Vas Népe, 1982. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
Figyelemmel ex iskolára Gyermekorvosok kongresszusa Az iskolakezdés idejére programozták azt a háromnapos orvosi kongresszust, amely Budapesten kezdődött azal a céllal, hogy a szakemberek körében közkinccsé tegyék az új gyermeksebészeti új eljárások eredményeit, emellett felhívják leginkább a szülők — de minden felnőtt — figyelmét a gyermekekkeltörténő balesetek veszedelmeire — következményeire. Miként a megnyitó ülésen elhangzott: hazánkban a 14 év alattiak közül a legtöbben balesetek következtében halnak meg. Ez a tendencia — külföldi orvosok véleménye szerint is — az iparilag fejlett országokban világjelenség. Nem véletlen tehát, hogy most a gyermeki gondatlanságból vagy szülői felelőtlenségből bekövetkezhető balesetek, illetve súlyos következményük gyógyítási eljárásai kerültek a VII. magyar gyermeksebészeti kongreszszus napirendjére. A szervezők elmondták, hogy különösképpen az iskolakezdés idején kell fokozottan figyelni a gyermekekre, elsősorban a 6 és 10 év közötti korosztályra. Ezek a gyermekek ugyanis óvodáskorú életükben vagy kisiskolásként már szerttettek bizonyos önállóságra, de éppen ebben rejlik az első számú baleseti veszélyforrás: a túlzott önbizalom — például a közlekedésben —, továbbá a távolságoknak, a veszélyhelyzeteknek a hibás megítélése. A kongresszus megnyitó ülésén , a fővédnök dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter képviseletében dr. Medve László államtitkár üdvözölte a hazai gyermekgyógyász-társadalom képviselőit és a világ minden tájáról meghívott külföldi szakembereket a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében. Gyógyászati és orvostudományi szempontból is nagy fontosságú tanácskozásnak nevezte a szakmai összejövetelt, amely — mint mondta — kitűnő alkalom a nemzetközi tapasztalatcserére, a gyógyítók sokoldalú tájékozódására. A hazai egészségpolitikát illetően a tennivalókra is kitért, s egyebek között szólt arról, hogy Budapesten egy korszerű gyermeksebészeti klinikai tömb felépítése is szerepel a tervekben, s a vidéki regionális központokban is folyamatosan korszerűsítik a gyermekgyógyászati intézményhálózatot, javítva a sebészeti feltételeket. Ezután megkezdődtek a szakmai előadások, amelyek sorában mintegy 140 gyermeksebész kap szót a tanácskozás során szakterülete diagnosztikai, terápiás eredményeit közreadva. Szép vasi siker, izgalmas programok A gyerekek állítják, hogy nincs még egy olyan izgalmas tábor, mint az úttörőgárdistáké. A balatoni úttörővárosban Zánkán kétévenként gyűlnek össze itt azok a szakaszok, amelyek legeredményesebben szerepeltek a megyei szemléken. Lövészverseny, csibészfogás, haditechnikai bemutató, járőrverseny, harcitúra és sok más izgalmas esemény zajlik egyidőben a tábortartama alatt, így volt ez az idei nyáron is. Augusztus 14—27 között ismét megrendezték az úttörőgárdisták szaktáborát * 14 Zánkán. Vas megyéből százhúsz pajtás, húsz-húsz fős szakaszokkal érkezett a helyszínre. Zömében szombatihelyiek, s első második helyezettjei voltak a megyei versenyeknek, úttörőgárdisták eredehat féleszakot választhatnak. A víziúttörők kivételével valamennyit megtalálni a vasiak között is. Úttörő honvédek, határőrök, tűzoltók, munkásőrök, egészségőrök, közlekedési rendőrök — mintegy háromezren tartoznak a szakaszokhoz a megyében. Munkájuk elsősorban határőrjellegű, ez dominál a szakok között, de munkásőrök és közlekedési rendőrök is nagyobb létszámban akadnak közütük. A százhúsz kiválasztott pajtás a zánkai táborban elméleti és gyakorlati továbbképzésen vett részt. A program egyben egy országos szemle is volt. A szakonkénti helyezéseket egyelőre még nem ismerjük, de az már biztos, hogy összesített sorrendben hatodik helyen végeztek a vasiak. Ez — korábbi sikereiket figyelembevéve — igen jó eredmény, várakozáson felül jól szerepeltek a vasi pajtások az igen komoly szakmai programokon. Még valamit, hiszen nemcsak munkából állt ez a két hét. Régi hagyomány, hogy a zánkai tábor lakóit szabad idejükben az ország legszínvonalasabb együttesei szórakoztatják. Az úttörőgárdistáknak — stílszerűen — a BM Határőrség központi zenekara játszott. S mint a képen látható, nem maradt el a közös tánc sem, ahol a követendő példát a szombatihelyi úttörőház társastáncosai szolgáltatták. (Képeinken egy-egy pillanatot mutattunk be a tábor életéből.) (a) Fotó: Kaczmarski Zoltán BSssmís^saBs^m\^^^B^»^^^i4if^^ws^^S9sa7sisss!iissssaíioaíssr4 Egy műsorban George Hamiltonnal Vasi „kupagyőztesek” Augusztus 21-én nagyszabású country-fesztivált rendeztek a budapesti Népstadionban. Az eseményen számos világhírű együttes vett részt, így például a műfaj „nagyágyúja”, az amerikai George Hamilton és csapata, a Colorado, Rose- Marie, de megemlíthetjük a kiválók között a magyar bojtorjánt is. A délutáni show előtt az Olimpiai csarnokban tehetségkutató versenyt rendeztek, amelyen szép vasi siker született. Tizenkét country együttes közül a szombathelyi Na És bizonyult a legjobbnak, elnyerte a kiírt kupát. Ez az elsőség azt is jelentette, hogy produkciójuk alapján a Na És tagjai végleges ORI működési engedélyt kaptak, s felléphettek a nemzetközi műsorban. A háromtagú csapat (Rosta Géza, Németh István, Büki Imre) a mintegy húszezer nézőtől nagy tapsot kapott. Esélyük van arra is, hogy felkerüljenek a fesztiválról készítendő nagylemezre. Annyi bizonyos, hogy a rádió rövidesen szalagra veszi néhány saját szerzeményüket. A Na Ésa megyében is népszerű, rendszeresen fellép gyermek- és ifjúsági rendezvényeken. Képünkön a Country Kupát nyert együttes (balról jobbra): Büki Imre, Rosta Géza és Németh István. — kor 1982. szeptember 1. Szerda Bezzeg a Családi kör! Tévéjegyzet EMLÉKEZNEK MÉG az országos kitalálósdira? Találgattuk, hogy az igazi károsultak és az igazi haszonlesők állnak a kamerák előtt, vagy ismeretlen színészekkel veszik fel a történeteket a jogi esetek számára? A rejtély nem a műsorkészítők nyilatkozataival oldódott meg. Ők hiába terjesztették, hogy önkéntes amatőrökből verbuválódik a szereplőgárda, nem sokan hittük. Vége lett viszont a csodának, amikor kicserélődött a jogi magazin író-és szakértőgárdája. Ma már senkinek sem jut eszébe valódi szereplőket feltételezni. Saját ügyeit ilyen hiteltelenül, ennyire meg-győződés nélkül, a betanult szavakba kapaszkodva nem tudná előadni az ember. Színész pedig olyan tehetségtelen , nem lehet, mint amilyenek a kamera előtt feszengenek és elemista jótanulóként, a kérdést megismételve adnak tagolt feleletet a riporter bácsinak. Az okulásul kiválasztott esetek gyenge, életidegen dramatizálása ellenére sem csökkent lényegesen a jogi esetek nézettsége, mert a műsor hasznos, szükséges , és nincs helyette jobb. Egyetlen személyiségre, dr. Erőss Pálra hárul a feladat neheze: életközelbe hozni a paragrafusokat, egyensúlyt találni a néző természetes igazságérzete és a jogi szabályozás között. A MÚLT HÉTEN UGYAN NEM VOLT adásban a Jogi esetek, de a Családi kör üdesége eszembe juttatta a kérdést: hogyhogy ez a magazinműsor kibírta írók, szakértők, műsorvezetők cseréjét? S bár emlékszem Abody Béla és Mérey professzor áldásos működésére, most nem adnám értük Ranschiburg Jenőt. Mert ők akkor voltak eligazítóak, Ranschiburg Jenő most nyújtja azt a biztonságot, életvezetési stílust, amire szükség van. S ha egyszer Ranschiburg tanár úr azt mondja, hogy elég, már a pedagógia minden borsóját a falra hányta és nem tökéletesebbek a szülők, nem nőtt a szeretet foka a családokban, tehát boldogítja más a nézőket, a műsornak ettől még nem lesz vége. A Családi kör egy korszakának igen. De van más pszichológus-pedagógus személyiség, gyermeklélekhezértő író is. Az eddigi váltások a biztosítékai, hogy a Családi kör szerkesztői, rendezői meg is találják őket. Ezért nem hiszem, hogy Csíki Ottó után szükségszerűen a kezdetlegességbe kellett süllyednie a jogi eseteknek. Pedig már évek bizonyítják, hogy az aktaszagú, jegyzőkönyvszerű dramaturgia átokként nehezedik a jogi esetekre. BEZZEG-MŰSORKÉNT ITT a Családi kör. Író írja a jeleneteit, monológjait: Janikovszky Éva. Színészek játszanak benne anya- és apaszerepeket, tanárokat, nagyszülőket. De színészileg képzetlen kisgyerekek és kamaszok is feltalálják magukat a példázatokban. Nyilván, mert nem idegen, nem ismeretlen számukra a megidézett helyzet. Szerepeltek a műsorban már nagyon rossz, alkalmatlan tanárok, komisz szülők, de a tanár- és a szülőellenesség nem ettől létezik, ettől nem is nő. A valóság feltárása, az okok keresése, a türelemre, megértésre intő magyarázat inkább old, mint feszít az ellentéteken. ÉS OTT A HUMOR, amellyel bőven él a Palásthy György rendező és Kelemen Endre műsorvezető irányította stáb. A múlt heti adást nem súlyos konfliktusok, inkább a nevetéssel oldható, a túlzás, a karikírozás eszközével megközelíthető, gyógyítható problémák jellemezték. Milyen férfi és milyen nő lesz majd a gyerekből? A kérdés komoly tartalmát lazán, kedvesen elemezte Ranschburg Jenő. Nőnapi köszöntőnek is beillett volna gondolatmenete arról, hogyan, miért szélesedik a lányok, a nők képességeinek, alkalmasságának köre. De a szerepek felcserélhetetlenek — hangoztatta többször is. Érdekünk, hogy férfiasan neveljük a fiúkat, nőiesen a lányokat. A biológiaiszerepek — szerencsére — tartósak. A társadalmi, a családi munkamegosztás eddig nagyon lassan változik. Az életre neveléshez a nőies és a férfias magatartás elfogadtatása is hozzátartozik. A megfontolt, szakszerű és életszerű magyarázatot jelenetek vették körül Sohasem a direkt bizonyítás módszerével kívánták demonstrálni a pszichológiai, társadalmi igazságokat. Ellenkezőleg. Hétköznapi tudatunk, elszólásaink, belénk rögződött előítéletek, közhelyek kerültek a humor nagyító és gyógyító sugarába. Budai Rózsa Ifjúság és elektronika „Az ifjúság az elektronika korában” címmel pályázatot hirdetett 8—18 éves fiatalok számára a Nemzetközi Távközlési Egyesület (IPU). A Genfben székelő IPU a pályázat anyagát nemzeti zsűrik útján gyűjti be. Magyarországon a Magyar Posta által életre hívandó bizottság dönti majd el, hogy a beérkezett pályamunkák közül melyek kapják a Magyar Posta díjait, és közülük melyeket küldi el a genfi nemzetközi versenyre. A pályázóknak be kell mutatniuk, hogyan képzelik el a távközlés szerepét a következő évtizedekben, milyen hatással lesz a távközlés fejlődése a családi életre, a munkára, a tömegtájékoztatásra, a társadalmi együttélésre, az iparra, a gazdaságra, a népek közötti megértésre.