Vas Népe, 1983. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

Losonczi Pál beszéde az ENSZ-közgyű­lés ülésszakán Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának csütörtök délutáni plenáris ülésén — közép-európai idő szerint a késő esti órákban — szólalt fel Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos magyar ál­lásfoglalást az ülésszak résztvevői nagy érdeklődéssel fogadták. Elhangzása után annak mértéktartó, fele­lősségteljes hangnemét, ugyanakkor határozott állás­­foglalását emelték ki. Elnök Úr! Két világégés szörnyű ta­pasztalata nyomán szerve­zetünket éppen az a nagy elhatározás hívta életre, hogy — alapokmányunk szavaival — „megmentsük a jövő nemzedékét a hábo­rú borzalmaitól”. E mun­kánknak otthont adó palo­ta falába is ezt az évezre­des emberi óhajt vésték: „Nemzet ne emeljen kardot nemzetre, és ne tudja meg soha többé, hogy mit a háború”. De vajon elmondhatjuk-e, hogy akárcsak a közelébe jutottunk már e nagy cél­nak? . Úgy érzem, a kérdés ma­ga is illuzórikusnak hat a jelen történelmi pillanat­ban, amelyet sajnos a nem­zetközi feszültség kiélező­dése jellemez. Fokozódik a konfrontá­ció, kísérletek történ­nek a világbéke fenn­tartását biztosító erő­­egyensúly megbontására, katonai fölény­szerzésre, a népek nemzeti és társadal­mi felszabadulási folyama­tának visszafordítására. Mindez aggodalommal töl­ti el a Magyar Népköztár­saság népét és kormányát. E veszélyes helyzet kiala­kulásának fő okát a fegy­verkezési hajsza fokozódá­sában látjuk. A példátlan arányú fegyverkezés nem­csak közvetlenül, a nukleá­ris katasztrófa eshetőségé­vel fenyegeti civilizációnkat, hanem közvetve is: azáltal, hogy eltékozolja az embe­riség anyagi és szellemi erő­forrásait, megfosztja a népeket a munkájuk által létrehozott javak jelentős részétől­, tartósítja a gazda­sági elmaradottságot egész sor fejlődő országban, — kezdte beszédét. A Magyar Népköz­­társaságnak, ha szabad így mondanom, hitval­lása a különböző társa­dalmi rendszerű álla­mok békés egymás mel­lett élése. Ezen m­i nem pusztán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés! Számunk­ra a­­koegzisztencia, a né­pek és kormányok tevé­keny együttműködése, köl­csönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó erő­sítése.­­Nekünk az utóbbi egy-másfél évtizedben igen jó tapasztalataink vannak erről, s úgy tudom, hogy partnereinknek sincs oka a csalódottságra. — mond­ta, majd így folytatta: A Magyar Népköztársaság kor­mánya, a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfelelően, legfőbb kül­politikai feladatának ma is az enyhülés eredményei­nek megőrzését, a nemzet­közi párbeszéd és együtt­működés fenntartását és bővítését tekinti, mind a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumo­kon. Számunkra — miként más országok számára is — a békés­ egymás mellett élésnek nincs ésszerű al­ternatívája. Ezért tölt el nyugtalan­sággal bennünket minden olyan jel, — hangoztatta — amely a konfrontációs han­gulatok feléledésére utal; minden olyan cselekedet, amely veszélyezteti az államok közötti normális kapcsolatokat; minden olyan fejlemény, amely további­ tehertételként jelenkezik az amúgy is feszült nemzetközi viszony­okban. A Magyar Népköztársa­ságnak az a meggyőződése, hogy a retorikai háború, a vádaskodás, a diszkriminá­ció, az erőpolitika rossz módszer, is amellett — mint a tapasztalat mutatja — meddő is. Hozzáfűzte: továbbra is azon le­szünk, hogy minél több kontaktusra, minél (Folytatás a 2. oldalon) Vendég Baskíriából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága vendégeként tartózkodik ha­zánkban, s tegnap Vas megyében járt Ahm­zjanov Tagir Iszmagilovics, az SZKP baskí­­riai területi bizottságának gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkára. A vendéget fogadta Takács László, a Vas megyei pártbizottság titkára és tájékoztatta a megye párt­­életéről, gazdasági építőmunkánk eredmény­eiről, esedékes teendőinkről. T. I. Ahm­zjanov tegnap délután az Oktatási Igazgatóságon ta­rtott nagy érdeklődéssel kísért előadást az SZKP KB júniusi ülésén megszabott gazdaságpolitikai feladatokról, később pedig Szombathellyel ismerkedett. Képünkön: a szovjet vendég a megyei pártbizottságon. Fotó: K. Z. Közös felelősség a tervezésben és a terv megvalósításában is A megyei tanács és a megyei népfrontbizottság együttes ülése Tegnap Szombathelyen, a megyei pártbizottság székhá­zának nagytermében együttes ülést tartott Vas megye Ta­nácsa és a Hazafias Népfront Vas megyei Bizottsága. Az ülésen — amelyen részt vett Madarasi Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkár, Horváth Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára, s a megyei képviselőcsoport több tagja is — Vas megye VI. ötéves tervének időarányos teljesítését vitatták meg. AZ ELŐTERJESZTETT írásos jelentéshez Bende László, a megyei tanács el­nökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy a beszámoló elkészítése kollektív munka eredménye volt. Megelőzte a megyei pártvégrehajtó bizottság érté­kelése a két kongresszus kö­zötti, illetve a megyei párt­értekezlet óta végzett mun­káról. Az összegezésnél fi­gyelemmel voltak a városi, járási pártbizottságok szám­vetéseire, megtárgyalták az előterjesztést a Szakszerve­zetek Vas megyei Tanácsa titkárságával, a különböző tanácsi és társadalmi szer­vek illetékes bizottságaival. A megyei tanács és a nép­frontbizottság együttes ülé­sen való tárgyalás is a la­kossági képviselet szélesíté­sét tükrözi, s azt példázza, hogy közös a felelősség a tervezésben és a végrehaj­tásban egyaránt. A BESZÁMOLÓK részle­tes tájékoztatást adtak a megye VI. ötéves tervének időarányos teljesítéséről. Az ipari termelés a tervben meghatározott évi 4 százalé­kos növekedési ütemtől kis mértékben elmaradva, az or­szágos átlagot meghaladva, 9 százalékkal emelkedett. A gazdálkodás feltételeiben be­következett változások hatá­sára a teljesítés széles ská­lán (86,6 százaléktól 121,5 százalékig) szóródott. A ter­melés 1982-ben az állami ipar szervezeteinek 45 szá­zalékánál csökkent, és csak 12 százalék tudta 10 száza­léknál nagyobb mértékben növelni. A megye iparának szerke­zete 1980-tól tovább korsze­rűsödött. Nagy mértékben a fejlesztések és korszerűsíté­sek hatására most is a vegy­ipar és a gépipar teljesítmé­nye a dinamikusabban fe­j­­lődő. A foglalkoztatottak száma alapján az egyes iparágak között nem történt lényeges változás. Jelenleg a foglalkoztatottak 34 százalé­ka dolgozik az iparban, s ezen belül továbbra is tart­ja meghatározó szerepét — 50 százalékos részarányával — a könnyűipar. A megye ipari termelésének mintegy 20 százalékát értékesítették exportra a hatodik ötéves terv első két évében, az ex­port egyharmada volt rubel elszámolása. A nem rubel elszámolású exportnál az élelmiszer- és a könnyűipar teljesítménye (44, illetve 43 százalék) a meghatározó, örvendetes, hogy 1983 első felében az összes export 20, ezen belül a nem rubel el­számolású export 30 száza­lékkal emelkedett. Az árbe­vétel arányos nyereség­e a gazdálkodási körülmények szigorodása következtében — 1982-ben 10 százalékra mér­séklődött. A fejlesztésekkel az ipar területi elhelyezke­dése arányosabbá vált, ah­hoz azonban nem volt elég­séges, hogy az egy foglal­koztatottra jutó állóeszköz értékét országos összehason­lításban lényegesen javítsa, annak ellenére, hogy két és fél év alatt 13,3 százalékos volt a gyarapodás. A MEGYE GAZDASÁGÁ­BAN az építőipar küzd a legtöbb gonddal. A közép­távú tervidőszak első három évében elvégzett építés-sze­relési munka értéke folyó áron várhatóan 10 milliárd forintban lesz összegezhető, ami időarányosan 61 száza­lékos teljesítést jelent. A számítottnál nagyobb mér­tékben növelték termelésü­ket a nem építőipari szerve­zetek építési-karbantartó részlegei, ugyanakkor az, időarányosnál rosszabb ered­ményt tud felmutatni az ál­lami építőipar. A tanácsi építőipar az első három év­ben várhatóan 8, a miniszté­riumi 22 százalékkal marad el az időarányos teljesítéstől. A kivitelező építőipar telje­sítőképessége jelenleg is csökkenő: 1983 első félévi termelése az előző évi ala­csony bázishoz képest is to­vább, mintegy 6 százalékkal mérséklődött. Számottevően növekedett a szolgáltatások mennyisége, színvonala. 1980 óta az egy főre jutó lakossági szolgál­tatások teljesítményértéke 32 százalékkal növekedett (ebből 10 százalékkal az ár­változás következménye), s az 1983. évi várható teljesí­tés már meghaladja a 2 ezer forintot. Három év alatt 112 millió forint értékű fejlesz­tés valósul meg, amelyből a megyei tanácsi támogatás 51 millió forint. (Folytatás 2., 3. oldalon) Szombathelyen ülésezett a VEOB orvostudományi szakbizottsága Szombathelyen tartotta tegnap kihelyezett ülését a Veszprémi Akadémiai Bi­zottság (VEAB) orvostudo­mányi szakbizottsága. A hat megye tudományos tevé­kenységet folytató orvosai­ból alakult szakbizottság ülésén részt vett dr. Szent­­ágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, dr. Nemecz Ernő akadémikus, a VEAB elnöke, Rácz János, a me­gyei pártbizottság titkára, és dr. Molnár László megyei főorvos. Dr. István Lajos profesz­­szor, az orvostudományi szakbizottság elnöke köszön­tötte a tanácskozáson meg­jelenteket, majd dr. Illei György professzor, a szom­bathelyi Markusovszky Kór­ház főigazgató helyettese tartott előadást a megyénk­ben végzett orvostudomá­nyi kutató munkáról, amely­nek — mint mondotta — immár fél évszázados ha­gyományai vannak. Mindig voltak és jelenleg is dol­goznak szép számmal olyan orvosok a megyei kórház­ban, akik felismerték, hogy a tudományos kutatómun­ka a gyógyító tevékenység része és az önképzés leg­hatékonyabb eszköze — hangsúlyozta az előadó. A szombathelyi kórház 24 osz­tályán folytatnak jelenleg tudományos tevékenységet, öt osztály országos kutatá­si feladatokban vesz részt, négy pedig — az Egészség­­ügyi Világszervezet, illető­leg a KGST szervezésében — nemzetközi együttműkö­désről is beszámolhat. A napirend vitájában fel­szólalt többek között dr. Szentágothai János és dr. Nemecz Ernő is. Az ülés aktuális kérdések megvita­tásával folytatódott. Ezután városnézésen vettek részt a vendégek, majd délután a megyei kórházban rendezett tudományos üléssel ért vé­get az akadémiai szakbizott­ság programja. (Felvételünk a délelőtti ülésen készült.) (blon) Fotó: K. Z.

Next