Vas Népe, 1983. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

Apróhirdetés Ingatlan Két szoba, komfortos ut­cai házrészemet eladnám, vagy elcserélném. Kert, garázs, nagy műhely, gaz­dasági épület van hozzá. Piac környéke előnyben. Szombathely, Nárai út 8. Nemesék.________________(15) Garázs eladó. Érdeklőd­ni : Szombathely, Kun B. u. 7. 4/13. (58) Lakás Kőszegen központi fűté­­ses szoba albérletbe kiadó egyedülálló lány részére. ..Konyha-használattal” Je­ligére választ a Lapkiadó­­ba.__________________(63) Városközpontban Szom­bathelyen önálló összkom­fortos lakás igényesnek kiadó. Érdeklődni: délután 15-152-es telefonon. _________________________(04) Fiatalember bútorozott albérletet keres Szombat­helyen. Választ „Fürdőszo­ba-használattal” jeligére a Lapkiadóba. (67) Gépjármű IG forgalmi rendszámú Trabant gépkocsi eladó. Vép, Béke u. 43. _____________________­«« PA-s rendszámú Wart­burg Limusin és Trabant motor sürgősen eladó. 16 óra után, Körmend, Hu­nyadi u. 37. (21) Adás-v­étel Festőhengerek normál és óriás méretben legújabb „GISA” 1983-as mintákból megrendelhetők, nos­mál szállítással is. Közületeket kiszolgálok. Festéküzlet Szombathely, Várkonyi u. 22. (Herény). _______(26 316) Új elektromos vizpárolog­­tató eladó. Érdeklődni 17 óra után. Szombathely, Váci u. 55. ra/13. __________________ (50) Modern gáztűzhely pa­lackkal, nyomáscsökken­tővel eladó. Szombathely, Avar u. 4. (62) Zöld Bonanza étkező garnitúra eladó. Szombat­hely, Akacs M. u. 5. _________________________(53) Jó vágósüldők 120 kg-ig eladók. Döbörhegy, Ho­mok út 18. _____________________(49) Egy 7 hetes bikabolt­ú eladó. Kőszegszerdahely, Kossuth u. 93. __________________________(51) Választó bikaborjú eladó, Szemenye, Fő u. 136. ____________ (54) Hízott sertés eladó, So­­rokpolány, Fő u. 113. (55) Állás BUDAPESTI. FOTO Gaz­dasági Munkaközösség, pá­lyázatot hirdet külső ke­reskedelmi, tárgyaló admi­nisztrátori munkakör be­töltésére. Érvényes „B” kategóriás, magán személy­­gépjárművezetői engedély­ivel rendelkező női mun­katársak részére. Belépés esetén, a megállapodásnak megfelelően szerződéssel a gépkocsik átvételét bizto­sítjuk. Munkaterület a kö­zeli falvakban, megyékben. Bejelentkezést VASSZENT­­MIHÁLY, 3-as telefonon elfogadunk.________(84) Átlagon felüli fizetéssel, főállásban házvezetőnőt keresünk, középkorú, vagy idősebb nő szemé­lyében kőszegi munkahely­re. Jelentkezés: KAP­CSOLAT Társkereső és Szervező Szolgálat. 9700, Szombathely, Deák F. u. 24. * (65) Vegyes Úszótanfolyamot indít Szombathelyen a gya­korló iskola 1983. ja­nuár 5-től, heti két alka­lommal (szerdán és pénte­ken) az esti órákban. Je­lentkezni lehet a helyszí­nen 1983. január 4-én (kedden) 17-től 19-ig. A tanfolyam kezdőket és ha­ladókat egyaránt foglal­koztak____________________(2) Matematikából korrepe­tálok általános iskoláso­kat, Szombathelyen, Sem­melweis u. 59. alatt. _________________________(57) Idősebb, lólelkű asz­­szonyt keresek, aki lábtö­résem után szobámban délután 5—7 óráig sétáltat­na. „Magányos asszony” jeligére választ a Lapki­adóba. (60) Felveszünk A szarvaskendi Hegyháti Mtsz pályázatot hirdet fő­könyvelői állás betöltésére. Követelmény: szakirányú főiskolai végzettség és leg­alább hároméves gyakor­lat, mérlegképes könyvelő esetén ötéves gyakorlati idő. Jelentkezni: Írásban vagy személyesen a szö­vetkezet elnökénél. 9913. Szarvaskend, Iskola u. 2. Tel.: 6.____________(20 687) A szombathelyi Tejüzem felvételre keres nem nyug­díjas dolgozót, portás mun­kakörbe. (27) Az tLG£p 4. sz. Gyára azonnali belépéssel vizsgá­val rendelkező KOMP­RESSZORKEZELŐT vesz fel. Jelentkezés: a gépgyár munkaügyi osztályán. Szombathely, zala u. 29— 31. (28) A HEGYFALUI RÉPCEMENTI MTSZ főállattenyésztőt vesz fel, egyetemi vagy főiskolai végzettség, 5 éves nagyüzemi gyakorlat szükséges. Fizetés megegyezés szerint. (41) Államvasút vagy magán­vasút? A vasút feltalálása után a legtöbb állam közle­kedéspolitikájának ez volt az egyik legfontosabb kér­dése. Az első pályákat minde­nütt részvénytársaságok építették. Ezt a rendszert fogadta el 1836-ban a ma­gyar országgyűlés is; az el­ső vasutakat, a pozsony— nagyszombatit, a pest—vá­cit, és a pest—szolnokit ma­gántőke finanszírozta. Az országgyűlés állásfoglalása érthető, a régi Magyarorszá­gon végzetesen hiányzott minden anyagi erőforrás a költséges közmunkák céljá­ra. Jellemző, hogy 1847-ben a belügyi igazgatás évi kia­dásai — beleértve a me­gyék, városok kiadásait is — nem haladták meg a 3 millió forintot. Ennyi pénz­ből legfeljebb 70 km hosz­­szú pályát­­ lehetett volna építeni. Mégis akadt nálunk egy férfi, az elsők egyike egész Európában, aki a leghatá­rozottabban az államvasúti rendszer mellett érvelt. Széchenyi 1848. január 25- én terjesztette a képviselő­ház elé a „Javaslatok a magyar közlekedésügy ren­dezéséről”, című, minden fontos kérdést felölelő ja­vaslatát, amely elengedhetet­lennek tartja, hogy a vasúti pályák vonalát, a viteldíj maximumát az ország veze­tősége határozza meg. Nyolc pontban sorolja fel azokat az érveket, amelyek a ma­­gánvasutak ellen és az „or­szágos vaspályák” mellett szólnak. Egyetlen helyes megoldásnak azt tartja, hogy vegyenek fel nagyobb kölcsönt, és ebből haladék­talanul kezdjék meg az építkezést. Két hónappal később, mikor az első fele­lős minisztérium közlekedé­si miniszterévé nevezték ki, megszavaztatott az ország­­gyűléssel 8 millió forintot vasútépítésre, és május 5-én kiadta a rendeletet a fiumei vonal buda-székesfehérvári szakaszának felmérési mun­kálataira Széchenyi terveinek a szabadságharc bukása vetett véget. A bécsi kormány­zat ugyan egy ideig az államvasúti rendszert része­sítette előnyben, de az ál­landó és egyre növekvő költségvetési hiány hatása alatt a Bach kormány 1855- ben a már meglévő vonala­kat is eladta a „Cs. Kir. Szab. Osztrák Államvasuti Társaságinak. Ugyanek­kor áttért a kamatbiztosítá­­tási rendszerre. Magántár­saságoknak adott engedélyt a vasútépítésre és kötelezte magát, hogy — amennyiben a vállalkozás nem lesz elég jövedelmező — az esetleges ráfizetést és az elmaradt hasznot a kincstárból fede­zi. A rendszer hibái nyil­vánvalóak. A vállalkozónak semmi kockázatot nem kell viselni, mert a profitot az állam biztosítja. Biztosítja, mégpedig anélkül, hogy a legcsekélyebb befolyást is biztosította volna az üzlet­­vezetésre és a tarifapoliti­kára. Ezt a terhes örökséget vette át a kiegyezés után a magyar kormány. A közvé­lemény sok vasutat köve­telt. Viszont akkor, amikor 2000 kilométer hosszú fővo­nal kamatb­iztosítás mellett készült el, nem lehetett várni a vállalkozóktól, hogy a kisebb forgalmú helyeket összekötő szakaszokat enél­­kül építsék meg, így az or­szággyűlés gyors iramban szavazta meg a legkülönbö­zőbb vidékeken épülő, kamat­biztosítást élvező vasúti en­gedélyeket. A biztosított ka­mat mellett nem állt az építtetők érdekében a mi­nél rövidebb és minél ol­csóbb pályakészítés. Ennek következtében a kamatbiz­­tosítás rendkívül súlyos ter­het rótt az országra, 1875- ben ilyen címen a bevételek 8 százalékát kellett a kül­földi tőkések zsebébe fi­zetni. Gyakoriak voltak a különféle visszaélések is, amelyek nem­­egyszer a részvénytársaságok buká­sához vezettek. Az Andrássy kormánynak a csőd kimon­dása előtt ezért kellett ál­lamosítani a pest—salgótar­jáni és a nagyvárad—bras­sói vonalat. Az állam maga is kezdett vasutakat építeni, de a drá­gán felvett 60 milliós köl­csönből csak 750 km hosz­­szú pályatestet tudott elké­szíttetni, így az 1870-ben megnyitott zákány—zágrábi és hatvan—miskolci vona­lat, így keletkezett a ma­gyar államvasutak első há­lózata, három egymással semmi kapcsolatban nem álló vonalrészből. Ezek ösz­­szekötése céljából határozta el Tisza Kálmán kormánya a további építkezést és a megváltást. A nagy magánvasutak a kiegyezés után sem akarták a magyar közgazdaságot szolgálni. A díjszabást az osztrák érdekeknek megfe­lelően állapították meg. Igazgatóságuk Bécsben szé­kelt, hosszú ideig nem fo­gadták el a magyar szolgá­lati nyelvet sem. Csak ak­kor lett kedvezőbb a hely­zet, amikor az új építkezé­sek révén a kormány köz­vetlen befolyást tudott gya­korolni néhány fővonalra. 1348 kilométer hosszú há­lózattal rendelkezett a MÁV 1883-ban, amikor Baross Gábor jutott közlekedéspo­litikánk élére. Felismerte, hogy milyen életbevágó fontosságú a fő közlekedési vonalak államosítása. Ál­lamtitkársága és miniszter­sége alatt kereken 4000 km hosszú vasutat váltott meg. Jóformán minden szakértő ellene volt, mert féltették az amúgy is súlyos kamat­terhet viselő országot az újabb megterheléstől, az újabb adósságoktól. De Ba­ross nem engedett, és a gyakorlat megcáfolta az el­lenvetéseket. Egymásután szerezte meg a Dévény, Kassa, Sátoraljaújhely, Má­­ramarossziget, Szeged, Te­mesvár, Orsova, Pécs és Fiume felé vezető fővonala­kat. Ügyes politikával, ha­talmi szóval, új versenyvo­nalak építésének tervével egymásután kötötte meg a különböző társaságokkal a megegyezést. Ezzel egyidőben Baross teljesen átszervezte a MÁV igazgatóságát, ügykezelését, úgy, hogy az államosítások kitűnő pénzügyi eredmé­nyekkel jártak. A kiadások ügyes csökkentése és még inkább a bevételek erős nö­velése az államvasutakat jövedelmező üzletté tette. 1890-ben a tiszta jövedelem majdnem elérte a 25 millió forintot, ugyanakkor a ka­­matbiztosítás terhe 1 mil­lióra zsugorodott össze. A fő vonalak birtokában meg lehetett valósítani a nem­zeti érdekeket szolgáló jó és olcsó közlekedést. A zóna­tarifa behozatalával az uta­sok száma hamarosan meg­háromszorozódott, az új árudíjszabás pedig biztosí­totta mezőgazdaságunk ver­senyképességét, és hathatós segítője lett a tervszerű iparfejlesztésnek. Az államosítás a mil­lennium idején nagyjából befejeződött. A MÁV háló­zatát ugyan tovább fejlesz­tették, de nem megváltás, hanem építkezés által. A nagyarányú államosítás kedvező hatást gyakorolt a megmaradt részvénytársasá­gokra, mert átvették a MÁV díjszabási és forgalmi politikáját, és engedelmes kiszolgálói lettek a nemzeti érdekeknek. A múlt század végén Ma­­gyarország gazdasági fejlő­dése meredeken ivett felfe­lé. Ez a fejlődés bizonyítja a legjobban, hogy a köve­tett közlekedéspolitika, a magán­érdekeltségek hátra­­szorítása, a nagyarányú ál­lamosítás a kapitalista vi­szonyok közt is helyes volt. V. M. Először Európában Vasútállamosítások a XIX. században Magyarországon 1983. január 4. Kedd Gyászhírek Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak akik BALÁZS ISTVÁN temetésén részt vettek, és gyászunkban együtt­érzésüket fejezték ki. A gyászoló család, Gyanú­­geregye. ____________________M. Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak akik szeretett jó férjem VARJÚ JÁNOS temetésén részt vettek, és utolsó útjára elkísér­ték, sírjára a kegyelet virágait elhelyezték, vagy bármi módon fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszö­netet mondunk minden rokonnak, ismerősnek, Bem József út 4. sz. ház lakóinak, szomszédoknak, a búcsúi óvoda dolgo­zóinak. Gyászoló felesége és családja. Szombathely, Búcsú.______________(56) Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak akik felejthetetlen halot­tunk, RAGALITS ISTVÁNNÉ sz. Szabó Regina temetésén részt vettek, és a kegyelet virágait hamvaihoz elhelyezték. A gyászoló család. Gyön­gyösfalu, Lukácsháza. _____(59) Köszönetet mondok mindazoknak, akik sze­retett hitestársam. WINDISCHMANN ISTVÁNNÉ elhunyta alkalmával Fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édes­anya, nagyanya, anyós, testvér és rokon KOLTAY JÓZSEFNÉ sz. Biró Hana életének 72. évében el­hunyt. Temetése január 4-én, kedden fél kettő órakor lesz a vasasz­­szonyfai temetőben. A gyászoló család. Vasasz­­szonyfa, Szombathely. ___________________(73) Mély fájdalommal tu­datjuk, hogy HORVÁTH ISTVÁNNÉ sz. Naumann Karolina életének 73. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése janu­ár 4-én, kedden 3 órakor lesz a bozsoki temető­ben. A gyászoló család. ___________________(75) Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazok­nak, akik felejthetetlen halottunk KOPÁCSI FERENC temetésén megjelentek, őt utolsó útjára elkísér­ték, gyászunkban osztoz­tak és a kegyelet virá­gait sírjára elhelyezték A gyászoló család. Vén, Szombathely.________(76) Mély fájdalommal tu­datjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, após, testvér és rokon SZEGEDI DEZSŐ 1983. január 2-án, életé­nek 74. évében elhunyt Temetése január 6-án csütörtökön háromne­gyed kettőkor a Jáki úti temetőben lesz. A gyá­szoló család, Szombat­hely.___________________(77) Köszönetet mondunk mindazoknak, akik fe­lejthetetlen halottunk, VÍZI ISTVÁN temetése alkalmából részvétüket kifejezték. Külön köszönetet mon­dunk a pártszervezetnek, a Munkásőrség városi parancsnokainak és mun­kásőreinek, a Villamos­­vasút volt dolgozóinak, a Volán Vállalat vezetősé­gének és társadalmi szerveinek, a körmendi, szentgotthárdi könyvtá­rak munkatársainak, a Borostyánkő Áruház ve­zetőinek és dolgozóinak, a Művelődési GAMESZ vezetőjének és munka­társainak, a Lakásszö­vetkezeti Iroda dolgozói­nak, a ház lakóinak, minden kedves rokon­nak és temetesnek, akik együttérzésükkel fájdal­munkat enyhítették. Ví­zi család. Szombathely, Körmend.___________(95) Köszönetet mondunk mindazoknak, akik drá­ga halottunk GERENCSÉR FERENCNÉ Káhl Erzsébet temetése alkalmával bármily módon részvétü­ket kifejezték. A gyá­szok­ család. (66) akár anyagi, vagy erköl­csi támogatást nyújtot­tak. Szerető férje. _________(68) Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazok­nak, akik a drága édes­anya, nagyanya, anyós, testvér özv. ISZAK FERENCNÉ sz. Kalauz Margit hamvasztás előtti bú­csúztatásán részt vettek, koszorúk, csokrok küldé­sével vagy bármily mó­don mély fájdalmunkban osztoztak. Külön köszö­netet mondunk vala­mennyi együttérző mun­katársnak, kedves ro­konnak és ismerősnek. A gyászoló család. Szom­bathely. _______________(11) Fájdalommal tudatjuk minden ismerőssel, hogy szeretett édesanyánkat özv. KISS SANDORNET Január 5-én, szerdán fél­négy órakor temetjük a jáki községi temetőben. (113) MAI MOSOK RÁDIÓ KOSSUTH RADIO 8.27 A lőporsziget lakói. — 8.57 Operarészletek. — 9.44 A Gyermekrádió mű­sora. — 10.05 Iskolák — őrsök — barátok. — 10.35 Népdalok. — 10.54 Benja­min Britten vezényel. — 11.39 Emlékirat II. rész. — 12.45 Törvénykönyv. — 13.00 Vonósnégyesek. — kb. 14.00 Magyar táncmu­zsika. — 14.23 Fúvósátira­tok. — 14.43 Élő világiro­dalom. — 15.05 Operaáriák. — 15.28 Kisiskolások mű­sora. — 16.00 Népzenei Hangos Újság. — 16.40 Ze­nés játékokból. — 17.05 Textil — „textil nélkül”. Riportműsor. — 17.30 Sosz­­takovics, ún. vonósné­gyes. — 17.45 A Szabó csa­lád. — 19.15 Népzene. — 19.45 Szintézis. — 20.15 Purcell-művek. — 21.09 Irodalmi fogadónap. Galsai Pongrác hangjátéka. — 22.20 Tíz perc külpolitika. —■ 22.30 Kodály Zoltán rá­dió-előadásai. — 22.55 Aki­től tanultam Szabó Lász­ló, a szentesi tsz elnöke. — 23.05 Romantikus zene. PETŐFI RADIO 8.05 Klarinétmuzsika. — 8.35 Társalgó. — 10.00 Ze­nedélelőtt. — 12.35 Meló­diakoktél. — 14.00 Opera­slágerek. — 14.35 Tánczenei koktél. — 15.20 Könyvről könyvért. — 15.30 Örökzöld dallamok. — 16.35 Csúcs­­forgalom. — 18.00 Disputa. — 1805 Operettdalok. — 18.54 Nosztalgiahullám. — 19.25 Könyvismertetés. — 19.35 Csak fiataloknak! — 20.35 Utazás a Balaton kö­rül 21. rész. — 20.54 Nó­ták. — 21.30 A kamaszkor­tól a klimaxig. Riport. — 22.00 Sanzonok. — 23.20 A mai dzsessz. 3. MŰSOR 9.00 Mahler: IX. szimfó­nia. Szt. — 10.30 Juliette Greco énekel Szt. — 11.05 Külpolitikai könyvespolc. — 11.20 Fúvószene. Szt. — 11.37 Sallinen: A vörös vo­nal. Kétfelvonásos opera. Szt. — 13.52 Fiatalok stú­diója. — 14.17 Kamaramu­zsika Szt. — 16.00 Zenei rejtvények fiataloknak. — 16.15 Barokk kamaraze­ne Szt. — 17.30 Nemzetkö­zi magazin. — 18.00 Ro­mantikus kórusművek Szt. — 18.24 Négy trió Szt. — 19.05 Eszmecsere. — 19.35 Zenekari muzsika Szt. — 20.30 Patrick Moraz felvé­teleiből Szt. — 21-15 Ope­rettest Szt. — 22.25 Brahms: G-dúr szextett Szt. — 22.56 A Rádió Dal­színháza Szt. GYŐRI RADIO 17.00 Hírek. — 17.05 Ri­­zi-bizi. Zenés Ifjúsági Ma­gazin. — 17.55 Reklám. — 18.00—18.30 Nyugat-dunán­túli krónika. — Esti mu­zsika. — Időjárásjelentés. TELEVÍZIÓ BUDAPEST 8.05 Iskolatévé. Környe­zetismeret (1. o.) — 8.25 Fizikai kísérletek I. — 8.40 Idesüss! — 9.15 Magyar nyelv (1. o.) — 9.35 és 15.05 Osztályfőnöki óra (7— 8. o.) — 10.00 és 14.35 Osz­­tályfőnöki óra (3—4. o.) — 10.30 és 14.00 Deltácska. — 15.35 Napköziseknek, szak­köröknek. — 16.05 Hírek. — 16.10 Kis kutya, nagy kutya. — 16.40 Nemzetközi síugróverseny. — 17.45 Képújság. — 17.50 Emlék­szel még . . . — 18.30 Dél­alföldi Krónika. — 19.10 Tévétorna. — 19.15 Esti mese. — 19.30 TV-híradó. — 20.00 Az Onedin család. Angol tévéfilmsorozat X/1. — 20.50 Stúdió ’82. — 21.50 Szép magyar tánc. — 21.55 1982-ben történt ... — 22.55 TV-híradó. 2. MŰSOR 20.00 Iskolakerülgető. — 21.10 TV-híradó. — 21.30 Rettenetes vasárnap dél­után. — 22.25 Képújság. OSZTRÁK MŰSOR 9.30 Tele­sí 9. — 11.20 Nagy Kaland a léggöm­bön. Amerikai film. — 12.55 Közvetítés Inns­bruckból. Négysánc ug­rás. — 17.25 Kicsinyek mű­sora. — 17.55 Jó éjszakát gyerekek. — 18.00 Dick Turpin. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 TV-híradó. — 20.15 Riportműsor. — 21.00 n. Dalos. Történelmi film. — 23.55 Hírek. 2. MŰSOR 15.15 Rajzfilmsorozat. — 16.45 Kamera. — 18.00 Ri­portműsor. — 18.30 Otthon­talanul. Filmsorozat 4. — 19.30 TV-híradó. — 20.15 Mi vagyok én? Vidám mű­sor. — 21.03 Dallas. Film­sorozat. ..Egy új kezdet­. — 21.50 Esti sportműsor. MOZI Savaria: Várlak nálad vacsorára 10. 4, 6. 8. Mini: Esküvő 5. 7.

Next