Vas Népe, 1982. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 7'!! 111 | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mancsa Jenő Szombathelyen Tervegyeztető tárgyalás a megye vezetőivel Hosszú távon is a megye egyik legnagyobb horderejű feladata a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az erdőgazdálkodás és a fa-, feldolgozás további fejlesz­tése, korszerűsítése. Az ága­zatok termelési értékének­­ fokozása, a több és a jobb termékek előállítása nem­csak igen fontos megyei, ha­nem országos érdek is. Így látják ezt a kormány­zati szerveik is. A megyei távlati elképzelések megvi­tatása, egyeztetése céljából tegnap Szombathelyen a me­gyei tanács épületében ki­helyezett miniszteri értekez­leten­ a megye, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium idei terv­egyeztető tárgyalására került sor. Dr. Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke üdvözölte Ván­­csa Jenő minisztert és a kí­séretében érkezett munka­társait, illetve Horváth Miklóst, a megyei pártbizott­ság első titkárát, s a megye képviseletében tárgyaló, előterjesztő párt- és tanácsi vezetőket. A miniszter elé­gedetten, elismerően szólt a megye mezőgazdaságának, élelmiszeriparának, erdőgaz­dálkodásának és fagazdálko­dásának eddigi fejlődéséről, amely megfelelt a megye adottságainak és az ország igényeinek is. A fejlődés­­ néhány ágazatban az orszá­gos átlagnál is jobb volt. A megyében célszerűen gaz­dálkodtak a termőfölddel, rugalmasan fejlődött az élelmiszeripar, az erdőgaz­dálkodás és a fafeldolgozás pedig példásnak mondható. Váncsa Jenő az alapos, sokoldalú vita s a megye vezetői álláspontjának rész­letes megismerése után a hosszú távú fejlesztési el­képzeléseket is reálisnak tartotta. Ezen elképzelések konkrét egyeztetésére folya­matosan sor kerül a minisz­térium és a megye illetéke­sei között. Délután a miniszter részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság épületében az agrárszakemberek részére tartott aktívaülésen. —­u — V­ ­z agrárszakemberek aktívaülésének résztvevői Jasszer Arafat Budapesten A Magyar Szocialista Mun­­áspárt Központi Bizottságn­ak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meg­­írására hétfőn a Palesztinai Felszabadítási Szervezet üldöttségének élén hivata­­ls, baráti látogatásra ha­­ánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó szottságának elnöke. A palesztin delegáció tgjai: Abdel Mohszin Abu Jaszer, a Palesztinai Fel­­zabadítási Szervezet vég­­shajtó bizottságának tagja, nemzetközi­­ kapcsolatok sztályának vezetője, szervezet szóvivője, Szahar bu Nizar, a PFSZ közpon­­tanácsának tagja, az el­­atáh forradalmi tanácsn­­ak titkára, Mohammad Dzsihad ezredes, a PFSZ özponti tanácsának tagja,­atonai vezető a PFSZ-ben, Ibrahim Ammuri, a PFSZ központi tanácsának tagja. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gye­­nes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes fo­gadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinai Fel­­szabadítási Szervezet buda­pesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a palesztinai de­legációval. A szívélyes lég­körű, az imperializmus elle­ni harcban vállalt kölcsö­nös szolidaritás szellemében megtartott tárgyalásokon vé­leménycserére került sor a magyar és a palesztinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ- szel kialakult együttműkö­désről. Sarlós István tájé­koztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének időszerű feladatairól. Jász­­szer Arafat ismertette a PFSZ tevékenységét, a pa­­­lesztinai arab nép harcának helyzetét. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsá­ga külügyi osztályának he­lyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra. Délután az MSZMP Köz­ponti Bizottságának szék­házá­ban Gyenes András tárgyalt Jasszer Arafattal. (Folytatás a 2. oldalon) mindig akad tanulniva­­ló. Több mint kétszáz érdeklődő, agrárszakem­ber vett részt azon az energiatakarékos tartósí­tási, etetési bemutatón, amit a Sárvári Állami Gazdaság szitamajori kerületében tartottak a rendező szervek. Képün­kön az érdeklődők egy csoportja. (Képes tudósí­tás a 4. oldalon.) Szitamajorban XXVII. ÉVFOLYAM 27. SZÁM ■ 1082. FEBRUÁR 2. KEDD ■ ÁRA 1,40 FORINT Elsík a szocialista versenyben is szombathelyi járási munkásőr zászlóalj ünnepélyes egységgyű­lése Az egységgyűlés kezdetét jelezve a honvédzenekar a Rákóczi-indulót játssza, majd a magyar Himnuszt. Közben Horváth József pa­rancsnokhelyettes jelenti Molnár Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának és Molnár Lászlónak, a megyei parancsnokhelyettesnek, hogy a szombathelyi járási zászlóalj az ünnepi gyűlés­re készen áll. A jelentés fogadóin kívül az elnökségben foglal helyet Márton József, a szombat­helyi járási pártbizottság el­ső titkára, Bognár István já­rási munkásőrparancsnok, a járás politikai, állami, tár­sadalmi, mozgalmi szervei­nek több más vezetője, a társ fegyveres szervek kép­viselői, köztük Németh Ist­ván, a szombathelyi határ­­őrkerület parancsnoka, ott voltak a hazánkban állomá­sozó szovjet csapatok kép­viselői. Részt vett az ün­nepségen Zsirai Lajosnak, az egység névadójának fia. Az egységgyűlés elnöki­­tisztét dr. Apró Attila, a Vépi Mezőgazdasági Szak­munkásképző és Munkásto­vábbképző Intézet igazgató­ja látta el, aki egyben há­zigazdája is volt az egység­gyűlésnek; inkább azonban azért, mert kezdettől fogva odaadó, tevékeny tagja a munkásőrségnek, s az or­szághatárainkon túlnőtt hí­rű intézmény tanárai, dol­gozói közül is számosan te­vékeny m­unkásőrök. Országos méretekkel szá­molva is hatalmas a kultúr­terem, amelyben az ünnepi egységgyűlés zajlik. És megtöltik a résztvevők, mi­vel a családtagok, főképpen a feleségek, férjek is jelen vannak; először nem egy­más mellett­, egymás oldalán, hanem elöl a zászlóalj, ka­tonás rendben, mögöttük a hozzátartozók. Hogy aztán majd beszélgetésre, barát­­kozásra, szórakozásra egybe vegyüljenek. Néma felállás az elhunyt munkásőrök tiszteletére. Szék sem reccsen, kéz sem mozdul. Kemény csend ... (Folytatás a 3. oldalon) Bognár István parancsnok felmutatja a győzelmet jelentő serleget. Befejeződött a „Bécsi dialógus’* Az enyhülésről, a leszerelés lehetőségeiről Hétfőn befejező napjához érkezett a „Bécsi dialógus” elnevezésű nemzetközi kon­ferencia, amelynek résztvevői széles körű párbeszédet foly­tattak a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdéseiről, mindenekelőtt az enyhülés­ről és a leszerelés lehetősé­geiről. A schönbrunni kastély tőszomszédságában levő Park Hotelban tartott párbeszéden 60 ország több mint 300 kül­dötte, közöttük finn, belga, brit, olasz, görög és a har­madik világ több országa szociáldemokrata, valamint szocialista pártjainak képvi­selői, szinte valamennyi eu­rópai kommunista párt kül­döttei, közéleti személyisé­gek, parlamenti képviselők, írók és politikusok vettek részt. Jelen voltak a külön­böző békeszervezetek, béke­kutató intézetek, leszerelési intézmények, valamint több nemzetközi demokratikus, il­letve szakmai szervezet — a D­VSZ, SZVSZ, a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövet­ség és az ENSZ — küldöttei is. A négynapos tanácskozás eredményeit és tapasztalatait a konferencián résztvevő magyar delegáció vezetője, dr. Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője foglalta ösz­­sze az MTI bécsi tudósítója számára. A résztvevők politikai ho­vatartozását tekintve rend­kívül reprezentatív nemzet­közi tanácskozáson egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a jelenlegi világhelyzet különösen veszélyes és fe­szültségekkel terhes — mon­dotta. A felszólalók kivétel nélkül — így az amerikai küldöttség tagjai is — han­got adtak a nemzetközi hely­zet ilyetén alakulásával kap­csolatos aggodalmuknak. Ma­gyar részről külön rámutat­tak arra, hogy e folyamatban — főleg katonai téren — is­mét az európai kontinens vált a feszültség gócává. Az okokat illetően azonban már megoszlottak a nézetek, a kialakult helyzetért egye­sek egyformán felelőssé tet­ték az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. Erről szé­les körű vita folyt. Magyar részről hangoztat­ták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai nemzetközi erőfe­szítéseinek középpontjában a fegyverkezési verseny megfé­kezése áll — és ami különö­sen fontos —, az utóbbi 4—5 évben nem kevesebb,­­ mint 80 különféle javaslatot tettek a bonyolult nemzetközi kér­dések megoldására, minde­nekelőtt a fegyverkezési haj­sza feltartóztatására. Nincs egyetlen olyan fegyverfajta — hangoztatta Horn Gyula —, amelynek csökkentéséről a szocialista országok ne len­nének hajlandók tárgyalni és megegyezni, természetesen a kölcsönös biztonság elvének figyelembevételével.

Next