Vas Népe, 1981. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-02 / 127. szám
A KISZ X. kongresszusának határozataiból MEGFELELNI AZ IGÉNYEKNEK ÉS KÖVETELMÉNYEKNEK A Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán elfogadott határozat az elkövetkező öt esztendőre szólóan szabja meg az Ifjúsági Szövetség teendőit, azzal a céllal, hogy a KISZ jobban megfeleljen az ifjúság igényeinek, a kor, a társadalom szükségleteinek. A dokumentum kiemeli: az MSZMP XII. kongresszusa programot adott a társadalomnak, így az ifjúságnak és az ifjúsági szövetségnek is. Feladataink megoldása, vívmányaink megőrzése és gyarapítása nagyobb erőfeszítéseket és alkotói gondolkodást kíván, amely nem nélkülözheti a fiatalok tudását, kezdeményező készségét és lendületét. A határozat felhívja a fiatalokat, hogy vállaljanaktovábbra is jelentős részt a gazdaság intenzív fejlesztéséből. A KISZ fontos feladata, hogy következetesen képviselje és védje az ifjúság érdekeit, lépjen fel a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításáért; erősítse közösségformáló, eszmei és politikai hatását; újítsa meg a szövetség munkastílusát; adjon vonzó programot a KISZ-tagok, a fiatalok számára; állítson világos és reális követelményeket az alapszervezetek és a tagság elé. A mozgalmi élet legyen demokratikusabb, rugalmasabb, ösztönözzön önállóságra, öntevékenységre. A KISZ legyen fogékony a társadalom, az ifjúság problémái iránt, következetesen vegye figyelembe az ifjúsági rétegek és korosztályok eltérő helyzetét, és igényeit. A következő években mindenekelőtt a fizikai dolgozó fiatalok és a tizenévesek körében igyekezzen hatásának növelésére. Ugyancsak az alapvető célok közé sorolja a határozat, hogy a szövetség erősítse kapcsolatait ,a nemzetközi ifjúsági mozgalom haladó erőivel, tevékenyen vegyen részt a béke megőrzéséért vívott világméretű küzdelemben, mivel a béke népünk, ifjúságunk boldogulásának, céljai valóra váltásának alapvető feltétele. FELADATOK A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKÁBAN A KISZ-nek a gazdasági építőmunkában vállalt feladatairól szóló fejezet elsőrangú követelményként fogalmazza meg, hogy a következő években kerüljön a mozgalmi munka középpontjába a műszaki-technikai fejlődés meggyorsítása, az ésszerű takarékosság széles körű elterjesztése, a hatékonyabb gazdálkodási feltételek és formák kialakításában való részvétel. Szükséges, hogy a KISZ szervezetek támogassák a fiatalok előremutató javaslatait, működjenek közre megvalósításukban, kezdeményezően és aktív szervező munkával vegyenek részt az újítómozgalom fejlesztésében, a fiatalok újító javaslatainak ösztönzésében és hasznosításában. A mozgalom fontos feladata, hogy elősegítse a munkaerővel, az anyaggal, az energiával való ésszerű, takarékos gazdálkodást, amely figyelembe veszi a társadalom hosszabb távú érdekeit is. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségüknek, tudásuknak megfelelő munkakörben alkalmazzák, és elősegítsék gyors beilleszkedésüket — szögezi le a dokumentum. Ennek egyik feltétele, hogy javuljon az összhang a népgazdaság igényei és a szakemberképzés között, másrészt erre ösztönözzön a pályakezdők és a vállalatok érdekeltségi rendszere. A KISZ támogatja a munka termelékenységének szövelésére irányuló törekvéseket, a szervezettség, a munkafegyelem javítását. Megköveteli tagjaitól, hogy becsülettel álljanak helyt a munkában. Ahol szükséges a munkaerőátcsoportosítás, a KISZ vegyen részt annak előkészítésében, lebonyolításában. Működjön közre a munkakör és a munkahely változtatásával együttjáró nehézségek, feszültségek enyhítésében. A CSALÁDALAPÍTÁS, OTTHONTEREMTÉS TÁMOGATÁSA A fiatalok jelentős része — a családalapítás, az önálló otthon gyorsabb megteremtéséhez szükséges jövedelem megszerzése érdekében — munkaidején túl is kész munkát vállalni. A szövetség támogatja a kisebb közösségek vállalkozásain alapuló, a vállalatok, a szövetkezetek tevékenységi körét kiegészítő, azzal összehangolt termelő-, szolgáltató munkát. Ugyanakkor határozottan fel kell lépni a munka nélküli jövedelemszerzés, az ügyeskedés, a törvénytelen haszonszerzés ellen, azok ellen, akik munkaidőben pihenik ki magukat, vagy végzik el különmunkájukat. A dokumentum feladatokat határozott meg a KISZ hagyományos termelési mozgalmainak, akcióinak fejlesztésére is, hangsúlyozva, hogy a gazdasági építőmunkában vállalt feladatok eredményes megvalósításának fontos feltétele, hogy a KISZ nagyobb befolyással rendelkezzen a termelésben és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok körében. A társadalom fejlődésének alapvető követelménye, valamennyi fiatal érdeke, hogy ismereteinek gyarapításával, tehetsége kibontakoztatásával készüljön hivatására. Ezzel összefüggésben a dokumentum a KISZ szervezetek feladataként fogalmazta meg: ösztönözzék tagjaikat a képességeik szerinti legjobb tanulmányi, szakmai munkára, kísérjék figyelemmel az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulását, kezdeményezzék és segítsék elő az iskolai demokrácia kibontakozását, az oktatási intézmények nyitottságát. Támogassák az új iránt fogékony, reális követelményeket támasztó, igényes pedagógusokat, oktatókat. Az Ifjúsági Szövetség részt vállal a közoktatási rendszerünk továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalók kimunkálásából és megvalósításából. AZ ISKOLAI KIS-SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE A szövetség tagjainak csaknem fele tizenéves; igen fontos, hogy az ifjúsági mozgalom teret adjon törekvéseik megvalósításához, hogy bizonyíthassák tehetségüket, kielégíthessék érdeklődésüket, szélesíthessék látókörüket. A középfokú oktatási intézményekben a KISZ szervezetek szerveződési formáit pedig a tanulók igényei, a célszerűség és a feltételek szerint kell alakítani; az iskolai KISZ szervezetek — az irányító szervek segítségével — maguk döntsék el, milyen megoldásokat választanak. A tanulmányi mozgalom szervezésében is jobban kell igazodni a diákok igényeihez, elképzeléseihez. A felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban a határozat megállapítja: szükség van arra, hogy a KISZ szervezetek érdemben részt vehessenek az oktatás korszerűsítésében, hogy intézményes keretek között véleményt mondhassanak a felsőoktatás egészéről, az oktatás szervezeti és intézményi kérdéseiről, tartalmáról, módszereiről, az oktatók munkájáról. Az egyetemi és főiskolai KISZ szervezetek nevelőmunkáját, egész tevékenységét a szocialista szakemberképzés, az értelmiségi feladatokra való felkészítés szolgálatába kell állítani. ÉRDEKVÉDELEM, ÉRDEKKÉPVISELET A fiatalok érdekeinek képviseletével és védelmével kapcsolatban elhatározott feladatok között megkülönböztetett helyen szerepel az ifjúság önállóotthonhoz jutásának támogatása,a további lehetőségek felkutatása. A KISZ javasolja a felsőoktatási tanulmányi ösztöndíjrendszer felülvizsgálatát, valamint annak áttekintését, hogy milyen lehetőség van a családalapítással és otthonteremtéssel kapcsolatos néhány társadalmi juttatás — például a gyermekgondozási segély — és jogosultság kiterjesztésére az egyetemi, főiskolai hallgatók körére. Az Ifjúsági Szövetség törvényes joga és kötelessége, hogy képviselje és védje a fiatalok érdekeit. A jövőben nyíltabb, a KISZ-tagok, a fiatalok véleményére jobban építő munkával vesz részt minden szinten az érdekek egyeztetésében, az ifjúságot érintő döntések meghozatalában és végrehajtásuk ellenőrzésében. TUDATFORMÁLÁS, MOZGALMI JELLEG ERŐSÍTÉSE A KISZ X. kongresszusának határozata részletesen taglalja a fiatalok tudatának szocialista szellemű formálásával a KISZ kommunista politikai, mozgalmi jellegének erősítésével a művelődési, a sport, a szórakozás lehetőségeinek, formáinak gazdagításával összefüggő legfontosabb feladatokat. A dokumentumban rögzített mozgalmi teendők lényegét, az Ifjúsági Szövetség munkáját az elkövetkező években meghatározó törekvéseket fejezi ki a módosított szervezeti szabályzat egyik pontja is, e szerint a KISZ kiemelt feladata, hogy az ifjúság körében hirdesse és képviselje a párt politikáját, vállajon, részt annak alakításában, dolgozzon megvalósításáért. törővasút megnyitását. Márvány táblák helyett milliók őrzik szívük mélyén a balatoni, a Tisza-parti, a mátrai, mecseki táborok, az immár világhírű zámkai Balatoni Úttörővárosiban eltöltött napok komaintikus, szép emlékeit. AZ ÚTTÖRŐSZÖVETSÉG társadalmi szerepe elsősorban a harmincöt év alatt végzett munka alapján minősíthető. Az úttörők mindig jó érzékkel kapcsolódtak a szocialista társadalmunk mindenkori igényeihez, tennivalóihoz, afelnőttek alkotói tevékenységéhez. Volt idő, amikor a rameltalkarításban segédkeztek az úttörők, mert akkor éppen arra volt szükség. Ma sok minden mellett a mezőgazdasági betakarításban, szüretelésben serénykednek. Az úttörők tízezrei jelentős szerepet vállalnak a lakóhelyi környezet építésében, szépítéseiben, és védelmében. Gondozzák az öregeket, rokkantaikat, segítségre szorulómagányos embereket. Mindezekkel jelentős hasznot hajtanak és egyben megismerik a munka örömeit, nehézségeit kialakul bennük a másokért érzett társadalmi felelősség tudata. Az úttörőmozgalom tulajdonképpen összekötő kapocs a társadalom különböző rétegei között Ahogyan az iskolai, ugyanúgy az úttörő közösségek is sajátos társadalmi kohóként olvasztják eggyé a különböző neveltetésű, egymástól eltérő otthoni környezetben élő gyerekeket és közelebb hozzák egymáshoz a szülőket is. Amióta, az úttörőcsapatok felismerték, hogy mily sok eszmei és gyakorlati segítséget kaphatnak a szülőktől. a gyerekeik révén olyan felnőtteket is be tudnak von,mi a társadalmi célokért végzett közös munkába,, akik egyébként közömbösek. az Úttörőmozgalom szerteágazó eszme és feladatrendszere számtalan lehetőséget nyújt arra, hogy kiegészítve az iskolai és családi nevelőmunkát, kifejlessze gyermekeink egészséges igazságérzetét, őszsmte szókimondását, társadalmi felelősségtudatát. Megtanítja őket a közéleti demokratizmus ábécéjére, arra, hogy nemcsak fogyasztói, elfogadói legyenek majd a társadalom által biztosított anyagi és szellemi javaknak, hanem újraalkotói is. ötmillió felnőtt, gyakorlatilag a társadalom nagyobbik fele viselte egykor az úttörők egyenruháját. Egymillió iskolás gyerek ma éli az úttörők színes, érdekes életét. Több tízezer pedagógus, KISZ-es ifivezető vesz részt a mozgalom szervezésében, irányításában — nyugodtan mondhatjuk, hogy az úttörők hajóján „mindenki a fedélzeten” van, aki fontos. Nagy és jelentős társadalmi erőt jelent tehát az úttörőmozgalom, amelyet most, fennállásának harmincötödik évfordulója alkalmából tisztelettel és szeretettel köszönt az ország. , Vasvári Ferenc Úttörőcsapat, vigyázz! 1981. június 2. Kedd Döbrögi-díj Nehéz lenne összeszámolni, hány díjat adnak ki évente hazánkban. Egy biztos: sokat. Nemrég azonban olyan díjat alapított közkedvelt szatirikus hetilapunk kollektívája, amelyet valószínűleg nem nagy örömmel fogadnak majd azok, akiknek kiosztják. Ment a „kiosztáson” van ezúttal a hangsúly. A díj titulusa is ezt jelzi: Döbrögi. Kiérdemelhetik mindazon vendéglátóhelyek, kereskedelmi és szolgáltatóegységek, intézmények, hivatalok, vállalatok , amelyek lélektelen, hanyag és lelkiismeretlen munkájukkal méltók a közvélemény felháborodására, s elsősorban okozói bosszúságunknak, rossz közérzetünknek. Azt hiszem, jónéhány Döbrögi-díj gazdára talál majd. Találhatna itt, megyénkben is. Mert nem egy felújítás, építkezés kiesik, vész homályos ködbe az átadási határidő, tervezési hiányosságok, rossz munkaszervezés, elsietett felkészülés miatt. Akad még üzlet, étterem, bolt, szerviz is, ahol baj van a hangnemmel, a kiszolgálással, a végzett munka minőségével, az ellátással. Akad még hivatal, ahol túl sokáig fektetik az iratot, ahol túlontúl sok időbe és energiába kerül hétköznapi ügyeink intézése. A Döbrögi-díj, az alapítók szándéka szerint, közéletünk visszásságait hívatott leleplezni. Pellengérre állítja azokat, akik megkeserítik életünket Nyilván nagy lesz a felháborodás majd a díjkiosztásnál, s bizonyára az az eddig példátlan eset is előfordul, hogy az érintettek visszautasítják... Ugyanakkor ne feledkezzünk meg mindazon vendéglátókról, szolgáltatókról, intézményekről, hivatalokról sem, ahol lelkiismeretes munkát végeznek. Sokszor erőn felül is rendelkezésünkre állnak, intézik legjobb tudásuk szerint ügyeinket. Mert szerencsére sok a többség. A Döbrögi-díj remélhetőleg ezután is hiányozni fog gyűjteményükből... Kozma Az elsőbbség nem kizárólagos Furcsa esetnek voltam szemtanúja, s akaratlanul is részese a minap. Szombathelyen, a Pável Ágoston, sétány Savaria út és Lenin út közötti szakaszán sétálva láttám, hogy egy idősebb férfi korholt egy kisfiút, aki majdnem elütötte őt a biciklijével. S ráadásul — szerinte — még szemtelen is volt a gyerek, mert azt mondta kioktatólag, hogy „a gyalogosnak itt nincs semmi keresnivalója”. A gyerek után én is hamar megkaptam a magamét, mert a kioktató hangnemet teljes egészében én sem helyeseltem, de mégis kénytelen voltam a kerékpáros védelmére kelni, mutatva, hogy az út valóban a kerékpárosoké, a gyalogsétány néhány méterrel odébb van. — Nem csoda, ha elszemtelenednek a gyerekek — kaptam a rosszalló megjegyzést —, ha még az idősebbek is lovat adnak alájuk! A közlekedési szabályok általában a gyalogosoknak adnak elsőbbséget, s ez így is van rendjén. Sajnos ennek ellenére naponta kapunk hírt arról, hogy az elsőbbséget figyelmen kívül hagyó járművezetők balesetet okoznak kijelölt gyalogátkelőhelyeken, autóbuszmegállóknál, s nem ritkán még a gyalogjárdán is. De amikor arról szólunk, hogy a közlekedésben általában a gyalogosoké az elsőbbség, azt sem árt hangsúlyozni, hogy az elsőbbség nem mindenütt és mindenkor kizárólagos, így például még az úgynevezett sétányokon sem. Mert igaz ugyani, hogy ezek építésénél, rendezésénél elsősorban a gyalogosokra, a sétálókra, a pihenni vágyókra gondoltak, de az is dicséretes, hogy helyet kaptak a kerékpárosok is. Jogos igény, hogy a gyalogosok számára kijelölt utakon ne száguldozzanak kerékpárosok, de a biciklisek sem feltétlenül szemtelenek, ha rossz szemmel nézik a gyalogosokat a kerékpárutakon. (fig) s:r.:JK HikiuSÍKU Ünnepi könyvhét (R.) (Kaján ajánlat) (Lakatos Ferenc karikatúrája)