Vas Népe, 1983. július (28. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Kádár János és Losonczi Pál fogadta Billend U­lusut Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára csütörtökön délután a KB székházában fogadta Billend Ulusut, a Török Köztársaság miniszterelnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytat­­ak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekin­­tettel az európai biztonság és együttműködés problémáiról. Megelégedéssel állapították meg, hogy országaik együttmű­ködése eredményesen fejlődik és megerősítették készsé­güket a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyíté­sére. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Ercament Yavuzalp külügyi államtitkár, valamint Fóti Iván hazánk ankarai és Osman Basman Törökország budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap az Or­szágházban hivatalában fogadta Bü­lend Ulusut. A szívélyes légkörű találkozókon részt vett Nagy János külügyi állam­titkár, Ercament Yavuzalp külügyi államtitkár, Fóti Iván és Osman Basman. Bülend Ulusu csütörtöki programját Székesfehérváron kezdte, az Ikarus Karosszéria és Járműgyárat kereste fel. A vendéget elkísérte útjára Nagy János külügyi államtit­kár, Fóti Iván, hazánk tö­rökországi és Osman Bas­man, Törökország budapesti nagykövete. A magasrangú vendégeket a székesfehérvári gyárban Gábor András ipari minisz­terhelyettes, a megye, a vá­ros s az üzem vezetői üdvö­zölték. Balla Károly, a gyár igazgatója és Nagy Gábor, az Ikarus vezérigazgatója tájé­koztatta a vendégeket az évi 13—14 ezer autóbuszt előál­lító, nagymúltú hazai ipar­­vállalat eredményeiről. El­mondták, hogy a székesfehér­vári gyár szerelőszalagjairól az idén 8700 autóbusz kerül le, s többségét — 85—90 szá­zalékát — exportálják. A piac igényeire figyelő gyárt­mányfejlesztés eredménye­ként Ikarus-Renault kooperá­cióban készülő buszokat szál­lítottak, illetve exportálnak Algériába, s feltűnnek az Ikarus termékei az Egyesült Államok, Irak, Kuvait or­szágúllam is. Törökország útjain több mint 600 Ikarus emlémájú jármű gurul. Bü­lend Ulusu érdeklődött az al­katrész utánpótlásról, a fej­lesztési elképzelésekről és az autóbuszgyártásban kiala­kítható magyar—török koo­peráció lehetőségeiről. Ezt követően a vendégek a szó­ (Folytatás 2. oldalon) Az autóbuszok gyárában. Bülend I­lusu török miniszterel­nök, Székesfehérvárott, Nagy Gábor vezérigazgató társasá­gában, meglátogatta az Ikarus gyárat. Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának üléséről Június 28—30-a között Moszkvában megtartotta 106. ülését a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó KGST-képviselői, mi­ni­sztereln­ök - helyettesek vettek részt: bolgár részről Andrej Lukanov, csehszlo­vák részről Rudolf Rohlicek, kubai részről Joel Dome­­neah, lengyel részről Zbig­niew Madej, magyar részről Marjai József, mongol rész­ről Mjatavin Peldzse, az NDK részéről Gerhard We­iss, román részről Ioan To­­tu, szovjet részről Nyikolaj­­lizin, vietnami részről pe­ Tran Quynh. A KGST és a jugoszláv ormány között létrejött megállapodással összhang­ban a Végrehajtó Bizottság munkájában részt vett Mito Pejovszki, a szövetségi vég­rehajtó tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia KGST melletti állandó képviselője. Az ülésen részt vett Nyi­­kolaj Faggyejev, a KGST titkára. A Végrehajtó Bizottság ülésén Gerhard Weiss, az NDK állandó KGST-képvi­­selője elnökölt. A Végrehajtó Bizottság áttekintette, hogyan széle­sedik a KGST-tagországok együttműködése a fűtő-, energetikai és nyersanyagok ésszerű hasznosításában, va­lamint a lakosság élelmiszer­ellátásának javításában. Határozatot hozott arról, hogy az együttműködésnek ezekről a területeiről ké­szült írásos anyagokat a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. A KGST-nek a tanács XXXVI. ülésszaka óta el­telt időszakban végzett munkájáról szóló beszámoló előkészítésével kapcsolat­ban a Végrehajtó Bizottság ülése megállapította, hogy a tagállamok a kommunista és munkás""*^ok által megsza­bott jelenlegi ötéves tervfel­adatok teljesítése során to­vább növelték nemzeti jöve­delmüket, ipari és mező­­gazdasági termelésüket. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta azoknak az együttműködési témáknak a jegyzékét, amelyek sokolda­lú alapon történő kidolgozá­sára a következő ötéves nép­­gazdasági tervek koordináci­ója idején kerül sor. A­­tag­államok és a KGST szervei arra összpontosítják figyel­müket, hogy együttműködje­nek a legfontosabb gazdasá­gi és tudományos-műszaki kérdések megoldásában, töb­bek között a fűtő- és nyers­anyagtermelő ágazatok, az elektroenergetika, a vas- és színesfémkohászat, a gép­gyártás, az elektronikai és vegyipar, a szállítás fejlesz­tésében. Az ülésen megvizsgálták, hogyan halad az 1982-ben aláírt, az ipari robotok ki­­fejlesztésében, valamint sza­kosított és kooperációs gyár­tásuk megszervezésében folytatott sokoldalú együtt­működésről szóló általános egyezmény végrehajtása. Megállapították, hogy a KGST tagországaiban folyik a robotok népgazdasági al­kalmazására vonatkozó prog­ramok végrehajtása. A KGST keretein belül meg­határozták a robottechnika fejlesztésének egyeztetett koncepcióját és folyik az ipari robotok szerkezetének egységesítése. A Végrehajtó Bizottság meghatározta azo­kat a feladatokat, amelyek teljesítésével továbbra is biztosítható az általános egyezmény végrehajtása. A Végrehajtó Bizottság ülésén áttekintette az együtt­működés más kérdéseit is, ezekről megfelelő határoza­tokat hozott. A Végrehajtó Bizottság ülését a barátság és a köl­csönös elvtársi megértés szellemében tartotta meg.­­A­Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép­­viselője csütörtökön hazaér­kezett Moszkvából. Megtakarítás A Vas megyei Táv­hő­szolgáltató Vállalat dol­gozói összekapcsolják Sárváron a Petőfi lakó­telep és a Hunyadi út kazánrendszerét, hogy nyáron a melegvizet a lakosság számára egy kazánból, a Petőfi lakó­telepiből szolgáltathas­sák. mindez jelentős energia- és munkaerő­­megtakarítást jelent a vállalat számára. Képün­kön: hegesztik a csöve­ket. Fotó: B. S. XXVIII. ÉVFOLYAM 154. SZ.4M ■ 1983. JÚ­LIUS 1. PÉNTEK ■ ÁR­ 1,40 FORINT Ai Burgenlandi Kereskedelmi Kamara vezetőinek látogatása megyénkben Tegnap Szombathelyre lá­togattak a Burgenlandi Ke­reskedelmi Kamara vezetői: Robert Graf elnök, Eduard Ehrenhöfler alelnök és Ernst Zirkovits osztályvezető. A küldöttséget fogadta dr. Bors Zoltán, a megyei tanács el­nöke. A Burgenlandi Kereske­delmi Kamara vezetői és Sticz György, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője az augusztus 27-től szeptember 4-ig tartó felsőőri (oberwarti) vásár előkészületeiről tárgyaltak. A felsőőri vásárt 13 évvel ezelőtt rendezték meg elő­ször, s ezen magyar kiállítók is részt vettek. Az idein burgenlandi, szlovéniai, hor­vátországi és csehszlovákiai cégek mellett ismét szerepel­nek hazánkat képviselve Vas megyei vállalatok. A Vas megyei Iparcikk Kereskedel­mi Vállalat, a Vas megyei Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat és a Zöldért megyénk iparának, mezőgazdaságának széles termékskáláját mutat­ja majd be. A megbeszélésen megállapodtak abban is, hogy ez év októberében bur­genlandi hetet, majd ezt kö­vetően — valószínűleg jövő tavasszal — magyar hetet rendeznek Szombathelyen, illetve Burgenlandban, ahol további lehetőség nyílik a burgenlandi és Vas megyei gazdasági, kulturális kapcso­latok szélesítésére. Szó esett a tanácskozáson a két szom­szédos terület közötti ipar­i kooperáció fejlesztéséről is. A Burgenlandi Kereske­delmi Kamara vezetőivel egyidőben burgenlandi ke­reskedők népes csoportja is Szombathelyre érkezett. A burgenlandi kereskedők a megyei tanács udvari faházá­ban rendezett kiállításon te­kintették meg a felsőőri vá­sárra felkínált magyar ter­mékeket. F. 51. Fotó: H. P. üzemié a vásárra kínált áruk között. A Burgenlandi Kereskedelmi Kamara vezetői és St­cz György kereskedelmi osztályvezető a felsőőri vásár prog­ramját egyeztetik. A vállalkozások és a lakossági ellátás A szombathelyi uirosi tanács fileserfil Figyelemre érdemes pezs­gést hoztak a­­megyeszékhely gazdaságpolitikai életébe a különféle vállalkozási for­mák, amelyek a lakosság kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatói ellátásában kell, hogy közreműködjenek. Megalakulásukban, működé­sükben fontos volt a városi párt-végrehajtó bizottság ta­valy októberi állásfoglalása, amelyben kimondta: mind­azok a szervek, amelyek a különböző vállalkozási for­mák elterjesztésével foglal­koznak, gazdaságpolitikánk megvalósulásában működnek közre. Most, hogy a város ille­tékességi területén már 83 vállalati gazdasági munkakö­zösség, 2 szövetkezeti és 25 magán gazdasági munkakö­zösség működik, fontos, hogy mind a lakosság, mint a vál­lalatok jobban megismerjék őket, hiszen csak így kérhe­tik közreműködésüket, így adhatnak számukra meg­rendelést. A vállalkozások és a lakossági ellátás kapcsola­tát tűzte tegnapi ülésének napirendjére a városi tanács végrehajtó bizottsága is, át­tekintve egyben eddigi mun­kájukat. Általános tapasztalat, hogy­­a szerződéses üzemelésre ki­adott boltok, vendéglátóipar­i egységek munkája mind a vállalat, mind a lakosság számára kedvező. Javult a készletgazdálkodásuk, keve­sebb dolgozóval is jól ellát­ják feladataikat. Nagy gon­dot fordítanak a gépek kar­bantartására, az esetleges ál­lásidő okozta kiesések pót­lására. Látva az érdekeltsé­get, bővítették a választékot, s nyitvatartási idejükkel is, más mod­on is rugalmasan alkalmazkodnak a vásár­lói igényekhez. A vállalkozás kockázatára utal, hogy eddig hat szerződésbontásra is sor került: egy esetben betegség miatt, öt esetben gazdasági okokból. A végrehajtó bizottság úgy találta: a szolgáltatások terü­letén még sok lehetőség van új vállalkozási formák to­vábbi bevezetésére. Ugyanak­kor a vállalati gazdasági munkaközösségek ereje, le­hetősége nincs eléggé ki­használva lakossági szolgálta­tásra. Hat vállalati gazdasági munkaközösség lakossági szolgáltatást is vállal, de ■ilyen megrendelést még nem kapott, s a 25 magán munka­­közösség is zömében közüle­ti­­megrendelésre dolgozik. Pedig rövid határidővel vál­lalnak olyan kisebb értékű építési vagy szerelési mun­­kát, amelyre csak nehezen szerezhető nagyipari vállal­kozó, kivitelező. Két fontos tapasztalat tehát levonható az egyik, hogy a gazdasági munkaközösségek eddig első­sorban a vállalati termelést segítették, a másik, hogy a lakosság eddig nem kereste őket tömeges megrendelések­kel, mert nem tudja, hogy ilyen munkát is vállalnak — a napi munkaidőn túl, vagy szabad szombaton. Elmondható, hogy a vál­lalkozások működésének fel­tételrendszerét általában si­került megteremteni a vá­rosban. Kár, hogy a vállalko­zási formák kedvező hatása, még nem érződik robbanás­szerűen a lakossági ellátás­ban. Viszont hiányt pótolnak, ezért elő kell segíteni a la­kosság részére végzett szol­gáltatások növekedését, ami­re meg is van a lehetőség Még nem alakultak például szövetkezeti szakcsoportok, nem alkalmaznak bérleti formákat, amelyekkel a leg­jobb lehetőség kínálkozna a lakossági szolgáltatás fejlesz­tésére. — U. Gy. —

Next