Vas Népe, 1981. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

A madridi találkozóról Mit védenek a nyugatiak? Bizottságokban folytatta munkáját a hét végén a madridi találkozó.­­Mint a TASZSZ tudósítója madridi sajtókörökből nyert értesü­lésekre hivatkozva jelenti, pénteken a katonai enyhü­lés és a leszerelés problémá­it, az információs együtt­működés kérdéseit, továbbá a­ Földközi-tenger térségével kapcsolatos kérdéseket vitat­ták meg a résztvevők. Az európai katonai eny­hüléssel és leszereléssel fog­lalkozó konferencia összehí­vására tett lengyel és fran­cia javaslat fontos helyet kap a találkozón folyó ta­nácskozásokon. A szocialista országok kül­döttségei a hétvégi munka­üléseken érveket sorakoztat­tak fel az információs együtt­működés témakörében ko­rábban tett javaslataik mel­lett: igen fontosnak tartják, hogy az újságírók nagyobb felelősséggel vegyenek részt az enyhülés és az együttmű­ködés, a népek közötti meg­értés és barátság eszméinek terjesztésében. Konferenciakörökben is­meretessé vált, hogy egyes nyugati országok képviselői a Helsinki záróokmány szel­lemével és betűjével össze­egyeztethetetlen javaslatok mellett álltak ki. Ugyanak­kor megtagadták a támoga­tást attól a román javaslat­tól, amely a fasizmus, a neo­­nácizmus és az apartheid propagálásának betiltását indítványozta, lényegében védelmükbe vették az utób­bi időben feltűnően élénken tevékenykedő náci és neoná­ci szervezeteket. Védelmük­be vették és igazolni próbál­ták továbbá a Szabadság rá­dió és a Szabad Európa fel­forgató tevékenységét. A Földközi-tenger térségé­vel foglalkozó munkabizott­ságban megvitatták Máltá­nak azt a javaslatát, hogy a bizottság tevékenységébe kapcsolják be a nem euró­pai földközi-tengeri országo­kat is. Az indítványt több ország támogatjai, az Egye­sült Államok , küldöttsége azonban határozottan ellen­zi. I­Jpolju­k­a.. Megállapodás a kormány és a szakszervezetek között Varsóban hosszas tárgya­lások folytak a lengyel kor­mány és a három szakszer­vezeti tömörülés képviselői között. Ezek egyik fő témá­ja a munkaidő csökkentése volt. Szombaton reggel a tárgyalások eredményeként, mint távlati célt, elfogadták a heti 40, napi 8 órás mun­kahét bevezetését, amelynek részleteiről az idei év folya­mán tárgyalásokon dönte­nek. 1981-ben a munkahét 42 órás lesz, mégpedig úgy hogy három egymást köve­tő szombat szabad, a negye­dik pedig 8 órás munkanap. A bányászatban továbbra is érvényben marad­­az összes szabad szombat rendszere, amelyet a jastrzebiai meg­állapodásnak megfelelően már az idei év elejétől be­vezettek. Miután a kormány kép­viselői és a Szolidaritás or­szágos egyeztető bizottságá­nak megbízottai között egyet­értés jött létre a munkaidő csökkentésének alapelvei­ről, megállapodtak abban is, hogy akik a hivatalosan munkanappá nyilvánított január 10-i, illetve a január 24-i szombaton nem jelen­tek meg munkahelyükön, ezeket a napokat februári szabad szombatokon ledol­gozhatják, és akkor a janu­ári mulasztásért nem éri őket anyagi veszteség. A ja­nuári fizetés azonban csak a ténylegesen ledolgozott órák­ra jár. A „Szolidaritással” folyta­tott megbeszélések második témaköre a tömegtájékozta­tási eszközökben való véle­ménynyilvánítási lehetőség volt. Egyebek között meg­állapodtak abban, hogy a „Szolidaritás” a jövőben or­szágos terjesztésű hetilapot adhat ki. Egy harmadik témakörben megállapodtak arról, hogy a kormány bizottságot küld Rzeszowba, az ottani sztrájk­­bizottsághoz, amely úgyne­vezett falusi szolidaritás be­jegyzéséről kíván tárgyalni. Több gyümölcsöt és zöldséget A termelők és a kereskedelmi vállalatok egy ko­rábbi döntés alapján, október 31-ig kötnek szerződése­ket a következő évi zöldség- és gyümölcsellátás meg­­oldására. Az idén — sok tényező miatt — késtek ezzel. December 31-ig azonban a tervezett szerződések 91 százalékát megkötötték. A jó ellátás érdekében növel­ték a szerződéskötés előirányzatait zöldségből, papri­kából, paradicsomból, uborkából, dinnyéből, sárgaré­pából és petrezselyemből. S mivel a burgonya második kenyérnek számít, a korábban tervezett 220 ezer tonna helyett 260 ezer tonna burgonya felvásárlását tervezik. A tapasztalatok alapján a ZÖLDÉRT vállalatok igyekeznek eleget tenni a szerződéses fegyelemnek. A jó ellátás érdekében fontos ez a termelők részéről is. ____________________________ Illést tartott a megyei pártbizottság Tegnap Szombathelyen Horváth Miklósnak, a megyei pártbizottság első tikárának elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei Bizottsága. Az első napirendi pont kere­tében Takács Lászlónak, a pártbizottság titkárának előterjesztése alapján megvitatta a végrehajtó bizottságnak Vas megye VI. ötéves terve irányel­veire vonatkozó javasla­tát. A pártbizottság ala­pos vita után az irányel­veket elfogadta, és aján­lotta, hogy a megyei ta­nács és a tervkészítésre kötelezett intézmények, gazdálkodó szervek ezek figyelembevételével dol­gozzák ki öt évre szóló fejlesztési tervüket. Második napirendi pontként Molnár István, a megyei pártbizottság tit­kára beszámolt a végre­hajtó bizottság 1980. évi munkájáról és előterjesz­tette a pártbizottság 1981. évi és a végrehajtó bi­zottság 1981 első félévi munkatervére vonatkozó javaslatot. A beszámolót és a munkatervi javasla­tot a pártbizottság elfo­gadta. Ezt követően a megyei pártbizottság személyi kérdésben döntött. Novák Jenőt a megyei pártbizott­ság fegyelmi bizottsága tagjává választotta. Itt 425. évfordulón Tinódira emlékeztek Tinódi Lantos Sebestyén halálának 425. évfordulóján emléknapot rendez­­ek szom­baton Sárváron. A középis­kolások a Sylvester János könyvtárban vetélkedtek, adtak számot, ki tud többet Tinódiról és koráról. Ezt kö­vetően a város képviselői, fiataljai megkoszorúzták a vár tövében levő szobrát a lantos krónikásnak, este pe­dig a várban a Regős együt­tes és a Szombathelyi Szim­fonikus Zenekar barokk ka­maraegyüttese adott hangver­senyt Tinódi Lantos Sebes­tyén, műveiből.­­ Az emléknap az éves köz­­művelődési program első ren­dezvénye volt. üzemében — mint azt már hírül adtuk — január ele­jén új csarnokot avattak. Azóta itt is teljes erővel dolgoznak. Az üzemegy­ségben készülő női kabá­tok nagyrészét Nyugat- Európa piacain értékesí­tik. Képünk: a kör eleje még a régi helyen, a hát­térben az új csarnok. (Fotó: H. P.) A Styl körmendi 1­41 napos kampány után Megkezdődött a karbantartás a Sárvári Cukorgyárban Az utóbbi negyedszázad legnehezebb répafeldolgozá­si idénye fejeződött be janu­ár 20-án, a Sárvári Cukor­gyárban. A múlt év szeptem­ber 29-én kezdődött a kam­pány, s 114 napon át tartott. A gyár dolgozóit — csak­úgy mint a répatermelő gaz­daságokat — főleg a novem­ber végi, december eleji fa­gyos, hófúvásos időjárás utá­ni időszak állította nagy fel­adatok elé. A rossz időjárás miatt földben maradt, meg­fagyott répát csak december végére sikerült kiszedni, s sok kárt okozott a fagy a már kiszedett és feldolgozásra váró répában is. A fagyos ré­pa a szokásosnál nagyobb mértékben volt földdel szeny­­nyezett, s ez rendkívüli mó­don megnehezítette a feldol­gozást. A kampány idősza­kában a répával együtt több mint 5 ezer vagon föld, tör­melék és egyéb szennyeződés érkezett be a gyárba. A nehéz­­körülmények el­lenére is sikerült maradék­talanul feldolgozni a megyé­ben, illetve a gyár körzeté­ben megtermelt répát. A kampány idején 285 ezer 77 tonna répából 32 ezer 72 ton­na cukrot nyertek. Vas meg­­yében 44 gazdaság 4 ezer 633 hektár területen több mint 150 ezer tonna répát termelt, az egy hektárra jutó hozam 34 tonna volt. Az egy hektárra jutó cukorhozam Vas megyében 70 kilóval több a gyárkörzeti átlagnál, eléri az 5,2 tonnát. A gyár a ne­héz körülmények ellenére is a tervezettnél mintegy 3 ezer tonnával­­több cukrot gyár­tott. Ennek alapja a terve­zettnél több saját körzetben termelt és a túragyárak által szállított mintegy 22 ezer ton­na répa volt. A januári rend­kívüli nehéz időszakban ké­szített cukor költségei azon­ban jelentősen megnöveked­tek. A 114 na­pos répafeldolgozás alaposan igénybe vette a gyár berendezéseit, gépeit. A kam­pány befejeztével máris meg­kezdődött az alapos­­karban­tartás, az idei répatermés fel­dolgozására való felkészülés. Az 1981-es esztendőre 8 ezer 738 hektár cukorrépa termel­tetésére­­kötött szerződést a gyár. (fo ig) Lakások, közművek Körmenden Az idei f­ejlesztésekrő­l Körmend város Tanácsának legutóbbi ülésén többek kö­zött az idei fejlesztéseikről esett szó.­­Huszonegy millió forintot fordítanak az idén erre a célra. A tanács,ülés hetvenöt la­kás építését fogadta el. Eb­­ből húsz állami, negyvenöt társas- és tíz családi ház lesz. A múlt éviben már megkez­dődött a húsz állami lakás építése a Rákóczi út déli ol­dalán és a Vida utcában. A Dózsa György utcában ké­szül a 45 OTP-lakás. Ugyanitt előkészítik, majd megkezdik újabb hatvan OTP-lakás építését. Korszerű családi otthonok­hoz a tanács a Nefelejcs és a Temető utca közötti terü­leten készíti elő a telkeket. Egyúttal folytatják a Rá­kóczi út északi oldalán a ki­sajátításokat, szanálást, elő­készítik a hatodik ötéves terv célcsoportos lakásépítkezé­seit. Ezekhez egy fűtőmű szükséges, szintén megkezd­ték e beruházás előkészítését is. Négymillió forintot szán­nak az idén a vízgazdálkodás fejlesztésére a városban. Az újonnan épülő lakásokat, a­­közelmúltban átadott, meg-­­szépült Central Éttermet lát­ják el vízzel, közművekkel, megfelelően gondoskodnak a csapadékvíz és a szennyvíz elvezetéséről. Gyarapodik a vízmű, folytatódik a vízku­tatás. Az energiaellátásban fon­tos szerepet játszó Vida ut­cai sikertrafó is elkészül, kü­lön pénzösszeget szánnak az év közben felvetődő közérde­kű bejelentések, javaslatok megoldására. Az idén is fontos szerepet kapnak a város fejlesztésében az üzemi, intézményi kollek­tívák, a lakosság felajánlásai. A környezet szépítésével, parképítéssel, a zöldterület gondozásával, a környezet védelmével járulhatnak hoz­zá leginkább a városlakók ehhez az elképzelésihez. Az eddigi tapasztalatok alapján a tanács mintegy tízmillió forint értékű társadalmi mun­ka és saját anyag felajánlá­sára számít. Hasonló össze­fogásra van, szükség a gyer­mekintézmények további fej­lesztésében is. Jóváhagyták a működési költségvetést is. A 103 millió forint majdnem háromnegye­dét az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások teszik ki. Utak, hidak fenntartásá­ra, felújítására további 3,8­­milliót, lakásfelújításra, kar­bantartásra 7 millió forintot vettek tervbe. Szekeres Gábor tudósító

Next