Vas Népe, 1980. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
EXPRESSZ • A Krím-félszigeten tegnap találkozott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki szabadságát tölti a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, azokról a problémákról, amelyek megoldásán dolgozik jelenleg az SZKP és a LEMP. Ír Husszein jordániai uralkodó csütörtökön befejezte háromnapos munkalátogatását az NSZK- ban és délután Bonnból nem hivatalosnak minősített látogatásra Bécsbe érkezett. Az esti órákban már meg is kezdte tárgyalásait Bruno Kreisky osztrák kancellárral. Körtöltést építenek Újladánynál A Körösök vízrendszerében apadnak a folyók, csökkent a vízszint a Tisza felső szakaszán. Mérsékelten apad a Bodrog is, bár Sárospataknál tovább árad, s várhatóan 660 centiméterrel tetőzik. Tokajnál a Tisza még árad, a folyó közeledik a 880 centiméteres maximumhoz. A Körösök mentén szerdán és még csütörtökön is záporok áztatták a gátakat és az utakat Tarhos, Bélmegyer és Vésztő környékén. A kiadós esőzés hatására az előrejelzések szerint újabb nagy árhullám kialakulására lehet számítani. Mintegy 5500-an védekeznek a Kettős-Körös jobb parti töltés-szakadásának térségében, ahol már mintegy 15 ezer hektárt öntött el a kiáradt víz és több szakaszon átlépte a Doboz- Tarhos utat. Megfeszített munkával védik a Hosszúfoki csatorna mentén erősen átázott lokalizációs vonalat. Tarhos község körtöltését két-három méteres víz támadja, s mintegy 500 árvédekező munkájának erednyeként a töltés sikeresen állja a nagy víznyomást. Doboz község körtöltését csaknem félig körülölelte már a víz, de a védvonal kellő biztonságot nyújt. Újladánynál új körtöltést építenek. A Kettős-Körös jobb partján a mintegy 80 méter széles szakadás gát csonkjainak erősítését befejezték, s felkészültek arra, hogy amint kiegyenlítődik a folyó és a kiáradt víz szintje, azonnal megkezdjék a szakadás elzárását. Befejeződtek a magyar–francia tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Mos 1978-as párizsi és Lázár György tavalyi franciaországi tárgyalásai. — A mostani megbeszéléseink nagyon hasznosak voltak, nyílt, szívélyes légkörben zajlottak le Puja Frigyessel — húzta alá a továbbiakban Jean Francois Poncet. — Rendkívül gazdag tartalmú volt az a beszélgetés, amelyet Kádár Jánossal folytattunk. Csütörtökön Budapesten írtuk alá a magyar—francia jogsegélyegyezményt is, amihez meg kívánom jegyezni: ez az első ilyen megállapodás, amit Franciaország szocialista állammal köt. — Megvitattuk a nemzetközi kérdéseket. Megvizsgáltuk a nemzetközi feszültség okait, megnyilvánulási formáit. Szót váltottunk a madridi találkozó előkészületeiről, az európai leszerelés kérdéseiről, az enyhülésről. Szóba került Afganisztán ügye és a közel-keleti kérdés is. Franciaország nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonság és együttműködés madridi értekezletének, általában az enyhülési politikára nagyhatású helsinki megállapodásnak — mondotta egy kérdésre válaszolva a francia diplomácia vezetője. — Mi egyforma súlyt helyezünk a záródokumentum mindhárom kosarára, valamennyi pontjára. Mint ismeretes Franciaország javaslatot tett az európai leszerelési konferencia összehívására, s a Varsói Szerződés tagállamainak indítványaival együtt tárgyalva, ez a kérdés lesz Madrid egyik fő témája. Mi úgy véljük, hogy az enyhülés oszthatatlan, s reméljük, a találkozóig olyanpozitív döntések következnek, amelyek csökkentik a feszültséget, növelik a konferencia sikerének valószínűségét. — Végezetül őszinte köszönet a meleg fogadtatásért, a vendégszeretetért, a szívélyes légkörért. |Hfe WB 8 ff* BV% iV H ti H.Vk WLjp aSm K BE5 gj , a francia külügyminiszter magyarországi látogatásáról Jean Francois Poncet, a Francia Köztársaság külügyminisztere Pója Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1980. július 30-án és 31-én hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A francia külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Tárgyszerű, szívélyes légkörben folytatott megbeszélésükön a külügyminiszterek áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Különös figyelmet fordítottak az európai biztonsággal öszszefüggő kérdésekre. Mindkét fél hangsúlyozta az enyhülés szükségességét. Egyetértettek abban, hogy békés tárgyalások útján kell megtalálni a jelenlegi feszültség feloldásához, a vitás kérdések rendezéséhez vezető utat. A miniszterek állást foglaltak amellett is, hogy a jelenlegi világhelyzetben a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása az egyetlen ésszerű alternatíva. Ennek érdekében különös fontossága van annak, hogy az enyhülést katonai térre is kiterjesszék és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával megfelelő előrehaladás történjék a leszerelés, a fegyverzetek csökkentése területén. Nagy fontosságot tulajdonítva a madridi találkozó előkészületeinek, a miniszterek kifejezték reményüket, hogy ez a találkozó eredményesen fogja szolgálni a résztvevő országok együttműködését kontinensünk , békéjének és biztonságának megszilárdítása érdekében. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban számos területen örvendetesen fejlődtek. Mindkét fél teljes készségét nyilvánította a magyar—francia együttműködés továbbfejlesztésére. A látogatás során Jean Francois Poncet és Puja Frigyes aláírta a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság jogsegély egyezményét. A francia külügyminiszter viszontlátogatásra hívta meg a magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Véget ért a nők világkonferenciája Akcióprogram és több mint 40 határozat elfogadásával ért véget szerdán a késő esti órákban Koppenhágában a nők világkonferenciája. Az értekezlet az ENSZ rendezésében július 14-én ült össze. A tanácskozáson 145 ország mintegy 1300 küldötte vett részt. Megfigyelőként öt szervezet — köztük a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet — küldöttségei voltak jelen. Az ENSZ szakosított szervezetei 155 küldöttel képviseltették magukat. A több mint 200 cikkelyből álló akcióprogram leszögezi, hogy „béke és stabilitás nélkül nincs fejlődés’': t,a béke nem lehet tartós, ha nem számolják fel minden szinten az egyenlőtlenséget, a hátrányos megkülönböztetést”. A béke megszilárdításához hozzá fog járulni a nőknek a baráti államközi kapcsolatok fejlesztésében való egyenjogú részvétele — állapítja meg továbbá a dokumentum. — Elő fogják segíteni az asszonyok és lányok az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, a cionizmus, a fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, a külföldi uralom és elnyomás elleni harcot is. A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésekről szólva az akcióprogram rámutat: e diszkrimináció következménye egyebek között az, hogy a nők, akik a nyilvántartott munkaerők egyharmadát teszik ki és az összes munkaórák közel kétharmadát teljesítik, a világviszonylatban összesített jövedelemnek csak egytizedét kapják. „A leszerelés terén elérendő eredmények nagymértékben hozzájárulnának olyan gazdasági, szociális és kulturális feltételek megteremtéséhez, amelyek között a nők megkülönböztetés nélkül érvényesíthetnék jogaikat, tehetnének eleget felelősségüknek" — hangoztatja a program. A dokumentum célul tűzi ki a nők fokozottabb bevonását a politikai és gazdasági döntési folyamatokban, a munkához, szakképzéshez és egészségügyi ellátáshoz való jogának biztosítását szerte avilágban. A több mint 40 elfogadott határozat egyike felszólítja az ENSZ-közgyűlés XXXV. ülésszakát: dolgozzon ki deklarációt a nők tevékeny részvételéről a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért, a kolonializmus, a fajgyűlölet és a külföldi elnyomás minden formája ellen vívott harcban. Más határozatok időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak; egyebek között elítélik az alapvető emberi jogok megsértését Dél-Afrikában, El Salvadorban, Chilében és az Izrael által megszállt arab területeken. Az ENSZ égisze alatt — az 1975-ös mexikóvárosi és az 1980-as koppenhágai világértekezlet után — 1985- ben Nairobiban vagy Tokióban tartják a nők 3. világkonferenciáját. vas NÉPE Kanadai lépés Mark MacGuigan kanadai külügyminiszter szerdán támogatásáról biztosította az Egyesült Államok tervét a Thaiföldre irányuló fegyverszállítások lényeges növeléséről, de közölte, hogy Kanada a maga részéről csak a gazdasági segély bővítésére hajlandó. A miniszter a délkeletázsiai térségben tapasztalható állítólagos „vietnami fenyegetéssel” indokolta álláspontját. Azt fejtegette, hogy a kambodzsai—thaiföldi határon kialakult feszültségért Vietnamot terheli a felelősség. A továbbiakban MacGuigan szemrehányást tett a NATO tagállamainak, amiért nem egyeztetik politikájukat. Elismerte: megalapozott az a főleg francia és nyugatnémet követelés, hogy a NATO-nak legyen határozott vezetése, amelynek — mondta — „nem kell feltétlenül amerikainak lennie”. Lengyel— jugoszláv eszmecsere Lengyelország és Jugoszlávia határozottan síkra száll amellett, hogy minden nép és állam tegyen fokozott erőfeszítéseket az enyhülés folytatására és a fegyverkezési hajsza megszűnte-, tésére — állapítja meg a jugoszláv külügyminiszter hivatalos lengyelországi látogatásáról szerdán nyilvánosságra hozott közlemény. A kommüniké hangoztatja, hogy szükség van a leszerelés, a biztonság és egyenjogúságon alapuló nemzetközi együttműködés megszilárdítását elősegítő hatékony intézkedésekre. Joszip Vrhovec jugoszláv és Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter megbeszéléseik során aggodalmuknak adtak hangot az európai feszültség miatt, és hangsúlyozták: időszerű az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel kapcsolatos konferencia összehívása. Mindkét politikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a madridi találkozó — az összes részvevő konstruktív magatartása esetén — jelentékeny mértékben hozzájárulhat az enyhülési folyamat továbbviteléhez és elmélyítéséhez. A hatszáz négyzetkilométer területű, nagyrészt vulkanikus eredetű Börzsöny mai alakja már nem mutatja az eredeti vulkáni formákat, mert a tengeri üledékek, a kavics, a homok, a homokkő és az agyagra kiömlő vulkáni anyag az évmilliók során jórészt síksággá pusztultak: előbb tenger tarolta és töltögette, majd trópusi időjárás málasztotta a kőzeteket, azután az óriási „cipó" a tektonikus erők hatására megemelkedett, s minden irányban mély, meredek falú völgyek szabdalták fel; így alakult ki lassan mai alakja. Ezt a „cipót”, amelynek legmagasabb „csücskei” a Magas-Börzsöny központi részén sorakozó csúcsok: a Csóványos (939 m), a Nagy-Hideg-hegy (865 m) és a Nagy-Inóc (813 m) — a szélein, a völgyek nyílásában vagy a rajtuk megközelíthető kis medencékben veszik körül a falvak. Megújul a kisvasút Ilyen völgyben halad a Morgó-patak Királyréten és Szokolyán át Verőcemarosra, ahol a Dunába szalad. E völgyben régóta kisvasút járt, s reméljük, miután felújítják, s kiszélesítik, újra jár majd (addig buszok helyettesítik). Mint Szalay Endre erdőmérnök öszegezte a történetét: 1893-ban építették, hogy a Szokolya környéki — akkor egy porosz gróf tulajdonában levő — erdőbirtokról elszállíthassák a kitermelt fát. Csaknem két évtizedig egyetlen fafűtésű mozdony vontatta a 600 milliméteres nyomtávú pályán a fával megrakott kocsikat. Majd 1912-ben a erdőgazdaság új, tévékő igazgatója gyarapította vasút járműparkját, egy,szersmind a pályát. Ettől kezdve hét mozdony sürgölődött a völgyben — fát, követ, a Paphegyen épült hengerműből kőzúzalékot fuvarozva — a második világháború küszöbéig. Akkor leállították a bányákat, a zúzót, négy mozdonyt eladtak , és a vasút ismét csak az erdők termékeit hordta. A személyszállítást csak jóval a felszabadulást követően indították meg, 1954-ben. Azóta már a régi időkre emlékeztető Triglav nevű gőzmozdony védett műemlékként a nagycenki Vasútmúzeumnak egyik érdekessége. A Morgó völgyében pedig dízel mozdonyok kapaszkodnak Verőcemaros és Királyrét között, ahol a kanyargó pálya 303 métert emelkedett. i ISOclipő Verőcemaroson látható a völgyben elsőként pöfögő mozdony. Felelősséggel készülni a madridi találkozóra! Ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. A parlament Vadász-termében megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a nemzetközi Leninbékedíjas Raymond Goor kanonok, az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF CT és az EBEMNB elnöke , nyitotta meg, majd Péter János, az országgyűlés alelnöke, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának tagja mondott beszédet. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzeti Bizottságának üdvözletét, jókívánságait. Az ünnepi ülésen felszólaltak a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Végezetül az ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetőségeket a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére a különböző társadalmi rendszerű országok és népeik között. Az elmúlt években a szocialista országok jelentős erőfeszítéseket tettek a Helsinkiben elfogadott megállapodások megvalósítása érdekében. A katonai fölényre törekvő Egyesült Államok és a nyugateurópai tőkés kormányok némelyike azonban ahelyett, hogy gyakorlati lépésekkel segítette volna a záróokmány végrehajtását, nyíltan arra törekedett és törekszik, hogy a helsinki dokumentum szellemét elferdítve a szocialista országok belügyeibe történő beavatkozásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szocialista országok, jószándékú, kezdeményező magatartásának, valamint a békét és a biztonságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hidegháborús, reakciós erők aknamunkája ellenére kontinensünkön az utóbbi években a történelemben egyedülálló békés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s készek vagyunk Európa minden népével együtt arra, hogy józan és reális politikánk szellemében kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szocialista országok törekvéseit megértő, s az európai biztonsági és együttműködési folyamat fenntartását kívánó erők arra szólítják fel Európa országainak vezetőit, hogy fontosságának megfelelő felelősséggel készüljenek a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozóra, melyen többek között dönteni kell — valamennyi európai nép érdekét figyelembe véve — az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásáról is. A Béke-Világtanács Elnökségének ez év májusi budapesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa valamennyi becsületes emberéhez szól, s amelyhez az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága ez úton is csatlakozik. ..Szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk!" — hangsúlyozza többek között a magyar nemzeti bizottság állásfoglalása. 1980. augusztus 1. Péntek