Vas Népe, 1981. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

EXPRESSZ ■jc A Kínai Népköztársa­ság megalakulásának 32. évfordulója alkalmából Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, távirat­ban üdvözölte Csao Ce­­jangot, a Kínai Népköz­­társaság államtanácsa el­nökét. Szerdán Czinege La­jos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter ve­zetésével — Otto Rösch, az Osztrák Köztársaság szövetségi hadügyminisz­tere meghívására — ma­gyar katonai küldöttség utazott hivatalos baráti látogatásra Ausztriába.­­­ Tegnap reggel a laho­­rei repülőtéren a pakisz­táni biztonsági erők kom­mandója kiszabadította az indiai légitársaság el­térített gépén túszként fogva tartott utasokat, valamint a gép személy­zetét. A géprablókat, egy indiai szkih szeparatista csoport öt tagját, letar­tóztatták. Az akció során senki nem sérült meg — jelentették hivatalos pa­kisztáni forrásokból. Az ENSZ-ben Gromiko találkozói Andrej Gromiko az SZKP KB PB tagja, külügyminisz­ter New Yorkban találko­zott Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia, Mongólia, Kuba, Vietnam, Laosz, Afganisztán, Etiópia, Angola és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakán résztvevő kül­döttségeinek vezetőivel, va­lamint az illető országok állandó ENSZ-képviselői­­vel. A találkozóin jelen volt a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság állandó ENSZ-megfigyelője is. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen megvi­tattak néhány nemzetközi kérdést azok közül, amelyek szerepelnek az ENSZ-köz­­gyűlés 36. ülésszakának na­pirendjén. * Andrej Gromiko szerdán New Yorkban, az ENSZ székhelyén megbeszélést tartott K­ter Türkmennel, a török diplomácia vezetőjé­vel. Összehívták a LEMP KB ülését N­ PB reménye: a Szolidaritáson belül a realizmus erői győznek A fiatalok élet- és mun­kakörülményeiről, az ország társadalmi-gazdasági helyze­téről tanácskozott kedden Varsóban a LEMP Politikai Bizottsága. Elhatározták, hogy a legközelebbi jövőben összehívják a Központi Bi­zottság soron következő, IV. teljes ülését. Mint a szerdai lapok be­számolnak róla, az ülésen hangsúlyozták az ifjúság ne­velésének, különösen a tör­ténelem oktatásának fontos­ságát, mint olyan tényező­ket, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok megértsék a jelenle­gi eseményeket és körülmé­nyeket. Határozottan fel kell lépni az olyan próbálkozá­sokkal szemben, amelyek a lengyel érdekekkel ellenté­tes, a munkásosztály és a lengyel demokrácia hagyo­mányaitól távol álló célokra akarják kihasználni az ifjú­ságot. A Politikai Bizottság hangsúlyozta: „szövetséges­ként és partnerként kell kezelni a szocializmus tala­ján álló ifjúsági szervezete­ket, így a Lengyel Szocia­lista Ifjúsági Szövetséget, a Harcer-szövetséget, a Len­gyel Diákok Szocialista Szö­vetségét és a Falusi Ifjúsági Szövetséget.” A fiatalok élet­­körülményeivel, különösen lakásviszonyaival kapcso­latban a Politikai Bizottság minden párt és állami szer­vet felhívott arra, hogy te­gyenek erőfeszítéseket a fia­talok helyzetének javításá­ra. Az ország társadalmi-poli­tikai helyzetéről szólva a PB megállapította, hogy to­vábbra is nagy nehézségek tapasztalhatók a gazdaság számos területén, s ezek ér­zékenyen érintik a lakos­ság alapvető fogyasztási cik­kekkel való ellátását. A hely­zet megjavítását célzó in­tézkedések végrehajtását kü­lönféle akciók gátolják. To­vábbra is fennáll a társa­dalmi feszültség, amelyet a „Szolidaritás” ,által folyta­tott, a LEMP és a kormány ellen irányuló egyre erősö­dő propaganda-kampány szít. A PB kifejezte azt a reményét és elvárását, hogy a „Szolidaritás” sok milliós tagsága odahat, hogy a szer­vezeten belül a realizmus és az együttműködés erői győz­zenek. A párt és társadalmi szer­vezetek az utóbbi időben egész sor határozatban mu­tattak rá, hogy élesen szem­be kell fordulni mindazon erőkkel, amelyek veszélyez­tetik a szocialista állam sta­bilitását, és megnehezítik a válságból való kijutást, ál­lapította meg a PB, majd ismételten hangsúlyozta azt a változatlan szándékát, hogy a szocialista megújulás irányvonalának, a társadal­mi megállapodásokban fog­laltaknak a megvalósítására törekszik a szocializmus el­veinek alapján. A PB úgy határozott, hogy a párt ideológiai tevékeny­sége időszerű kérdéseinek megvitatására a legközeleb­bi jövőben összehívja a Köz­ponti Bizottság soron követ­kező, IV. teljes ülését. ★ Lengyelországban, a szilé­ziai „Szczyglowice” szén­bányában véget ért az egy­hetes sztrájk, miután a kör­zeti bíróság úgy döntött, hogy szabadon bocsátja a bánya „Szolidaritás” szer­vezetének vezetőjét. Tadeusz Arentet azt követően vették őrizetbe, hogy megtorló ak­ciót szervezett a bánya ága­zati szakszervezetének ve­zetője ellen. Megváltozik a deviza- és valutaárfolyamok jegyzése A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A MAGYAR NEMZETI BANK KÖZLEMÉNYE 1981. október 1- től megváltozik a deviza­­■és a valutaárfolyamok jegyzése: a Magyar Nemzeti Ban­k a konvertibilis devizákra pénznemenként egységes hivatalos árfolya­mot (vételi-, közép- és eladási árfolyamot) ■jegyez. Ezt az árfolyamot alkalmazza ér­telemszerűen a devizák vételénél, illetve eladásánál, függetlenül attól, hogy keres­kedelmi vagy nem-kereskedelmi jellegű el­számolásról van szó. A valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok a hivatalos deviza­árfolyamokihoz fognak igazodni, a nemzet­közi gyakorlatban szokásos feltételekkel (vagyis a valuta vételi és eladási árfolya­mok nagyobb mértékben térnek el a kö­zépárfolyamtól, mint a devizáknál). A je­lentős tőkés valuták köz­ül 1981. október 1-én az USA dollár hivatalos deviza-közép­árfolyama 35,5 Ft, az NSZK-márkáé 15,02­­Ft, az osztrák schillingé 2,15 Ft, az angol fonté 62,83 Ft. Az egységes árfolyam bevezetése a kül­kereskedelmi elszámolásokban nem jár vál­tozásokkal. A nem-kereskedelmi szférában a konvertibilis valutát beváltók az eddigi­nél több forinthoz jutnak, a konvertibilis valutát vásárlók többet fizetnek. Az uta­zási célra konvertibilis valutát vásárló magyar állampolgárok költségei azonban nem emelkednek, mert egyidejűleg meg­szűnik a 10 százalékos valutavásárlási il­leték és a bankjutalék. Az egységes árfo­lyam bevezetése számos vállalatnál és in­tézménynél egyszerűsíti az elszámolásokat, jobb áttekintést, biztosabb alapokat nyújt a gazdasági döntésekhez. Az árfolyamok (a deviza- és valuta-ár­folyamok) megállapítására ezentúl heten­ként kerül sor, a pénzpiaci árfolyammoz­gások figyelembe vételével. Az egységes árfolyam bevezetése és az eddiginél gyakoribb árfolyammódosítás nem jelent változást a transzferábilis rubel ár­folyamának jegyzése, valamint az ezzel összefüggő elszámolások tekintetében. Nem változik az államközi megállapodá­sokon alapuló hivatalos árfolyamok (bol­gár leva, csehszlovák korona, lengyel zlo­ty, NDK-márka, román lej, szovjet rubel, stb.) eddigi árfolyam jegyzési módja. Az árfolyamokat a sajtó rendszeresen — általában kedden — közli. * A külföldre utazó magyar állampolgárok 1982. január 1-től nagyobb forint összegért vásárolhatnak valutát: például a rubel el­számolású országokba utazó turisták az ed­digi 10 ezer Ft helyett személyenként éven­ként 15 ezer forintért, a konvertibilis el­számolású országokba utazó egyéni turis­ták az eddigi 8500 Ft helyett 12 ezer fo­rintért, a látogató útlevéllel utazók 1300 Ft helyett 1600 Ft-ért. Az utazási irodák nyu­gati és jugoszláviai társasutazásain részt­vevők által vásárolható költőpénz, az egyé­ni turisták részére a deviza­tartalmú vas­úti menetjegyekre és a gépjárműhöz üzem­anyag vásárlásra megállapított forint-ke­retösszegek is emelkednek. A magasabb fo­rint-keretek — az árfolyamváltozások el­lensúlyozásán túlmenően — arra is lehető­séget adnak majd, hogy a kiutazó magya­rok az eddigit meghaladó öszegben vásá­rolhassanak valutát. Ugyancsak 1982. január 1-től módosulnak az utasforgalommal kapcsolatos egyes vám­rendelkezések is: külföldi utazásról való visszatérésük alkalmával a magyar állam­polgárok — így a társasutazáson résztvevők is — egységesen személyenként 5000,— Ft belföldi értéknek megfelelő árut hozhatnak be vámmentesen. 2 Mgéllítsi a Szria lazsasági folyamatokat st­­acsac mm plénuméről Belgrádban szerdán kibő­vített teljes ülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága. A plénumon fő napirendi pontként az ország jelenlegi társadalmi-gazdasági helyze­tének értékelése és a soron­­levő legfontosabb feladatok meghatározása szerepelt. Dobroszlav Csulasics, a KB elnökségének titkára vitain­dító beszámolójában megál­lapította, hogy az ország gazdasági helyzete súlyos, s ha a mostani irányzatok folytatódnának, akkor a fej­lődési ütem lelassulásával, sőt csökkenésével, s fokozódó inflációval kellene számolni,­­ ami mind gazdasági, mind­­ szociális téren egyre nehe­zebben lenne elviselhető, s kérdésessé tenné az állam külföldi fizetőképességét. Napjainkban egyértelműen arra van szükség, hogy hatá­rozottan és halogatás nélkül megállítsuk a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat. A gazdasági stabilizációs politikánk végrehajtásában eddig elért eredményeket nem szabad lebecsülni. Meg kell azonban mondanunk, hogy azok egészében nem kielégítőek. A várt eredmé­nyeket nem értük el. Ennek egyik oka az, hogy a Kom­munista Szövetség vezető szerveinek, szervezeteinek és tagjainak nagyobb része mindmáig nem értette meg, nem vette tudomásul, hogy országunk nagy gazdasági nehézségekkel küzd. Csurasics kifejtette, hogy a helyzet értékelésénél három lényeges körülménnyel kell számolni. 1. A konvertibilis piacokra irányuló árukivitel lényegesen lassabban nőtt, mint a behozatal, s ezért az ország fizetési mérleghiánya olyan méreteket öltött, amit egyre nehezebb finanszíroz­ni; 2. Az ország külföldi el­adósodása s további hitelfel­vételeinek feltételei leküzd­hetetlen akadályt képeznek a hazai termelőerők fejlődése és a lakosság életszínvonal­­emelése útjában. 3. Az idén a külföldi hitelek törleszté­se és kamatainak fizetése kö­vetkeztében a belső fogyasz­tásra mintegy 3 százalékkal kisebb összeg áll rendelke­zésre, mint amennyi a társa­dalmi össztermék értéke lesz. Fel kell tehát hagyni azzal a gyakorlattal, hogy többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk — húzta alá a szónok. A Kommunista Szövetségnek és minden szo­cialista erőnek le kell vonnia ezekből a tényekből a szük­séges következtetéseket, s minden erejüket a gazdasági stabilizációs politika követ­kezetes valóra váltására kell összpontosítani. ★ A késő esti órákban véget ért tanácskozás egyhangúlag elfogadott határozatával 1982 júniusára összehívta a párt XII. kongresszusát. vas NÉPE IRÁN Nemzeti gyász Szerdán Teherán köz­pontjától délre a városra zuhant az iráni légierő egyik szállítógépe. A szeren­csétlenség következtében életét vesztette Mussza Namdzsu iráni hadügymi­niszter, Valiollah Fallahi tá­bornok, a hadsereg vezér­kari főnöke, valamint több más, a gépen utazó igen magas rangú katonatiszt — közölte a teheráni rádió. A katasztrófa oka ismeretlen. A Hercules O—130 típusú óriásgép sebesülteket, és az abadani ostromgyűrű áttö­rését irányító tiszteket szál­lította a fővárosba. A ható­ságok egyelőre nem tudták megállapítani, hogy mennyi­en utaztak a repülőgépen, amely Teherán belvárosá­tól mindössze 20 kilométer­re délre, egy külvárosban zuh­ant le. A teheráni rádió­tól nyert értesülések szerint a becsapódás helyszínén tartózkodó civilek közül is többen meghaltak. Mussza Namdzsu koráb­ban Khomeini ajatollahot képviselte az iráni legfel­sőbb nemzetvédelmi tanács­iban, majd júniusiban az az­óta meggyilkolt Radzsai mi­niszterelnök nevezte ki had­ügyminiszterré. Fallahi tá­bornok a háború egyik legtapasztaltabb iráni kato­nai vezetője volt, majdnem kezdettől fogva részt vett a harcok irányításában. Képek - események Malcolm Fraser ausztrál miniszterelnök megnyitó be­szédével nyílt meg szerdán Melbourne-ben, negyven­egy ország állam- és kor­mányfőjének részvételével a Brit Nemzetközösség két­évenként esedékes csúcskon­ferenciája. Fraser beszédében súlyos­nak nevezte a konferencia napirendjén szereplő problé­mákat, nevezetesen az „Észak—Dél” közötti gazda­sági kapcsolatokat és Namí­bia jövőjét. Namíbiáról szólva Fraser kijelentette, hogy az ENSZ határozata ér­telmében a délnyugat-afrikai területnek mielőbb el kell nyernie függetlenségét, és nem szabad engedni, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság megakadályozza a rendezést. Shridath Ramphal, a nem­zetközösség guayanai főtit­kára elsősorban a nemzet­közösség keretein belül élő sok százmilliós tömegek nyo­morúságos körülményeire hívta fel a figyelmet. Margaret Thatcher brit miniszterelnök szintén aggo­dalmát fejezte ki a világgaz­dasági helyzet miatt, de úgy vélte, hogy a fejlődő orszá­gok gondjait nem oldja meg a meglevő javak újraelosz­tása, amelyek szerinte „egy­szerűen nem elegendőek”, hanem újakat kell teremte­ni. Thatcher asszony szerint a melbourne-i csúcsérte­kezleten lesz alkalom más fontos kérdések megvitatá­sára is. Ezek között említet­te az állítólagos „afganisz­táni és kambodzsai problé­mát”, továbbá az Afrika dé­li részében és a Közel-Kele­ten fennálló helyzetet. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök figyelmeztetett arra, hogy megnövekedett a két nagyhatalom közötti konfrontáció veszélye és egyre mélyül a szakadék az iparilag fejlett és a fejlődő országok között. Robert Mugabe zimbab­wei miniszterelnök, aki első ízben vesz részt a nemzetkö­zösség konferenciáján, fel­szólította a tagállamokat, hogy ítéljék el a pretoriai rendszert, támogassák az ENSZ apartheid-ellenes ha­tározatait, valamint a Na­míbia függetlenségéről in­tézkedő 435. számú határo­zatot. Szerdán este a „Britannia” jacht fedélzetén II. Erzsébet királynő fogadta a konferen­cián résztvevő küldöttségek vezetőit. A csúcsértekezlet érdemi munkája csütörtökön kezdődik a zárt ajtók mö­gött. Magyar—nicaraguai kulturális és tudományos együttműködé­si egyezményt írtak alá Budapesten. A képen Pozsgai Im­re és Carlos Tummermann ellátja kézjegyével a dokumen­tumot. Melbourne-ben megnyílt a Brit Nemzetközösség állam - és kormányfői értekezlete. A képen (bal szélen) Marga­ret Thatcher brit miniszter­­elnök mondja beszédét. „Jó napot kívánok. RENDHAGYÓ NYÁR volt az idei. Ehhez hasonló hosz­­szan tartó szép időre bizony régtől fogva nem emlék­szünk. Hogy közrejátszott-e az idegenforgalmunk rend­kívüli megnövekedésében , arra csak gyanakodni lehet. A tény mindenesetre ör­vendetes. Egy előttem fek­vő kimutatás szerint június elseje és szeptember 15. kö­zött (ami az idegenforgalmi szakemberek szerint csúcs­­időszaknak számít) megyénk határátkelő­helyeinek for­galma túlhaladta a négy­­százezret. Ebbe természete­sen mindenki beletartozik: a kimenő és bejövő turis­ták és az áruforgalmat le­bonyolítók egyaránt. Tavaly ez a szám 336 ezer volt a hasonló időszakban. Az emel­kedés 20 százalékos. A konvertibilis valutabe­váltás meg — az év első nyolc hónapjában — kere­ken a duplájára emelkedett. Nos, ilyenkor a főszezon elmúltával sokasodnak az efféle kimutatások. Szinte mindig megvonjuk a mérle­geket, sőt értékeljük azt is, ami a számok mögött van. Hát valami ilyesmire vállal­koznánk most is. Pontosab­ban: az idegenforgalom ürü­gyén hozunk szóba bizonyos ügyeket, amelyek elválaszt­hatatlanok tőle. Hiányt pó­tolunk. Ezekről ugyanis hall­gatnak az említett kimutatá­sok. Annál beszédesebbek bizonyos jegyzőkönyvek. Ne kerteljünk tovább. Vám- és devizaügyletekről lesz szó a következőkben. Részben okokról, amelyek előidézik őket, s főleg ta­pasztalatokról, melyek szol­gáljanak — okulásul. Telefonon hívtuk fel Do­bi Miklóst, a Vám- és Pénz­ügyőrség Zala és Vas me­gyei parancsnokát és talál­kozóra kértük. Készséggel — mondta, s ajánlotta mind­járt első színhelyül Rába­­füzest. Itt kezdődött hát az eszmecsere, Németh Jenő századosnak, a helyi vámhi­vatal parancsnokának irodá­jában. ★ TEGYÜK FEL az általá­nos kérdést — azt hiszem joggal tesszük fel — hogy mit és mennyit ismer az át­ — Van-e elvámolni valója? 1981. október 1. Csütörtök

Next