Vas Népe, 1982. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

EXPRESSZ K­ Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes el­nöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Apró Antal, az ország­­gyűlés elnöke fogadta Peták Zsivát, hazánknak az Argentin Köztársa­ságba akkreditált rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közel­jövőben utazik állomás­helyére.­­­ Vasárnap ünnepélye­sen bezárta kapuit az Egyesült Államok-beli Knoxville-ben az energe­tikai világkiállítás. A lá­togatók száma meghalad­ta a 11 milliót, a rende­zők­­tiszta nyeresége pe­dig a félmilliárd dollárt. A magyar pavilont a leg­szerényebb becslések szerint is ötmillióan lá­togatták meg.­­ Hans-Jochen Vogel, a nyugat-berlini parlament szociáldemokrata ellen­zéki csoportjának vezető­je hétfőn hivatalosan be­jelentette: kész az SPD kancellár­jelöltjeként in­dulni a márciusra terve­zett, idő előtti parlamen­ti választásokon. Hétfőn délelőtt egyna­pos munkalátogatásra Marokkóba érkezett Amin Gemajel libanoni elnök. Vendéglátója, II. Hasszán marokkói király tájékoztatót ad az Arab Liga általa vezetett hét­tagú küldöttségének a napokban tett amerikai látogatásáról. NSZK A Der Spiegel magazin hétfőn megjelent száma sze­rint Karl Carstens nyugat­német államfő ellenzi, hogy 1983. március 6-án időelőtti, országos választást tartsanak az NSZK-ban. Carstens sze­rint ez nem lenne össze­egyeztethető az alkotmány­nyal, mert Helmut Kohl kancellár 1984-ig rendelkezik megfelelő parlamenti több­séggel. Mivel a parlament feloszlatásához és az új vá­lasztás kiírásához szükség van az államfő jóváhagyásá­ra, Bonnban fokozott érdek­lődéssel várják, hogyan tesz eleget ígéretének a Kohl— Genscher kormány. Grisa Filipov Budapesten Megkezdődtek a magyar—bolgár kormányfői tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) helyzetére és időszerű fel­adataira. Megvitatták az árucsere-forgalom tovább­fejlesztésének lehetőségeit, a gyártásszakosítás és a ter­melési kooperációk kérdé­seit. Megvizsgálták a ma­gyar—bolgár gazdasági, mű­szaki és tudományos együtt­működés aktuális teendőit, valamint az 1986—90-ig ter­jedő tervidőszak tervegyez­tetési tárgyalásainak előké­szítését. Megbeszéléseket folytattak a szocialista gazdasági in­tegráción belüli magyar— bolgár kapcsolatokról és a szocialista gazdasági­ együtt­működés további feladatai­ról. A tárgyaló felek véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű problémáiról külö­nös tekintettel a kontinen­sünk békéjével és biztonsá­gával kapcsolatos kérdések­re. ★ A Minisztertanács elnöke este a Parlament Vadászter­­mében díszvacsorát adott a bolgár miniszterelnök tiszte­letére. A díszvacsorán Lázár György és Grisa Filipov po­­hárköszöntőt mondott. LÁZÁR GYÖRGY PO­HÁRKÖSZÖNTÖJÉBEN a magyar­-bolgár kapcsolatok­ról szólva megállapította: a két ország közös forradalmi hagyományokban gyökerező, a marxizmus-leninizmus és a proletárinternacionalizmus elvein alapuló együttműkö­dése az élet minden terüle­tén erősödik és fejlődik. Párt- és állami kapcsolata­inkat az őszinte barátság jel­lemzi. Hangsúlyozta, hogy fontos feladat a gazdasági együtt­működés további bővítési lehetőségeinek feltárása. Céltudatos és gyakorlati lé­péseket kell tenni a szakosí­tás és kooperáció fejleszté­­sére, a harmadik piaci együttműködés gyakorlati előmozdítására. E feladatok eredményes megoldása nem­csak országaink és népeink számára hoz hasznot, hanem szocialista közösségünk egé­szének gazdasági erejét is növeli. A kormány elnöke a to­vábbiakban hangsúlyozta: a mostani megbeszéléseken­­is ■kifejezésre jutott a teljes nézetazonosság a nemzetkö­zi helyzet alapvető kérdései­ben.­­ Egybehangzó az a véleményünk, hogy a jelen­legi súlyos és feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy még szorosabbra fűzzük szö­vetségünket a Szovjet­unióval, a Varsói Szerző­dés tagállamaival, mégin­­kább elmélyítsük a KGST keretében megvalósuló szo­cialista gazdasági integrációt Lázár György elmondotta: a megbeszéléseken kifejez­ték azt az eltökéltséget, hogy a két ország a szocia­lista közösség országaival és a világ békeszerető erőivel együtt síkraszáll a fegyver­kezési hajsza megféke­zéséért, a vitás nem­zetközi kérdések tárgya­lásos, igazságos megoldásá­ért, a kölcsönös bizalom és együttműködés fejlesztéséért az államok között. Erőfeszí­téseinkkel hozzájárulunk ah­hoz, hogy újból visszanyerje értelmét az enyhülés, győze­delmeskedjen a béke és a haladás ügye — mondotta. GRISA FILIPOV VÁLA­SZÁBAN utalt arra, hogy a mostani találkozón számba veszik azoknak az egyezmé­nyeknek a megvalósítását, amelyek a Kádár János ve­zette magyar párt- és kor­mányküldöttség legutóbbi — 1979-ben tett — bulgáriai hivatalos baráti látogatása során születtek. Megállapí­totta, hogy sok lehető­ség van van még a két- és sokoldalú gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködés további bővítésére, el­mélyítésére. Lehetőségeink vannak a szakosítás és az ipari kooperáció bővítésére a gépiparban, az elektroni­kában, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a mű­szaki-tudományos haladás kiemelkedő eredményeinek alkalmazásában. A továbbiakban rámuta­­tott, hogy a bolgár nép szo­cialista építőmunkája sike­reinek alapvető biztosítéka a Szovjetunióval, a Magyar Népköztársasággal, s a többi testvéri országgal ápolt ba­­rátság, valamint a KGST- ben és a Varsói Szerződés szervezetében végzett közös munka. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdésekről szól­va leszögezte: a feszültség és a konfrontáció, az agresszív imperialista körök, főként az Egyesült Államok gazda­sági zsarolása és szankciói komoly veszélyt jelentenek a világbékére, alá­ássák a nemzetközi politikai és gaz­dasági együttműködést, s ked­vezőtlen hatással vannak az Európa és a világ más országai közötti viszonyokra. A bolgár nép a Szovjetunió­val és a szocialista közösség többi országával együtt ha­tározottan kiáll a békéért, az együttműködésért és a nemzetek közötti megértés­ért. Teljes mértékben támo­gatjuk az SZKP békeprog­ramját, és a Szovjetuniónak a leszerelésre és a nemzet­­­­közi biztonságra vonatkozó javaslatait — hangoztatta, majd kiemelte: — hazánk, követve a Helsinkiben meg­határozott utat, békés és el­vi politikát folytat a Bal­kán-félsziget atomfegyver­mentes övezetté, az enyhü­lés szilárd térségévé változ­tatásáért. Losonczi Pál Kuvaitban (Folytatás az 1. oldalról) amely már tudatos fejleszté­si elképzelések alapján épült, számos parkkal, zöldövezet­tel rendelkezik — ezek fenntartása, öntözése méreg­­drága ugyan a sivatagban, de az olajkincsből erre is futja. Ahmadiban először a re­pülőtér, majd az olajkikötő épült meg, gyorsan fejlődtek a lakótelepek is. Ahmadiban Jaber Abdul­lah al-Jaber, a város kor­mányzója fogadta Losonczi Pált és kíséretét. Az Elnöki Tanács elnöke itt megtekin­tette a Kuvaiti Nemzeti Olajvállalat Múzeumát. Ahmadiban és a közeli Shuaiba ipari komplexum­ban az Elnöki Tanács elnö­ke képet alkothatott arról a dinamikus fejlődésről, ame­lyet a kőolajkinccsel való okos gazdálkodás tett lehető­vé a sivatagi országban. A burgani olaj­mező mellett — amelynek Ahmadi a köz­pontja — ma már több más is ismeretes, de továbbra is ez a térség adja a kiterme­lés javát, 350 olajkút mű­ködik itt, összesen több mint 750-et fúrtak a siva­tagban. Két olajkikötő és egy mesterséges sziget épült — az utóbbi, a félmillió ton­nás óriás tankhajók fogadá­sára. Shuaiba ipari körzetben a fiatal kuvaiti petrolkémiai és építőanyagipar­i létesít­ményeivel ismerkedett az Elnöki Tanács elnöke. Itt kőolajfinomító, műtrágya­­gyár és több más üzem épült. A tízezer dolgozó kö­zött igen sok a külföldi, ma­gyar is található a tenger­parti ipari központban, ő a környezetvédelem szakértő­je. Losonczi Pál és kísérete látogatást tett egy vegyi­üzemben és gépkocsin be­járta az egyik olajkikötőt is. A kormányzó ezután ebé­deit adott az Elnöki Tanács elnökének tiszteletére, majd Losonczi Pál és kísérete visszatért a kuvaiti Szalam­­palotába, a küldöttség szál­lására. Itt a magyar államfő dél­után fogadta a Kuvaitban akkreditált diplomáciai misz­­sziók vezetőit. Hétfő délelőtt Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter kuvai­­ti partnerével, Abdullatif Ju­­szuf el-Hamaddal tartott megbeszélést. A hétfői kuvaiti lapok vezető helyen számolnak be a magyar államfő érkezésé­ről, és visszatérnek arra az interjúra, amelyet a magyar államfő utazása előtt adott az Al-Vatan című lapnak. Az Arab Times első oldalas vezető címében azt emeli ki, hogy a magyar vezető, azt óhajtotta, létesüljenek kapcsolatok a többi öböl menti államokkal is. Ezt a motívumot ugyancsak hang­súlyozzák a többi lapok. Utalnak arra, hogy a tér­ségben csak Kuvaitnak van diplomáciai kapcsolata Ma­gyarországgal, illetve más szocialista országokkal. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete kedden tanács­kozik a kuvaiti emírrel és kormányának tagjaival, majd államfőnk és vendég­látója külön is megbeszélést tart. Ezenkívül Losonczi Pál a kuvaiti kormány több ve­zető tagjával találkozik. Losonczi Pál és kísérete szerdán reggel indul vissza Budapestre. Befejeződött a III. Országos Nőkonferencia V­asárnap ,a Parl­ament Kongresszusa termében folytatódott és befejeződött­­a III. Országos Nőkonferen­­c­ia. A kormány neveiben Mar­kója Imre ig­azság­ü­gyi­ mi­­iniszter üd­vözöle a tanács­kozás résztvevőit. Hozzászó­lásá­ban áttekin­tette a fel­­színi kladiulás ó­ta eltelt csak­nem 40 esztendő nőpolitikai eredményeit, ráv­ég Slívia útí­rta az óriási változásra,­­a­míg a­z asszonyok, lányok társadalmii helyzeteiben be­következett. V­gytam akkor szólnt arról­ is, hogy to­vá­bibi előrelépésre va­n szükség, hiszen például a nők átlag­­keresete — az azonosítható munkakörökben — még ipa is mintegy 10 s­zázsalélklklal­álaa sonyiaib­b, mint a fér­fi­aiké. A családokon belül vtálitoaa,f­ian,ui a „gyengébb nem” v­isel a legnagyobb­ terheket, s emillatt a nők já­­rtait neh­ezebbein tudljék gy­a­­rapítani szakmai ismeretei­ket, kevesebb idejük jut a skiesziéleti sztenep­lésr­e. Az ország gazdaságii hely­­z­etiév­eil ös összefü­g­g­ésben Mari- Ikóijla Imire náimuitatott a ma­­ia gazdasági struktúra á­tala­­kulásáv­al együtt­tjáró mun­­kaerő-átcsopor­tosítások fel­tehetően a női keresőik egy­­részét is érinteni fogják. Fontos szempont lesz az­on­­ban, hogy e feladatokat miin­denü­tt hiuimánusgan, az etgigén és a közösség érde­keit összeh­angolv­a hajítsák végb­e. Nőpolitikánk­­határozott törekvése, hogy mind több nő kerüljön veze­te beosz­tásba — hangoztatta —. A fejlődés tagjadihtatatlan, de még mindig nem Melégítő. A szilárd családi kötelék fontossága,ról szólva el­­m­ond­tta, hogy tavaly csak­nem százezer családjogi­ ügyfélt tárgyalnak a bi£r jósá­gok, s ezrel'-e fele házasságia (bontópek­ vol­t­. E statisztikai ad­atok joggal nyugtalanít­ják a kiczivéleimlény­t, s azzal ösztömözh­éik az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a' MNOT-stal és miás szervek­' kel kianöditve részletesen ele-' mezzé a helyzetek A leszűrt­ tapasztaltat­okiból kirajzolód-' talk a temnmv­ailóik fő irányai. Ám — miként az igazság­­ügyi miniiszter hozzáfűzte — a családok egy rész­énél hi­ányzik a kellő felelősségér­­ze­t, pedig énél'Mil a társia­­dtallom elrőfeszítítésen­ se­m le­hetnek eredményesek. Mar­hája Imire az ezzel kapcso­latos feladatok, s a nőik helyzeteinek további javítá­sát célzó más tennivalóik elvégzéséhez a nőmozg­alom további támogatását k­érte. A KISZ zászlóbontás­a ó­ta eltelt negyedszázados tevékenysége során fontos felad­atásn­ak tekintette a fi­atal nők szocialista szelle­mű nevelését, politiztikiai, közéleti­ alku­d Viltásuk fejlesz­­ttését, sajátos érd­ekeink kép­­viselőitét, védjél miét­t mon­dotta. felazálla­lá­sá toam • Nyit­­rai István, a KISZ KB tát­ikára. Szót itt a mimika,ha ál­lás, tiz önálló életfeeincsés, a családlatapolltiás id­őisztaikénak jellegzetes problémáiról, ki­emelve, hogy e területeken különösen nehéz a fiatal nők helyzete. A vitában felszólalóik kö­zül többen beszéltek a nők foglalk­ozhta­tásának, szakmai fejlődésén­ek, előléptetésének lehetőségeiről. Elismeréssel állapították meg: a nőpoli­tikái h­a­tározat megjelenése ót­a o­sszágsz­erte sokkjai tötebb lehetőséget adnak a nőiknek arr­, hogy rész­t vegyenek a termelő munkáiban.. Jóméhiányan szóvátették: helyemként a nők még miim­­di­g hátrányos helyzetűek. Nagy suli­­yiak­ szerepel­tek a hoz­zászólásokb­an, a csa­láddá­ összteflüigyelő kérd­ésnek. A küldöttek kifejtették a véleményükért amnit, miként általkiállít­ott az elmúlt évtize­dekben a családmodell. A változásiak irányait nem egyformán ítélték meg, de abban m­indenkit egyetértett, hogy a kapcsoltatokat sem­miféle tápsiadlailmi mozg­alom nem pótolh­attj­a. A konferencia miriscáját Duschek Lajosné, a MNOT elnöke összegezte.­­ A konferenc­ia ezután me­g­vállalszitott­a a M­agyar Nők Országos Tanácsának 235 tagjait és a tanács 35 staigjú elnökségét, Vaijamlint a szüsszfeségi vlisselőért. A MNOT el­nöke újtra Duschek Lajosné lett, aleln­ölkleik: Czervám Mártásné drá­la Rulházati­­ipari Dolgoznák Szakszerve­zeteinek fők­in­tokára­, Jókai Anna író, Kakucsi Gabri­ella, a d­abasi Fehér Akác szermietlegizöv­e­tkezet e­lnölke, Kis Imréné, a KISZ Komá­rom megyei Bizottságának első titkára, Makoldi Mi­hály­né nyugid­ijtas pedagógus és Nád­as­i Lászlónné, a Cse­llei Művek vezérigiazig­ató- i he­ly­ettese. A tanácskozás végeztével a III. Országos Nekronferren­­ik­a szélidlariitási nyitati korrek­­tot fogadott el, amelyet el­­jutta­tna­k az Országos Bé­ke­tanácshoz. A nyu­lat­fcoztat­­barn a­­mtergyiai asszonyok, lányok kifejezik szolid­aritá­­saik­nt a békiéé­rt, a sz­abad­­sá­giulk­ént, nemzeti függ­etlen­­s­égülként, és népük felemel­kedésééirt küzdő miraitólkiklal, követelik a fegyverkezési klasszia megállítását, a kato­nai kiadások csökkentését, és ezeknek az összegeiknek békés célokra vtaló felhasz­nálását, v­alam­in­t a női egyenjog­úság megvtasásá­­sá­t, az anyaság,, az em­beri élet me­gfbensü­lését minde­nütt a vil­ág­o­n. USA Kongresszusi és helyhatósági választások Kongresszusi és helyható­sági választásokat tartanak ma az Egyesült Államokban. A választások tétje névlege­sen 33 szenátori hely a száz közül, az új képviselőház 435 tagjának megválasztása és 36 kormányzói hivatal „újraelosztása” a két nagy amerikai párt képviselői kö­­zött. A szavazók mintegy két­harmada azonban azért megy el november 2-án a szavazóhelyiségekbe, hogy Ronald Reagan kormányzá­­sának első két évéről véle­ményt mondjon. Kilenc ame­rikai államban és harminc városban pedig a képviselők megszavazásával egy időben népszavazást tartanak a nukleáris fegyverek telepíté­sének befagyasztásáról. Az amerikai kormány ellenzi a befagyasztást, az eddig meg­tartott egyetlen népszavazá­son, Wisconsin államban a választópolgárok hetvenöt százaléka támogatta azt. Spanyolország A pápa látogatása A vasárnap ót­a tíznapos látogatáson Spanyolország­ban tartózkodó II. János Pál pápa hétfőn a Madridtól 100 kilométerre nyugatra fekvő Avilába utazott. A katolikus egyház feje előbb beszédet mondott a tiszteletére összegyűlt há­romezer apáca előtt, majd meglátogatta azt a kolostort, ahol a XVI. században élt avilai Szent Teréz, is lakott. A pápa ezután több százezer ember előtt szabadtéri misét pontifikált. A misén részt vett János Károly király és , családja. Jalta, a Krím „Vannak földünknek olyan csodálatosan szép vidékei, melyek az élet teljességének örömteli érzését keltik ben­nünk, és egész lényünkből közvetlen, alkotásra késztető, lírai hangulatot váltanak ki. Aki csak egyszer is volt­ a Krímben, visszavágyik ide, és magával viszi a reményt, hogy viszontláthatja még egyszer ezt a gyönyörű dél­szaki földet” — írta Konsz­­tantyin Pausztovszkij, a ki­váló szovjet író. Mióta újra itthon vagyok, tudom, mennyire igaza van a költőnek. Gondolatban új­ra és újra ott állok Jalta tengerpartján, bámulom a tenger végtelenjét. Visszaidé­zem a szállodai szobám ab­lakából elém táruló ragyo­gó panorámát: azúrkék ten­ger, óriási ciprusok, platá­nok, pálmák, magnóliák, at­laszcédrusok, akácfák, szí­nes virágszőnyegek, és soha­sem hallgató szökőkutak. Ezt kaptuk mi, a barátság­át Vas megyei résztvevői. Egy hetet töltöttünk Jal­tában, a csodálatos üdülővá­rosban, amelyet méltán ne­veznek a Krím gyöngysze­mének. Ez alatt az egy hét alatt annyi gyönyörűséget láttunk, annyi szép élmény­ben volt részünk, hogy azt csak megélni lehet. Írni azért nehéz róla, mert szin­te csak nagy szavak jutnak eszembe, és nem akarom, hogy elfogultsággal vádolja­nak. De ennek a tájnak a szépségét nem lehet egysze­rű szavakba foglalni. Száznegyvenen voltunk, megyénk különböző városai­ból, falvaiból. Ennyi ember­­nek programokat úgy szer­vezni, hogy minden tessen, nagyon nehéz. Akik része­sei voltunk ennek a barátság­­útnak, elmondhatjuk, min­dent megkaptunk, ami egy hétbe belefér. Az IBUSZ Utazási Iroda igényesen, vá­­lasztékosan állította össze a programokat. Sokat láttunk, de vigyáztak arra, hogy az üdülés jellege megmaradjon. Egyszerre több mint három­ezer vendég üdül­het a tizenhat emeletes luxus-,­a Hankban, a Jaltában. 1982. november 2. Kedd

Next