Vas Népe, 1980. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

Magyar—jugoszláv pártközi tárgyalások A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására október 29—31 között Alekszandar Grlics­­kov, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottsága elnökségének tag­ja látogatást tett hazánkban. Kíséretében volt Dusán La­­zics, a KB nemzetközi osz­tályának alosztályvezetője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Alekszandar Grlicskovot. A jugoszláv vendéggel meg­beszélést folytatott Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára. Az elvtársi légkörben le­zajlott tárgyalásokon kölcsö­nös tájékoztatás­­ hangzott el pártjuk munkájának fő irá­nyairól, a szocialista építő­munka legfontosabb idősze­rű kérdéseiről. Áttekintve a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság együtt­működését, megállapították, hogy azok valamennyi terü­leten folyamatosan népeik javára eredményesen fej­lődnek. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere so­rán hangsúlyozták, hogy minden haladó forradalmi és demokratikus erővel össze­fogva segíteni kell a békés egymás mellett élés, az eny­hülés politikájában elért eredmények megőrzését és elmélyítését. A kommunista és munkáspártoknak az egyenjogúság, az önállóság, egymás álláspontjának tisz­teletben tartása alapján folytatott együttműködése és internacionalista szolidaritá­sa­ eredményesen szolgálja a béke és a társadalmi hala­dás ügyét. A megbeszéléseken részt vett Varga István, a KB osz­tályvezető helyettese és Mi­lan Veres, Jugoszlávia buda­pesti nagykövete. Növekvő árucsere Romániával Bukarestben pénteken be­fejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XV. ülésszak­a. A magyar küldöttséget Marjai József miniszterelö­k-helyettes, a vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke, a román delegációt pedig Nicolae Constantin minisz­­terelnök-helyettes, a román tagozat elnöke vezette. Az ülésszakon megvizsgál­ták a két ország párt- és álla­,­mi vezetőinek találkozóin ki­tűzött feladatok teljesítésé­nek helyzetét, elemezték a legutóbbi ülésszak óta vég­zett munkát. Megállapították, hogy az 1981—85. évi nép­­gazdasági tervek koordiná­ciója jó kiinduló alapot te­remt a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Az ülésszak alkalmából Marjai József és Nicolae Constantin kormányközi egyezményt írt­ alá a két or­szág hosszútávú gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működéséről. Marjai Józsefet péntek délután fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság elnö­ke, az RKP főtitkára. A ta­lálkozón a két ország együtt­működéséről, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehető­ségeiről és az ezzel kapcsola­tos feladatokról folytattak véleménycserét. A­­magyar küldöttség Mar­jai József vezetésével az esti órákban hazaérkezett Buda­pestre. KGST: építésügyi tanácskozás Az NDK-beli Magdeburg­­ban október 27—30 között megtartotta 50. ülésszakát a KGST építésügyi állandó bi­zottsága. Az ülésszak mun­kájában a tagországok — köztük Magyarország — va­lamint Jugoszlávia küldött­sége vett részt. Az ülésszakon elemezték a KGST XXXIV. tanácsülésé­nek és a Végrehajtó Bizott­ság 96. ülésszakának az építő-, építőanyag-, üveg- és kerámiaiparra vonatkozó ha­tározatait. Jóváhagyták a tagországok építőanyagter­melésének fejlesztésére vo­natkozó fő irányvonalakat 1985-ig. Az ezzel kapcsola­tos intézkedések célja, hogy a beruházási feladatokkal összhangban biztosítsák az együttműködést. * XXV. ÉVFOLYAM 257. SZÁM . 1980. NOVEMBER 1. SZOMBAT HHM Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott.­­Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a szoci­alista Etiópiáiban, a Tanzá­niai Egyesült Köztársaság­ban, a Mozambiki Népi Köz­társaságban és a Zambiai Köztársaságban ez év szep­temberében tett hivatalos lá­togatásáról és ezen államok vezetőivel folytatott tárgya­lásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztató jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a látogatások és tárgyalások eredményesek voltak, je­lentősen hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a meglátogatott államok po­litikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatainak tovább­fejlődéséhez. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Ta­nács a földértékelésről. A rendelet értelmében a jelen­leginél­­korszerűbb, a haté­kony jövedelemszabályozást jobban szolgáló, a termelést leginkább befolyásoló termé­szeti tényezőkön alapuló földértékelés kerül beveze­tésre. Az új földértékelést — amely a mező- és erdőgaz­dasági művelést szolgáló ■külterületi és zártkerti, to­vábbá a nagyüzemi műve­léssel hasznosított belterületi földekre vonatkozik — 1981- től folyamatosan hajtják végre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek vég­­rehajtássaként az Elnöki Ta­nács módosította a bányá­szatról, valamint, a villamos energiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól el­térő sajátos kártalanítási szabályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor a bányá­szati tevékenység vagy az energia továbbítását szolgáló berendezések elhelyezése a használati jogok korlátozásá­val jár. A törvényerejű ren­delet a kihirdetéssel lép ha­tályba. Az elnöki tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamat­ban levő ügyeket tárgyalt. Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB szék­házában fogadta Pjotr Gye­micsevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagját, a Szovjetunió kultu­rális miniszterét, aki a Szov­jet Kultúra Napjai magyar­­országi rendezvényein vesz részt. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-he­lyettes, a Politikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fogadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Laurot, az SZKP KB .kulturális osztá­lyának vezetőjét. A szívélyes,­­elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­seken véleménycserére ke­rült sor a magyar—szovjet barátság, a tudományos és kulturális együttműködés fejlődésének tapasztalatairól, és időszerű feladatairól. Megállapodtak a­­ kulturális kapcsolatok elmélyítésében és sokoldalú továbbfejlesz­tésében. Háromszázféle áruból választhattak A Skála-Coop Szövetkezeti Áruház­nál­ a karácsonyi bevásárlásra játékok és más falat országos kereskedelmi vezetői áru- iparcikkek szerepeltek az árulistán. Ezek­börzét tartottak Szombathelyen két me- ből rendelhettek a boltvezetők a választék gye — Vas és Zala — boltvezetőinek, be­­javítására, a lakosság még jobb ellátáske­­reskedelmi előadóinak és ügyintézőinek, ra. Az üzletkötések eredménye hamarosan Ezúttal mintegy háromszázféle árut hoz- meglátszik majd a boltok polcain, tak Budapestről. Élelmiszercikkek, italok. Fotó: K. Z. A debreceni Dienes Lász­ló egészségügyi szakkö­­zép- és szakiskolában eb­ben a tanévben hétszáz­­hatvanketten tanulnak. Az általános ápolói és asszisztensi szakra az idén fiúk is jelentkeztek. A jövő tanévben már mint­egy húsz férfi ápoló je­lentkezését várják. Képün­kön a szakoktató a fecs­kendő típusokat mutatja be az elsőéves tanulók­nak. Ápolók lesznek ÁRA 1,20 FORINT Energia,avagy:­­ Sok kicsi sokra megy Százezer liter tejet dolgoz­nak fel naponta a szombathe­lyi tejüzemben, lassan már három éve. Most olyan újság­gal szolgálhatott Szabó Zol­tán üzemvezető, amivel nem sok vállalat dicsekedhet ma­napság. — Elég sok energiát hasz­nálunk fel — hiszen hűttunk, fűtünk, áramoltatunk, s gé­peink is működnek szép számmal, — így hát az egyik legjelentősebb költség ebből adódik. Közismert az ener­giaárak többszöri módosítá­sa, s mi mégis elmondhatjuk: kevesebbet költünk ma erre, mint 1977-­ben, az olcsóbb árak idején! — S hogyan lehetséges ez? — Mi már akkor készítet­tünk energiatakarékossági tervet, mikor még elő sem volt írva — mondja Sólyom István műszaki vezető, —­s energetikusunk is van kez­■dettől. Mindig meg kellett­­fognunk minden fillért. Év­ről évre sikerült lefaragni a költségekből, köszönhetjük ezt a sok jó ötletnek, a ki­­sebb-nagyobb újításoknak. — Említene néhányat?­­— A vizet is energiaforrás­ként kezeljük, és persze a felhasznált mennyiség sem közömbös. Kezdtük a takaré­koskodást azzal, hogy csök­kentettük az üzemi víznyo­­mást, kevesebb vizünk fo­gyott. Vízórákat szereltünk fel minden nagyobb fogyasz­tási helyre, hogy részletekbe menően ellenőrizni tudjuk, hol mennyit használnak. Most már a mosótömlők végét is golyósszelep zárja el, még addig sem folyik hiába a víz, míg a dolgozó elzárja a csa­pot ... A napi 600—700 köb­méteres vízfogyasztásunkat 300—400 köbméterre sike­rült leszorítanunk, s mind­ez nem ment a technológia rovására! Napi 100 köbmé­ter vízmegtakarítást tett le­hetővé az az újítás, hogy nem a városi vízzel hűtjük a pasztőröző berendezéseinket, hanem a hűtőtornyainkban tárolt 7—8 fokos teret hasz­náljuk erre a célra. Miköz­ben annak előmelegítése is megtörténik... — Aztán a világításnál, fű­tésnél is megtettük amit le­hetett — veszi át­ a szót Né­meth Lajos energetikus. — Szakaszokra bontottuk mind­kettőt, hiszen előfordult né­ha, hogy egy nagy csarnok­ban csupán néhány gép üze­melt, mégis mindenhol ég­tek a neonok. Most már csak az világít, amelyikre épp szükség van. A fűtésnél szin­tén­ néhány gép maga is hőt termel, felesleges hát, hogy még külön is melegítsenek mellette a radiátorok. Az­ iro­dahelyiségek hőigénye sem egyforma, más az északi és a déli oldalon. Mindezek olyan apró átalakításokat, fi­nomításokat igényeltek, me­lyeket házilag, saját karban­tartó részlegünk munkásai­val meg tudtunk csinálni. Szigeteltük az üzem északi falait, építettünk egy kaput a huzat csökkentésére, automa­­tikát szereltünk a hűtőtáro­­lók­­kapujánál levő légfüggö­nyök szabályozására — és még mindig találunk kisebb­­nagyobb lehetőségeket. — A kazánjainkban múlt év végétől gázzal tüzelünk — folytatja az üzemvezető, — ha még most is olajat hasz­nálnánk, az 3 és fél millió fo­rinttal többe kerülne! Rend­szeresen elvégeztetjük a ha­tékonyságvizsgálatokat,­ s a kazán automatika ellenőrzé­sére is nagy gondot fordí­tunk. Mindezek eredményeként az idei háromnegyedévi ér­tékelés alapján 20 forint 21 fillér energiaköltség esik 1 hektoliter tej feldolgozására, míg 1970-ben ugyanez 23 fo­rint 40 fillérbe került... ai BHSS hexgirtfidsén foly­ási incl­y. környezetvédelem Az ENSZ-közgyűlés deko­­lonizációs bizottsága csütör­tökön első ízben hozott olyan határozatot, amely megbé­­lyegzi Nyugat-Szaharának marokkói megszállását, és a terület függetlenségéért küz­dő Polisario frontot ismeri el a nyugat-szaharai nép törvé­nyes képviselőjének. A fejlődő országok tömb­jének indítványára 88 or­szág képviselője szavazott, 6 ország ellenezte a javaslatot, míg 44 ország képviselője tartózkodott a szavazástól. A terjedelmes határozat fel­szólítja Marokkót , amely négy éve megszállta a volt spanyol gyarmat területét­­, hogy vonja ki csapatait ar­ról a szaharai területről, amelyről Mauritánia tavaly lemondott a Polisario front javára. A határozat egyúttal üdvözli az Afrikai Egység­szervezet által kezdeménye­zett közvetítést Marokkó és a felszabadítási front között, s felszólítja a két felet, hogy kezdjen közvetlen tárgyalá­sokat a viszály rendezése céljából. * A közgyűlés csütörtökön 68 szavazattal, 47 tartózkodás mellett elfogadta azt a szov­jet határozati javaslatot, amely felszólítja a világszer­vezet tagállamait, hozzanak intézkedéseket és törvényeket a környezet védelmére, s ve­gyenek részt a természeti kincsek megóvását célzó nemzetközi együttműködés­ben. A határozati javaslat felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a fegyver­kezés fokozódása jelent az emberi környezetre. Egyúttal felkéri az ENSZ főtitkárát: dolgozzon ki jelentést a fegy­verkezési versenynek a kör­nyezetre gyakorolt káros ha­tásairól, s terjessze azt a közgyűlés jövő évi, XXXVI. ülésszaka elé.

Next