Vas Népe, 1982. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

EXPRESSZ Leonyid Brezsnyev pohárköszöntője (Folytatás az 1. oldalról) Leonyid Brezsnyev többek között kijelentette: „Találkozónk rendkívül fontos és felelősségteljes időpontban jött létre. Egy­részt a bonyolult, mondhat­juk drámaian nehéz lengyel ügyek következtében fontos ez a pillanat, másrészt a nemzetközi események me­nete is fontosságát igazol­ja. Teljes megértéssel fogad­tuk a tájékoztatást lengyel barátainknak arról a nemze­ti döntéséről, hogy megvé­dik a néphatalmat, lehűtik az indulatokat, hogy kiveze­tik az országot az elhúzó­dó,, kínzó válságból. Kellő időben születtek ezek az in­tézkedések. Ha a kommu­nisták utat engedtek volna az ellenforradalomnak, ha a szocializmust ,ellenségei fé­kevesztett támadásai marta­lékául dobták volna, az ve­szélybe sodorta volna Len­gyelország jövőjét, Európa és az egész világ stabilitá­sát. A történtek keserű ta­nulságul szolgálnak, de a kommunisták képesek ta­nulni. „Természetes a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a vele szövetséges pártoknak az a törekvése, hogy meg­tisztítsák a szocialista épí­tés gyakorlatát minden rá­rakódott, de a szocializmus természetétől idegen elemitől. Törvényszerű az önök törek­vése, hogy helyreállítsák a munkásosztály pártjának vezető szerepét. „Lengyelország ma nehéz helyzetben van. Az anar­chia, a káosz és a terror hullámai nem csillapodnak le egyik pillanatról a má­sikra. Az imperialista hatalmak és elsősorban az Egye­sült Államok a jogot és az erkölcsöt lábbal ti­porva fokozzák Lengyel­­országra gyakorolt nyo­másukat, újabb megpró­báltatásoknak és vi­szontagságoknak akar­ják kitenni a lengyele­ket. De senki se számít­hat arra, hogy a szoci­alizmus nem fogja meg­­védelmezni magát. „Már a jelenlegi bonyo­lult helyzetben is látható a kedvezőbb jövőt ígérő hol­nap. Mi mindazzal, amivel tudtuk, segítettük a szoci­alista Lengyelországot. Segí­teni fogjuk a jövőben is — s ezek nem pusztán szavak. Nemzetközi kérdésekről szólva Brezsnyev kifejtette: „a Szovjetunióban az embe­rek egyöntetű véleményt vallanak arról, hogy mire törekedjünk a fegyverke­zésre vagy leszerelésre. Mi a kellő szinten tartjuk fegy­veres erőink harckészségét, számításba vesszük a bizton­ságunkat fenyegető veszé­lyeket. Ez azonban kényszer­szülte intézkedés. A fegy­verkezési hajszát mindig kívülről kényszerítették Izánk”. „Mi egyszer s mindenkor­ra úgy döntöttünk, hogy a békeharc útját járjuk. Erről az útról nem térítenek le bennünket az imperialista provokációk és fenyegetések sem.” Tény, hogy a nemzetközi po­litikai légkör jelentős mér­tékben függ a szovjet—ame­rikai kapcsolatoktól. Ez azonban nem az egyetlen meghatározó tényező. Mi a kelet—nyugati pár­beszéd folytatása és gaz­dagítása mellett va­gyunk, arra törekszünk, hogy a kölcsönös vádas­kodásokat félretéve megoldjuk a halasztha­tatlan problémákat, első­sorban a leszerelés kér­dését. Végezetül Leonyid Brezs­nyev megelégedéssel állapí­totta meg, hogy lengyel rész­ről is ugyanezt a nézetet vallják. A szovjet—lengyel tárgyalásokra a baráti lég­kör, az elvtársi szolidaritás, a nézetek azonossága, a je­lenlegi és a jövőbeni felada­tok azonos értelmezése jel­lemző — mondotta. is A nyugatnémet kor­mány hétfői ülésén rész­letesen megvitatta a bonni államügyészségnek azt a bejelentését, hogy a kor­mány két tagja és egy tisztviselője ellen nyo­mozati eljárást indítanak „megvesztegetési pénz” elfogadásának gyanúja miatt. A kormány hét­pontos nyilatkozatot fo­gadott el, amelyben tá­mogatásáról biztosítja Lambsdorff gazdasági minisztert, Matthöfer pénzügyminisztert és Lahnsteint, a kancellári hivatal szociáldemokrata államtitkárát. is Tizenhét „vörös bri­­gádost” vett őrizetbe és egy nagyszabású szökte­­tési akciót hiúsított meg az olasz terrorista-ellenes rendőrség az elmúlt na­pokban tartott rajtaüté­sek során az észak-olasz­országi Milánóban és környékén. is Stefan Andrei ro­mán külügyminiszter hét­főn megkezdte a tárgya­lásokat olasz kollégájá­val, Emilio Colombóval. A román minisztert há­romnapos látogatása ide­jén fogadja Pertini köz­­társasági elnök is. Nkomót bíróság elé állítják Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök vasárnap a kelet-zimbabwei Umtaliban tartott politikai gyűlésen igen kemény hangú beszéd­ben a közelmúltig koalíciós partnerének számító Joshua Nkomót azzal vádolta, hogy összeesküvést szőtt egy pol­gárháború kiirobbantására. Mugabe kijelentette, hogy Nkomo nem, sohasem­ kerül­het vissza a kormányba, sőt bíróság elé fogják állítani. A Nkomo­ vezette Zimbab­we Afrikai Népi Unió (ZAPU) tulajdonában levő farmokon talált titkos fegy­verraktárak elegendő bizo­nyítékot­ szolgáltatnak arra nézve, hogy Nkomo meg akarta buktatni a kormányt — hangoztatta Mugabe. Umtaliban mondott beszé­dében Mugabe figyelmeztet­te a földjeik eladását megta­gadó fehér farmereket is, hogy működjenek együtt a kormánnyal és ne akadá­lyozzák földosztási prog­ramját, mert ha a kisajátí­tásokra fordítható alapok kimerülnek, a földeket el­lenszolgáltatás nélkül fogják befoglalni. 2 Wojciech Jaruzelski válaszbeszéde Válaszbeszédében Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB el­ső titkára, a Lengyel Mi­nisztertanács elnöke hang­súlyozta: az általa vezetett küldöttség Lengyelország számára rendkívül nehéz időszakiban érkezett Moszk­vába. " Lengyelország ma nehéz napokat él át. Az ellenfor­radalom erői, amelyeket az imperialista központok tá­mogatnak, tavaly anarchi­áiba vitték az országot. Ilyen körülmények között jött lét­re a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa és szüle­tett meg a határozat a szük­ségállapot bevezetéséről. Ezek nehéz döntések voltak — mondotta Jaruzelski, majd így folytatta: Önállóan és szuverén módon hoztuk e döntése­ket, mert mélységesen meg voltunk győződve arról, hogy azok megfe­lelnek a szocialista Len­gyelország érdekeinek és az európai békét szol­gálják. Jaruzelski szólt arról, hogy Lengyelország nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. Ezt tetemesen nehezí­tik azok a gazdasági szank­ciók, amelyeket az ameri­kai kormány és nyomására néhány más tőkés ország kormánya bevezetett. Ennek tükrében még szembetűnőbb annak a változatlan inter­nacionalista segítségnek az óriási jelentősége, amelyet a Szovjetunió nyújt Lengyel­­országnak. Enélk­ül, és a KGST-ben folyó együttmű­ködés jelentős bővítése nél­kül a válságból lehetetlen lenne kijutni — hangoztat­ta Jaruzelski. Ismételten kézzelfogható­an megbizonyosodunk ar­­ról, mit jelent tulajdonkép­pen a népek szocialista csa­ládja: annak, aki bajba ju­tott, a testvérek szolidáris segítséget nyújtanak — ■mondotta. — Lengyelország az utób­bi időben agresszív propa­gandakampány és hamis vádaskodások, a lengyel nép méltóságát bántó és a len­gyel állam szuverenitását sértő megengedhetetlen nyomás célpontja lett — folytatta Jaruzelski. — A cél Világos: ürügyet keres­nek az erőegyensúly meg­bontására, az egyoldalú fö­lény megszerzésére és kí­sérletet tesznek a szocialis­ta közösség leépítésére. Len­gyelország azonban nem tér le a szocializmus útjáról. — A huszadik század vé­gén a világ ismét nagy ve­széllyel találja szemben m­agát — mondta Jaruzels­ki. — Mi kommunisták hisz­­szük, hogy az emberiség elegendő erőt talál ma­gában ahhoz, hogy meg­fékezze a fegyverkezési versenyt, és gátat emel­jen az újabb háború ve­szélye előtt. Ebben a harcban óriási történelmi szerepet játszik az SZKP és a szovjet állam nemzetközi tekintélye és következetes békepolitiká­­ja — mondotta befejezésül. VaSNÉPE K­ommentár Vendég Aphrodite szigetén ö­­rögország kormányfőjét. Mind a látoga­tás, mind az effajta fogadtatás várható volt. A látogatás annak ellenére nem minősíthető meglepetésnek, hogy huszon­két esztendeje, amióta ez a stratégiailag­­ oly fontos sziget elnyerte függetlenségét, , Papandreu az első hellaszi miniszterelnök, a aki ellátogat a zaklatott történelmű, meg­osztott szigetre. Az eltelt több mint két­­ évtized történéseinek kettős­­lényege: 1. a NATO szüntelenül arra törekedett — és törekszik ma is —, hogy a sziget af­féle atlanti ugródeszka legyen a nyugati „ hatalmak közel- és közép-keleti akciói déli szárnya” mindig olyan dilemmát je­lentett a brüsszeli főhadiszállás számára, hogy mindent megtett a görög—török el­lentéteket ilyen látványosan elmélyítő gesz­tus, mint egy ciprusi látogatás megaka­dályozására (nyilvánvalóan ugyanezért nem látogatott a szigetre egyetlen török kormányfő sem). A NATO részéről a szándék nyilván­valóan most sem változott. Változott vi­szont a görög kormányfő személye és po­litikája: Papandreu hosszú idő óta Hel­lasz első olyan miniszterelnöke, aki — egyebek között — Ciprus viszonylatában is fontosabbnak tartja a nemzeti­t, mint a NATO-érdekeket. Ezért kerül sor most erre a látogatásra és a lelkes fogadtatás ezt az emberi-államférfiúi bátorságot ho­norálja­. Mi lehet e látogatás konkrét politikai célja? Úgy tűnik, az, hogy az ENSZ égi­sze alatt összehívandó nemzetközi kon­ferencia felé tegyen hivatalos lépéseket. Olyan értekezletről lenne szó, amely épp­úgy segíthetne a NATO-nyomás, mint a két közösség közötti feszültség enyhítésé­ben. A szocialista országok már esztendők­­kel korábban hasonló tanácskozást javasoltak, a brüsszeli NATO-főhadiszál­­lás viszont megpróbálta „atlanti belügy­­ként” kezelni a kérdést. Kiprianu cipru­si elnök és a görög miniszterelnök talál­kozója elsősorban éppen ennek a szem­léletnek szeretne véget vetni­ számára. Ez a nem leplezett szándék tö­kéletes ellentéte a szigetország független­ségét garantáló világszervezeti deklará­ciónak, amelynek lényege éppen egy füg­getlen és el nem kötelezett köztársaság megteremtése a térségben. 2. Sajnos, semmi lényeges haladást nem sikerült elérni a szigetet lakó két alap­vető népcsoport, a török és a görög kö­zösség közötti feszültség viszonylatában. Ez a feszültség, a sziget jelentős részé­nek török katonai megszállása óta inkább növekedett. Jogos a kérdés, hogyan lehetséges­­ az, hogy a függetlenség kikiáltása óta Papandreu az első Ciprusra látogató görög miniszterelnök. Az egyetlen logikus válasz lényege a NATO-nyomás.­ Az At­lanti Szövetség sokat emlegetett „gyenge ! !­­­obogó zászlók, lelkes kiáltások, *” meghatott tekintetek — így fogad­ta „Aphrodite szigete”, vagyis Ciprus gö­­­­rög közössége Andreasz Papandreut, Gö- Harmat Endre a földgáz-acélcső üzlet mellett A nyugatnémet kormánty a washingtoni bírálatok ellenére is kitart a szovjet —nyugat-európai földgáz­­acélcső üzle­­ mellett — hangsúlyozta vasárnap Hel­mut Schmidt, az M­SZK kancellárja. A bonni sajtó­hivatal által nyilvánosságra hozott interjújában a kan­cellár ugyanakkor hozzá­tette, hogy az amerikai kor­mány eddig sem a francia, sem a nyugatnémet kor­mánnyal nem közölte azt, hogy az üzlet ellen van. „Világosan meg kell azon­ban mondanom, hogy semmi ilyesfajta közlés nem befo­lyásolná azt a tényt, hogy a franciákhoz hasonlóan, mi is szilárdan kitartunk az üz­let mellett” — hangsúlyoz­ta nyomatékkal a kancellár. ★ Franciaország sem lép ki a Szovjetunió és Nyugat- Európa közötti földgáz-üz­letből és független politikát folytat Közép-Amerikában — jelentette ki hétfőn Wa­shingtonban Michel Jobert francia külkereskedelmi mi­niszter amerikai újságírók amiatt méltatlankodó kér­déseire válaszolva, hogy Pá­rizs ragaszkodik a Szibéria— Nyugat-Európa gázvezeték építésében való részvétel­hez és védelmi fegyvereket szállít Nicaraguának. Szovjet űrlaboratóriu­mről ",­ Színes képek a Vénuszról Első ízben sugárzott színes képeket a Földünkhöz leg­közelebb eső bolygó, a Vénusz felületéről automatikus űr­­laboratórium, a Vénusz—13 szovjet bolygóközi űrállomás leszálló egysége. A Vénusz—13 négyhónapos, több mint 300 millió kilo­méteres út után érkezett el a bolygóhoz, leszálló egysége hétfőin, moszkvai idő szerint röviddel 6 óra után érte el a felszínt, és 127 percen át továbbított tudományos adatokat a Földre a bolygóközi állomásnak az égitest körül keringő részlege segítségével. A leszálló egység a panoráma-felvéte­leken kívül fontos mérési adatokat is eljuttatott a Földre — több mint 66 millió kilométer távolságb­a. A szovjet tudó­soknak, az űrállomás szerkesztőinek kiváló szakértelméről tanúskodik, hogy az automatikus leszálló egység 457 fokos hőségben, 89 atmoszférás nyomásban is több mint két órán át képes volt a vizsgálatok elvégzésére. A Vénusz—13 bolygóközi űrállomást a múlt év október 30-án indították útjára. A több mint 300 millió kilométeres út során az űrállomás berendezései rendszeresen mérték a­ a világűr néhány fontos adatát, a röntgensugárzást, a boly­góközi plazmát, vizsgálták a Napszél és a kozmikus sugár­zás tulajdonságait. Mint ismeretes, röviddel a Vénusz—13 után útnak indí­tották a Vénusz—14 bolygóközi állomást is. Ez előrelátható­lag március 5-én éri el a bolygó körzetét. A Vénusz—13 sikeréről kiadott közlemény megállapít­ja: az új kozmikus kísérlet adatai jelentősen bővítik a tu­domány ismereteit a Vénusz bolygóról. Megadták magukat a géprablók A London közeli Stansted repülőterén veszteglő tanzá­niai repülőgép elrablói vasárnap előbb kisebb csoportokban, majd tömegesen szabadon engedték túszaikat. A brit rendőrség közölte, hogy a Boeing fedélzetén nem száz, hanem 76 utas és hattagú legénység tartózkodott. Hoz­záfűzte, hogy mindannyian egészségesek, bár néhányukat a d­ráma sokkolta. A négy légikalóz vasárnap fehér zászlót lobogtatva meg­jelent a repülőgép ajtajában, s ezután a rendőrség őrizetbe vette őket. Követték őket családtagjaik, akik elkísérték a fegyvereseket a „világjáró útra” — Nairobiiba, Dzsididába, Athénbe és London­ban mér folyamatban van a népes ro­konság kihallgatása, hogy megállapíthassák: volt-e részük a repülőgép eltérítésében. A gépeltérítők sorsával kapcsolatban nyilatkozatot adott Margaret Thatcher brit miniszterelnök. „Soha nem enged­jük ki az országból azokat a légiikalózokat, akik Angliába jönnek” — mondotta. Közben kiderült, hogy a légikalózoknak csak egyetlen igazi pisztolya volt a többi pisztoly és a gránátok fából ké­szültek. Dozier ismét Veronában James Lee Dozier dandár­­tábornok, a NATO dél-euró­pai szárazföldi erőinek fő­parancsnok-helyettese hét­főn újra átvette december 17-ig betöltött munkakörét a veronai NATO-­bázison. Az olasz hírügynökség jelentése szerint lakását sem változ­tatja meg, ugyanoda költö­zött be, ahonnan december 17-én a „vörös brigádok” terroristái elrabolták. Kitűz­ték közben elrablóinak és fogvatartóinak perét is. A tárgyalás március 8-án kez­dődik Veronában és gyorsí­tott eljárással ítélkeznek majd a Dozier kiszabadítá­sakor foglyul ejtett öt ter­rorista fölött. Újsághír: „Kórházi étke­ző- és olvasóasztalkákat gyárt hulladékanyagból egy répcelaki szocialista bri­gád. A Szénsavtermelő Vállalat Delta szocialista brigádja a szombathelyi Markusovszky kórháznak készített tíz, ágyra szerel­hető, változtatható méretű asztalkát, mely a hosszabb időre fekvésre kényszerü­lő betegek helyzetét köny­­nyíti meg.” MONDJÁK a PORTÁN,a­­mik műhelyben keressem a Delta szocialista brigád tag­jait. Salamon Ernő brigád­­vezető jön elém, kérdi, mi­ben segíthet. Szóba hozom az asztalkákat, mosolyog: „Csak nincs velük­­valami baj?” Közben valaki odaszól a folyosón, keres valakit a brigádtagok közül. A b­rigád­­­­vezető mindent tud, mondja, hogy a társuk benn­ van az irodában, éppen a kollektí­va újításait ismerteti. Va­laki megjegyzi: „Ez a mai nap megint a deltásoké ...” A­­brigádvezető egy sóhaj­jal nyugtázza mindezt, az­tán igyekszik megmagya­rázni a dolgot. — Előfordul, hogy szúrja a többiek szemét, ha valami miatt előtérbe kerül a bri­gádunk. Pedig mi igazán nem hivalkodunk, csak tesz­­szük a dolgunkat. Végre szót válthatunk az asztalkákról. Csatlakozik hoz­zánk Bécsi Csaba technoló­gus, aki az első rajzot el­készítette az­ asztalkáról, s ott bábáskodott a prototípus megszületésénél is. — Nekem is volt balese­tem, feküdtem már hosszabb ideig a kórházban, akár az egyik munkatársunk, akitől az ötlet származik. Tudom, mit jelent napokig,­­ netán hetekig feküdni, örültem, mikor meghallottam, miről van szó. Az első raj­z még kicsit kezdetleges volt, de az asztalka már szépen si­került. Az elsőt aztán kö­vette a többi, hát ennyit tu­dok az egészről. SALAMON ERNŐT arra kérem, mutassa be a brigá­dot. — Tizenhét tagja van a brigádnak, 1972-­ben alakul­tunk meg. Egyszer elnyertük a Kiváló Brigád címet, az idén új­ra pályázunk. Több jó szakember van a brigád­ban, négyen technikusok, vannak, akik több szakmá­val is rendelkeznek. Egy műszakban dolgozunk, s ez nagy előny abból a szem­pontból, hogy ha vállalunk Ajándék 1982. március 2. Kedd

Next