Vas Népe, 1981. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

A Krím-félszigeten Brezsnyev—Ceausescu találkozó Pénteken a Krímben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével, aki rövid pihenésre érkezett a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev és Ni­colae Ceauesescu megbeszé­lései során jelentős figyel­met szentelt a szovjet—ro­mán együttműködés legfon­tosabb irányainak. Leonyid Brezsnyev és Ni­­coleau Ceausescu megvitatta a nemzetközi politikai élet legidőszerűbb kérdéseit is. Hangsúlyozták, hogy a hely­zet jelenlegi kiéleződése a világban valamennyi konti­nens minden országának ér­dekeit érinti. Tenni kell a nemzetközi helyzet romlása ellen, el kell érni a béke, az enyhülés, az együttműködés politikájának, az államok közötti vitás kérdések bé­kés úton történő rendezésé­nek felújulását és folytatá­sát. A NATO azon döntése, hogy újabb közép-hatótávol­ságú­­atomfegyvereket helyez el Európában, a fegyverke­zési hajsza további fokozását eredményezi. Mindez súlyos teherként nehezedik a né­pek vállára, zavarja alkotó erőfeszítéseiket, a legége­tőbb problémák megoldását. Napjainkban a külpolitikai tevékenységnek mindenek­előtt arra kell irányulnia, hogy az országok megfontol­tan és felelősen foglaljanak állást a fegyverkezési — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési­­ hajsza kor­látozására és megszünteté­sére vonatkozó kérdésekben, továbbá hozzanak bizalom­­erősítő és leszerelési intéz­kedéseket katonai téren. Egyetlen olyan kezdemé­nyezést sem szabad figyel­­men kívül hagyni, amely a katonai szembenállás enyhí­téséhez vezet az egyenlőség és az egyenlő biztonság el­vei alapján. A Szovjetunió és Románia szilárd híve annak, hogy tel­jes mértékben és feltétel nélkül megvalósuljanak mindazok az elvek és meg­állapodások, amelyek a tör­ténelmi jelentőségű Helsin­ki tanácskozáson jöttek létre. A felek kifejezik reményü­ket: a záróokmányt aláíró államok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a madridi találkozó munkájá­nak felújításakor megálla­podás jöjjön létre a részt­vevő államok kapcsolatainak fejlesztéséről, az európai bi­zalomerősítő és leszerelési intézkedéseikkel foglalkozó értekezlet összehívásáról, a Helsinkiben megkezdett fo­lyamat továbbvitelének biz­tosításáról. A különböző társadalmi rendszerű országok számára gazdag és gyümölcsöző ered­ményeket hozhatnak a tudo­mányos-műszaki és más le­hetőségek egyesítése az energetikai probléma megül­(folytatás a 2. oldalon) Is francia-iráni kapcsolatokról Miközben a teheráni fran­cia nagykövetség előtt to­vább folytatódik az ülő­sztrájk és a tüntetés, Hase­­mi Rafszandzsani, a medzs­­lisz elnöke arra szólította fel az egyetem területén a péntek déli imán résztvevő tömeget, hogy folytassák a tiltakozást. A tüntetőket rendre intette és felszólítot­ta őket: semmilyen körül­mények között ne közelítsék meg a követség kertjének fa­lát. Rafszandzsani „hazugság­gal” vádolta Franciaorszá­got, mert az iráni exelnök Párizsba érkezése óta már több nyilatkozatot is adott. Noha a francia hatóságok azzal a kikötéssel adták meg a menedékjogot Baniszadr­­nak, hogy nem folytathat po­litikai tevékenységet francia földön. Franciaország teheráni nagykövetét bekérették a külügyminisztériumba és kö­zölték vele: Irán Franciaor­szág részéről ellenséges cse­lekménynek tekinti a volt államfő befogadását. A kül­ügyminisztérium a teheráni nagykövetség útján hivatalo­san kérte a francia hatósá­goktól Masszud Radzsavinak, a modzshedin khalk veze­tőjének letartóztatását is, aki Baniszadrral együtt ér­kezett Franciaországba. A kiadatási kérelemhez szük­séges okmányokat egy ké­sőbbi időpontban szándékoz­nak eljuttatni Párizsba. A volt elnök kiadatását még a szökés napján kérte Irán. A nap folyamán több he­lyen került sor lövöldözé­sekre az „iszlám forradalmi őrség” és az ellenzéki cso­portok tagjai között. Isme­retlen tettesek merényletet kíséreltek meg a miniszterel­nök egyik közvetlen mun­katársa ellen, aki megsebe­sült. Hivatalos teheráni forrá­sok szerint július hónapban Iránban összesen 260 halálos ítéletet hajtottak végre. Megnyílt a biennále Tegnap délután négy óra­kor népes közönség előtt nyílt meg Szombathelyen, a Savaria Múzeumban az V. Ipari Textilművészeti Bien­­nálé. Mint az újabb textiles se­regszemlét megnyitó Kelényi Gábor, az Ipari Minisztérium főtanácsosa elmondotta: " Az eddig megrendezésre ke­rült négy biennálé pályázati és kiállítási anyaga a lakás és öltözködési textíliákra épült. Most, az V. biennálé téma­köre: öltözködés ’81 eltér az eddigiektől, először nyílt le­hetőségük a tervezőknek ar­ra, hogy ruházati alapanyag­gal, valamint feldolgozott konfekcionált termékkel együttesen és külön-külön is pályázhassanak. A kiállított anyagot illető­en megállapította, hogy a beküldött pályamunkák esz­tétikai színvonala és általá­nosabb értelemben vett mi­nősége az" előző biennálé­­hoz viszonyítva magasabb "volt. A díjakat és a dicsérő ok­leveleket Elek Tibor, Szom­bathely város Tanácsának el­nökhelyettese adta át a ter­vezőknek. Díjat nyert a Győri Textilipari Vállalat— Rábatext­um­­, Stukk és Bo­nifác, a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat—Budaflax Lenvirág, a Pamutnyomóipa­ri Vállalat—Kispesti Textil­gyár Dráva és London, a Ha­zai Fésűsfonó és Szövőgyár Szonja, az Újpesti Gyapjú­szövőgyár Tulipán, a Hódme­zővásárhelyi Divat Kötött­árugyár „Hódmezővásár­hely", a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat Győri Szövő­gyárának Janka, a Magyar­óvári Kötöttárugyár Zsanett, a Soproni Ruhagyár Fekete­fehér, illetve Linda, a szom­bathelyi Styl Ruházati Vál­lalat beige színű termékei, a Magyar Divatintézet Spekt­rum csoportjának fekete­fehér női ruhaegyüttese, az Alkotás Textilipari Szövetke­zet a 3B csoport női bakfis kollekciója, a Karcagi Házi­ipari Szövetkezet belge női kötött ruhaegyüttese, a Pa­mutnyomóipari Vállalat Kis­pesti Textilgyára—OKISZ Labor Florida II. női öltözéke és kelméje. Dicsérő oklevelet nyert: az OKISZ Labor Teenager gyermek, fiú—lány együttese, a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat Sárközi Nép­­művészeti Szövetkezetének Egyszerű formák fantázia nevű ruhaegyüttese, valamint a Hegyalja Ruházati Szövet­kezet Szél öltözékegyüttese. A zsűri az V. Ipari Tex­tilművészeti Biennálé díj­nyertesei közül Balázs Kál­mánt és Straub Editetet hív­ta meg az 1983-as kőszegi, Zwingerben rendezendő ka­­ffiórakiállításra. Fotó: Czika László .OOk meg a ..lem ', de már eredmények is vannak # mmgyi­JLrjrm M­eeiMnai a ammneMathttm Asr m nsclean mM­RBkCitpiflS BigCrHCKBlCUISkOI Fontos­­tanácskozás színhelye Volt tegnap a megye tanács: ide hívták a vasi vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények energetikusait. Az első effajta munkameg­beszélés résztvevőit — közöttük Papp Istvánt az Or­szágos Energiagazdálkodási Hatóság vezetőjét és Ta­kács Lászlót a megyei pártbizottság titkárát — kö­szöntve Bende László megyei tanácselnökhelyettes el­mondta, hogy miként a vállalatok, úgy a megye is el­készítette középtávú energiagazdálkodási tervét, lefek­tette elképzeléseit. Kiss Ferenc a megyei ta­nács főenergetikusa ténye­ket — köztük számos bizta­tót — tárt a hallgatóság elé. Elmondta, hogy megyénk energiafelhasználása is ked­vezően változik. Az elmúlt években páldául esztendőről esztendőre 10—12 százalék­kal nőtt a villamos energia felhasználása, tavaly már csak ennek a felével. A ben­zinkutaknál a múlt eszten­dőben 2,1 százalékkal keve­sebb üzemaránagot vettek a vasiak, mint egy éve. (Mi­közben a gépjárművek szá­ma tekintélyesen nőtt.) Igaz, a tüzelőolaj iránti kereslet nem mérséklődött, de ebben a szénellátási gondok is köz­rejátszottak a télen. Föld­gázból viszont 18,4 százalék­kal többet tüzeltünk, mint tavaly. (Tudni kell, főleg a folyékony tüzelőanyagoknál szorít bennünket a cipő.) A megye országos progra­mokhoz illeszkedő terve azt rögzíti egyebek között, hogy a tervidőszak végére csak­nem húsz százalékkal keve­sebb folyékony energiahor­dozót fogyasszon gazdasá­gunk és a lakosság. A vesz­teségfeltáró munka további kiterjesztése az öt esztendő alatt kétszázezer tonna olaj (illetve ennek megfelelő hő­­egyenérték) megtakarítását ígéri. Főleg a mezőgazdaság­ra vár nagy munka: a gáz­olaj háromnegyed részét itt használják el Vas megyében. Jó jel: a Fakombinát tavaly 13 ezer tonna fahulladékot tüzelt el olaj helyett, az évek során ezt a lehetőséget méginkább kiterjesztik. Biz­tató az is, hogy a mezőgaz­daságban tavaly 11 ezer ton­na kukoricát tartósítottak nedvesen a megye üzemei, idei tervük ennek a duplá­ja. Kevésbé örvendetes: a megye 39 (!) termálkút­ja kö­zül háromnak a hőenergiáját hasznosítják, illetve inkább csak próbálkoznak azzal__ Nagyon sok energetikus mondott véleményt, kért se­gítséget és sok jótanács is elhangzott. Csupán a Sárvári Állami Gazdaság évi 9—10 ezer tonna kukoricát akar nedvesen tárolni, ez négy­millió forinttal egyenértékű olaj megtakarítás lenne. Pa­naszolják, hogy szombathe­lyi fáradtolaj regenerálóju­kat nem tudják kihasználni, s bár sok helyre elmentek, az üzemek nem hozzák ide a rossz olajat felújításra. A Távhőszolgáltató Vállalat képviselői egyebek között azt az időt sokallták, amely el­telik addig, amíg választ kapnak energiatakarékossá­gi célú pályázataikra. Az Ingatlankezelő Vállalat energetikusa arról beszélt, hogy a felújítandó és kar­bantartásra szoruló házakon végzett munkákkal egyidőben a szigetelést is elvégzik, job­ban, mint eddig. A Körmen­di Műszaki Ipari Szövetke­zet elnöke bejelentette: ők energiatakarékos kiskazáno­kat gyártanak, de már nem győzik. Bérmunkát végző termelőszövetkezetet keres­nek, aki besegít a jövő év­től. A Kerámia Vállalat mér­nöke azt panaszolta, kiska­zánokra nem kapnak javító­kat. Nincs ilyen szervezet a környéken. Felszólalt Papp István az Országos Energiagazdálko­dási Hatóság vezetője is. Biztatónak mondta, hogy az idén várhatóan kevesebb energiát fogyaszt az ország, mint az elmúlt három esz­tendő bármelyikében. Ebben — hangsúlyozta — benne vannak a Vas megyei válla­latok, intézmények egy-két százalékos megtakarításai is. Mert többen kritizálták az energiatakarékossági pá­lyázat körüli tisztázatlansá­gokat, elmondta: az elbíráló vonalban is vannak még „szűk keresztmetszetűek”, mintha nem számítottak vol­na ennyi jelentkezőre. (Tu­dott dolog: öt évre 30 milli­árd forint áll a jelentkezők rendelkezésére.) Vasból elég kevés pályamunka érkezett, ebben lemaradt a megye. Az eredményekkel már kevésbé. Sürgette ő is azt, hogy fog­janak össze az egymás mel­lett épült vállalatok, javít­sák kapcsolataikat. Lehet, hogy az egyiknek a hulla­dékhőjét a szomszéd kitűnő­en tudná használni. Sajnos, csupán egy győri példája volt e hasznosság dokumen­tálására ... —T— Új üzemcsarnok Szombathelyen, a Zanati úti vasúti felüljáró mel­lett új üzemcsarnok magasodik. A TANÉP dolgozói a MÁV Vontatási Főnökségének építik a hatalmas léte­sítményt, ahol majd dízelmozdonyokat javítanak, il­letve újítanak fel. Az átadást őszre tervezik, a munkák jelenlegi ál­lása alapján ez reális határidő. Befejező szakaszához érkezett e hetekben a nagyszabású építkezés: a hom­lokzatot és a belső helyiségeket burkolják. Elkezdődött a Ganz-Mávag darupálya szerelése is. Ugyancsak dol­goznak a fűtőegységek, villamosberendezések telepíté­sén, illetve szerelésén. Képünkön az új üzemcsarnok, a Zanati út felől nézve. Fotó: Czika László

Next