Vas Népe, 1982. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 7'!! 111 | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mancsa Jenő Szombathelyen Tervegyeztető tárgyalás a megye vezetőivel Hosszú távon is a megye egyik legnagyobb horderejű feladata a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az erdőgazdálkodás és a fa-, feldolgozás további fejlesztése, korszerűsítése. Az ágazatok termelési értékének fokozása, a több és a jobb termékek előállítása nemcsak igen fontos megyei, hanem országos érdek is. Így látják ezt a kormányzati szerveik is. A megyei távlati elképzelések megvitatása, egyeztetése céljából tegnap Szombathelyen a megyei tanács épületében kihelyezett miniszteri értekezleten a megye, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium idei tervegyeztető tárgyalására került sor. Dr. Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke üdvözölte Váncsa Jenő minisztert és a kíséretében érkezett munkatársait, illetve Horváth Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, s a megye képviseletében tárgyaló, előterjesztő párt- és tanácsi vezetőket. A miniszter elégedetten, elismerően szólt a megye mezőgazdaságának, élelmiszeriparának, erdőgazdálkodásának és fagazdálkodásának eddigi fejlődéséről, amely megfelelt a megye adottságainak és az ország igényeinek is. A fejlődés néhány ágazatban az országos átlagnál is jobb volt. A megyében célszerűen gazdálkodtak a termőfölddel, rugalmasan fejlődött az élelmiszeripar, az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás pedig példásnak mondható. Váncsa Jenő az alapos, sokoldalú vita s a megye vezetői álláspontjának részletes megismerése után a hosszú távú fejlesztési elképzeléseket is reálisnak tartotta. Ezen elképzelések konkrét egyeztetésére folyamatosan sor kerül a minisztérium és a megye illetékesei között. Délután a miniszter részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság épületében az agrárszakemberek részére tartott aktívaülésen. —u — V z agrárszakemberek aktívaülésének résztvevői Jasszer Arafat Budapesten A Magyar Szocialista Munáspárt Központi Bizottságnak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának megírására hétfőn a Palesztinai Felszabadítási Szervezet üldöttségének élén hivatals, baráti látogatásra haánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó szottságának elnöke. A palesztin delegáció tgjai: Abdel Mohszin Abu Jaszer, a Palesztinai Felzabadítási Szervezet végshajtó bizottságának tagja, nemzetközi kapcsolatok sztályának vezetője, szervezet szóvivője, Szahar bu Nizar, a PFSZ központanácsának tagja, az elatáh forradalmi tanácsnak titkára, Mohammad Dzsihad ezredes, a PFSZ özponti tanácsának tagja,atonai vezető a PFSZ-ben, Ibrahim Ammuri, a PFSZ központi tanácsának tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet budapesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a palesztinai delegációval. A szívélyes légkörű, az imperializmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemében megtartott tárgyalásokon véleménycserére került sor a magyar és a palesztinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ- szel kialakult együttműködésről. Sarlós István tájékoztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének időszerű feladatairól. Jászszer Arafat ismertette a PFSZ tevékenységét, a palesztinai arab nép harcának helyzetét. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában Gyenes András tárgyalt Jasszer Arafattal. (Folytatás a 2. oldalon) mindig akad tanulnivaló. Több mint kétszáz érdeklődő, agrárszakember vett részt azon az energiatakarékos tartósítási, etetési bemutatón, amit a Sárvári Állami Gazdaság szitamajori kerületében tartottak a rendező szervek. Képünkön az érdeklődők egy csoportja. (Képes tudósítás a 4. oldalon.) Szitamajorban XXVII. ÉVFOLYAM 27. SZÁM ■ 1082. FEBRUÁR 2. KEDD ■ ÁRA 1,40 FORINT Elsík a szocialista versenyben is szombathelyi járási munkásőr zászlóalj ünnepélyes egységgyűlése Az egységgyűlés kezdetét jelezve a honvédzenekar a Rákóczi-indulót játssza, majd a magyar Himnuszt. Közben Horváth József parancsnokhelyettes jelenti Molnár Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának és Molnár Lászlónak, a megyei parancsnokhelyettesnek, hogy a szombathelyi járási zászlóalj az ünnepi gyűlésre készen áll. A jelentés fogadóin kívül az elnökségben foglal helyet Márton József, a szombathelyi járási pártbizottság első titkára, Bognár István járási munkásőrparancsnok, a járás politikai, állami, társadalmi, mozgalmi szerveinek több más vezetője, a társ fegyveres szervek képviselői, köztük Németh István, a szombathelyi határőrkerület parancsnoka, ott voltak a hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselői. Részt vett az ünnepségen Zsirai Lajosnak, az egység névadójának fia. Az egységgyűlés elnökitisztét dr. Apró Attila, a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet igazgatója látta el, aki egyben házigazdája is volt az egységgyűlésnek; inkább azonban azért, mert kezdettől fogva odaadó, tevékeny tagja a munkásőrségnek, s az országhatárainkon túlnőtt hírű intézmény tanárai, dolgozói közül is számosan tevékeny munkásőrök. Országos méretekkel számolva is hatalmas a kultúrterem, amelyben az ünnepi egységgyűlés zajlik. És megtöltik a résztvevők, mivel a családtagok, főképpen a feleségek, férjek is jelen vannak; először nem egymás mellett, egymás oldalán, hanem elöl a zászlóalj, katonás rendben, mögöttük a hozzátartozók. Hogy aztán majd beszélgetésre, barátkozásra, szórakozásra egybe vegyüljenek. Néma felállás az elhunyt munkásőrök tiszteletére. Szék sem reccsen, kéz sem mozdul. Kemény csend ... (Folytatás a 3. oldalon) Bognár István parancsnok felmutatja a győzelmet jelentő serleget. Befejeződött a „Bécsi dialógus’* Az enyhülésről, a leszerelés lehetőségeiről Hétfőn befejező napjához érkezett a „Bécsi dialógus” elnevezésű nemzetközi konferencia, amelynek résztvevői széles körű párbeszédet folytattak a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdéseiről, mindenekelőtt az enyhülésről és a leszerelés lehetőségeiről. A schönbrunni kastély tőszomszédságában levő Park Hotelban tartott párbeszéden 60 ország több mint 300 küldötte, közöttük finn, belga, brit, olasz, görög és a harmadik világ több országa szociáldemokrata, valamint szocialista pártjainak képviselői, szinte valamennyi európai kommunista párt küldöttei, közéleti személyiségek, parlamenti képviselők, írók és politikusok vettek részt. Jelen voltak a különböző békeszervezetek, békekutató intézetek, leszerelési intézmények, valamint több nemzetközi demokratikus, illetve szakmai szervezet — a DVSZ, SZVSZ, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és az ENSZ — küldöttei is. A négynapos tanácskozás eredményeit és tapasztalatait a konferencián résztvevő magyar delegáció vezetője, dr. Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője foglalta öszsze az MTI bécsi tudósítója számára. A résztvevők politikai hovatartozását tekintve rendkívül reprezentatív nemzetközi tanácskozáson egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a jelenlegi világhelyzet különösen veszélyes és feszültségekkel terhes — mondotta. A felszólalók kivétel nélkül — így az amerikai küldöttség tagjai is — hangot adtak a nemzetközi helyzet ilyetén alakulásával kapcsolatos aggodalmuknak. Magyar részről külön rámutattak arra, hogy e folyamatban — főleg katonai téren — ismét az európai kontinens vált a feszültség gócává. Az okokat illetően azonban már megoszlottak a nézetek, a kialakult helyzetért egyesek egyformán felelőssé tették az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. Erről széles körű vita folyt. Magyar részről hangoztatták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai nemzetközi erőfeszítéseinek középpontjában a fegyverkezési verseny megfékezése áll — és ami különösen fontos —, az utóbbi 4—5 évben nem kevesebb, mint 80 különféle javaslatot tettek a bonyolult nemzetközi kérdések megoldására, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza feltartóztatására. Nincs egyetlen olyan fegyverfajta — hangoztatta Horn Gyula —, amelynek csökkentéséről a szocialista országok ne lennének hajlandók tárgyalni és megegyezni, természetesen a kölcsönös biztonság elvének figyelembevételével.