Vas Népe, 1983. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

XXVIII. ÉVFOLYAM 77. SZÁM ■ 1983. ÁPRILIS 1. PÉNTEK ■ ÁRA 1,40 FORINT Kádár János megbeszélést folytatott Petar Sztamboliccsal Közös közlemény a JSZSZK elnöksége elnökének látogatásáról Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívására Petar Sztambolics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének el­nöke március 29. és 31. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. A látogatás során Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára fogadta Petar Sztamboticsot, és szívélyes, baráti légkörben megbeszélést folytatott vele a két országot kölcsönösen érdeklő kérdé­sekről. Áttekintették a két som­­szédos szocialista ország kapcsolatainak alakulását és véleménycserét folyta­tott a nemzetközi helyzet néhány­­kérdéséről. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy országaink együtt­működése kiegyensúlyozot­tan, gyümölcsözően fejlődik és megerősítették készsé­güket a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok további elmélyítésére, ami megfelel népeink érdekeinek. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Pója Frigyes külügyminiszter, Lazar Mojszov, a JSZSZK kül­ügyi minisztere, továbbá Si­mon Pál hazánk belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Losonczi Pál és Petar Sztambolics a tárgyalásokon áttekintette a Magyar Nép­­köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság sokoldalú kapcso­latainak helyzetét, az együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségeit és véle­ményt cserélt a nemzetkö­zi helyzet időszerű kérdé­seiről. A két elnök tájékoz­tatta egymást országaik szo­cialista építőmunkájának eredményeiről, társadalmi­­gazdasági fejlődéséről. A két elnök tárgyalásain részt vett: magyar részről Pója Frigyes külügyminisz­ter, Hetényi István pénz­ügyminiszter, a magyar— jugoszláv gazdasági együtt­működési bizottság magyar tagozatának elnöke, Simon Pál Magyarország belgrá­di nagy­követe, jugoszláv részről Lazar Mojszov kül­ügyminiszter, Nedeljko Manoics, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazda­sági együttműködési bi­zottság jugoszláv tagozatá­nak elnöke és Milan Veres Jugoszlávia budapesti nagy­követe. A két elnök megelégedés­sel állapította meg, hogy a közös erőfeszítések ered­ményeként a két baráti szo­cialista ország jószomszé­di viszonya politikai, gaz­dasági, kulturális együtt­működése gyümölcsözően fejlődik. A felek újból megerősí­tették, hogy a magyar—ju­goszláv kapcsolatok a szu­verenitás, a területi integri­tás, a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyek­be való be nem avatkozás el­vein, a szocializmus építé­sének közös céljain, a két ország belső fejlődésében és nemzetközi helyzetében meglevő különbségek köl­csönös figyelembe vételén alapulnak. Ezek az elvek — amelyeket Kádár János és Joszip Broz Tito találko­zóim dolgoztak ki és erősí­tettek meg — megbízható alapul szolgálnak a magyar (Folytatás a 2. oldalon) A szombathelyi Savaria Múzeumban Kiállítás avantgárd alkotásokból Viszonylag ritkán rendez képzőművészeti kiállítást a Savaria Múzeum, ám amikor ilyenre­ vállalkozik, az min­dig valami magasan kiemel­kedőt hoz, dúlya és jelentő­sége aligha mérhető más, megyei tárlatokéval. Illik ez a megállapítás a tavalyi Kernstock-kiállításra és­­­llik a legújabbra, amely tegnap délután nyílt meg Magyar grafika külföldön, 1919—1933 Bécs címmel. Az évek számát tekintve nem túl sok, művészi rang­ját illetően viszont meghatá­rozó a két dátum közötti idő. Emigrációba kénysze­rült festőink, grafikusaink ekkortájt Bécsben találtak menedéket, életteret, alko­tási lehetőséget. Így lett az egykori császárváros az új irányzatok egész sorát tömö­rítő m­agyar avantgárd köz­pontja is. Sőt, európai je­lentőségű központja, Derko­­vits Gyula, Bernáth Aurél, Kassák Lajos, Tihanyi La­jos, Uitz Béla, Bortnyik Sán­dor, Moholy-Nagy László, az expresszionizmus, akti­­vizmus, konstruktivizmus legnagyobb hazai mesterei hosszabb-rövidebb időt töl­töttek Bécsben a Tanácsköz­társaság bukása után. De itt alkotott a huszas években Ferenczy Béni és Noémi, Lesznai Anna, Gergely Ti­bor, Papp Gyula, Vajda Sán­dor és az erőteljes plakátjai­ról nevezetes Biró Mihály is. öszesen 14 művész emigrá­cióban készült alkotásait láthatja mostantól a vasi tárlatlátogató közönség. Ilyen átfogó bemutató még soha nem volt e sok irány­zatot tömörítő, s így különös atmoszférát teremtő alko­tásokból. S ebben van a mostani kiállítás különleges jelentősége. Éri Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató­helyettese nyitotta meg teg­nap délután 5 órakor. Ápri­lis 4-ig tekinthető meg. L. F. Fotó: H. P. Fotó: K. Z. Füvesítés előtt Korszerűsítették a kö­zelmúltban az utat Szom­bathelyen, a Honvéd tér és a Semmelweis utca találkozásánál. E helyen a park helyreállítását kezdték meg a Kertészeti Vállalat dolgozói. Füve­sítéshez készítik elő a talajt. A város más ré­szein is dolgoznak a kertészek motoros kapái, virágfiltetés előtt lazít­ják a talajt. A mari szimfonikusok vezetői a megyei pártbizottságon Már hírt adtunk arról, hogy hétfő óta megyénkben tartózkodik a Mari ASZSZK Szimfonikus Zenekara. A művészegyüttes kedden este nagy sikerrel szerepelt a kő­szegi felszabadulási díszünnepségen, szer­dán szombathelyi és sárvári városnézés után este az Uraiújfalui Állami Gazdaság dolgozóival találkozott. A Mari ASZSZK Szimfonikus Zenekará­nak Vezetőit, Gennagyij Szemjonovics Pet­­rovot, a Mari ASZSZK kulturális minisz­terét, Vagyim Nyikolajevics V­enegyiktovot, a Mari ASZSZK Állami Zenei Színházának karmesterét, a zenekar vezetőjét, Nyikoláj Nyikandrovics Gavrilovot, az SZKP mari területi bizottsága kulturális osztályának instruktorát és Anatolij Alekszandrovics Pityevszkijt, a Mari ASZSZK Állami Zenei Színháza társulatának párttitkárát tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon fogadta Horváth, Miklós, a megyei pártbizottság el­ső titkára. A találkozón jelen volt Rácz János, a megyei pártbizottság titkára is. Horváth Miklós tájékoztatta a vendége­ket a megye társadalmi, gazdasági, kultu­rális életéről, s kiemelte: azon munkálko­dunk, hogy népeink a kulturális kapcsola­tok s­zélesítésével, egymás kultúrájának megismerésével is közelebb kerüljenek egy­máshoz. A Mari ASZSZK Szimfonikus Zenekara tegnap este a­ körmendi felszabadulási ün­nepségen szerepelt, ma este 7 órai kezdet­tel Szombathelyen, a Bartók Teremben ad ünnepi hangversenyt, s holnap es­te fellép a Művelődési és Sportházban a felszabadu­lásunk 38. évfordulója tiszteletére rendezen­dő díszünnepségen. Fotó: H. P. A Minisztertanács üléséről A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: a Minisztertanács csütör­töki ülésén tájékoztatást ka­pott a lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok végrehajtását, valamint a lakbérrendezés előkészí­tését szolgáló munkálatok menetéről és a további ten­nivalókról. Ennek kereté­ben elfogadta azokat az irányelveket, melyek alapul szolgálnak a lakásépítés­ és fenntartás helyi támoga­tási rendszerének véglege­sítéséhez. A kormány elfogadta a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelenté­sét, amelyben számot adott az 1983. évi feladatokra va­ló felkészülésről. Megálla­pította, hogy az időben és jó minőségben elvégzett őszi és tavaszi munkák, valamint a rendelkezésre álló anyagi­műszaki eszközök — átlagos időjárással számolva — meg­felelő induló feltételeket biztosítanak a termelési elő­irányzatok teljesítéséhez. A kormány felhívta az irányí­tó szerveket, hogy a mező­gazdaság előtt álló további feladatok végrehajtásához adják meg a szükséges tá­mogatást. A Minisztertanács meg­tárgyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének je­lentését a termelői és a fo­gyasztói árak ellenőrzésének­ 1982. évi tapasztalatairól. Megállapította, hogy az elő­ző évekhez viszonyítva a helyzet javult, de tovább kell erősíteni az árak ellen­őrzését és nagyobb szigorral kell fellépni a szabályok megsértőivel szemben. A ta­pasztalatokat az árrendszer továbbfejlesztésében is hasz­nosítani kell. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ál­lásfoglalását, amely feladatul tűzi ki, hogy a számítástech­nikai központi fejlesztési program végrehajtásának menetében az eddiginél na­gyobb hangsúlyt kell he­lyezni a számítástechnika al­kalmazását, különösen a mikroszámítógépek töme­ges elterjedését segítő tár­sadalmi, műszaki és gazda­sági feltételek összehangolt fejlesztésére.

Next