Vas Népe, 1981. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám
Mindössze néhány hete annak, hogy a Minisztertanács határozatot hozott: a jövő esztendőtől kezdve hazánkban fokozatosan áttérünk a 40 órás munkahétre. Jónéhány iparágban, a népgazdaság számos területén — korábbi kísérletekből, részintézkedésekből adódóan — akadt már „előzetese” ennek az intézkedés-sorozatnak. Az oktatás területén viszont — amelyre szintén vonatkozik ez a döntés , amelynek helyzetéről már az előző parlamenti ülésszakon szólt a művelődési miniszter, — előjeleiben és teendőit tekintve is különleges megoldásokat kíván a rövidített munkahét. Előzménynek tekinthető szakasz: a tizenegy napos tanítási ciklus bevezetése, amely korántsem volt gondoktól mentes. Ez mindmáig az általános iskolák „leckéje”, eltekintve azoktól a kísérletre kijelölt középiskoláktól, amelyekben a :"’tégy előkészületi jelzésrendárként tanulmányozták a kiegy napos oktatási hét írásait. Társadalmi vitára bocsátják A Köznevelés, a Művelődési Minisztérium oktatáspolitikai hetilapja teljes társadalmi szinten szándékozik teret adni az 1982 szeptemberében tervezett ötnapos tanítási hét bevezetésével kapcsolatosjavaslatoknak. Igen nagy szükség van a vélemények egyeztetésére, a tapasztalatok és az ötletek kicserélésére! Olyan kérdésekre kell ugyanis megnyugtató és nemcsak egy tanévre szóló, hanem — esetleg — évtizedekig érvényes feleletet kapni (lehetőleg konzultatív módszerek nyomán) mint: hogyan és miként célszerű majd beosztani a tanévet, általános iskolákban, illetve középiskolákban? Miként gazdálkodjék jól iskola és család a diákszombatokkal — ugyanakkor hogyan maradjon mégis értékénél és mértékénél a tananyag? Az lom. A szentély felőli végével néz az utcára (s azon túl keletre, a Zala völgye, a Balaton felé), a bejárathoz meg kellkerülni. Félig zárt, tágas udvar hangulatú térségre jutunk, amelyet a ma szociális otthonnak használt bencés rendiházzal egybeépült templom, gazdasági épületek, öreg fák fognak körül. A jellegzetes barokk épületegyüttes 1777 és 1784 között készült, illetve épült újjá. Ugyanis annak a századnak a közepén települt át Zalavámról a bencés apátság, amelynek az épületét emelték. De húsz évvel később leégett a rendház és a templom, s ezt követően újították meg, új, nagyobb templomot építve hozzá. Együtt harmonikus együttest alkotnak. Ha továbbmegyünk a hoszszú utcán, a falu végéhez közeledve, ugyancsak bal felől megpillantunk egy kiterjedt parkot, aztán előtérben, közel az úthoz egy régi udvarházat is. Ez a Szentkirályi -kastély — két évtizeddel fiatalabb a templomnál. Parkjába lépve mindjárt feltűnik a természetvédelmi területet jelző tábla, s így érdeklődésünk előbb e környezet felé fordul. Jó kalauz adódik, a ház s a kert gazdája, pontosabban a gazda — e „jogi személy” — képviselője: Szőnyi János. Ő vezeti az ország egyetlen méhészeti szakiskoláját, mely itt működik. — Az öthektáros park jellemzője a tiszaifenyő, s egyáltalán a fenyőfélék, így a tuja is — mondja. — Ez utóbbiakból egy páratlan, 19 méter magas, több mint két és fél méter körméretű tujafánk is van! Egyébként a park az iskola célját szolgálja, ezért ez utóbbiról is elmondanék annyit, hogy az iskolát vállalatunk, a Hungaronektár tartja fenn. A szakmunkásképzés — 18 éven felülieknek — levelező formában folyik, évente kétszer tíznapos bentlakásos konzultációval, illetve vizsgaelőkészítő tanfolyammal. Ezenkívül 3—5 napos, ugyancsak bentlakásos tanfolyamokon képezünk tovább egy-egy buszra való méhészt- évente két-két és fél ezer, az ÁFÉSZ-ek keretében működő szakcsoporttagot. ‘Miig mindezt elmondja Szőnyi János, járjuk a zsongó ősi parkot, meg-megállunk egyegy növénynél. Ugyanis itt méhészeti növény megfigyelés folyik azzal a céllal, hogy parkosítási ajánlásokkal szolgálják a méhlegelők fejlesztését. S olyan érdekességeket is megfigyelnek, mint a bálványfára hasonlító kínai ecetfa, a kínai ecetfa, amelyikből kilószám termelik a magot a méhészeknek. A fák alattmeg ciklámen virágzik. A hársak után a Zalában honos szelídgesztenyék következnek. Egy kertészetben békési mályva zöldell, amott dísznövények. Itt-ott kaptának sorakoznak, méhek ingáznak szorgosan köztük és a növények között. Ezek az iskolát szolgálják, de termelnek is. Tervszerűen csak méhanyákat nevelnek s értékesítenek (az idén például tizenegyezret), de azonkívül lépes mézet, méhmérget s más gyógyászati anyagot is exportálnak. Besétálunk az udvarházba. Alagsorában műhely, laboratórium. Éppen lépesmézet csomagolnak exportra. Fönt az iskola tanterme. Az öreg ablakokból gyönyörű kilátás nyílik a Zala szélesen szétterülő völgyére, kelet felé! N. F. A kastély. 1981. március 14. Szombat új beosztású iskolai rend megteremtésével mennyire gyarapítható az otthoni diákelfoglaltság? Az utóbbi évtizedek szinte legnagyobb vállalkozása lesz az ötnapos tanítási hét megvalósítása. Kellő megalapozásának ilyen — társadalmi méretű — konzultációja tehát nemcsak hasznos, hanem elengedhetetlen is. Milyen hosszú legyen a tanév? A szocialista demokrácia szélesedésének egyik jele az oktatási szervek véleménykérő módszere. Nem a tervezett és immár bejelentett intézkedés megkérdőjelezését várják, hanem okos és hasznosítható tanácsokat, javaslatokat. Elképzelhető ugyanis többféle módszer arra, hogy a nemrégiben korszerűsített tananyag ne rövidüljön tovább és hogy a kidolgozott, megújított tantervek, tanmenetek , se károsodjanak. A változatok közül társadalmi méretű konzultációra tarthat igényt például olyan kérdés megítélése: meghosszabbítsák-e június végéig a szorgalmi időt? A hazai tanév-beosztásban korábban évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy június végénél előbb nem zárták be az iskolakapukat. Elképzelhető a korábbi tanévkezdés is, hasonlóan jónéhány nyugat-európai ország oktatási menetrendjéhez... Vagy: csússzanak-e át délutáni órákra a készségfejlesztő tárgyak, netán legyen a mainál is több a hetedik és nyolcadik tanítási óra, de ne nyúljon hosszabbra az iskolaév? E gondolatok megvalósításának máris vannak pártfogói és ellenzői. Szülőktől is érdemes véleményeket összegyűjteni, hiszen a központi intézkedésnek korántsem öncélú szabad idő növelés lesz a célja. Még csak az sem kizárólagos indíték, hogy a százezernél több, érintett pedagógus is méltán tarthat igényt rövidített munkaidőre. .. Már az előkészítés időszakában is, a társadalmi érdek a döntő. A vélemények kialakításának egyik „leginkább racionális formája az lehet, ha a kisebb közösségek ötletei, gondolatai — kozmetikázás nélkül, átgondoltan, az egymástól elütő javaslatoknak helyt adva — eljutnak a helyi tanácsokhoz, illetve vállalkozik tolmácsolásukra adott esetben a szakszervezet”. Lényeges, hogy a javaslatok kellő időben jussanak el az intézkedésre hivatott, vezető testületekhez, a minisztériumba, a szakszervezeti központba, a fővárosi, megyei tanácsok művelődésügyi osztályaihoz. Várnak a szülők javaslatára Nehéz, fontos szerepet vállalnak a tizenegy napos tanítási ciklusban részt vevő középiskolák tantestületei. Az is fontos, hogy a szülői munkaközösségek tevékenységét jól ismerő, sőt bizonyos értelemben szervező népfront-szakemberek is hallassák szavukat, éppen a szülői javaslatok, illetve gondolatok tolmácsolásában. Több, mint másfél millió általános és középiskolás diák tervezett szabad szombatjáról, ennek pedagógiai vonatkozásairól sokszor és sok fórumon kell szólni a következő hónapokban. Csak helyeselhető, hogy az oktatási tárca nem hirdetett meg eleve elrendelt szabályokat, hanem megbízik , és bizonyos fokig rá is hagyatkozik a közös bölcsességből kovácsolódó javaslatokra, a szakszervezet álláspontját is beleértve. A bizalom természetesen felelősségvállalást is feltételez. Hiszen a közösen kialakított módszerek vizsgáznak majd a gyakorlatban, a minden heti iskolai szabadszombat társadalmi, családi hatásában is. V. M. Idegenforgalom Minőségi fejlődést A tavalyi — összeségében kedvező — idegenforgalmunk hiányosságainak megszüntetése mellett változatlanul a minőség fejlesztése a legfontosabb feladat — hangsúlyozta Lengyel Márton, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján, a MUOSZ-ban. A tájékoztatón beszámoltak az idegenforgalom márciusi legfontosabb eseményeiről, rendezvényeiről is. A múlt éviben idegenforgalmunk mérsékelt csökkenése mellett bevételeink valamelyest emelkedtek. Részesedésünk a világ turizmusából 3,3 százalék volt. A hazai lakosság idegenforgalmi kiadásai meghaladták a 26 milliárd forintot. A szervezett turizmus bővítésére árstabilitásra törekednek, s arra ösztönzik az utazási irodákat, a vendégeket fogadókat és ellátókat, hogy a szezonon kívüli időszakban számottevő kedvezményekkel és komplex szolgáltatásokkal növeljék forgalmaikat. Az idegenforgalom bővítését, az előszezon jobb hasznosítását szolgálják az első budapesti tavaszi fesztivál megrendezésével is. A turizmus népszerűsítésére, az utazási kedv növelésére, a fesztivál részeiként tartják március 19—29. között az Utazás ’81 nemzetközi utazási kiállítást, amely a hazai lakosság igényeinek jobb kielégítését is szolgálja. A kiállítás látogatói ugyanis egy helyen, együtt ismerkedhetnek meg az idegenforgalmi piac sokrétű, gazdag, de területileg széttagolt kínálatával, amelyből a nekik legjobban tetsző programokat a helyszínen leköthetik. Ugyancsak a fesztivál érdekes eseményének ígérkezik a nemzetközi gasztronómiai bemutató, amely — összekötve a magyar vendéglátóipari tanulók országos versenyével — ezúttal a szakács-cukrász utánpótlás felkészültségéről ad számot. Háttérmilliók Az egészségügyi intézmények műszeres felszerelése megyénkben öt év alatt — a felújítási és karbantartási értékeken kívül — mintegy 15 millió forint felhasználásával bővült. Új műszerek beszerzésére és a régiek felújítására a következő tervidőszakban körülbelül 90 millió forintot fordítanak. Gépek, műszerek, technikai berendezések nélkül ma már elképzelhetetlen a gyógyítás, sőt, a megelőzés is. Ennek ellenére sokan azt tartják, hogy az igazi orvoslás az emberközeli ellátás, s a technikai rész maradjon csak a háttérben. Érdemes mégis a „színfalak mögé” tekinteni, annál is inkább, mert egyre növekvő értékekről van szó. Nem lehet közömbös a milliók sorsa. .. Egy éve Celldömölkön a körzeti orvosi rendelőkben egy leltár során olyan értékes és keresett műszereket, eszközöket találtak, amelyeket ott soha nem használtak. Elfekvő készletek most is vannak, bár gyakran rendeznek OMKER-börzéket, ahol sok minden előkerül és olyan „gazdát” talál, aki nemcsak leltározza és raktározza a műszereket. Hasznos lenne még több ilyen cserebere... Néha gond van a technikai berendezések javításával karbantartásával is. Furcsa, de néhol azért igényelnek és vásárolnak tartalékot, hogy ha az egyik elromlik, a másikkal pótolják, amíg találnak valakit, aki a rosszat megjavítja. Itt kell szólni a műszer- és ezközellátásról is: tudjuk, nem mindig kielégítő a kínálat. Előfordul, hogy az intézmények gépkocsija sok száz kilométert fut „üresen”, amíg sikerül — néha az ország túlsó felében — ráakadni a nélkülözhetetlen eszközre. Végül megemlítendő: a lehető legjobban ki kell használni a nagyértékű műszereket, ha lehet, többműszakos üzemeltetéssel... A milliókat nehéz — talán szükségtelen — csökkenteni, de nem haszontalan megbecsülni... (burkon) lüli . Boltban nem, csak vetélkedőn? Lehet egy kérdéssel több? Azzal a kérdéssel, hogy miért nem lehet színes televíziót kapni. Információink szerint pillanatnyilag egyetlen egy színes készülék sincs a megye kereskedelmi forgalmában. Az üzletekben pedig előjegyzéseket vesznek fel a majd megérkezendő árura. Tehát már azok is eladottnak tekinthetők, ha egyáltalán egyegy rakomány elég az újratermelődő igények teljesítéséhez. Mert nő a színes tv iránt az érdeklődés, még akkor is ha ezt sokan fényűzésnek tartják. A tv műsorainak jelentős része színes adás, nem is beszélve a nálunk fogható külföldi adásokról. Mindez arra ösztönzi a vásárlót, ha teheti, színeset vegyen. Ha tud. Mert a jelek szerint kevés a színes tv. A gyártók vagy a nagykereskedők valahol elszámították magukat. A hazai vagy a külföldi piacon. Sárváron az áruházban már legalább egy hónapja nincs egy sem. Nem jobb sokkal a helyzet a megyeszékhelyen sem, ahol vagy két hete forgalomba hoztak néhányat, de hamar elkapkodták őket. Ettől függetlenül kéthetenként felhangzik a szignál, fejtörőre hív a tv Lehet egy kérdéssel több? című vetélkedője. Ez is a színes tv vásárlásának egyik reklámja, hiszen a nyertes jutalma egy-egy színes készülék. De kell-e a reklám olyan árunak, amiből lényegesen kevesebb van a kelleténél? Vagy ez a közművelődésre való buzdítás új formája? Ki-ki képezze magát, versenyezzen, mert csak így lehet színes tvtulajdonos? —más vas NÉPE S fül . Készül a krimi (A pécsi Nemzeti Színház hétfőn este mutatja be Szombathelyen Agatha Christie: Tíz kicsi néger című bűnügyi drámáját.) (Lakatos Ferenc karikatúrája)