Vas Népe, 1980. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
Növekvő szövetkezeti export öt évre szóló együttműködési szerződést kötött a Hungarocoop az egyesült államokbeli Jaguár céggel melynek keretében a szövetkezetek külkereskedelmi vállalata 200illió dollár értékű felső-konfekció ruhát exportál. Az amerikai partner knowyhowt, gépeket és technikusi segítséget nyújt a magyar termelőknek. Az együttműködés várható eredményeként a ruházati termékek forgalma a tengerentúli piacon évente 25 százalékkal emelkedik. Ez a megállapodás a harmincadik az olyan kooperációk sorában, melyek az ipari szövetkezetek gazdaságos exportjának növelését szolgálják. A kőszegi és a kapuvári ruházati szövetkezet például a Triumph-céggel áll már jól bevált kooperációs kapcsolatban, melynek köszönhetően a Hungarocoop-on keresztül az idén mintegy 7 millió nyugatnémet márka értékű női fehérneműt készítenek exportra. A szombathelyi Savaria Ruhaipari Szövetkezet és a szolnoki Vörös Csillag Ruházati Szövetkezet az NSZK- beli Britsh-1 cég férfinadrággyártó kooperációs partnere, a soproni Ciklámen Ruhaipari Szövetkezet és a gyulai szabók ipari szövetkezete pedig az S-Modelle cégnek készít női ruhákat, kooperációs megállapodás alapján. A Hungarocoop az utóbbi esztendőkben exportfejlesztés céljára hatvan szövetkezetnek nyújtott, összesen több mint 100 millió forintos támogatást, melynek eredményeként ezek a szövetkezetek megötszörözték exporttermelésüket. Év végére a Hungarocoop nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalma a tervek szerint várhatóan eléri a 100 millió dollárt. lfői§|yC5b€5Bl A hol összeszűkülő, hol széttáruló völgyben egymás mellett a kisvasút és a fürgén csobogó, csillogó patak, míg harmadik társuk, az országút ide-oda váltva kerülgeti a síneket, majd a patakot is, amellyel szemközt haladva a kitáruló Szokolyai-medencébe jutunk. Ott van Szokolya, ez az Árpádkori eredetű falu. Solymászfalu Neve a szláv szokol, azaz sólyom szót őrizve arra mutat, hogy királyi solymászok települése lehetett hajdan, talán még akkor is, amikor Mátyás király pompás udvara a visegrádi fényes palotából sűrűn átkelt a Dunán a Börzsöny erdeibe vadászni. A falu múltjának nem sok tárgyi emléke maradt. A pálos kolostor, amelyet a mohácsi vészt követő évtizedben emeltetett Szapolyai János, elpusztult. A református templom tornyának bizonyos részletei — támpillérek, alsóbb ablakok — őriznek valamit a török idők előtti templomból. A három évszázados paplak falán emléktábla adja tudtul, hogy itt született 1673-ban Mányoki Ádám. II. Rákóczi Ferenc festője, a szokolyai és egyúttal perőcsényi református papnak a fia volt. Mert egy papja volt akkor a Börzsöny két protestáns falujának! S bizony sokat szekerezhetett Mányoki tiszteletes uram a rejtett, csendes völgyekben kanyargó, úgynevezett Váci úton, amely Szokolyától a Morgópatak partján indult északnyugat felé. Erre megyünk mi is az országúton, s a Szokolyai-medencét elhagyva megint öszszeszűkül a völgy. Az út közben el is ágazik: balra letérve egy másik medencébe, Kóspallagra, illetőleg a kisinóci turistaházhoz juthatunk el. De egyenesen eljutunk a hajdani Hutára, azaz Királyrétre, a hegység központi részébe legmélyebben beágyazódó, legmagasabb és legkisebb medencéjébe. Az utolsó vasbánya Innen már gyalog folytatjuk az utat a Nagy-Vasfazék-pataknak szemben. Nem messze a patakon átszökdécselve bal kéz felől a Lukács Szállása nevű helyhez érünk; ott a Daraboshegy oldalán még nem is olyan régen műben,ott az utolsó vasércbánya, a börzsönyi vasércbányászatnak, illetőleg -kutatásnak az emlékeként. Ma már csak egy nagyobb horpadás emlékeztet rá! A bányaművelés egyébként a Börzsönyben nem a vasérccel, hanem nemesfémeknek a kitermelésével kezdődött. A középkorban így lett bányászvároska Nagybörzsöny. A vasércbányászatról a legrégebbi írások a XVIII. század első feléből maradtak, s egy budai polgár, Kollbacher Lambert Mátyás nevét említik. Huta is állt e helyt, s a fújtatók és a pörölyök működtetésére foghatták vissza a patakvizet a Szénpatak völgyszorosának kapujában. A főként barnavasérc és vörösvasérc mintegy 10 négyzetkilométeres területén ágyazódik be a vulkáni anyagba szórványosan Királyrét körül, a Darabos-hegytől északkeletre a szénpatak, s a Madaras-faoldal, onnan délre a Vasbánya-hegy és az öl-hegy felé. Az árnyas bükkösök, a völgyek nem kevésbé szépek, mint a közeli kisebb, s a távolabbi magasabb csúcsok. Aki nem sajnálja az időt és a fáradságot, Királyréttől a szinte nyílegyenesen északnyugatra kapaszkodó hajdani „grófi úton" följuthat néhány óra alatt a Magas-Taxra (737 m), onnan a turistaház mellett a Nagy- Hideghegyre, s ezen át északnyugatra, az Oltárkő vagy a Szabó-kövek sziklái felé elérheti a „Börzsöny tetejét", a Csóványost. N. F. A királyréti erdészet fakitermelői. 1980. augusztus 1. Péntek Az emberi oldal A nagysimonyi termelőszövetkezet nem tartozik sem a nagy tsz-ek,sem a jó adottságok közepette gazdálkodó szövetkezetek közé. A gazdaság területe mindössze 1947 hektár, ennek 62 százaléka gyenge talajadottságú cseh föld. A tagok száma 317, ebből azonban rendszeresen csak 178-an dolgoznak, a többi idős és beteg ember. Nem könnyű ilyen körülmények közepette gazdálkodni. Ennek ellenére — e tsz-ről tárgyalva — a calldömölki városi párt-végrehajtó bizottság nemrégiben mégis azt állapíthatta meg: a nagysimonyi gazdaság fejlődése évek óta egyenletes, a termelési kieséseket itt minden esetben igyekeznek pótolni, a tagok jövedelme szerény mértékben ugyan, de évente növekszik, s jó a munkahelyilégkör is a termelőszövetkezetben. S e megállapításokat tények támasztják alá. A termelőszövetkezet árbevétele 1976-ban 44 millió forint, 1979-ben pedig 58 millió forint, nyeresége 1976-ban 2 millió forint, 1979-ben pedig csaknem 4 millió forint volt. A gazdálkodás eredményessége a jövedelmekben is tükröződik: az egy tagra jutó átlagos munkabér 1978- ban 32 772 forint 1977-ben 33 864 forint, 1978-ban 37 880 forint, 1979-ben pedig 39 199 forint volt a termelőszövetkezetben. A munkahelyi légkörre jellemző, hogy sem a vezető szakemberek, sem a tagok nem igyekeznek elhagyni e szövetkezetet. Sőt, a tavalyi éviben 24-en léptek be ebbe a tsz-be. Annak, hogy ez a viszonylag kis területen és kedvezőtlen adottságok közepette ■gazdálkodó termelőszövetkezet így egzisztál, több oka is lehet. Egyet azonban feltétlenül érdemes okként emlegetni. Nevezetesen, hogy ebben a gazdaságban becsülete van a káder- és a személyzeti munkának, gondot fordítanak arra, amit a termelés emberi oldalaként is szokás emlegetni. És itt érdemes újra a tényeket idézni. 1968 óta függetlenített személyzeti vezető dolgozik az első számú vezető keze alá, ő segíti intézni az emberi oldallal kapcsolatos ügyeket. S nem csupán tessék-lássék, az adminisztráció kedvéért, hanem úgy, ahogy a gazdaság érdekei azt megkívánják. A káder- és a személyzeti munkában itt első számú feladatnak tekintették, hogy minden posztot az adott poszt betöltésére alkalmas és megfelelően képzett emberrel töltsenek be. A meghatározott munkakörök betöltéséhez előírt képesítéssel itt minden vezető rendelkezik. Sokat ment az is, hogy a vezetők közül heten végezték el a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem hároméves tagozatát, hárman a marxista-leninista esti középiskolát, s jelenleg is ketten tanulnak az esti egyetemen. A minősítéseket itt nem nyűgnek tekintik, hanem olyasminek, ami az emberek reális értékelését szolgálja. E minősítések az illető emberekről a jót és a rosszat egyaránt tartalmazzák, s követelményeket is fogalmaznak meg számukra. Mindenki tudja, mi a vélemény róla, s alighanem ennek is köszönhető, hogy három év óta egyetlen vezető beosztású dolgozó sem távozott el ebből a tsz-ből. A személyzeti munkának igen fontos eleme itt a dolgozók szakképzettségének növelése. Pontos tervek alapján végzik ezt, s eddig összesen 42 fizikai dolgozó szerzett szakimunkásbizonyítványt a baromfi-, illetve szarvasmarhatenyésztő és a növénytermesztő gépész szakmákban. Elkészítették közművelődési tervüket is, amelyben olyanok szerepelnek, mint a nyolc általános elvégeztetése azokkal, akiktől ez elvárható, továbbá ismeretterjesztő előadások szervezése és az önművelés serkentése. A celldömölki városi pártvégrehajtó bizottság érintett ülésén mindez szóba került, s a vb elismerően állapította meg: a nagysimonyi termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak a termelés emberi oldalaira. A továbbiakban ■ a káder- és a személyzeti munkában eddig elért eredményekre alapozva ■most már arra kell majd törekedni: a tsz felső vezetői és a személyzetis mellett az alsó vezetők is még jobban kapcsolódjanak be ebbe a munkába, legyenek a rájuk bízott emberek politikai vezetői is. Másként fogalmazva: fejlődjék tovább a termelőszövetkezetben mindaz, amit az emberi oldallal való foglalkozásnak neveznek, s ami a tartós gazdasági sikereknek is legbiztosabb alapja. Lőrincz Károly A táblák ereje Valaha régen egy-egy építkezés mellett hatalmas tábla hirdette: min dolgoznak az emberek, melyik cég az építő — és mi a befejezés határideje. Aztán valamiféle okból a határidő lekerült a tábláról ... Gabonaföldek mellett láttunk az utóbbi időben arról tájékoztató feliratot, hogy melyik táblán ki végezte a vetést. Az arrajáró rögtön összehasonlítást tehetett. X vagy Y volt az alaposabb, gondosabb. A táblákban látható üres foltok, a terület képe azonnal árulkodott országnak-világnak. Gondolhatjuk, a feliratok is komoly ösztönzői voltak a minél jobb munkának. A tábláknak tehát van erejük. Nem lehet véletlen a határidő elhagyása, de nem volt öncélú a mezőgazdasági nagyüzemekben sem a feliratok elhelyezése. Erkölcsi ösztönző, ha nap nap után látjuk a figyelmeztetést, iparkodjunk, vagy tudjuk, hónapokig mindenki ítélhet a munkánkról — személy szerint. (Növényi Norbert újdonsült olimpiai bajnokunk mesélte: ha már nagyon fáradt volt, előhúzta bérletét, melynek hátuljára felírta a célt, a bajnokság megnyerését. Biztosan segített a mondat olvasása a fáradtság, a fásultság leküzdésében.) Vissza kellene hozni talán a tájékoztatókra a határidőt is minden építésnél, s szélesebb körben lehetne alkalmazni a a személyre utaló táblákat is. Valamilyen társadalmi ellenőrzést, ítéletet jelentenek ezek egyik oldalról, míg a másikról a jobbra sarkallnak. Tisztelettel javasolja ezt e glossza írója elkövetője Kremser Péter Szocialista brigádot kerestem A megyében alig akad olyan vállalat, szövetkezet vagy intézmény, melyben ne dolgoznának szocialista brigádok, így szocialista brigádot — sőt többszörösen kitüntetettet is — nem nehéz találni. Számuk — csupán a megyében — több ezerre, tagjaik száma több tízezerre tehető. Olyan szocialista brigádot azonban, amilyent kerestem, mégsem találtam. Ugyanis elhagytuk a naptári év felét. A vállalatoknál és a szövetkezetekben — sőt a költségvetési intézményeknél is — elkészültek a félévi mérlegek. Vezetők és dolgozók számba vették, hogyan telt el az első félév, teljesítették-e a termelési tervet, mennyi a nyereség, mit kell javítani a második félévben Milyen szocialista brigádot nem találtam hát.’ Olyant, amely szintén elkészítette volna saját munkájának a félévi mérlegét. Lehet, hogy eddig, ez nem volt szokás. Az is igaz, hogy a szocialista brigádok munkáját éves viszonylatban értékelik és úgy ítélik oda az újabb címeket. A mostani gazdasági helyzetben azonban úgy érzem, hogy a vállalati féléves termelési eredmények értékelésével párhuzamosan érdemes volna a szocialista brigádoknak is mérleget vonni. A hármas jelszó sok követelményt támaszt. Ha a vállalások felét eddig nem teljesítették, nehéz lesz behozni már a második félévben. A féléves értékelés és számvetés éppen arra tenne jó, hogy a további feladatot meghatározzák, hogy egymás között a munkát felosszák. A naplóvezetésben is elmaradt sok brigád, annak pótlása is aktuális lehet ilyenkor. A nemrég lezajlott szakszervezeti küldöttértekezleteken a beszámolók foglalkoztak azzal, hogy számos szocialista címért küzdő brigádnak nem ítélhették oda a címet vagy a magasabb fokozatot, mert nem teljesítették saját vállalásaikat sem, mert nem feleltek meg a követelményeknek. Igaz, hogy a félévet már túlléptük, de egy-két hét eltolódás az értékelésnél még nem nagy baj. Pótolni lehetne tehát ezt a mulasztást főleg azoknál a brigádoknál, amelyek valóban javítani akarnak munkájukon. F. L. Vállalati olimpia (Lakatos Ferenc karikatúrája) VAS NÉPE 3