Vas Népe, 1982. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
A szombathelyi járási munkásőr zászlóalj ünnepélyes egységgyűlése /Folytatás az 1. oldalról) Aztán itt is, ahogy másutt, felolvassák Kádár János levelét a munkásőrséghez, amelyet a testület megalakulásának huszonötödik évfordulója alkalmából küldött a párt, a munkásosztály önkéntes, harci osztagának. (A levelet lapunkban teljes terjedelemben közöltük.) Lelkes és harsány a fogadtatás. Tóth László, a szombathelyi járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet.- Immár rendszerré vált, hogy a munkásőr-egységek értékelő,, feladatmegjelölő évzáró és évnyitó egységgyűléseket tartanak. „Ebben a sorban ez rendhagyó — mondotta. — Egyrészt azért, mert nemcsak egy esztendőre, hanem negyedszázad harcaira, sikereire, eredményeire is visszatekintünk, másrészt azért,mert egységünk a jubileumra készülve a szocialista versenymozgalomban harmadszor lett első a megye egységei közül.” Beszédéből, s az egész rendezvényből helyileg is karakterisztikusan kibontakozott számos általános tapasztalat az 1956. évi ellenforradalom kirobbanásának okaiból, a reakciós erők szándékairól és konkrét, szocializmus- és emberellenes tetteiről. Az ellenforradalmi erőkön, a káoszon — szovjet segítséggel — történt győzelemről, a konszolidációról, az eltelt huszonöt év sikeres országépítéséről. A munkásőrségnek nagy szerepe volt mindebben. A szombathelyi járási egységis keményen helytállt és helytáll, feladatát úgy látta és látja el, hogy a megye egységei között ismét első a szocialista versenyben, a kiképzésben, fegyelemben, a termelőmunkában, az önkéntes társadalmi munkában, a közéletben, szükség esetén vállvetve küzd a lakossággal az elemi csapások ellen, segítséget nyújt a társ fegyveres szerveknek, amelyektől — természetesen — viszont segítséget kap. „A csapatzászló előtt emelt fővel vehetik át a győztesnek járó serleget” — mondotta a járási pártbizottság titkára. Ezután felolvasták az Elnöki Tanács rendeletét, Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka, majd a megyei, járási parancsnokság parancsait, amelyek szerint az egységet, alegységeket, az alapító és más munkásőröket, parancsnokokat kitüntetésekben részesítették. Mint már közöltük, Káldi Lajos szakaszparancsnok a Parlamentben vette át a Kiváló Szolgálatért Érdemérem kitüntetést. A Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetés arany fokozatát kapta Bognár István járási parancsnok, ennek ezüst fokozatát Vizi István munkásőr. Számosan kaptak Jubileumi Emlékjelvényt és más kitüntetést. A kitüntetetteket meleg hangon köszöntötte Molnár István, a megyei pártbizottság titkára. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a szocialista versenyben elért elsőség azért is értékes, mert más egységek is nagy eredményeket értek el a feltételek teljese a szocializírus építésére, tésében, fegyveres védelmére. A kitüntetettek nevében Ezután az új munkásőrök Somkereki Gábor alapító eskütétele következett, majd munkásőr szólt mély átér- a koruk miatt leszerelek jelzéssel. Megköszönte a kitün- keP®? fegyverátadása. Hetetéseket, s egyben biztosi- gyülktve újak lépnek, kellő tóttá a pártot, a munkásosz- felkészültséggel és a hagyotályt, a népet, hogy a szom- manyokhoz méltó akarással, bathelyi járási egység ez- Pozsgai Zoltán után is mindenkor kész lesz Fotó: Czika László Somkereki Gábor alapító tag átveszi a Jubileumi Emlékjelvényt. természetes rendje a hatvanon gyében a Szakszervezetek megyei Tanácsa azt kutatta, hogyan is élnek arrafelé az idős emberek. Nem az volt az illetékesek célja a felméréssel, hogy régóta közismert általánosságokat ismételgessenek. Ez esetben éppen az egyéni óhajokat akarták feltérképezni az aktivisták, mert ezek ismeretében sikerülhet csak olyan programjavaslattal kirukkolni, amely az élet számos pontján pozitívan befolyásolhatja az idős emberek mindennapjait. " Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megyei Népi Ellenőrző Bizottság értékelte a felmerülő problémákat s tette meg javaslatait a különféle illetékesnek. Sok a gond ott is. Az például, hogy a nyugdíjasok egyharmadának 1800 forint alatt van a nyugdíja, vagy nagyon sok idős ember él régi típusú, nagyméretű, alacsony komforfokozatú, nem egyszer tatarozásra szoruló lakásban. És figyelem: e korosztálynak több mint a fele tartósan beteg. Sás országrészekre is érvényes, hogy a tanácsi segélyezés lehetőségeit behatárolja a költségvetés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy esetenként nemhasználják fel a rendelkezésre álló keretet sem. Aki sokat búvárkodik e gondokból nehéz területen, azt is tudhatja, hogy az idős emberek — nagyon sok helyen tapasztalják a társadalmi szervek képviselői — nem is feltétlenül anyagi támogatást várnak, hanem emberi törődést, tanácsadást, közösségi kapcsolatokat. Gyógyír: a munka Részben anyagi meggondolásból, de nem utolsósorban éppen társaság hiánya miatt vállalnak nagyon sokan munkát nyugdíjaskorban. Abban mindenki egyetért, hogy ez kölcsönösen jó mindkét félnek, tehát a munkáltatónak éppúgy, mint a munkavállalónak, hiszen míg az előbbi hasznosítja az idős dolgozó szakmai tapasztalatait, a munkavállaló számára ez a kapcsolat a termelésben való részvétel lelki plusza ■miatt is roppant jelentős. Ez szépen hangzik, de nem mindig sikerül gyakorlattá tenni a mutatós elméletet.Már csak azért is, merthiszen nem egyforma az emberek munkabírása, túl a hatvanon, de bizony nem egyformán buzog a munkáltatókban a készség arra, hogy tudásának, kedvének ■megfelelő munkakörben hasznosítja volt dolgozóját. A gondok szerteágazóak. ’Kezdve azon, hogy becsült adatok szerint a nyugdíjasok közül a tartós betegségben szenvedők esetenként jövedelmük húsz százalékátköltik gyógyszerre. E ponton kissé ellentmondásos, hogy amíg a rendszeres sekélyben részesülőket, nyugdíjuk nem lévén, ingyenesközgyógyszer-ellátás illeti meg, ez nem jár azoknak a kisnyugdíjasoknak, akiknek jövedelme nem haladja meg a segélyezettekét. Nagyok a kulturális hátrányok, már-mint a — rossz kifejezéssel — szolgáltatásaik. A sok helyütt fellelhető nyugdíjas klub, kissé rezervátumjellege miatt nem igazán jó megoldás. A nyugdíjasokugyanis nem csupán korukalapján sorolhatók be egy csoportba, jókorák körükben az életmódbeli, mere keltségbeli különbségek. Bizzony éppen azok maradnakhátrányban, akiket a szociológia az alsóbb kategóriákba sorol. Az idei esztendőt az ENSZ Egészségügyi Szervezete, aWHO az öregek évének nyilvánította. És igaz az is, hogy az ENSZ,— amiként korábban környezetvédelmi, fejlődési és más egyéb kérdéseket vitatott meg — zólágértekezletet hív össze ez év nyarára, amelynek tárgya a megnövekedett emberi életkor és az abból fakadó problémák megoldásának elősegítése lesz. Nekünk , saját dolgainkat ettől függetlenül el kell végezni. Családban, rokonságban, atársadalom egészében. F. Gy. Kedves pillanat. 1982. február 2. Kedd Egységgyűtés Kőszegen Ünnepélyesen emlékezett meg a munkásőrség megalakulásának 25. évfordulójáról szombaton az Untenecker János nevét viselő kőszegi egység is. A város párt- és állami vezetőin kívül megjelent Zelles Sándor, az országos parancsnokság titkárságának vezetője és Kovács László, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a LATEX vezérigazgatója. Dr. Szente Sándorné, a városi pártbizottság első titkára értékelte a kőszegi munkásőrök eddigi helytállását. Sor került ezután kitüntetések átadására. Kiss Gyula munkásőr a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát vette át — az ő munkája eredményeként járt össze az évfordulóra az a kötet, mely a kőszegi egység alapítóinak élettörténetét, visszaemlékezéseit tartalmazza. Közülük 13-an kapták meg a jubileumi emlékjelvényt. Ugyanezt nyújtották át a két 1919-es veteránnak, Novák Rudolfnak és Kappel Józsefnek is. L. F. Csak emlékeztetek... Örömmel olvastam a Vas Népében, hogy a MÉH Tröszt a jelenlegi ötéves terv hulladékhasznosítási programjának megfelelően az idén is meghirdette a mezőgazdasági nagyüzemek számára a vas- és színesfémhulladék begyűjtési akciót. Külön ösztönző, hogy az ilyen anyagok árainak gyors kifizetése mellett a MEH-vállalatok a fuvardíjat is megtérítik annak a gazdaságnak, amely a saját járművével szállítja az átvevő telepre a felesleges, önmaga által már nem hasznosítható gépek kiöregedett alkatrészeit. Azt is megelégedéssel vettem tudomásul, hogy az akció lejártáig is megvásárolhatja a MÉH a papíros műanyaghulladékot, az üvegtörmeléket, az elhasználódott akkumulátorokat, amit a magam részéről természetesnek tartok. Sajnálom viszont, hogy mind a mai napig nem kaptam választ a MÉH-től arra a már tavaly megtett javaslatomra, hogy a falusi háztartásokban, a parasztudvarokon gyülemlő vas-, fém-, üveg-stb. hulladékok felvásárlására miért nem szervez begyűjtési, felvásárlási akciót? Arra gondoltam, hogy havonta, esetleg negyedévenként, de éveinte kétszer mindenképpen közzé kellene tenni a községekben, hogy ekkor és ekkor jön a MÉH — saját vagy bérelt — kocsija és összeszedi az utcára, a kapuk elé kirakott ócskavasat, amiért talán ellenértéket sem kér a tulajdonosa, hiszen örül, ha megszabadul tőle. Mert mindaddig, amíg a portáján van, kerüldöznie kell vagy az udvara végében rontja a szépülő, virágosított, parkosított környezet esztétikáját. Hiszen folyóba nem dobhatja, erdőszélre nem viheti, az árokba sem rejtheti el, mert akkor a nagyobb környezet rendje, szabályai ellen vét... Nem tudom, hogy e soroktól függetlenül tervez-e az idén ilyen begyűjtési akciót a MEH? Ha igen, nyitott kaput döngetek. Ha nem, úgy a tavalyi javaslatomra emlékeztetek. Hátha lesz foganatja — a közös gondok megoldására. C. Gy. Reklámsportóval Hatvan dekányi vászoncsomagot kapott az elmúlt héten a szombathelyi Dózsa György Általános Iskola. Budapesten adta fel a Magyar Hirdető, a csomag tartalma vagy 30 darab 100 X15 centiméteres, 15 lapos füzetecske, az OFOTÉRT kiadványa. A feketefehér kis füzetek révén a gyermekek fényképezési kedvét szeretnék növelni, már a cím is erre buzdít: „Fotózz velünk!” A reklámfüzet egyik oldala 23 fényképet tartalmaz, a második oldalon a fiatalok által majdan készítendő fotók helye látható. Mert aki ennyi fényképet készíti, s azt beküldi az OFOTÉRT-nak, az fényképezőgépet, vásárlási utalványt nyerhet — így valahogy röviden a reklámszöveg. Az iskola átvette a csomagot — akkor még nem tudták mi van benne —, és kifizette a kézbesítési díjat, ez manapság nyolc forint. Csak akkor kezdett el dühöngeni az igazgató, amikor felbontotta a küldeményt. Nem, nemcsak a nyolc forint miatt, bár ez sem mellékes egy ilyen oktatási intézménynél, ahol az éves postaköltség 1000—1200 forint (ennyit enged a hivatalos költségvetés a telefon, a rádió és a tv díját is beleszámítva)! A küldési módszeren háborgott, főleg amikor megtudta a postahivatal illetékesétől, hogy a mindenkori kézbesítési díjat a szabályok értelmében kifizetheti a feladó is... Esetünkben nem ez történt. A tisztességes eljárás az lett volna, ha a magát reklámozó OFOTÉRT, vagy a csomagot kéretlenül küldő MAHIR állja ezt a kézbesítési díjat is. Mert ezzel a módszerrel akárki küldhet akármit a gyanútlan közületi átvevőnek — ettől tart az igazgató is, aki különben kiosztatta a reklámfüzeteket, s aki mellesleg örül, hogy kellemes és hasznos időtöltésre buzdítják diákjait, csak valahogy az elküldés módjával nem ért egyet. Mellesleg: nemcsak ez az egy szombathelyi iskola kapott ily módon hasonló reklámcsomagot! (szabály) VDSNÉPE 3 Foglalkozási ártalom (1.) Telefonközpontos. (Lakatos Ferenc karikatúrája)