Vas Népe, 1983. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
Körúton a képviselővel A választópolgárok közül akadnak, akik nincsenek tisztában az országgyűlési képviselő funkciójával. Afféle tyikperes ügyekben is hozzá fordulnak, bízván abban, miinél magasabb fórumon adják elő panaszukéit, az annál gyorsabban, s számukra kedvezőbben elintéződik. Ezt igazolta az országgyűlési képviselőként immár második ciklusát töltő Csát-Grosits József is. Miközben utaztunk választói körzete, a Hegyhát felé, kérdésemre elmesélte: kérték mér tőle gépkocsiátvételi sorszám megsüngetését, közbenjárását gyógyüdülőbe szóló beutalóért, sőt, kisajátítás allattt Levő telek árának felsrófolását is. Ha ilyen ügyekben nem is tud segíteni, azért ezeknek is örül, hiszen személyes kapcsolatba került így is Választóival. A másik feltevésem, miszerint panasznap lesz majd ez a választókörzetben tett, fogadóórával és beszámolóval egybekötött körút, csak felerészben igazolódott. A helyszínieken — Rábahidrogén, Vasváron és Petőmihályfán — a helyi vezetők beszámoltak az eredményekről is. Rábaholdvégen és Petőmihályfán a tűz-ben jártunk. Mindkét gazdaság a kisebbek közé tartozik, kedvezőtlen termelési feltételek között működik. A gépeket gyorsan tönkreteszi a dzimbes-dombos táj, elavult a géppark, nincs Melléküzemág. Mindkét helyen minden forintért keservesen meg kell dolgozni. Vasváron, a helyi pártszékházban a nagyközség építkezéséről, fejlődéséről, az eltelt év eredményeiről hallhattunk rövid tájékoztatást. De szóba kerültek a társközségek gondjai is. A Petőmihályfán először megtartott, sok felszólalással kísért képviselői beszámoló az eszébe nyulallt. A hallgatóság soraiban ülők) könnyen szót értettek az egykori bányásszal, Osztrosits Józseffel. A képviselő noteszéba végül országos és helyi gondok egyaránt kerültek az egynapos körút tapasztalataként. Több helyen panaszolták, drágák a mezőgazdaságii kisgépek. Elhangzott az is, hogy sok szaktanácsadót fizetnek minden eredmény nélkül, tehát feleslegesen a tsz-ek. „Ezek a tanácsadók néha, csupán kisledcek, hiszen nem érdekelttek abban, hogyan válik be javaslatuk” — hangzott el Petőmihályfán. A győrvári tanácselnök a képviselő közbenjárását kérte azért, hogy a községben épüljön művelődési ház. Vasváron segítséget kértek ahhoz, hogy egyes szakmákban újra indulhasson helyben szakmunkástanuló képzés. Ez hiányokat pótolna a nagyközség miunkaerő-ellátásában. Egyben körút mindig újabb tenndinallákat hoz a képviselőnek. S a munka mellett örömöt is. Mert ha érezheti valaki a választói, az emberek bizalmát, az mjdeninél fontosabb. Legalábbis ezt várja Oszttrosits József. (némethy) A történelemben számtalan példa található kiválóan küzdő népekről, nagyszerű harcosokról, akik mindenkit legyőztek és végül abba pusztultak bele, hogy a saját hibáikat nem tudták legyőzni. Tudunk világhírű ökölvívóról is, aki a saját súlycsoportjában mindenkit elsöpört, végül pedig nikotinmérgezésben halt meg, mert képtelen volt, leszokni a dohányzásról. A sportvilágben se szeri se száma azótartak az egykori bajnokoknak, akik mindig győzni tudtak az ellenfeleikkel szemben, de alul maradtak az alkohollal szemben. Orvosok százai egész életükön át harcoltak valamilyen emberi hibából eredő betegségekkel szemben, míg végül a saját hibájukból abba a betegségbe estek, aminek egy életen át legyőzői voltak. Az erősebbet nehéz legyőzni, de mindenki másnál nehezebb legyőzni önmagunkat — a saját hibáinkat. Hazánk felszabadulása óta a magyar nép nemes küzdelmet vívott a szocialista társadalom építéséért. Az eredmény nem kétséges. Legyőztük a nyomort, a tudatlanságot és a nagy távolságokat. Mostanáig nem tudtuk azonban legyőzni azokat az emberi hibáinkat, amelyek mindig lefelé húztak. Visszatartottak bennünket a fejlődésben. Nem tudtuk például legyőzni az önzést, a hanyagságot, a lustaságot, a felelőtlenséget, a közönyt, a csalást, a hazudozást, a fegyelmezetlenséget. Sőt, e rossz tulajdonságaink, a jobb életünkkel összefüggésben új emberi hibákkal szaporodtak. Úgy tetszik: csak azért, mert van bőven ennivalónk — túltáplálkoztunk. Csak azért, mert van bőven innivalónk — túl sok alkoholt fogyasztunk. Mert már valamivel jobban élünk — kezdünk elégedettek, beképzeltek lenni és veszítünk a küzdőképességeikből. Pedig mindezeknek egyáltalán nem kell törvényszerűen így lenniük. Közrejátszanak a nehézségek növekedésében az ismeretes Miso, tőlünk független objektív tényezők. A legnagyobb akadály mégis bennünk, a saját hibáinkban rejlik. Ha nem tudjuk legyőzni a vezetésben, a tervezésben, a munkaszervezésben, a pazarlásban, a korszerűtlen, rossz minőségű termékekben megnyilvánító hibáinkat, akkor nem javul a gazdasági mérlegünk és veszélybe kerülhet az életszínvonalunk. Nem csak figyeleneztetők, drámaiak is ilyen összefüggésben ezek a megállapítások. Amikor tehát mozgósítunk és mindenkit harcba hívóink a jobb termelési eredményekért, akkor nem árt számba venni azokat az emberi hibáinkat, amelyek — többé-kevésbé — egész társadalmunk életére kihatnak. A gazdasági, politikai feladatok maximális követelményeket állítanak a honpolgárok elé. Ugyanakkor nagyon sokan minimális mértékben sem teljesítik kötelességüket. Ki ne ismerne például olyan vezetőt, aki a bizalommal visszaélve többet törődik saját magával, mint a rábízott közösséggel: nem töri a fejét, nem kezdeményez, nem igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a feladatokhoz, nem követel többet a beosztottjétól. A hány olyan tudós, kutató van, aki évek óta kiutált, felveszi a fizetését, de soha nem talál semmit. Hány olyan mérnök, munkaszervező, irányító él, az mindenkinél jobban látva sorolja a hibákat, közben észre sem veszi a saját hibáit, a saját tehetetlenségét. Az íróasztalok és gépek mellett dolgozó emberek között is sok az olyan, aki panaszkodik, kritizál, másokat bírál, de a saját munkája nem ér egy fabatkát sem. A világon pedig semmi sem létezik önmagában. Az életben a dolgok öszszefüggnek. Nem javulhat a munka minősége, ha nem lesz jobb a dolgozó ember ,,minőségié’’, képzettsége, fegyelme, felelőssége. Ezért a termelési feladatokra mozgósítással egyidőben harcot kell indítani a jobb munkát gátló emberi hibák ellen is. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a saját élete — hiába mutat mást a látszat — tartósan és véglegesem csak akkor lesz jobb, ha a közösség egésze, az egész népgazdaság nagyobb eredményt ér el Ehhez pedig mindenkinek fegyelmezettebbnek kell lennie, nagyobb felelősséggel kell dolgoznia. Mindenkinek le kell győznie saját hibáit, hogy a tetted alapján bétpan szembenézhessem önmagával. G. J. Szembenézni önmagunkkal ií:. ÄS '.'riilv: S:J| /: v ' Ipi&SS* .. isi 5 Mmm szóinu porTtiGri? koztassuk? A polgári sajtó újabban tendenciózusan nagy teret szentel „az NDK gyengülő gazdasági teljesítményének”, a „kapitalista tábor országaival kialakított kapcsolatainak”, amely — írja a müncheni Süddeutsche Zeitung — „a szocialista tömbbel folytatott együttműködés rovására megy”. Mindebből annyi felel meg a valóságnak, hogy a nehezülő külgazdasági feltételek, a rossz világgazdasági klíma, mint a KGST többi országában, az NDK-ban is érezteti hatását. Ahogy Bogomolov szovjet akadémikus fogalmazta nemrég a Novoje Vremja című moszkvai hetilapban: miként a Nyugat, a KGST-országok sem zártak jó évet tavaly, s a következmények érenthetőek. Nem titok, hogy a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésének egyik legfontosabb mozzanata a szállítási fegyelem erősítése. Bosszantó, ha a munka dandárján leállnak az import mezőgépek alkatrészhiány miatt, vagy ha betervezett nyersanyagok, fogyasztási cikkek késnek. De partnereink gazdaságát, tervezőit éppen így zavarja, ha mi vagyunk pontatlanok. Küözös érdek Együttműködésünk fejlesztése közös érdek, égető szükségesség. A magasszintű tárgyalásokon teljes az egyetértés abban, hogy a jövőben a kapcsolatfejlesztés mennyiségi követelményei helyett a minőségi kívánalmakat kell előtérbe állítani. Kölcsönös törekvés a szállítás minőségének, ütemességének javítása, mert megbízható partnerek akarunk lenni a jövőben is. Gy. S. Tehervonation, Magyarországra szállításra készek az IFA ludwigsfeldei autógyárának W 50 típusú keveréktakarmány és liszt szállítására alkalmas nyerges szerelvényei, ötven különböző változatban készül a W 50 az üzemben, amelynek egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere a MOGÜRT magyar külkereskedelmi vállalat. 1983. január 3. Hétfő Kétféle gyakorlat ! Egy szombathelyi házaspár a minap bement a kölcsönző boltba, írógépet akartak néhány hónapra kiváltani. Gyermekük az iskolában gépírást is tanul, neki szánták otthoni gyakorlásra az írógépet. Szabadságon voltak, és leginkább azért mentek együtt, mert feltételezték, mind a kettejük személyi igazolványára és aláírásukra is szükség lesz. Tévedtek, elképzelésük messze meghaladta a kölcsönzési gyakorlatot. Kiderült, házaspár nem elég a kölcsönzéshez, kél egy idegen személy, aki legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkezik. Jalen esetben a férjnek 55 éves munkaviszonya, rendes fizetése van, a feleség tizenöt éve dolgozik ugyanazon munkahelyen, személyi igazolványukban szerepel a munkahely és a lakóhely, ez azonban a kölcsönzőnek mégsem elég biztosíték egy használt gép kölcsönzéséhez. Egy másik házaspár is megjárta. Miután az említett gyakorlatot velük közölték, a feleség elrohant a munkahelyére és egy kolléganőjével tért vissza. Akkorra meg már írógép neon volt a boltban, mert közben mások kiváltották. Hogy mit gondoltak, ahhoz nem kell nagy fantázia. Ellenpéldaként hozom a Képcsarnok Vállalat Bajcsy-Zsilinszky utcai Derkovits Gyula termét. Bárki legyen az illető, a személyi igazolványának bemutatása alapján, részletre vásárolhat. Pedig ott minden drága, képzőművészeti alkotásokról lévén szó. Mégis, ha teszem fel, megtetszik egy tizenötezer forintos festmény, a helyszínen kifizetem a tizenhárom százalék előleget, és vihetem haza. Ha más tárgyat vásárolóik, azért húsz százalék előleget kérnek. Nemhogy kezest, még a házastárs jelenlétét sem kérik. Mert náluk nincs bürokrácia. (takács) Lehet-e kerékpárt találni? Érdekes ügyben foglalt állást a napokban a megyei bíróság. Egy sárvári asszonyt egyebek között azért marasztalt el a járásbíróság, mert bevitt a lakásába egy kerékpárt, amit az utcán talált. A biciklit hosszabb ideig használta. Jogosan vitte-e be az asszony ezt a kerékpárt? Semmiképpen, hiszen jogszabály intézkedik a talált tárgyakkal kapcsolatos beszolgáltatási, viszszaadási kötelezettségről. Értékesebb tárgyakról van itt csak szó, olyanokról, amelyeknek hiányát a tulajdonos megérzi, nagyobb anyagi hátrányt okoz az elvesztésük. Ilyen például egy elveszett, tömött erszény, amit ha valaki megtart, „jogtalan elsajátítás’’ címén vonható felelősségre. Esetünkben az asszony azzal védekezett, hogy napokig állt a háza kerítésének döntve az a bizonyos lezáratlan kerékpár. Úgy tűnt, gazdátlan. Ezért az asszony úgy döntött, használja. A megyei bíróság megállapította, hogy ez nem a talált tárgyak megtartása esetében felvetődő jogtalan elsajátítás, hanem egyszerűen: lopás. Ugyanis az utcán álló kerékpárról senkinek sincs joga azt feltételezni, hogy az nem kell senkinek, nincs gazdája. Hiszen más járművekhez hasonlóan a kerékpárral is az utcán szoktak „parkolni". (Gondoljuk el, mi történne, ha mindenki úgy gondolkodna, hogy az utcán régóta álló vagy lezáratlan kerékpárok gazdátlanok?) Szabálysértési bíróság elé került hasonló ügyben egy fiatalember. Ő „csak” felült egy gazdátlannak tűnő kerékpárra, s járogatott vele. Nem akarta megtartani, de tette így is törvénybe ütköző volt. Az említett sárvári asszony esetéhez érdekességként hozzátartozik, hogy a kerékpár valóban gazdátlan volt, lefoglalása után sem sikerült felderíteni jogos tulajdonosát, így a kerékpár az államé lett, a nőt bíróság elé állították. — más Külpolitikai helyzetkép ,az Andropov-nyilatkozat után. _ (Lakatos Ferenc karikatúrája) .