Vas Népe, 1983. július (28. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
Könnyítés a gyermekes családok terhein Aki a KSH egyik kiadványának, a Statisztikai Havi Közleményeknek a legfrissebb számába belelapoz, jószerivel naprakész ismereteket szerezlhet Magyarország teljes demográfiai helyzetéről. A számok mögé pillantó olvasónak sokatmondó és igen elgondolkoztató az alábbi adatok együttese. Hogyan alakul a népesség száma? Hazánkban 1980-ban a népesség száma 10 millió 713 ezer, a házasságkötések száma 80 331, az élveszületéseké — az 1979. évi 160 364-es magas szám után — még mindig a 148 ezret meghaladó. A természetes szaporodás azonban — ismét csak összevetve az 1979. év több, mint 23 ezres lélekszám növekedésével, — már csak mintegy háromezer. Ennyivel születtek tehát többen, mint ahányan meghaltak. A tavalyi adatok, ugyanebben arégióiban: összlakosság 10 millió 700 ezer; 75 557 házasság köttetett, 133 579 élveszületés történt — a lakosság fogyása 10 533. És — még egy ízben búvárkodva ezekben a számokban — a jelen év első négy hónapjában további 12 ezerrel csökkent a népesség száma, ami annyit jelent, hogy az 54 ezer halálozással szemben az élveszületések száma csupán 42 ezer volt. Távol álljon a szándék, mintha valamiféle nemzets hatást szándékoznánk végezni. A fejlettebb gazdasággal rendelkező európai országok nagy részében évek óta regisztrálható folyamat a népességszám lassú csökkenése, és minden statisztikai számvetés arra mutat, hogy — fejlődésünk és demográfiai helyzetünk egyenlőtlenségei folytán — magunk is ebbe a kategóriába jutottunk. Többféle — konkrét adatokon, illetve előrelátható társadalmiegyéni szándékok elemzésén alapuló előrejelzés szerint az ezredfordulóig akár a ■kétszázezres számot is meghaladhatja ez a fogyatkozás. A demográfiai hullámhegy a továbbiakban, feltehetően,, ismét bizonyos mértékű születésszám emelkedést eredményez majd, a népességszám stagnálása azonban feltétlenül hosszabb folyamatnak ígérkezik. Július 1-tőől Ezek a folyamatok részben befolyásolhatók, kedvezőbb irányba terelhetők, bármennyire is világjelenségről van szó. A befolyásolás eszközei — nem szólva most a tudati elemekről — tekintélyes részben feltétlenül anyagi természetűek. Égető családpolitikai gondjaink oldásáról, enyhítésükről a napokban az országgyűlésen is szó esett. Lázár Györgynek, a parlament nyári ülésszakán elmondott beszédéből elevenítek fel elöljáróban néhány mondatot. „A társadalmi juttatások reálértéke az utóbbi két évben is a nemzeti jövedelemnél nagyobb mértékben, összesen 6 százalékkal emelkedett. Azonban így is csak szerény előrelépésre volt mód. Most... július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a jelenlegi 130 forintos jövedelemkiegészítés helyett pedig havi 300 forintos családi pótlékot kapnak, a gyermekek 6 éves koráig.”Tudott dolog, az egy és több gyermekes családok életszínvonala, életmódja és anyagi boldogulása nehezebb és szerényebb manapság, mint a gyerekteleneké, vagy azoké, akiknek már keresők a fiaik, leányaik. Napjaink gyermeknevelése sokféle pótolhatatlan öröme mellett is jelentős anyagi áldozatvállalás, bármennyire is szívesen tesszük gyermekeinkért. S a családi pótlék reálértéke, minek is szépítenénk, megkopott, csökkent a legutóbbi korrekciója óta. Feltétlenül segítség — és nem is lebecsülendő nagyságú — a megemelt családi pótlék a családokban. Több, mint 70 éves ez a sajátos segítési, pénzügyi forma, amelynek jogosultsági körét 1946-tól lehet erőteljesen társadalmi méretűnek tekinteni (ekkor vált jogosulttá családi pótlékra a kötelező társadalombiztosítás hatálya alá tartozó összes dolgozó, s a korhatár a gyermek 16. életévére emelkedett). 1966-ban már a kétgyermekes tsz-családok is kaphatták, 1968-tól a gyermeket egyedül nevelő apák jogán is jár, 1972 januárjától pedig — s ez a szám jelenleg is egyre nő — az olyan, egy gyermeket nevelő családok is részesévé váltak ennek a családsegítő juttatásnak, amelyekben az idősebb gyermek már betöltötte a korhatárt. 1981-ben 2,1 millió gyermek után fizettek hazánkban családi pótlékot! A jogszabály is családokra kedvezően módosult. Ma már a kisiparosok és kiskereskedők gyermekei is részesednek e támogatásban, amely gyakorlatilag teljesen a kiterjedt és azt a 16—19 éves fiatalt is megilleti, aki alsó, vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Megközelíti a 20 milliárd forintot Hogy mit jelent konkrétan ez az anyagi segítség, arra elég néhány utalás. A számítások szerint eddig a gyermekek havi eltartásából átlagosan 18—19 százalékot vállalt át az állam, ám az árviszonyok változása miatt ez az arány az utóbbi években csökkent. A mostani emelés, várhatóan ennek az aránynak a szinten tartását hosszabb távon is biztosítja, illetve egy keveset emeli is. Az államkasszából már az 1981-es adatok szerint is több, mint 14 milliárd jutott családi pótlék formájában a gyermekes családokhoz. Ez az összeg, a mostani emelést figyelembe véve, meg fogja közelíteni a 20 milliárd forintot. Egyértelmű, szép és nemes a cél: a gyermekvállalás ösztönzése biztatás és garancia arra, hogy az állam, a társadalom keresi a módot a segítésre és anyagi eszközeink arányában megpróbál könnyíteni a gyermeknevelés családi terhein. Nem csekélyek a gyermekesek anyagi terhei havonta, egy-egy gyermekre 1600— 2000 forintot költenek a szülők a családi jövedelemből. A mostani korrekció körülbelül a családok kétharmadát érinti. Ha mostanság a családi politikánkról hallunk, statisztikai adatokat olvasunk, adjuk hozzá a számsorokhoz ezeket a kedvezményeket is... V. M. szokásaink hUIUDUSZOS Kiut friss a csoport, így ilyen, vagy olyan nevezetességet még szívesen megnéznek az utasok. Dél felé azonban sokan kidőlnek a sorból, néhányan pedig unatkoznak már. Éppen ezért érdekesen, változatosan igyekszünk mondani az ismertetést. Van, aki ennek ellenére kijelenti, ő ezt már látta, vagy őt ez egyáltalán nem érdekli. Általános tapasztalat, hogy ebédkor jön meg a hangulat, s ebéd után egy jó darabig nem lehet vezetni. A csoport tagjai jóllaknak, egy-két pohár sör, vagy bor is lecsúszik, a társaság nagy része elpilled. Egy kis sziesztát szoktam ilyenkor beiktatni, vagy autóbuszos kirándulást, ahol egyesek el-el szoktak szunyókálni. A vásárlás igen fontos pontja az utazásnak. Vannak utak, amikor ez a legfontosabb. Pozsonyba érkezéskor például nem lehet várost nézni, mert mindenki vásárolni szeretne. Ezt az igényt természetesen megértjük, s a műemlékek, nevezetességek szemrevételezése délutánra marad. A második napon is szívesen nézik vendégeink a várost, a harmadikon — miután megbeszélték, ki, mit, hol, mennyiért vásárolt az érkezéskor — ismét szabad programra van igény. — Köztudomású, hogy növekedtek az utaztatási költségeik, így megdrágultak az utak is. Milyen az érdeklődés a szervezett turizmus iránt? — Az utazási kedv nem csökkent. Úgy tapasztalom, hogy népszerűbbek lettek a különböző eseményekhez kapcsolódó belföldi utak, egyebek között a Nagyvázsonyi Lovasnapokhoz és a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz kapcsolódó útjainkra is nagy az érdeklődés A külföldi utak közül a sláger az ötnapos isztambuli és a nyolcnapos bolgár tengerparti út. Mogyorósi Miklós, a TÁVHO munkatársa, aki másodállásban végzi a csoportok vezetését, így vélekedik: — Kilenc év alatt, huszonkét alkalommal, csaknem 700 útitársam volt. Vonattal, repülőn, autóbuszon utaztattam, senkit sem ért még baleset, mindenki szép élménynyel tért haza. Még a vámelőírások megszegéséért sem fájt a feje senkinek. Kisebb kellemetlenségek persze néha adódnak. A felelőtlen típusú útitárs általában itthon felejti szemüvegét, apró, de fontos használati tárgyát, gyógyszerét. A mindig elkéső, pontatlan emberre az egész csoportnak várnia kell. Jó lenne hia turistáink eljutnának odáig, hogy nem vonnának párhuzamot hangosan méltatlankodva az idegen konyha és a magyar szakácsművészet között, nem nyilatkoznának elítélően a vendéglátók szokásairól. — Nem szerencsés — enyhén szólva — az sem, ha ebédnél lerészegedik a fél társaság és a vendéglátó idegenvezetőt melegebb éghajlatra küldik. — mondja Jákói Brigitta, majd hozzáteszi: — Néhányan nagyképűek odakint, sokat reklamálnak, s mindenben kifogást találnak, egy-egy szállodai tárgy megrongálására is volt már példa. Mindezek a problémák az idegenvezetőn csapódnak le, a konfliktusokkal elsősorban neki kell szembenéznie. — Hány éves korig lehet csoportokat vezetni? — Amíg az ember nem tűnik nevetségesnek, amíg a szellemi, s a fizikai kondíciója bírja — mondja az idős idegenvezető, majd elköszönésünkkor még hozzáteszi: — Amíg nagy élményt jelent. Abban a pillanatban befejezem, amikor unalmassá válik. Íme, az idegenvezetők így látnak bennünket, utasokat, s így látják önmagukat. Szenkovits Péter Fotó: B. S. Turisták egy csoportja Szombathelyen, Szily János szobra előtt. 1983. július 1. Péntek Pályakezdő pedagógusok A napokban 4690 pedagógus kapta kézhez a különböző felsőoktatási intézményekben a diplomáját, számukra 7600 állást hirdettek meg. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint a frissen végzettek alig több, mint fele, mindössze 2600 helyezkedett el, eddig közülük 2471- en vállaltak munkát nevelési-oktatási intézményben: 400-an közép-, a többiek általános iskolában. Több mint kétezer friss diplomás sorsáról, elhelyezkedéséről nem tudnak a főiskolákon és egyetemeken. Támasztalatuk szerint a munkáltatók nem tartják be a visszajelzési kötelezettségükre szóló rendelkezést. Az intézmények tájékoztatása szerint a legkedvezőbb a helyzet a Kecskeméti Óvónőképző Intézetben, a győri, a zsámbéki és a sárospataki tanítóképzőben, valamint az ELTE általános iskolai tanárképző karán végzetteknél : a pályázat első szakaszának lezártáig több mint 80 százalékuk elhelyezkedett. Nem mondható megnyugtatónak a frissen végzettek helyzete a Soproni Óvónőképzőben, ahol a végzettek 40 százaléka; az esztergomi és debreceni tanítóképzőben, ahol kilenc, illetve 28, valamint az egri tanárképzőben, ahol 19 százalékuk kötött munkaszerződést. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, valamint az ELTE középiskolai tanárokat képző bölcsészkarán sem jobb a helyzet: a debreceni diplomásoknak 65, a budapestieknek csak 20 százaléka helyezkedett el. A műszaki egyetemeken, főiskolákon is folyik tanárképzés. Az itt végzettek 20— 30 százaléka helyezkedik el pedagógusiként. A többiek alapszakmájukban, a népgazdaság egyéb területein vállalnak munkát Az elkövetkezendő hetekben — augusztus 15-ig — a fiatal pedagógusok a megyei tanácsok művelődési osztályainak segítségével közvetlenül az intézményekben adhatják be pályázatukat a még betöltetlen állásokra. Augusztus 15-e után az iskolák csak a megyei, illetve a fővárosi tanács művelődési osztályának előzetes engedélyével köthetnek munkaszerződést pedagógussal. | Milyen a portás? | Egyik új üzemünk portáját a telep belsejébe épít ■ tették. Csak az átadás után figyeltek fel a használók arra, hogy nem a legszerencsésebb helyen áll a fül- Ike. Gyorsan felhúztak egy újat a telep bejáratánál. | Nem véletlen, hogy ennek a kis épületnek éppen az üzemek kapujában a helye. A belépők és a távozók, a teherforgalom ellenőrzése így a leghatásosabb. Elvileg a gépkocsikra nem tudnak felrakni mást az üzemek területén, mint amit a raktáros kiad. Ámi a tapasztalat azt mutatja, hogy olykor más is kerül a teherautókra, szabálytalanul. Ha a portai ellenőrzés rendszeres, alapos, az ügyeskedők kevésbé határozzák el, hogy megpróbálnak kicsenni valamit a kapun kívülre. A napokban írtunk az Erdei Termék Vállalat s sárvári üzeméről, ahol a csaló gépkocsivezetők egye-bek között azért „működhettek” sikeresen, mert a portai szolgálat csak elvétve ellenőrizte, mit, mennyit ■ visznek ki. Jó, meglehet, több száz tételből álló ra- rkományt rövid idő alatt ellenőrizni lehetetlen. Ám az említett kapun néha hatvan ládával többet is vitettek ki. Ekkora többlet ránézésre is feltűnik! Ha van ellenőrzés... A portai szolgálat nehézségeire hívta fel a fiigyelmet egy vizsgálat a közelmúltban a Fűszert I sárvári lerakatánál. Itt az áruk egy részét a telepen kívül tárolják, azaz a portás nem is tudja ellenőrizni a rakományt. Noha a portai ellenőrzés nem kötelező, vagyonvédelmi megfontolásokból nem árt bevezetni sehol sem. A VASÉP-nél például — részben a korábbi rossz tapasztalatokból okulva — igen alapos portai szolgálatot szerveztek a Lovas úti telepen, Szombathelyen. A nagy teherforgalom is indokolta, hogy két külön porta ellenőrizze a kapunál a ki- és bemenő jármű- íveket. A portások több száz teherautó rakományát nézik át naponta, ami nem kis teljesítmény! A tapasztalat az, hogy általában csak ott pró-bálnak holmikat szabálytalanul kivinni az üzemből, ahol laza az ellenőrzés, minimális a kockázat. A por- Iának így a lopások megelőzésében jut fontos szerep. ““I Ki mit tud? AMagyar Televízió legutóbbi, utolsó Ki mit tud? elődöntőjén lépett fel a Bavaria Táncegyüttes néhány táncosából alakult legyüttes Írisz néven. Disco táncot mutattak be — nagyon jól, hangulatosan, a leánykoszorúban Paál László szólótánca szinte már-már a profiszintet súrolta. Ellenfeleik a szegediek voltak. Háromnagyon tehetséges lány, a saját elmondásuk szerint három évealapoznak, klasszikus balettet tanulnak. A zsűri a sötét produkció utándöntött. "Nem indokolt, csak szavazott, egyértelműen a szegedi lányok javára. Megvallom,mérgelődtem e jelenség miatt. Mert az idei Ki Imittud?-ban eddig mindenprodukciótértékeltek, mégazt is, aminem volt produkció. Felmerült bennem aza gondolat is, hogy hátha profiként ítélik megaszombathelyi táncosok produkcióját , de eznemlehet, hiszen azok a néptáncosok és szólisták,akik ma saját elmondásuk szerint is évek óta együtt dolgoznak, illetve gyermekkoruk óta művelik a műfajt — legalább annyira profik, mint a szombathelyi táncosok. Napok óta emésztett fajkétség,de eddig nem akartam szólni róla. Ugyanis tudtam, hogy a zsűri egyik tagjával, Szinetár Miklóssal találkozni fogok a kőszegivárjátékok idején, így tehát az egyik legilletékesebbet kérdezhettem meg: miért nem érdemelt meg a szombathelyi táncegyüttes legalább egy jó szót? . A magyarázat egyszerű: kifutottak az időből, és éppena szombathelyi szereplés előtt kapta meg a zsűri az ukázt: csak Szavazzon, indoklás az idő rövidsége miattnincs! Igen,csakhogy e produkció után még mindig indokoltak, értékeltek másbemutatóknál! Hja, egyeszsűritagok szakmaszeretetének nem tudtak parancsolni, Is ^ha valaki nem tért in, szóból, illetve az üzenetből __ Aháttér tehát ez. ‘A ‘szakember szemével nézve is fej-fej mellett szerepeltek a szombathelyiek és a szegediek. Csak akár, hogyezt ily módon kellett megtudnunk. Egymondatot,.még a műsoridő rovására is — megérdemelt volna ez, a sajátos műfajában is nagyszerű csapat. (szakály) VIS HERE Fejesugrás ! Nyaraláskor... és utána. (Lakatos Ferenc karikatúrája) ! 3