Vas Népe, 1982. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

EXPRESSZ K­ A Kínai Népköztár­saság megalakulásának 33. évfordulója alkalmá­ból Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Csao Ce-jangot, a Kínai Népköztársaság államta­nácsa elnökét. is A francia kormány törvényjavaslatot foga­dott el, amelynek értel­mében amnesztiában ré­szesíti azokat a katonákat és köztisztviselőket, aki­ket az algériai háború idején tanúsított maga­tartásuk miatt elítéltek, vagy fegyelmi büntetés­sel sújtottak. if A Francia Kommu­nista Párt titkársága kö­zölte, hogy Georges Marchais főtitkár csütör­tökön reggel elhagyta a Lam­boisiere kórházat, ahol orvosi felülvizsgálaton esett át. (Marchaisnak hét évvel ezelőtt infark­tusa volt.) A főtitkár folytatja tevékenységét a párt élén. is Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársa­sági elnöke, csütörtökön délután Prágában fogad­ta a Szakszervezeti Vi­lágszövetség Irodájának ülésszakán részt vett küldöttségek vezetőit, közöttük Gáspár Sán­dort, az SZVSZ elnökét, a SZOT főtitkárát. Az ENSZ-közgyű­lés Az ENSZ-­közgyűlés 37. ü­léssz­akán szerdán a nem­zetközi biztonság és a Lí­biumon elleni izraeli a­gresz­­szió kérdéseivel foglalkozó fels­zóla­láso­nk­­al folytató­dott az általános politikai vita.. Többek közt Stefan And­rei román külügyminiszter felhívta az államokat, egye­sítsék erőfeszítéseiket an­nak­ érdekében, hogy megál­lítsák a nemzetközi helyzet veszélyes irányba történő továbbfejlődését, és újítsák fel az enyhülés és az együtt­működés politikáját.. Síkra­­szállt a­z úja­b­b közép-hat­ó­­távoliságú nukleáris raké­ták nyugat-európai telepí­tése ellen. A közel-keleti helyzetet érintve a román külügyminiszter támogatá­sáról biztosította azt a szov­jet javaslatot, hogy az ENSZ felü­gyelete alatt hav­­aslna­k össze nemzetközi ér­tekezletet az összes érdekelt fél részvételével. A José Pedro Pérez- Llor­­ca spanyol külgyminisz­ter a tők­és országokat sújtó­­gazdasági nehézségek okai­val foglalkozva rámutatott, hogy ez egyebek közöttt a fegyverkezési hajsza foly­tatódásának a következmé­nye. A megbuktatott Pol Pot-fiele rezsiim képviselői­nek az ENSZ közgyűlésén " vralk­ó jelenléte m­ilatt határo­zott tiltakozását fejezte ki Hun Sen kambodzsai kül­ügyminiszter az ENSZ főtit­káréhoz intézett levelében. Bejrút ismét egységes Amin Gemajel, Libanon új államfője, csütörtöki beszédében bejelentette, hogy hét év után megszűnt a libanoni főváros ketté­­osztottsága, Bej­rút ismét egységes. Bejrút nemzetközi repü­lőterén csütörtökön ismét megindult a polgári köz­lekedés. Camille Chamoun volt libanoni elnök, jelenleg a keresztények pártjait össze­fogó libanoni front elnöke, csütörtöki sajtóértekezletén javasolta, hogy Libanon és Izrael közvetlenül vagy Ha­bib amerikai elnöki meg­bízott közvetítésével kezd­jen tárgyalásokat az izrae­li csapatok Libanonból való kivonásáról. ausztriai látogatásáról Lázár György, a Magy­ar Népköztársaság M­inisztertaná­­csái­ak elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárjának meghívására 1982. szeptember 28. és 30. között hivatalos látogatást tett Ausztriában. A M­iniszteritanács elnökét fogadta dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke. Lázár György arm­iniszterelnök és dr­. Bruno Kreisky szö­vetségi kancellár szívélyes és nyit légkörben beható véle­ménycserét folytatott a magy­ar—osztrák kapcsolatokról, va­lamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszéléseken a kor­mányfőik aláhúzták an­nak a tevékenységnek a jelentősé­gét, amelyet Magyarország és Ausztria kétoldalú kap­csolatai továbbfejlesztése és az enyhülési folyama­t to­vábbvitele érdekében kifejt. Mindkét fél­ aggodalmát fejezte ki a nemzetközi fe­szültség növekedése, a ke­let-nyugati kapcsolatok romlása miatt. Ilyen körül­mények között különösen fontosnak tartják a helyzet további rosszabbodásának megállítását, a határozott visszatérést az enyhülés és az államok közötti konst­ruktív együttműködés poli­tikájához. Aláhúzták, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság, a barátság és a jószomszéd­ság politikáját folytatva, a jelenlegi helyzetben is min­den tőle telhetőt­ megtesz az enyhülés megőrzéséért. Mindkét fél egyetértett a­l­ólan, hogy a világbéke fenntartása, biztosítása és erősítése a nemzetközi kap­csolatok központi problémá­ja, amelynek megoldásához minden állam aktív hozzá­­járu­lása szükséges. Síkra szálltak a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­nek szükségességéért, te­kintettel valamennyi ál­lam biztonságára és a ka­tonai egyensúly lehető leg­alacsonyabb szinten történő megőrzésére. Mindkét a­ffél­ üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött megkezdett tárgyalá­soka­t az európiai közép-ha­­tótávo­lsá­gú nukleáris fegy­verek, va­l­amint a hadásza­ti nukleáris fegyverek kor­látozásáról és csökkentésé­­ről, s kifejezték reményü­ket, hogy ezek a tárgyalá­sok mdhlamaraitbb pozitív eredményre vezetnek. A kormányfők egyetértet­tek abban, hogy a fennálló válsággócok megszüntetése és új válsággóc­ok létrejöt­tének megaka­dályozása első­rendű fontosságú fiek­adát. E cél eltérésének feltétele a nemzetközi j­o­g általánosan elfogadott normáinak, kü­lönösen az erőszak. vagy az azzal való fenyegetés tilail­­mányaik szigorú betartása a nemzetközi kapcsolatokban. A kormányfők kifejezték reményüket, hogy a közép­­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentésével és az azzal ösz­­szefilligiglő intézkedés­ekkel foglalkozó bécsi tárgyalá­sokon mielőbb konkrét elő­rehaladást értek el. Kiemelték annak nagy je­lentőségét, hogy folytatódjék a kelet-nyugati nyitt pár­beszéd a jelenlegi nemzetkö­zi problémák megoldása, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés fejlesztése céljából. A felek véleménye szerint egy legfelsőbb szin­tű szovjet—amerikai ibarzá­la­­rcozó lényegi előrehaladást eredményezhetne ebben az irány­ban. Mint hangsúll­yozták, min­d­­két konsitány arra törekszik, hogy a madridi találkozó to­vábbi elm­apalázia nélkül, po­zitív eredménnyel mielőbb fejeződjék be, új impulzust adva ezz­el az enyhülésnek. Hangsúlyozták egy kiegyen­súlyozott, érdemi záródoku­mentum szükségességét, be­leértve a bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedések­kel és leszereléssel foglal­kozó európai konferencia, összehívására vonatkozó elhatározást is. Ebben az értelemben a semleges és el nem kötelezett országok — köztük Ausztria — által előterjesztett záródoku­mentum-tervezet megfelelő alapot biztosít a madridi ta­lálkozó eredményes befe­jezéséhez. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy szá­mos nemzetközi kérdésben álláspontjuk azonos vagy közelálló. A kormányfők áttekintet­ték a világgazdasági helyze­tet és ny­u­gtal­anságiuknak adtak kifejezést a tartósa­n, megnyilvánuló kedvezőtlen tendenciák miatt. Egyetér­tettek alottan, hogy a prob­lémák megoldásához a kölcsönös előnyökre épülő nemzetközi gazdasági együtt­működés fejlesztésén, a meglevő korlátok fokozlatos lebontásán keresztül vezet az út. A kétoldalú kapcsolatok megvitatása során a kor­mányfők egybehangzóan megállapították, hogy a két ország kapcsolatainak az utóbbi években bekövetke­zett dinamikus fejlődése jó alapot nyújt az együttmű­ködés folytatásához és elmé­lyítéséhez. Megelégedéssel á­lla­pították meg, hogy a magyar—osztrák kapcsola­tok a különböző társadalmi rendszerű országok együtt­működésének meggyőző példáját ad­ják. A kormányfők megkülön­böztetett figyelmet szente­lek a magyar—osztrák gaz­dasági kapcsolatoknak. Ki­fejezték elégedettségüket, hogy legutóbbi találkozójuk ót­a is folytatódott a gazda­sági együttműködés szélese­dése, bővült a kereskedelmi forgalom. A magyar­ oszt­­­rák a m­esere­fforgalmi és kooperációs vegyedbizottság­­ legutóbbi ülése eredményei­nek jegyében egyidejűleg hangsúlyozták, hogy szüksé­gesnek tartják folytatni erő­feszítéseiket a gazdasági és ipari együttműködés állan­dó erősítése és bővítése, az árucsere-forgalom kiegyen­súlyozott és dinamikus nö­velése érdekében. Kiemel­ték az amergeiltiklai és a har­madik piaci együttműködés fejlesztésének fontosságát. A kormányfők aláhúzták a vízumkényszer megszün­tetéséről 1979. január 1-én életbe lépett megállapodás jelentőségét, üdvözölték, hogy még szorosabbá vált országai­k együttműködése a kultúra, a tudomány, az ok­tatás, a környezetvédelem és az idegenforgalom területén. Megelégedéssel nyilatkoz­tak az ifjúsági és sport­­kapcsol­a­tokről. A kormányfőik ez alka­lomma­l is síkra szálltak a m­a­gyar—osztrák együtt­működés további elmélyíté­se mellett, amely nemcsak a két ország lakosságának áll érdekében, hanem a nem­zetközi biztonságát és eny­hülését is szolgálja. Lázár György miniszter-­­elnök hivatalos magyaror­szági látogatásra hívta meg dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárt, akii a meghívást köszönettel el­fogadta. 2V II­S NÉPE Felújították a genfi tárgyalásokat Genfiben csütörtökön, fel­újították az európai nukle­áris fegyverzet korlátozásá­ról­­­olytta­tott szovjet— amerikai tárgyalásokat. A delegációk plenáris ülést tartottak. A szovjet kül­döttséget Jurij Kvjemnszkij, az ameri­k­ait Raul Nu­tze ve­zeti. Támadás az FDP ellen Franz Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke mindössze egy nappal azután, hogy a nyugatnémet ellenzéki unió­pártok Bonnban megegyez­tek az FDP-vel a kormány­­koalíció közös programjá­ban, máris keményen tá­madta a szabaddemokratá­kat. Augsburgban szerdán es­te egy választási gyűlésen Strauss azt mondta: az uniópártok „nem lehetnek engedékenyek az FDP-vel szemben”. Az FDP-t ugyan­úgy terheli a felelősség az NSZK gazdasági bajaiért, mint a szociáldemokratákat. A CSU-vezető a hesseni tartományi választásokra utalva — ahol, mint emlé­kezetes, az FDP súlyos ve­reséget szenvedett — kije­lentette, hogy a konzervatív ellenzék nem­­ engedheti meg politikai pozícióinak gyengülését egy olyan párt miatt, amely a lakosság kö­rében „fokozatosan gyű­­löltté vált”. Strauss ugyan kijelentet­te, nem akar konfliktust az FDP-vel, de szavai — a Reuter szerint — azt jelzik, hogy továbbra is gyanakod­va tekint a szabaddemokra­ta vezetésre és gyenge part­nernak tartja az FDP-t. ­ Csütörtököm Bulgáriában befejeződtek a „Plajzs—82” i Waidigylakorlat harci cselek­ményei. A második és a hammiak­ok Harci napon va­ Qlamtennyi mozzsam­atot több testvéri­­ hadsereg különbö­ző h­aderőnemekhez és fegy-i veratemekhez­­tartozó csa­­pategységei szoros együtt-1 mintvadlésiben hajtották vég­­re. A­­gyakorlat egyik fontos mozzianiaitáinak végrehajtá­sa előtt különböző fegy­vernemek tűzes­zközeivel nagyhatású, összehangolt tüzérségi és légi előkészítés­­ére került sor. Ez lehetővé ■tette a gépesített lövész- és harckocsi csapatok előretö­rését az ellenség megerősí­tett védelmének mélységé­be. A korszerű szovjet va­­dászrepülők rendkívül lát­ványos, nagy pontosságú, kötelékben végrehajtott, összpontosított megsemmi­sítő rakéta- és bom­b­acsa­­pást mértek az ellenséges védelem objektumaira. Ve­lük szorosan együttműköd­tek a bolgár néphadsereg harci helikopterei, amelyek közvetlenül az előrenyomu­ló harckocsik előtt tisztítot­ták meg a terepet az eset­leg még épen elakzzalolt el­len­­séges tűzfészkektől. A nagy erőpróba csütörtöki esemé­nyei közül kiemelkedett a nagy létszámú ejtőernyős légideszant bevetése.­­ Ez­után a szovjet és a bolgár fekete-tengeri flotta erői tengeri deszá­n­tcsapatokkal látványos és gyárts sikert eredményező partraszál­lást hajítottak végb­e. ■ A Czi­mege Lajos h­adse­­regtábornok, honvédelmi miiniszter vezette magyar katonai küldöttség a tagál­lamok katonai delegációival együtt megtekintette a­­gyakorlat csütörtöki mozza­natait. (Folytatás az 1. oldalról)­lenleg a lakások 24 százalé­ka bérlakás. A legnagyobb terhet azok a bérből és fi­zetésből élő családok vise­lik, akik saját tulajdonuk­ban levő lakásokban lak­nak, vagy ilyen lakást épí­tenek, illetve vásárolnak. Nem megfelelő a meglevő lakásállománnyal való gaz­dálkodás, az új lakások épí­tése még nem tud lépést tartani az igények növeke­désével, ezért a városokban élő fiatal házaspároknak so­káig kell lakásra várakoz­niuk. A lakáscserék száma kicsi, s a jelenlegi pénzügyi feltételek nem is ösztönzik kellően cserére a lakosságot. A lakásépítésre és -vá­sárlásra, illetőleg a lakás­­fenntartás céljára adható állami támogatás nem iga­zodik eléggé a családok jö­vedelmi és szociális helyze­téhez. Az állami támogatás csak a települések egy ré­szére, csak bizonyos építési formákra és foglalkozási rétegekre terjed ki, a la­kásfenntartás költségeihez pedig csak a­­bérlakásban élők kapnak állami hozzá­járulást.­­ A Minisztertanács az ellentmondások mér­séklése vagy teljes feloldása érdekében 1983. január 1-i hatállyal módosítja a lakás­elosztás, valamint a lakás­építés állami támogatásá­nak rendszerét az alábbiak szerint: — a lakáshoz jutásban néhány éven belül általános­sá válik a fokozatosság. A városban élő fiatal házaspá­rok első lakásként szeré­nyebb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakást vagy önálló lakrészt kap­hatnak. Következő lakásu­kat —­­ a család szociális és jövedelmi helyzetéhez igazodó feltételekkel — ta­nácsi lakáskiutalás útján, cserével, vagy önerőből va­ló építkezéssel, illetőleg vásárlással szerezhetik meg. — Az állami lakásellátás keretében továbbra is ta­nácsi bérlakást kaphat­nak az erre rászoruló kis jövedelmű és többgyermekes családok. E­­családok vál­tozatlanul az 1981-ben meg­állapított mértékek alap­ján fizetnek használatba­vételi díjat. A jövőben korlátozott számban olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, ame­lyek jövedelmi helyzetük­nél fogva ugyan nem jo­gosultak erre, de nem kí­vánnak lakástulajdont sze­rezni. E családoknak azon­ban vállalniuk kell,­­hogy megfizetik a szokásos hasz­nálatbavételi díj többszörö­sét és a valóságos fenntar­tási költségeknek megfelelő nagyobb lakbért.­­ A tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a nép­­gazdasági érdekből kiutalt bérlakásoknak a számát. Az új és i a megüresedő laká­soknak a korábbinál na­gyobb részét csereigények kielégítésére használhat­ják fel. Azoknak a bérlők­nek, akik nagyméretű la­kásukat a tanács révén kí­vánják kisebbre cserélni, a használatbavételi díj két­szeresének-háromszorosá­nak megfelelő összeget té­rítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek (pl. az OTP, az ingatlanközvetítő) fokozottabban bekapcsolód­nak a személyi tulajdonú lakások visszavásárlásába és újraértékesítésébe, s ezt a tevékenységüket lakossá­gi szolgáltatásként végzik. A lakáscseréket segíti az is, hogy az átírási illeték 12 százalékról 7­­százalékra mérséklődik.­­ A Minisztertanács el­határozta a magán­erőből való lakásépítés tá­mogatásának korszerűsíté­sét (azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a lakásépí­tés pénzügyi feltételeiben­ mutatkozó indokolatlan kü­lönbségek a városon, illető­leg a falun élők, a vállala­toknál, intézményekben és szövetkezetekben dolgo­zók, valamint a különféle építési formák között.­­ Az állami támogatás 1983. január 1-től a csalá­dok szociális helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illetve a gyer­mekek és az eltartottak szá­ma tükröz. A jövőben a csa­ládi házat építők is kaphat­nak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartot­takra pedig­ 20 ezer forint vissza nem fizetendő támo­gatást.­­ A lakásépítőknek és a lakásvásárlóknak egysége­sen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre ad­ható építési kedvezményes kölcsön. A nagyobb létszá­mú családok az átlagosnál több hitelt kaphatnak. In­dokolt esetben a hitel-visz­­szafizetés első öt évére tör­lesztési kedvezményt (hala­dékot) lehet kérni. A több szintes vagy csoportos te­lepítésű lakóházak építésé­re adható kedvezményes ka­matozású kölcsön a szociál­politikai kedvezménnyel csökkentett építési költsé­gek legfeljebb 70 százaléka­ Gladiátorok Kenyeret és cirkuszt — la­tinul úgy mondták: Panem et circemses! — követeli haj­dan a régi Róma látványos­ságra éhes­­lakossága, amely publikum hosszú időn át meg­­is kapta azt a kedél­y­­csillflapító járandóságát, ami az elégedetlenkedők mi­lliái­­ból ki is altotta a többé­­kiertéssbé jogos hevületét. Akik már megjárták az iták­ilai fővárost, és látták, mily egyedülálló csodála­­tos építészlé­ti remelkeiű a Colosseum, a®ok nyilván ar­ra is kíváncsiak, hogy Ugyan miféle indulatok le­vezetésének okából­ nőtt ki­­a földiből ez az aréna, s ugyanígy az is érdekelheti őket, mi volt a pajzsos-kar­dos, rendszerint emberál­do­­zatot követelő összecsapá­sok eredete. ■* Az első gladiátorok — így­­tudja a história — az első Etruriáb­an akaszkodtak ösz­­sze, ahol különösen nagy kultuszuk vo­tt az olyan Halotti játékoknak, amelyek az elhunytak emlékét véres errtberáldozatokkal igyekez­tek ünnepélyessé tenni. (Hogy honnan ez a kegyele­­tes vénfiolyta­tás? Messziről, igen messziről, hiszen szin­te minden ókori kultúrából előkerül­tek olyan nyomok, amelyek a szolgák és más kísérői népiek elpusztításáról ■tanúskodnak, így volt ez a mediterrán vidékeken ép­pen úgy, miint a szkíták lakta földeken...) Az első ilyen, nyilvánva­lóan kultikus erőpróba em­lékeit egy falfestmény, a Tarquismában meglelt, Ma- A halált váró gladiátor (an­tik bronzszobor). 1982. október – Péntek

Next