Vas Népe, 1981. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
EXPRESSZ is Ronald Reagan amerikai elnök „kiváló egészségnek örvend” és teljesen felgyógyult a hét hónappal ezelőtti merényletnél elszenvedett sérüléséből. Erre az eredményre jutottak az elnököt megvizsgáló amerikai orvosok pénteken. if A neutronbomba gyártására és az eurorakéták Nyugat-Európába való telepítésére vonatkozó döntés visszavonását követelték felhívásukban a világ szállítómunkásait tömörítő szakszervezetek , képviselői damaszkuszi találkozójukon. is Az algériai forradalom 27-ik évfordulója alkalmából Leonyid Brezsnyev jókívánságait tolmácsolta Bendzsedid Sadli ezredesnek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének. Amerikai nagykövet Kémkedés „Csaknem harminc éve vagyok hivatásos diplomata” — jelentette ki Frank Ortiz, az Egyesült Államok új perui nagykövete állomáshelyére érkezésekor. A szokatlan bizonygatással a diplomata azokat a vádakat igyekezett megcáfolni, miszerint első perui kiküldetése során, 1967 és 1970. között — amikor a nagykövetség első titkára volt — kémkedést folytatott az országban. Perui baloldali lapok, valamint az országban élő amerikai tudósok és misszionáriusok szerint Ortiznak annak idején azért kelett távoznia, mert a perui kormány úgy vélte, hogy ő irányítja az amerikai kémkedést az országban. A korábban lelepleződött diplomata visszatérése alkalmából perui baloldali képviselők, valamint az Ortizt kiutasító kormány volt tagjai a diplomatát nem kívánatos személynek minősítették. A szovjet—amerikai kapcsolatok megromlásának okairól Rendkívül veszélyesnek minősítette a jelenlegi washingtoni politikát a Szovjetunió vezető Amerika-szakértője, Georgij Arbatov professzor a szovjet televízió tekintélyes külpolitikai műsora, a Kilences stúdió szombati adásában. A Szovjet Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója, az SZKP KB tagja a többi között a szovjet—amerikai kapcsolatok megromlásának okait elemezte és rámutatott: az Egyesült Államok konfrontációs politikai irányvonalat valósít meg, politikája az erő alkalmazását veszi számításba. Mindez bizonytalanságot kelt a világban. Növeli a nukleáris háború veszélyét — hangoztatta Arbatov. •Az adás másik résztvevője, ugyancsak ismert Amerika-szakértő, Vitalij Kobis újságíró, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának alosztályvezetője az amerikai politikai magatartás okának azt jelölte meg, hogy Washingtonnak nem sikerült a békés egymás mellett élés, az enyhülés körülményei között féken tartania a világban végbemenő társadalmi változásokat, a nemzeti felszabadító mozgalom előretörését. Az amerikai vezetés ezeket a változásokat a Szovjetuniónak, a „kommunizmus mesterkedéseinek” tulajdonítja. A „szovjet fenyegetés” legendája olyan szemfényvesztés, amellyel el akarják takarni a különböző világrészeken levő nyersanyag- és energiakészletek megszerzésére irányuló igyekezetüket. Az adásban részt vevő szovjet politikusok felhívták a figyelmet arra, hogy ezzel a washingtoni politikával szemben, a legutóbbi nagy nyugat-európiai béketüntetések tanúsága szerint is, mind nagyobb az ellenállás. Mind többen ismerik fel a világban, hogy a háború életveszélyes ostobaság és kirobbantását nem szabad megengedni. Ebben az összefüggésben nagy jelentősége lesz Leonyid Brezsnyev soron következő bonni látogatásának, illetve a nukleáris fegyverzet kérdéseiről meginduló szovjet—amerikai tárgyalásoknak. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kész elmenni Szaúd- Arábiába, vagy bármely más arab országba, hogy megmagyarázza országa politikáját — békéjét Izraellel — s rendezze a nézetkülönbségeket a többi arab ország s Egyiptom között. Ezt közölte az államfő az Október című kairói hetilapnak adott interjújában. Kész vagyok a kibékülésre az arabokkal „a békefolyamat fényében” — mondotta Mubarak a szombaton nyilvánosságra hozott nyilatkozatban. Hozzáfűzte, hogy „nem kíván politikai gondokat okozni Szaúd-Arábiának vagy másoknak” így a megfelelő időpontot várja a kapcsolatfelvételhez. Nagy nyomatékkal hangsúlyozta ragaszkodását az Izraellel kötött megállapodásokhoz s úgy vélekedett, hogy országa és Izrael kiváló kapcsolatai a jövőben az arab országok érdekeit fogják szolgálni. Mubarak ismét leszögezte, hogy nem szándékozik bírálni az arab államokat, azokat sem, amelyek támadják Egyiptomot. „Megfelelő légkört” akar teremteni s lehetővé tenni, hogy a többi arab ország vizsgálja felül álláspontját — mondta. A szaúd-arábiai rendezési tervet érintő kérdésre elődjéhez, Szadat elnökhöz csatlakozva kijelentette, hogy az nem tartalmaz újat s egyelőre csak annyit kívánt hozzáfűzni, hogy „talán megfelelő téma a párbeszédre”. Az egyiptomi—szovjet kapcsolatok javulásáénak esélyeiről kijelentette, hogy erre megvan a lehetőség — úgymond — „a kölcsönös tisztelet és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján”. WVAV.\v.AW.%^^^W\y.y.y.y.y.v.y.y.y.y.v.y.' ;v.v.v.v.v. vlv.v.v.v.v.v................................................w.....i.i.v.v...v........................ ■mm mm* v r n, m w a# 9 MmcftwtváOkmstáOk ■ 1. Mit lehet várni a madridi találkozótól, ahol 35 ország küldöttei ismét munkához láttak? A madridi kongresszusi palotában háromhétnapos szünet után ültek össze újra 33 európai és 2 amerikai ország képviselői, hogy megpróbálják tető alá hozni — lehetőleg még karácsony előt — az értekezlet záródokumentumát. A tulajdonképp 80 százalékban el is készült, amint erre Iljicsov, a szovjet delegáció vezetője rámutatott. De az is igaz, hogy épp a legfontosabb kérdésekben hiányzik még a sokat emlegetett „consensus”, azaz minden résztvevő egyetértése. Ezek a fő problémák: az európai leszerelés és katonai enyhülés kérdéseinek megvitatására hivatott konferencia ügye, továbbá az úgynevezett bizalomépítő intézkedések kérdése. A rendkívül lassú előrehaladás ellenére, az ismétlődő éles viták ellenére is szükség van a madridi találkozóra, hiszen ez olyan fórum, amely lehetőséget ad az enyhülési folyamat megőrzésére, illetve továbbvitelére. A résztvevők többsége igényli az enyhülést Európában, ezért is lehetett elérni egyes területeken legalább is előzetes konkrét megállapodásokat. (Kötelezettséget vállalni a terrorizmus elleni közös fellépésre, megegyezés a gazdasági együttműködés terén hozandó intézkedésekről, az információ és az emberi kapcsolatok előmozdítását célzó döntésekről stb.) Az elmúlt év novemberében elkezdődött madridi tanácskozás máris sokkal hosszabb időt vett igénybe, mint a korábbi hasonló összejövetel annak idején Belgrádban. A nemzetközi helyzet feszültté válása is tükröződik a madridi vitákban. Eddig az előrehaladást főleg az amerikai küldöttség magatartása akadályozta. Sokáig elzárkóztak attól is, hogy a korábban gyakran hasznosnak bizonyult közvetlen szovjet—amerikai egyeztetéssel próbálják áthidalni az ellentéteket. Mindenesetre most sor került egy megbeszélésre Ujicsov és Max Kampelman nagykövet, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője között. 1 2. Mit jelent az OPEC döntése az olajárak egységesítéséről és befagyasztásáról? Az olajexportáló országok, szervezete, az OPEC az idén már nem egyszer próbálkozott az olajárak egységesítésével, •többször vitáztak tagállamai arról is, hogytovább emeljék-e az árakat vagy meg lehet egyezni bizonyos időbe való befagyasztásukban ? Eddig ugyanis 32 dollárt kért egy hordó olajért Szaúd-Arábia, a legnagyobb olajszállító, és hallani sem akart az olajár emeléséről, egyik-másik afrikai ország viszont 41 dollárért szerette volna értékesíteni olajéit, s még további áremelést is kívánatosnak tartott. A világpiacon a kereslet az utóbbi hónapokban egyre csökkent, hiszen mindenütt takarékoskodnak a drága „fekete arannyal”. A tényleges árat még a drága olajakkal a piacon jelentkező országok is mind alacsonyabban kellett, hogy megállapítsák. S most Genfiben az OPEC 13 tagállama megegyezett: Szaúd-Arábia 32- ről 34-re emeli a maga olajának az árát, a minőségi felárral számított olaj maximális ára pedig a többieknél hordónként legfeljebb 38 dollár lehet. Ezek az árak 1982 végéig maradnak meg. A Világsajtó úgy értékeli, hogy „az OPEC kapitulált a világpiac előtt”. Nagy visszhangot keltett a venezuelai olajminiszternek az a kijelentése is, hogy „a múlté már az olajár örökös emelésének lehetősége”. A hírmagyarázók nagy része összefüggést keres Szaúd-Arábia olajáremelése és az amerikai dollár értékének csökkenése között, illetve még arra is figyelmeztet, hogy az AWACS-üzlettel egyidőben jött létre az OPEC-döntés, amelyben Szabad-Arábiának meghatározó szerepe volt... Azt a 8 és fél milliárd dollárt, amit az amerikai fegyverekért fizet Szaúd-Arábia, részben az olajár emeléséből is tudja előteremteni. Persze, ez a „valamit valamiért” csak az amerikai— szaúd-arábiai viszonylatban jelentkezik. A tőkésországok közül azok, amelyek a drágábban szállító arab vagy afrikai államoktól vásároltak olajat, most fellélegezhetnek, kevesebbért kapják az értékes energiahordozót is. És, ami szintén fontos dolog: 1982 végéig tervezhetnek már! Pálfy József 2 H HUXIV tör *JS81 ■ i Tunézia Választások Vasárnap idő előtti parlamenti választásokra kerül sor Tunéziában. A hazánknál majdnem kétszer nagyobb észak-afrikai országban 2 millió 232 ezer választójogosult járul az urnák elé, hogy döntsön a parlament 136 helyének sorsáról. A választások Habib Burgiba köztársasági elnöknek és pártjának, a Szocialista Desztár Pártnak (PSD) a demokratizmus kiszélesítése irányában tett engedményei jegyében zajlanak majd. Egyiptom pénteken este sietett támogatásáról biztosítani Goukouni Oueddei csádi kormányfő felhívását, amelyben csapatai kivonására szólította fel Líbiát. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője ugyancsak még aznap „bátorítónak” és „üdvözlendőnek” nevezte a kormányfő lépését és a francia külügyminisztérium szükségesnek tartotta megerősíteni, hogy a csádi kormányfő valóban kiadta az említett közleményt •Elfogultságot jelentek be: szeretem ezt a kórust. Nemcsak azért, mert a klasszikus értelemben egyetlen igazi, nagy múlttal rendelkezőmunkáskórusa ez a megyének! Szeretem, mert legalább tizenöt éve kísérhetem figyelemmel sikereit, megújulásait, nagykorúsodását. Nemcsak jubileumain, nemcsak alkalmi látogatásokon! Ott lehettem velük Budapesten, a Margitszigeten, amikor a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. jubileumán az ország többszáz más munkásdalosával együtt énekelték: „Jöjj elvtárs, ünnepelj velünk...!” És láttam őket a hévízi tóban, egy szál fürdőruhában, mint „vízikórus” datoltak saját gyönyörűségükre. Apró, de feledhetetlen emlékek ezek. S most ismét jubileumhoz érkezett a Haladás Férfikar. 1896-i ban alakult a MÁV •műhely munkásaiból, most •nyolcvanöt éves a kórus. Otthonában, a Járműjavító Haladás Művelődési Házában szép hangversennyel köszöntötték vendégkórusok közreműködésével az évfordulót. Az elmúlt évtizedeket idézte ünnepi köszöntőjében Baranyai László igazgató, tegyük ezt dióhéjban mi is. Az első dalosverseny, az első siker 1907-ben Egerben volt. Rövid idő alatt ismertté váltak az országban, s számtalan belföldi szereplés után Firenze, Nápoly, Velence, Milánó, és Róma falai között csendült fel a dal a magyar munkások ajkán. Ezt az időszakot az 1938-ban elnyert országos dalosverseny Király-díja, is fémjelzi. A felszabadulás után minden kulturális megmozduláson ott van a kórus. 1961-ben megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést, amelyet a jubileumi ünnepségen másodízben is átnyújtott dr. Balázs Ákos, a Vasutasok Szakszervezete osztályvezetője. A minősítő hangversenyen négyszer kapta meg a kar az aranykoszorú fokozatot, s 1975- ben a megye Derkovits-díjjal ismerte el a dalosközösség kiemelkedő kulturális munkáját. Birtokosai az Országos Béketanács oklevelének, s az idei minősítő hangversenyen a szakmai zsűri Fesztivál minősítést ítélt a kórusnak. Sikerrel szerepeltek nemcsak idehaza, hanem Jugoszláviában, az NDK-ban, Bulgáriában, Lengyelországban és Ausztriában. ★ Hajba Ferenc karnagy nyolc éve vette át a kórust Németh Istvántól. Félévszázados dalos múltért, kórustagságukért az üzemigazgatóság különdíját kapták ők hárman: Németh Imre, Molnár Jenő és Tóth Ferenc. Lázár György miniszterelnök a héten hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. Képünkön, vendéglátója, Helmut Schmidt kancellár társaságában, Nyugat-Európában egyre erősödő hatása van a fegyverkezésellenes, háborúellenes mozgalmaknak. Számos országban rendeztek nagyszabású tüntetéseket, felvonulásokat. Képünkön: egy stockholmi megmozdulás résztvevői. Vénusz—13 Nem a legrövidebb úton jut el a Vénusz bolygóhoz az új szovjet bolygóközi űrállomás, a Vénusz—13, amely pénteken reggel indult útnak a bajakonuri űrrepülőtérről. Bár a bolygó a jövő év januárjában — bolygóközi távolsággal mérve — igen közel lesz a földhöz, a ballisztikai szakértők más időpontot választottak. A rajtra nem minden időpont alkalmas ; általában másfél évenként van olyan, mintegy kéthetes szakasz, amikor a legjobb „ablak” nyílik a Vénusz felé a kutatóállomás indítására, így az új állomás megérkezte idején a Föld és a Vénusz távolsága mintegy hetvenmillió kilométer lesz, a Vénusz—13 azonban addigra mintegy 360 millió kilométeres utat tesz meg. A hordozórakéta egyébként pénteken a Földtől mintegy 170 kilométeres magasságban levő orbitális pályára állította az űrállomást. Nem egészen egy kör megtétele után, körülbelül egy órával a földi indítást követően, üzembe helyezték azt a hajtóművet, amely útnak indította a Vénusz—13- at az égitest felé. Az indítás nagyon pontosan sikerült és a szonda a megadotthoz igen közelálló pályára tért. 1981. november 1. Vasárnap