Vas Népe, 1982. április (27. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
EXPRESSZ is A jelenlegi offenzíva során az iráni csapatok nem lépik át az iraki határt — jelentette ki szerdán Ali Khamenei iráni elnök. A teheráni rádióban közvetített beszédében az elnök hangoztatta: Irán testvérének tekinti és támogatja az iraki mohamedánokat és az iráni alakulatok nem fognak behatolni Irak területére. if Francois Mitterrand elnök szerdán délután egyórás megbeszélést tartott az Elysée-palotában Enrico Berlinguerrel, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával, aki a Francia Szocialista Párt meghívására érkezett Párizsba,if Luis Herrera Campins venezuelai elnök négy új miniszter nő. Az tött ki. A döntés érdekessége, hogy mind a négy új miiszter nő. Az új kinevezések nyomán Venezuela kormányának — a földrészen egyedülálló módon — immár öt hölgytagja van. Ciszjordánia Elhalasztották a BT-vitát A Biztonsági Tanács határozatlan időre elhalasztotta az izraeli megszállás alatt álló arab területekről kedden délután megkezdett vitát. A testület előzőleg a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, Irán és az NDK képviselőit hallgatta meg. Kirikpatriek amerikai ENSZ-nagykövet, a BT soros elnöke nem volt hajlandó fogadni a PFSZ képviselőjét, aki közölni szerette volna vele, hogy a palesztin szervezet kész elfogadni az ír határozati javaslatot, ha az Egyesült Államok nem emel ellenre vétót. Ez a nyugati neszről mérsékeltnek minősített indítvány csak az elnyomó intézkedések viszszavonására szólítja fel a Tel Aviv- kormányt, de nem ítéli el Izraelt. ★ Kirkpatrick amerikai ENSZ-nagykövet azt is kijelentette, hogy az Egyesült Álamok kész megvétózni minden olyan határozati javaslatot a Biztonsági Tanácsban,, amely elfogadná Nicaragua panaszát egy készülő amerikai beavatkozásról. tv: m ■ ■| ■■T^| ■) |ETZ ^WRKIIPIRI|KVKKPI|||RII||IPMV|IK||RIP[|IPPPPPPPPPPPP[|RMPPP]. Kisferelő színtétek : : Éiéha érdemes odafigyelni a világpolitika perifériáján történő eseményekre is, megesik ugyanis, hogy önmagukban jelentéktelennek tűnő történések lényeges tartalmi információkat hordoznak. Az a furcsa konfliktus, amely most két, egymástól igencsak távoli ország, Anglia és Argentína között zajlik, mintha megtestesítője, modellje volna ennek az igazságnak. Nemcsak iskolai tanulmányainkból, hanem Verne Gyula regényeiből is tudjuk, hogy a dél-amerikai kontinens legdélibb része, például az Argentínához tartozó Patagonia (Tűzföld) a földkerekség egyik legsivárabb, tartós emberi megtelepedésre szinte alkalmatlan vidéke. Már csak azért is, mert a térség viszonylag közel van az örök tél birodalmához, az Antarktiszhoz. Nos, Patagonia partjaitól nem egészen ezer kilométerre terülnek el a hasonló éghajlati adottságú Falkland-szigetek. E stratégiailag talán fontos, de gazdaságilag jelentéktelen szigetcsoportot mintegy másfél évszázada szállták meg a brit csapatok és azóta ez az isten háta megötti földdarab „a brit korona része”. Argentína sosem nyugodott bele abba, hogy ez a területéhez közeli — és az angol partoktól annyira távoli — szigetcsoport ne az övé legyen. Az ügyet azonban mindig jelentőségéhez — pontosabban: jelentéktelenségéhez — méltó módon kezelték. Ez azt jelenti, hogy bár voltak kisebb kalandos akciók, és bár az ENSZ égisze alatt vagy tizenöt éve tárgyalgatnak a témáról, a dolog maradt a periférián. Vagyis ott, ahová való. Most viszont hirtelen látványos színjáték bontakozik ki. Úgy kezdődött, hogy „hajóroncs-kutatás” (?) címén argentin csoport szállt partra a szigetcsoport Georgia nevű részén — anélkül, hogy erre engedélyt kért volna a brit hatóságoktól. Bár ezen a földdarabon kizárólag fókák tanyáznak, London tiltakozott, és a legújabb jelentések szerint állítólag atom-tengeralattjárót küldött a térségbe.. Mintha csak erre vártak volna Buenos Airesben: „az állampolgárok védelmére” argentin csatahajó indult a Falkland-szigetek felé. Frugoli hadügyminiszter demonstratív készültséget rendelt el egy közeli argentin flottabázison, Carrington angol külügyminiszter szerint az argentin csoport jelenléte a szigetekenelfogadhatatlan”. A színjáték folyik, mégpedig nagy sajtóvisszhanggal. Jogos a kérdés: vajon miért? A válasznak természetesen semmi köze a távoli szigetekhez. Annál több köze van a két érdekelt ország gazdasági-társadalmi feszültségeihez, belpolitikai gondjaihoz. Angliában növekszik a munkanélküliség, az infláció, erősödnek a bírálatok a Thatcher-kabinet ellen. Argentínában — a katonai uralom után először — olyan nagy a feszültség, hogy az illegális szakszervezeti szövetség több tízezres tömegtüntetést tartott Buenos Aires szívében. A kép összeállt, a modell meglehetősen régi: a belpolitikai bajokról, nacionalista jelszavakkal próbálják elterelni a figyelmet. Argentína és Anglia „viszálya” során most ismét ez történik. Hajrmat Endre 2 vas NÉPE Politikamentes jelleg** Mubarak nemzetközi kérdésekről „Egyiptom az el nem kötelezett országok mozgalmába tartozik és kiváló kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal” — jelentette ki kedden Hoszni Mubarak egyiptomi államfő. Az elnök ezúttal is politikamentes jellegét hangsúlyozta annak a döntésnek, amellyel nemrégiben szovjet szakértőket kértek Egyiptomba korábban megkezdett műszaki feladatok ellátására. Az Egyesült Államokkal fenntartott jóviszony mellett érvelve emlékeztetett arra, hogy Kairónak szüksége van a Washington által nyújtott gazdasági és katonai segélyekre, a kedvező anyagi feltételek mellett és hosszú távra biztosított hitelekre. Az államfő a kormányzó párt parlamenti képviselőivel misgtartott soros találkozóján egyéb kérdéseket érintve leszögezte, hogy április 25., azaz a Sínai-félsziget izraeli kiürítése után sem csökkentik a katonai kiadásokat. Az arab országokkal való kapcsolatokról szólva kijelentette: „változatlanul tartjuk magunkat ahhoz, hogy nem támadjuk a többi arab országot, annak ellenére sem, hogy közülük egyesek támadnak bennünket.” Külön kiemelte viszont a Szudánnal, Szomáliával és Ománnal fennálló jó viszonyt. Az iraki—iráni háborúval kapcsolatban Mubarak kifejezte egyet nem értését a harci események kirobbantásával. Belpolitikai kérdéseket érintve az elnök hangsúlyozta, hogy április 25. után nem várhatók számottevő változások. Saron nem utazik Ariel Saron izraeli hadügyminiszter elhárította az egyiptomi külügyminiszter meghívását — jelentette szerdán az izraeli rádió. Az izraeli haditengerészet egyik magas rangú tisztje bejelentette, hogy szerdán hivatalosan is bezárták a Sínaifélsziget déli csücskén, Sarm El Seikh-ben levő izraeli haditengerészeti támaszpontot, amelynek szerepét az eilati kikötő veszi át Ramal Hasszán Ali — mint jelentettük — előző nap adta át Izrael kairói nagykövetének a Saronnak szóló meghívást. Akkor jelentette be, hogy vendége valószínűleg vasárnap, vagy hétfőn érkezik az egyiptomi fővárosba, hogy a két ország között kijelölendő határ egyelőre problematikus szakaszairól tárgyaljanak. A jeruzsálemi rádió értesülései szerint e témakörről alacsonyabb szinten fenntartják a tanácskozásokat, s a vitás kérdések ily módon történő tisztázása után kerül újból napirendre Sáron kairói útja. Halálos ejtőernyős hadgyakorlat Négy halálos és több mint száz sebesült áldozatot követelt az amerikai gyorshadtest ejtőernyős tömeggyakorlata, amelyet a maga nemében a világháború óta a legnagyobb szabásúnak neveznek a hírügynökségek. A jelentések szerint egyszerre 3000 ejtőernyős hajtott végre ugrást 90 repülőgépből a „Gallant Eagle’82” kódnevű gyakorlatok keretében a délkaliforniai síkság fölött. Ketten azért haltak meg, mert az ejtőernyő nem nyílt ki, a harmadik, mert egy nehéz felszerelési tárggyal ugrott le, a negyediket pedig elsodorta a szél. A sebesültek közül mintegy húszan súlyos sérülést, például gerincsérülést kapott. Egyes feltevések szerint a szél is közrejátszott a szerencsétlenségben, ugyanakkor a hadgyakorlat szóvivője azt állította, hogy egy ideig a szél ereje miatt a gyakorlat elhalasztására gondoltak, de aztán a szél „elfogadhatóvá gyengült”. Reagan kész a SALT- tárgyalásokra? Ronald Reagan amerikai elnök közép-európai idő szerint szerdán éjjel sorra kerülő sajtóértekezletén várhatóan bejelenti majd, hogy az Egyesült Államok most már készen áll a hadászati fegyverzet csökkentésével foglalkozó tárgyalásokra a Szovjetunióval. Ezek a tárgyalások 1979-ben szakadtak meg, és a republikánus kormány első tizenöt hónapjában nem volt hajlandó újrakezdeni őket. A The New York Times értesülése szerint a Fehér Ház a nyár elején lenne hajlandó újrakezdeni a SALT, vagy — ahogyan újabban nevezi — a Start-tárgyalásokat, persze minden további kötelezettség nélkül. Washingtoni megfigyelők azonban nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek is, hiszen a hivatalos amerikai szóvivők még néhány nappal ezelőtt is azt ismételgették, hogy a kormány „a szovjet—amerikai kapcsolatok megfelelő légkörére vár”. Fälldin—Schmidt eszmecsere A háromnapos hivatalos látogatáson Bonnban tartózkodó Thorbjörn Fälldin svéd miniszterelnök szerda délután hosszabb megbeszélést folytatott Helmut Schmidt szövetségi kancellárral. Este Schmidt díszvacsorát ad vendége tiszteletére. A tárgyalássorozat második napján, csütörtökön Karl Carstens államfővel és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel találkozik a svéd kormányfő, aki 1976-ban lépett hivatalba (és az ősszel választásoknak néz elébe), most először ítész látogatást az NSZK-ban. A megbeszélések fő témái a kétoldalú gazdasági kapcsolatok, a nemzetközi gazdasági helyzet, a kelet-nyugati viszony és Lengyelország. Megfigyelők a két ország viszonyát jónak minősítik, problémák azt nem terhelik. Ugyanakkor gazdasági téren gondot okoz, hogy a két ország kereskedelmének mérlege jelentős svéd deficitet mutat az NSZK- val szemben. Prága A csehszlovák szövetségi gyűlés szerdán Prágában befejezte kétnapos ülésszakát. Kedden a parlament megvitatta és elfogadta Lubomir Strougal miniszterelnöknek a kormányprogram megvalósításáról tartott beszámolóját, amely többek között a gazdaságirányítási rendszer további fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat is vázolta. A szerdai ülésen a képviselők jóváhagyták Csehszlovákia két új államközi okmányát: az NDK-val a közös államhatár vonalának közös érdekből történő kisebb módosításairól aláírt szerződést és a Jugoszláviával kötött konzuli egyezményt. ,amai SijiSi BWDCS -támaszpont A holland—nyugatnémet határ mentén, az NSZK-foe■U Gelulenskirdhen közelében,, Teveremiben szerdán felavatták a NATO új támaszpontját, ahol a légi előrejelző és leserítőberendezéssel (AWACS) felszerelt repülőgépeik álomásoznak. A NATO az első AWACS- gépet január 22-én kapta meg, s február 24-én állították hadrendbe. Fő célja a szocialista, országok elleni légifelderítés. Az Észak-Atlanti Szövetség 1985-ig összesen 18 radarrepülőgépet kap. Képek - események A katonai hatalomátvétel, 1976 óta a legnagyobb kormányellenes tüntetésekre került sor az argentin fővárosban. Képünkön a Buenos Aires-i rendőrség elvezet egy tiltakozó fotóriportert, aki az összecsapásról akart felvételeket készíteni. Prágában tanácskoznak az szocialista országok kommunista- és munkáspártjai központi bizottsági titkárai. Képünkön: az eszmecserén részt vevő magyar küldöttséget Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára vezette. Újból játszik a győri színház Szerdán befejeződött a vizsgálat a március 26-i győri színházi tűz ügyében. Ezen a napon nem sokkal az esti előadás előtt tűz keletkezett a színpadon. A szakértői vizsgálatok megállapították, hogy a tüzet a színpad díszleteibe beépített elektromos berendezések — világító testek — meghibásodása okozta. A rövid idő alatt nagy erőkkel helyszínre érkezett tűzoltók a veszélyesnek ígérkező tüzet gyorsan megfékezték. Ugyancsak szerdán a végleges kárfelmérés is megtörtént. A gyors, beavatkozás ellenére is 2 millió 35 ezer forint értékű kár érte a győri Kisfaludy Színházat. A tűz okának felderítésére indult vizsgálat arra is kiterjedt: hogyan működtek a helyi tűzoltó berendezések? A színpad záporoztató — vizet permetező — berendezése jól működött. A kézi tűzoltó készülékek is üzemképesek voltak, de azok egy részét, váratlan helyzet okozta idegesség miatt kezelőik nem tudták eredményesen használni. A helyreállítási munkák is befejeződek és csütörtökön este újból megnyitja kapuit a győri színház a közönség előtt. Magyar hajók A magyar hajógyárakban is készítenek folyami tengerjárókat szovjet megrendelésre. Ezek nagy részét a Szovjetunió északi, távolkeleti és szibériai területein használják. A hajóknak a célállomásra való eljuttatása azonban, rendkívül bonyolult feladat. A vasúti szállításhoz a hajókat kisebb darabokra, kellene szétszedni, ám sok területen még vasútvonal sincs. Így adódott az első pillanatban bonyolulttnak tűnő megoldás: áthajózni a Jeges-tengeren. A magyarázat egyszerű: bár a teljes út mintegy 16 000 kilométer, de e hoszszú út tekintélyes hányadán a hajók folyókon haladhatnak. A világon egyedülálló szolgálatként működik a Szovjetunióban a „Specmorprovodka”, amely a folyami hajók tengeri szállítását szervezi és irányítja. Itt olyan speciális felkészültségű kapitányok dolgoznak, akik mind tengeri, mind folyami feltételek között, képesek hajózni. Számukra nem félelmetes sem a folyamok alacsony vízállása, sem a tengeri vihar. Jómagam a „Specmorprovodka” egyik hajókonvojával a legbonyolultabb útszakaszon,, Arhangelszkitől Tudkiszkig utaztam. Arhangelszk kikötőjében állt össze a karaván, a legkülönbözőbb bolgár, csehszlovák, jugoszláv, magyar, szovjet gyártmányú hajókból, amelyek nagy része a Dunától indult. A Fekete-és az Azovi-tengeren különleges események általában nem történnek, miivel tavasztól őszig jelentősebb viharok nincsenek. A Szovjetunió európai részének folyóin, a Dunán, a Volgán, való áthaladás sem jelent különösebb nehézséget. Ezek igazi „kék országutak”, rendkívül élénk forgalommal. Mindkét oldalon uszálykarravánok, hatalmas teherszállító- és hűtőhajók, tankerek, valamint sokfedélzetes személyszállítók haladnak. Az északi és déli tengerek közötti összeköttetést biztosító Volga— Don és Volga—Balti, csatornák egy-egy forgalmasabb zsilipjénél a hajók néha sorbanállásra is kényszerülnek. A Dunától egészen. Lenin 1982. április – Csütörtök