételéről a nemzetközi béke és biztonság megszilár­dításáért, a kolonializmus, a fajgyűlölet és a külföldi el­nyomás minden formája el­len vívott harcban. Más­ ha­tározatok időszerű nemzet­közi kérdésekkel foglalkoz­nak; egyebek között elítélik az alapvető emberi jogok megsértését Dél-Afrikában, El Salvadorban, Chilében és az Izrael által megszállt arab területeken. Az ENSZ égisze alatt — az 1975-ös mexikóvárosi és az 1980-as koppenhágai vi­lágértekezlet után — 1985- ben Nairobiban vagy Tokió­ban tartják a nők 3. világ­­konferenciáját. vas NÉPE Kanadai lépés Mark MacGuigan kanadai külügyminiszter szerdán tá­mogatásáról biztosította az Egyesült Államok tervét a Thaiföldre irányuló fegyver­­szállítások lényeges növelésé­ről, de közölte, hogy Kanada a maga részéről csak a gaz­dasági segély bővítésére hajlandó. A miniszter a délkelet­ázsiai térségben tapasztalha­tó állítólagos „vietnami fe­nyegetéssel” indokolta állás­pontját. Azt fejtegette, hogy a kambodzsai—thaiföldi ha­táron kialakult feszültségért Vietnamot terheli a felelős­ség. A továbbiakban MacGui­gan szemrehányást tett a NATO tagállamainak, ami­ért nem egyeztetik politiká­jukat. Elismerte: megalapo­zott az a főleg francia és nyugatnémet követelés, hogy a NATO-nak legyen határo­zott vezetése, amelynek — mondta — „nem kell feltét­lenül amerikainak lennie”. Lengyel— jugoszláv eszmecsere Lengyelország és Jugo­szlávia határozottan síkra száll amellett, hogy minden nép és állam tegyen foko­zott erőfeszítéseket az eny­hülés folytatására és a fegy­verkezési hajsza megszűnte-, tésére — állapítja meg a jugoszláv külügyminiszter hivatalos lengyelországi láto­gatásáról szerdán nyilvános­ságra hozott közlemény. A kommüniké hangoztatja, hogy szükség van a leszere­lés, a biztonság és egyenjo­gúságon alapuló nemzetközi együttműködés megszilárdí­tását elősegítő hatékony in­tézkedésekre. Joszip Vrhovec jugoszláv és Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter megbeszélé­seik során aggodalmuknak adtak hangot az európai fe­szültség miatt, és hangsú­lyozták: időszerű az európai katonai enyhüléssel és le­szereléssel kapcsolatos kon­ferencia összehívása. Mind­két politikus annak a meg­győződésének adott hangot, hogy a madridi találkozó — az összes részvevő konstruk­tív magatartása esetén — jelentékeny mértékben hoz­zájárulhat az enyhülési fo­lyamat továbbviteléhez és elmélyítéséhez. A hatszáz négyzetkilométer területű, nagyrészt vulkani­kus eredetű Börzsöny mai alakja már nem mutatja az eredeti­­ vulkáni formákat, mert a tengeri üledékek, a kavics, a homok, a homok­kő és az agyagra kiömlő vulkáni anyag az évmilliók során jórészt síksággá pusz­tultak: előbb tenger tarolta és töltögette, majd trópusi időjárás málasztotta a kőze­teket, azután az óriási „cipó" a tektonikus erők hatására megemelkedett, s minden irányban mély, meredek fa­lú völgyek szabdalták fel; így alakult ki lassan mai alakja. Ezt a „cipót”­­, amelynek legmagasabb „csücskei” a Magas-Bör­zsöny központi részén sora­kozó csúcsok: a Csóványos (939 m), a Nagy-Hideg-hegy (865 m) és a Nagy-Inóc (813 m) — a szélein, a völgyek nyílásában vagy a rajtuk megközelíthető kis meden­cékben veszik körül a falvak. Megújul a kisvasút Ilyen völgyben halad a Morgó-patak Királyréten és Szokolyán át Verőcemarosra, ahol a Dunába szalad. E völgyben régóta kisvasút járt, s reméljük, miután fel­újítják, s kiszélesítik, újra jár majd (addig buszok he­lyettesítik). Mint Szalay Endre erdőmérnök öszegez­­te a történetét: 1893-ban építették, hogy a Szokolya környéki — akkor egy porosz gróf tulajdonában levő — erdőbirtokról elszállíthassák a kitermelt fát. Csaknem két évtizedig egyetlen fafű­tésű mozdony vontatta a 600 milliméteres nyomtávú pályán a fával megrakott kocsikat. Majd 1912-ben a erdőgazdaság új, tévékő igazgatója gyarapította vasút járműparkját, egy,­szersmind a pályát. Ettől kezdve hét mozdony sürgö­lődött a völgyben — fát, követ, a Paphegyen épült hengerműből kőzúzalékot fu­varozva — a második világ­háború küszöbéig. Akkor leállították a bányákat, a zúzót, négy mozdonyt elad­tak , és a vasút ismét csak az erdők termékeit hordta. A személyszállítást csak jóval a felszabadulást köve­tően indították meg, 1954-ben. Azóta már a régi idők­re emlékeztető Triglav nevű gőzmozdony védett műemlék­ként a nagycenki Vasútmú­­zeumnak egyik érdekessége. A Morgó völgyében pedig dízel­ mozdonyok kapaszkod­nak Verőcemaros és Király­rét között, ahol a kanyargó pálya 303 métert emelke­dett. i­ ISOclipő Verőcemaroson látható a völgyben elsőként pöfögő moz­dony. Felelősséggel készülni a madridi találkozóra! Ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfor­dulóján csütörtökön kibőví­tett ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottsága. A parlament Va­­­dász-termében megtartott ta­nácskozás elnökségében he­lyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára és a nemzetközi Lenin­­békedíjas Raymond Goor kanonok, az Európai Bizton­ság és Együttműködés Nem­zetközi Bizottságának el­nöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF CT és az EBEMNB elnöke , nyitotta meg, majd Péter János, az országgyűlés alelnöke, az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottságának tagja mondott beszédet. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az Európai Biz­tonság és Együttműködés Nemzeti Bizottságának üd­vözletét, jókívánságait. Az ünnepi ülésen felszólaltak a társadalmi és tömegszerve­zetek képviselői is.­­ Végezetül az ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fo­gadtak el.­­ Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös elő­nyök alapján kialakult le­hetőségeket a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fej­lesztésére a különböző tár­sadalmi rendszerű országok és népeik között. Az elmúlt években a szocialista orszá­gok jelentős erőfeszítéseket tettek a Helsinkiben elfoga­dott megállapodások megva­lósítása érdekében. A kato­nai fölényre törekvő Egye­sült Államok és a nyugat­európai tőkés kormányok némelyike azonban ahelyett, hogy gyakorlati lépésekkel segítette volna a záróok­mány végrehajtását, nyíltan arra törekedett és törekszik, hogy a helsinki dokumen­tum szellemét elferdítve a szocialista országok bel­­ügyeibe történő beavatko­zásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szoci­alista országok, jószándékú, kezdeményező magatartá­sának, valamint a békét és a biztonságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hidegháborús, reakci­ós erők aknamunkája elle­nére kontinensünkön az utóbbi években a történe­lemben egyedülálló békés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s ké­szek vagyunk Európa min­den népével együtt arra, hogy józan és reális politi­kánk szellemében kontinen­sünket a béke földjévé te­gyük. A szocialista országok törekvéseit megértő, s az európai biztonsági és együtt­működési folyamat fenntar­tását kívánó erők arra szó­lítják fel Európa országai­nak vezetőit, hogy fontossá­gának megfelelő felelősség­gel készüljenek a madridi európai biztonsági és együtt­működési találkozóra, me­lyen többek között dönteni kell — valamennyi európai nép érdekét figyelembe véve — az európai katonai eny­hülési és leszerelési értekez­let összehívásáról is. A Béke-Világtanács El­nökségének ez év májusi budapesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa valamennyi becsüle­­tes emberéhez szól, s amely­hez az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága ez úton is csatlakozik. ..Szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreállítsuk a bizal­mat és közösen cselekedhes­sünk!" — hangsúlyozza töb­bek között a magyar nem­zeti bizottság állásfoglalása. 1980. augusztus 1. Péntek

Next