Vas Népe, 1981. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

Sca­bari­a Cipőgyár Több évtizedes munkában edződött meg a Sabaria Ci­pőgyár kollektívája, amely az évekkel ezelőtti „hullám­völgyből” állította talpra a­­ vasi nagyvállalatot és így ér­demelte ki a kiváló címet. A vezérigazgató hangsúlyozta is az oklevél átadásakor: a vállalat talpra állt, képes volt megújítani magát, s vissza­szerezte a Sabaria jó hírne­vét a hazai, a szocialista, és tőkés piacokon. A négy év­vel ezelőtt megkezdett ter­mékszerkezet , átalakításnak már szemmel látható ered­ményei vannak. Minden sze­zonban újabb és újabb ter­mékcsaládokat értékesíte­nek, egyre jobb minőségű ci­pőket küldenek az üzletek­be. Az üzem- és munkaszer­vezésben is előre léptek, be­vezették a 3M munkamód­szert, ennek köszönhetően megszilárdult a technológiai fegyelem. A XII. pártkong­resszus tiszteletére indított munkaverseny-mozgalomban tavaly 12 770 000 forint ered­ményjavulást értek el a szo­cialista brigádok. A mostanihoz hasonló ün­nepség a Sabaria Cipőgyár­ban 1972-ben volt, amikor az 1971-es év eredményei alap­ján kapta meg a Kiváló Vál­lalat címet 1971-ben a gyár 4 915 000 pár cipőt gyártott, 1980-ban 6 117 000 párat. Tíz év alatt 124,5 százalékos ter­mésnövekedést ért el, s 90,8%­­ról 95,3%-ra növelte a keres­kedelmi I. osztályú termékek részarányát. Az elmúlt öt év alatt 46,7 százalékkal növe­kedtek a bérek a gyárban. Jelenleg éves átlagban egy dolgozóra 41 520 forint jut. Rendszeresen fejlesztették a szociális létesítményeket, la­kásépítésre évente majdnem egymillió forint jut. Lenfonó és Szövőipari Vállalat A Lenfonó és Szövőipari Vállalat szombathelyi Lengyá­rában javult a munka eredményessége. 1979-ben még tíz­millió forintos veszteséggel fejezték be az évet, 1980-ban már 2,7 millió forint nyereséget értek el. Kétségtelen, a „profil­­váltást” követő jobb és eredményesebb munka tette lehetővé, hogy tavaly 34 százalékkal nőtt a termelési érték, s mindezt 3,6 százalékos költségnövekedés mellett érték el. A termelé­kenyebb munkát a finom kartolóban, a nyújtógépeknél és a fonógépeknél vezették be. A dicsérő oklevélért mást is tettek a szombathelyi Len­gyárban. Például a közvetlen anyagfelhasználásnál 12 szá­zalékos megtakarítást értek el. A szombathelyi zsineg és fonal kelendő mind belföldön, mind a külországokban. A tavaly gyártott mennyiségnek 54,5 százalékát hazai piacon értékesítették, 38,3 százalékát az NDK-­ba szállították, 7,2 százalékát Olaszországba vitték. A dicsérő oklevél átadása alkalmával a szombathelyi len­fonóban a legjobb brigádoknak és dolgozóknak összesen 35 ezer forint jutalmat fizettek ki. Egyenletes, a partnerek igényeihez mért fejlődés: a szombathelyi AFIT XII. Autó­javító Vállalat másfélezer dolgozója — be­leértve a zalaegerszegi, illetve a nagyka­nizsai kollektívákat is — immáron har­madszor nyerte el a Kiváló Vállalat cí­met. Becsülettel megjavítottak több száz tehergépkocsit, kamiont, több ezer sze­mélyautót. S emellett futotta erejükből bi­zonyos alkatrészek, ipari berendezések gyártására is. Nőtt a termelékenység. Szép eredményként könyvelhető el az is, hogy a munkások a tervet jócskán, mintegy 20 százalékkal túlteljesítették. Milliókat for­dítottak beruházásokra, ezek eredménye­ként ma már korszerű oktatási intézmény­ben tanulhat az utánpótlás, jobb körülmé­nyek között javíthat, szerelhet a munkás. Az említett két zalai városban is fejlesz­tettek, Zalaegerszegen új csarnokot emel­tek. Jó hír a magánautósoknak, hogy még idén elkészül az új szombathelyi szerviz, a Zanaiti út végén. Még valamit, ami jellemzi a vállalat rugalmasságát, az oly’ sokat emlegetett kockázatvállalás. Egy ideje már vitorlázó repülőgépek felújításával is foglalkoznak. Jó ízű szenzáció ez, ha a honi sportrepü­lés helyzetére gondolunk... Felszerelésük, szakmai tudásuk elegendő ahhoz, hogy rö­videsen már gyárthassanak ilyen gépeket. Akár tőkés exportra is. A mostani cím újólag bebizonyította: a vállalat fejlődő szervezet, képes alkalmaz­kodni a körülményekhez. Méghozzá ered­ményesen — ami nem is olyan kis dolog manapság. —kár Gyöngyösi Dezső és Réti István nevelők ellenőrzik a Gőbét berepülés előtt. FERROVILL A FERROVILL Észak-dunántúli Vállalat Vas me­gyei kirendeltsége dolgozói kiemelkedő munkájukért dicsérő oklevelet kaptak. A mintegy 18—22 ezer féle vas és műszaki árucikk beszerzésével, szállításával, raktározásával, értékesíté­sével foglalkozó FERROVILL megyei kirendeltség két éve kapcsolódott be a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny­be. Az évi 900 milliós forgalmú vállalat 110 dolgozója 1979—1980-ban 58 millió forinttal a ter­vet, 4 millió 400 ezer forinttal a nyereséget teljesítet­te túl. A költségeket (szállítás stb.) 275 ezer forinttal csökkentették. Ezerkétszáz órát dolgoztak társadalmi munkában a szombathelyi szabadidő központban. A ter­vezett két százalékos villamosenergia megtakarítást túlteljesítették, s nagy gondot fordítottak a munka­­szervezésre, ezen belül is a fuvaroztatásra. Az összeszokott, zömében törzsgárdatagokból álló kollektíva közösen vállalta a megnövekedett feladato­­­kat A vevőkör megtartása érdekében legfontosabb er­vük továbbra is a vásárlók tisztelete,, a pontos szállí­tás, az ígéretek betartása. S. I. ÉLGÉP 4. számú gyára Az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat 1980. évi munkája alapján a tröszt „Kiváló Vállalata” címet nyerte el. A vállalat 4-es szá­mú szombathelyi gyára pe­dig a „Kiváló gyár” cím bir­tokosa lett. Hogyan összegezték ebből az alkalomból a szombathelyi ELG£p gyár kiváló teljesít­ményeit? Először is: tavaly a tervezett 436,4 millió forint helyett 454,8 millió forint ér­tékű terméket bocsátott ki a gyár. A kilencszáztagú kollektíva a tervezett 92 mil­lió forint nyereséggel szem­ben 120 millió forint ered­ményt ért el. Exporttervét is túlteljesítette 103,6 százalék­kal. A gyár összesen 292 mil­lió forint értékű terméket szállított exportra, jelentős hányadát a Szovjetunióba küldte. A gyár huszonnyolc szoci­alista brigádja tevékenyen közreműködött abban, hogy a szombathelyi gyár szinte min­den főbb mutatóját jelentő­sen túlteljesítette. Az Auróra MHSZ brigád nyerte el múlt évi munkája alapján a kivá­ló brigád címet. Magyarországon 1890-ben ünnepelte a főváros és több vidéki város munkássága első ízben a május el­sejét. S szabadon ünnepelheti immáron harminchat éve. A sokszínű felvonulások, rendezvények, a majális mellett e nap, a munka ünnepe, jó alkalom arra is, hogy köszönthessük azon kollektívákat, szocialista bri­gádokat, munkásokat, akik az átlagnál többet adtak e hazának, tudásuk és tehetségük legjavát nyújtva já­rultak hozzá az ország építéséhez. Társadalmunkban a munka, a jól végzett munka nem marad, nem maradhat visszhang nélkül. Külö­nösen most, amikor a korábbiaknál nehezebb éveket élünk. Amikor minden erőnkre szükség van, hogy meg­újítsuk gazdasági életünket, leküzdjük hibáinkat és nehézségeinket. Az ország, s benne Vas megye munkássága érzi a feladat nagyságát, érzi a felelősséget. S érti is: az Tisza Bútoripari Vállalat szombathelyi gyáregysége Aki körülnéz a Tisza Bú­toripari Vállalat szombathelyi gyárának bemutatótermében, előbb-utóbb vásárló lesz. Nem könnyű választani a konyhabútorok közül, a leg­több tetszetős, ízléses, szépen összeállított garnitúra. Aki ezekből vásárol, a gyártókat dicséri... A szombathelyi bútorgyár­tók első alkalommal kapták meg a vállalat kiváló gyár­egysége kitüntetést. Méltán büszkélkedhet a kollektíva 171 dolgozója a tavalyi ered­ményekkel: a nettó termelé­si érték növekedése 200 szá­zalékos volt, mintegy kétmil­lió forintos nyereséggel zár­hatták az évet. A gyáregysé­gek közötti elsőséghez azon­ban még az is kellett, hogy a megrendeléseket határidőre teljesítsék, s a másodosztályú (leértékelt) termékek aránya ne érje el a fél százalékot. A gyáregységben a selejt és a kötbér ismeretlen fogal­maik. Az energiatakarékosságban és a költséggazdálkodásban is az elsők között teljesítet­ték a vállaltakat. Megkezd­ték egy keresett, új konyha­garnitúra sorozatgyártását, eddig ebből 560-at szállítot­tak a kereskedelemnek. Foly­tatják, illetve némely bútor­családban elkezdik az idén az elemek gyártását és érté­kesítését. A gyáregység dolgozói évente 50—60 ezer forint ér­tékben társadalmi munkában készítenek gyermekbútorokat óvodáknak, bölcsődéknek. Nem lankadt a kollektíva újítási kedve: tavaly­i újí­tásukat elfogadták, s azóta valamennyit alkalmazzák. Az üzem dolgozóinak egyharma­­da nő, kétharmada fiatal, elég sok a bejáró. Mégsem ritka, hogy a munkaidőn túl is együtt maradnak: a moz­galmi és társadalmi tevé­kenységen kívül sportolnak. A lendület a munkában és a sportban egyaránt tovább visz... — ur — Nem sok olyan vállalat akad, mint a Volán tröszt vállalatai: munkájukat mindannyiunk szeme láttára, nemriktán csípős megjegy­zéseinket hallgatva kell vé­gezniük. Akár a megyeszék­helyen, akár az országuta­kon, a narancssárga autóbu­szoknak mindannyian utasai vagyunk. Egyáltalán nem mindegy hát, hogyan közle­kednek azok az autóbuszok... Hogy a szombathelyi, 17. számú Volán autóbuszai megbízhatóak, az igényeket — ha éppen nem is mindig kényelmesen — kielégítik, azt tudjuk, elsősorban az utasok véleménye alapján, így látják ezt a tröszt veze­tői is: nem csoda hát, ha a szombathelyi vállalat kapta idén a tröszt Elismerő Okle­velét. Az elmúlt öt esztendőre készített tervét a vállalat je­lentősen túlteljesítette. Meg­teremtették a gazdálkodás egyensúlyát, a lehetőségekhez képest minden területen be­vezették a teljesítményekhez igazodó bérezést, és takaré­kossággal, szervezéssel, jobb piacszervező munkával sike­rült kiküszöbölniük a gaz­dálkodás általános feltétele­inek kedvezőtlen hatását. Bevételeik — bár kevésbé, mint addig — tavaly is emel­kedtek. Teljesítményüket csökkenő létszám mellett is emelni tudták, ez teljes egé­szében a magasabb termelé­kenység eredménye. Mind a személy-, mind pe­dig az áruszállításiban elérke­zett a vállalatnál az az idő­szak, amikor a nagy mennyi­ségektől inkább az igényes munka felé fordul a figye­lem. Különösen nehéz ez Vas megye közismerten aprófal­vas településszerkezete mel­lett... De, hogy ez mégis sikerült, és jobban sikerült, mint a tröszt többi vállala­tának, azt éppen ez az elis­merés is bizonyítja. 1981. május 1. Péntek

Next