Vas Népe, 1983. június (28. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

EXPRESSZ K­ Az MSZMP Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága táv­iratban fejezte ki részvé­tét az SZKP Központi Bizottságának és a KB Pártellenőrzési Bizottsá­gának Arvid Polse, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB Pártellenőrzési Bizottsá­gának elnöke elhunyta alkalmából. -­• Az amerikai Pershing —2 rakéták és robotre­pülőgépek nyugat-euró­pai telepítésének előké­születei hónapok óta a tervek szerint folynak — jelentette be keddi, bonni sajtóértekezletén Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Wein­berger ugyanakkor azt állította, hogy az ameri­kai kormány — párhu­zamosan ezekkel az elő­készületi munkálatokkal — erőfeszítéseket tesz a genfi amerikai—szovjet leszerelési tárgyalásokon megfelelő megegyezés el­érése érdekében. Harcászati gyakorlat A közeli napokban a Ma­gyar Néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai az éves kiképzési terveknek, megfe­lelően — tartalékos hadkö­telesek bevonásával — har­cászati gyakorlatot hajtanak végre. A gyakorlaton mint­egy 14 ezren vesznek részt. A szovjet-spanyol tárgyalásokról Moszkvában kedden véget értek Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnöke első helyettesének, a Szovjetunió külügyminisz­terének és Fernando Moran spanyol külügyminiszternek a tárgyalásai. Andrej Gromiko és Fer­nando Moran áttekintette a világ néhány térségében, így Közép-Amerikában, és a Kö­zel-Keleten kialakult helyze­tet. Egyetértettek abban, hogy a létrejött válsághely­zeteket kizárólag tárgyalá­sok útján kell megoldani. Andrej Gromiko kifejtette: a Szovjetuniót nyugtalanítja a közép-amerikai helyzet, s ezen belül a Kubát, Nica­raguát és néhány más álla­mot érintő kérdések kiélező­dése. Ezek az országok az amerikai kormányzat ellen­séges tevékenységének cél­pontjává váltak. Andrej Gromiko hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Ál­lamok és Izrael által Liba­nonra kényszerített megálla­podás nemcsak Libanon, ha­nem az arab népek érdekeit is sérti. A kétoldalú kapcsolatokat értékelve Andrej Gromiko és Fernando Moran elége­detten szólt a szovjet—spa­nyol viszony alakulásáról és megerősítette, hogy mindkét részről készek az együttmű­ködés elmélyítésére. Fejlesz­teni akarják a gazdasági, ke­reskedelmi, kulturális és tu­dományos együttműködést is. Osztrák kormányprogram (Folytatás az 1. oldalról) tasítani igyekszik” a költség­­vetés kereteit. A hiány el­tüntetése aligha képzelhető el az adóterhek növelése és a szociális kiadások meg­nyirbálása nélkül. A kérdés csa­k az, hogy mely társadal­mi rétegek adóterheit nö­veljék és hol szűkítsék a ki­vívott juttatásokat. A bepolitika egyéb terüle­tein is mozgalmas időszakra lehet számítani Ausztriában. Sinowatz kancellár az Oszt­rák Szocialista Párt legte­kintélyesebb tagjaival vette magát körül kormányában — a kül- és belügyi, az ok­tatási és a tudományos tár­cákat az SPÖ „nagyágyúi” vették át. A liberálisok által vezetett minisztériumokban is stratégiai helyre kerültek az Osztrák Szocialista Párt, va­lamiint a szakszervezet szo­cialista frakciójának vezető képviselői — államtitkári rangban. Az FPÖ viszont szintén elfoglalt egy fontos minisz­tériumot, az igazságügyit, amelynek élén a messzire te­kintő és minden tekintetben haladó beállítottságú Broda minisztert az inkább konzer­vatív, mint liberális beállí­tottságú szabadság­párti Ha­rald Of­er váltja fel. A kormányprogram ezek­ről a kérdésekről csak álta­lánosságokat tartalmaz, a re­formok és ellenreformok ideje még nem érkezett el. Sinowatz kancellár keddi programadó beszédében min­denesetre hangoztatta, hogy „csapata” a meglevő ellenté­tek elé kívánja helyezni az egységet. A szilárd kormány­záshoz megfelelő alapot kí­nál a koalíció 21 mandátu­mos — kényelmes — parla­menti többsége. Ribicsics Jugoszlávia problémáinak megoldásairól A baloldalon, a jobbolda­lon is kerestük az ellenséget, és aztán beláttuk, hogy mi saját magunk vagyunk ön­magunk ellensége, mert nem ismerjük fel az egyes jelen­ségek okait, nem adunk vá­laszt a kérdésekre. Ha a Kommunista Szövetség of­fenzív, ha választ ad az idő­szerű kérdésekre, akkor egyetlen ellenség sem tehet sokat ellenünk. De ha mind­annyian visszavonulunk, ak­kor az ellenség támad” — je­lentette ki Mitja Ribicsics, a JKSZ KB elnökségének el­nöke a napokban a belgrádi egyetemen tett látogatása so­rán mondott beszédében, amelyet a keddi jugoszláv la­pok ismertetnek. Az ország régi problémái­ra utalva Ribicsics hangoz­tatta, hogy az önigazgatást a nehéz időnkben is igazolni­­kell. Könnyű bizonyítani, ha minden rendben megy, ha kedvező feltételekkel kapunk külföldi kölcsönöket, ha jól élhetünk kevés multkéval is, önálló tényezőként kell iga­zolnunk magunkat, saját erőnkkel kell építenünk és így kell bebizonyítanunk, hogy az önigazgatási rend­szer képes fejlődni — mon­dotta a JKSZ KB elnöke. Ribicsics ennek kapcsán kitért a nemzetiségi kérdés­re is. „Koszovóban egyrészt jó értékelések hangzanak el a politikai helyzetről, más­részt viszont úgy gondolom, hogy bizonyos veszélyes dol­gok kezdenek felhalmozódni, de nemcsak Koszovóban, ha­nem Szerbiában és az egész országban is. Ez a nemzeti bizalmatlanság újabb hullá­ma. A szocialista erőknek és a kommunisták szövetségé­nek azonnal rendkívüli intéz­kedéseket kell tenniük, hogy a helyzet megváltozzon” — mondotta. Ribicsics a szer­bek és crna goraiak Koszovó tartományból történő kény­szerű kiköltözése kapcsán a folyamat visszafordításának tervéről a következőket je­lentette ki: „a koszovói elv­társakkal együtt meg kell egyeznünk abban, hogy megkezdődjön az a folyamat, amelynek során hazánk min­den nemzetének és nemzeti­ségének soraiból dolgozók, szakemberek költözzenek Ko­szovóra. A kérdéssel összefüggés­ben Ribicsics kifejtette, hogy a kisebbségnek teljes egyen­jogúságra van szüksége, a többnyelvűség elengedhetet­len, nemcsak a kisebbség ré­­­széről, amely egyébként is természetszerűen tanulja a többség nyelvét, hanem a többségben élő nép eseté­ben is. A LEMP nemzeti egység kialakítására törekszik A társadalmi-politikai helyzet kulcsfontosságú kérdései­ről és a párt tevékenységének irányairól tanácskozik a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 12. ülése, amely kedden délelőtt kezdődött meg Varsóban. Az ülésen elnöklő Woj­­ciech Jaruzelski hadseregtá­bornok, a Központi Bizott­ság első titkára a tanácsko­zást megnyitva elmondta, hogy a hosszú hónapokig tartó előkészítő munka so­rán a pártélet minden szint­jén megvitatták a napiren­den szereplő kérdéseket. Az időszerű társadalmi­politikai helyzetről és a párt ezzel kapcsolatos fel­adatairól a Politikai Bizott­ság beszámolóját Józef­­Czyrek, a KB PB tagja, a­­Központi Bizottság titkára terjesztette elő. A népi Lengyelország tör­ténetének legnehezebb sza­kaszát jelentette a LiEMP IX., rendkívüli kongresszu­sa óta eltelt közel két év. Az önálló állami és nemze­ti létet fenyegető ellenforra­dalmi veszélyt azonban si­került szuverén módon, ön­erőből elhárítani. Így ku­darcot vallottak a belső el­lenség és az őket támogató imperialista körök számí­tásai,­­ hangsúlyozta. Czyrek rámutatott: tovább folyik a harc a szocializmus ellenfeleivel. Ezek meggyen­gültek és védekezésre kény­szerülnek, de változatlanul tevékenykednek. Aktívan támogatják őket a nyugati kommunista-ellenes felfor­gató központok. A LEMP a nemzeti egy­ség és a közmegegyezés ki­alakítására törekszik, de világosan kimondja, hogy a szocialista-ellenes erőkkel nem lehet szó megegyezés­ről. Az egyes társadalmi cso­portok magatartását ele­mezve a beszámoló pozití­van értékelte a munkásosz­tály szerepét, amely döntő mértékben hozzájárult a társadalmi-politikai és a gazdasági életben végbe­ment kedvező változások­­hoz. A párt számára ki­emelkedő fontosságú a dol­gozó tömegekkel fenntar­tott kapcsolat, az állandó párbeszéd. Kedvezőnek mi­nősítette a referátum a másik nagy társadalmi osz­tály, a parasztság magatar­tását is. Aláhúzta többek közt: a LE­MP következete­sen a munkás-paraszt szö­vetség erősítésére törekszik. Ami az értelmiséget illeti, annak köreiben ma még meglehetősen sokan enged­nek a szocialista-ellenes erők nyomásának. Velük kapcsolatban a párt a meg­győzés módszerét alkalmaz­za, azzal a céllal, hogy csökkenjen a félrehúzódók száma. A nyíltan ellenséges nézeteket vallók kivételével kezet nyújt mindenkinek, és ismételten leszögezi: nem az a lényeg, ki honnan jött, hanem az, hogy merre tart. Kiemelte: a pártnak az eddiginél sokkal erőtel­jesebb tevékenységet kell kifejtenie a fiatalok között. A pártvezetés fontosnak tartja, hogy a nemzeti meg­egyezés kialakítása érdeké­ben a LEMP tagjai aktívan részt vegyenek a PRON, továbbá az újjászülető szakszervezeti mozgalom és a munkásönkormányzati szervek tevékenységében. A nemzeti megegyezés megvalósítása szempontjá­ból Czyrek pozitívnak mi­nősítette az állam és az egy­­áz viszonyát, azt, hogy mind a katolikus egyház vezetése, mind a papság döntő többsége a kapcsola­tok konstruktív alakításá­nak híve. Elítélte viszont az olyan próbálkozásokat, amelyek arra irányulnak, hogy a vallási ünnepeket, miséket államellenes, rend­bontó akciók szervezésére használják fel. Mint mon­dotta, II. János Pál pápa közelgő lengyelországi láto­gatásától a társadalmi nyu­galom erősödését, a nemzeti megegyezés továbbfejlődését várják. A látogatás egyben az állam és a katolikus egy­ház közötti jelen és jövő kapcsolatok próbaköve lesz. A referátum a LEMP bel­ső helyzetével foglalkozó részében emlékeztetett arra, hogy a februárban véget ért beszámolási kampány hoz­zájárult a pártmunka jelen­tős felélénküléséhez, a párt szervezeti egységének erősí­téséhez. A szövetséges pár­tokkal szorosan együttmű­ködve a LEMP visszaszerez­te a kezdeményezést a tár­sadalmi-politikai életben. összességében elmondha­tó, — állapította meg a be­számoló — hogy a párt megedződött a harcban, és erősebb, mint a kilencedik kongresszust megelőző idők­ben volt. Erről tanúskodik a többi között az, hogy napjainkban már kevesen lépnek ki a pártból. A LEMP megőrizte munkás­bázisát, megvédte munkás­­arculatát. A múlt elemzése és a jelen feladatok összes­sége azonban megköveteli, hogy megvizsgálják, illetve végrehajtsák a szükséges változtatásokat a pártnak, mint vezető erőnek mun­kastílusában és munkamód­szereiben. A vezető szerep betöltésében kulcstényező az alapszervezetek munkája, a megfelelő színvonalú párt­oktatás, a marxista-leni­nista nevelés. „A helyzet nem könnyű, és egyhamar nem is lesz az. Az útnak csak az első, legdrámaibb szakaszát tet­tük meg. Ma már azonban­­biztos az, hogy győzni fo­gunk” — hangsúlyozta a Politikai Bizottság referátu­mát előterjesztve Józef Czyrek. A Központi Bizottság ülé­se határozatok elfogadásával ért véget. Az USA ígéretei semmire sem kötelez­tek (Folytatás az 1. oldalról) dokolná Mitterrand utólagos elégedettségét: a nyilatkozat szerint a tőkés valutarend­szer nagyobb stabilitása érdekében az aláírók „ké­szek szorosabb konzultáci­ókra”, s „összehangolt be­avatkozásra a pénzpiacon, ha megállapodás születik arról, hogy egy ilyen be­avatkozás hasznos lehet”. De ez a kitétel is túl sok értelmezésre ad lehetőséget. A kelet-nyugati kapcso­latok témakörében a keres­kedelemről szólva az ok­mány általánosságában han­goztatja a biztonsági meg­fontolások szükségességét, ahogy azt Washington óhajtja, de nem tartalmaz konkrétumokat, nyilván te­kintetbe véve a kelet-nyu­gati kereskedelemben köz­vetlenebbül érdekelt szö­vetségesek szempontjait. Scultz amerikai külügymi­niszter hétfőn azt mondta, ezen a konferencián nem is tervezték újabb korlátozó intézkedések meghozatalát a szocialista országokkal, szemben, de az amerikai fél napirenden fogja tartatni a kérdést a NATO-ban, a párizsi CQCOM-bizottságban s más nyugati gazdasági fó­rumokon. Ami a vasárnap elfogadott fegyverzetkorlá­tozási tárgyú nyilatkozatot illeti, az, ha hangnemében nem is, tartalmában feltét­lenül az amerikai érdekek kifejezésére fogalmazódott. A williamsburgi megálla­podás értelemben a legkö­zelebbi gazdasági csúcsta­lálkozó színhelye London lesz. Általános vitával folytatódott az IPU-kon­ferencia Losonci­ Pál fogadta a delegációk vemül Plenáris ülésen, az elfogadott napirendnek megfelelően általános vitával folytatódott kedden az Országházban az Interparlamentáris Unió V. európai együttműködési és biz­tonsági konferenciája. A 28 országból érkezett mintegy 200 parlamenti képviselő elsősorban az európai biztonságot érintő kérdéseket elemezte, s — más-más szempontból ugyan — az együttműködés szorosabbá tételének lehetősé­geit kereste. Az általános vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a törvény­hozó testületeknek fontos szerepük van a jelen­legi, kiélezett nemzetközi problémák megoldásának elősegí­tésében. Bár az európai és a világhelyzet megromlásának okairól a vélemények természetesen eltértek, közös volt az az álláspont, hogy a budapesti tanácskozásnak — éppúgy, mint az IFA eddigi hasonló konferenciáinak —, hozzá kell járulnia az európai légkör megjavításához, a fegyverkezési verseny megállításához, a leszereléshez. A felszólalók rész­letesen foglalkoztak a Helsinki záróokmány alapelveinek megvalósulásával, a biztonsági konferencia résztvevőinek madridi tanácskozásával. Számos kérdés­ben, így a humani­tárius témák, az emberi jogok problémái terén nem egyszer egymásnak ellentmondó nézetek hangzottak el. Több, a NATO-országokból érkező képviselő például az Atlanti Szövetség közismert álláspontjának adott hangot, egyetér­tés mutatkozott azonban abban, hogy következetesen meg kell valósítani a záróokmány rendelkezéseit, s Madridban­­haladék nélkül megfelelő, kölcsönösen elfogadható megálla­podásra kell jutni. Hasonlóképpen ellentmondó vélemények­­ütköztek a vitában a fegyverkezés, az eurorakéták tárgya­lásánál, de közös volt az óhaj, hogy vessenek véget a fegy­verkezési versenynek, amely súlyos veszélyt jelent Európa népeinek. A keddi ülés első felszólalója a görög Dimitriosz Niariasz olyan különleges bizottság felállítását javasolta, amelynek feladata lenne megvizsgálni: mi módon akadá­lyozható meg az európai megosztottság elmélyülése. A délelőtti tanácskozás befejeztével Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hivatalában fogadta a konferencián résztvevő delegációk vezetőit. Az eseményen jelen voltak az Interparlamentáris Unió vezetői és az LPU Magyar Nem­zeti Bizottságának tisztségviselői. A felszólalások után, a délutáni ülésen megválasztot­ták az elnökeit azoknak a bizottságoknak, amely csoportok­­ban szerdától folytatják tanácskozásukat a képviselők, még­pedig a biztonság és a leszerelés, a gazdasági együttmű­ködés, valamint a humanitárius kérdések témaköreinek át­tekintésével. Este a konferencia résztvevői Szentendrére látogattak. Skandináviában 4. Dánia Dánia felé tartva időnkkel takarékosan kellett gazdál­kodnunk, még bőven volt látnivalónk. Dániába úgy hajóztunk be, hogy senki sem kérte úti okmányainkat. Ez jellemző volt egész Skan­dináviára. Mindenki ment a maga útján, sehol sem volt útlevélkezelés, vámvizsgálat. Megállás nélkül lehetett egyik országból a másikba áthajtani. A hajókat pedig terelőfolyosókon, gyorsított ütemben kellett elhagyni jár­műveinkkel. Hamarosan egy szép város közepén találtuk magunkat. A kastélyok világába csöp­pentünk. Sjaelland szigetén a Kronberg palotával kezd­tük helsingöri sétánkat. Mú­zeumnézés reggeltől estig. Jártuk a műkincsekkel meg­rakott termeket. Fegyverek, márványterem, udvari ká­polnai, a Hajózási Múzeum s a Csillagászati Múzeum kö­vetkeztek. Lejutottunk a ka­zamatába is, ahová Shakes­peare helyezte Hamlet dán királyfi tragédiája cselekmé­nyének színhelyét. Angol idegenvezető kísérte az alkalmi csoportot, gyer­tyafény mellett a pince félel­metes zegzugai között, majd újra napfényre kerültünk. Fredensborg kastélyhoz mentünk, a király nyári re­zidenciájának megtekintésé­re. Kívül díszőrség állott az éppen ott tartózkodó király tiszteletére. Egykor itt jöttek össze Európa uralkodói. Ezekben az országokban ki­rályság az államforma. Ez náluk történelmi hagyomány, múltban gyökerező, s ma is élő. Királyaikban nemzeti függetlenségük és biztonsá­guk letéteményesét látják. Ez a területileg oly kicsi ország sok kultúrtörténeti emléket halmozott fel. Ezek­kel találkoztunk lépten-nyo­­mon. Hilleröd és Frederiks­­borg várkastélyokat is meg­látogattuk. Hatalmas termek­ben gyönyörű lakosztályok: barokk, rokokó stílusú be­rendezések, éremkiállítás, aranyak, ékszerek, fegyve­rek, festmények. S vártuk a főváros meg­lepetéseit. Koppenhága na­pokig marasztalt minket. A Dán Nemzeti Múzeum fenn­állásának 175. évét ünnepel­te. Ez alkalomból érdekes időszaki kiállításoknak adott otthont, melyeket megnéz­tünk az állandó kiállításai mellett. így ismerkedtünk meg Grönland népeinek kul­túrájával, az észak-amerikai indiánok művészetével, az eszkimók életével, s a Krak­kói Múzeum átfogó történeti kiállításával, mely Lengyel- 1983. június 1. Szerda

Next