Vas Népe, 1983. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
Losonczi Pál beszéde az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának csütörtök délutáni plenáris ülésén — közép-európai idő szerint a késő esti órákban — szólalt fel Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos magyar állásfoglalást az ülésszak résztvevői nagy érdeklődéssel fogadták. Elhangzása után annak mértéktartó, felelősségteljes hangnemét, ugyanakkor határozott állásfoglalását emelték ki. Elnök Úr! Két világégés szörnyű tapasztalata nyomán szervezetünket éppen az a nagy elhatározás hívta életre, hogy — alapokmányunk szavaival — „megmentsük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól”. E munkánknak otthont adó palota falába is ezt az évezredes emberi óhajt vésték: „Nemzet ne emeljen kardot nemzetre, és ne tudja meg soha többé, hogy mit a háború”. De vajon elmondhatjuk-e, hogy akárcsak a közelébe jutottunk már e nagy célnak? . Úgy érzem, a kérdés maga is illuzórikusnak hat a jelen történelmi pillanatban, amelyet sajnos a nemzetközi feszültség kiéleződése jellemez. Fokozódik a konfrontáció, kísérletek történnek a világbéke fenntartását biztosító erőegyensúly megbontására, katonai fölényszerzésre, a népek nemzeti és társadalmi felszabadulási folyamatának visszafordítására. Mindez aggodalommal tölti el a Magyar Népköztársaság népét és kormányát. E veszélyes helyzet kialakulásának fő okát a fegyverkezési hajsza fokozódásában látjuk. A példátlan arányú fegyverkezés nemcsak közvetlenül, a nukleáris katasztrófa eshetőségével fenyegeti civilizációnkat, hanem közvetve is: azáltal, hogy eltékozolja az emberiség anyagi és szellemi erőforrásait, megfosztja a népeket a munkájuk által létrehozott javak jelentős részétől, tartósítja a gazdasági elmaradottságot egész sor fejlődő országban, — kezdte beszédét. A Magyar Népköztársaságnak, ha szabad így mondanom, hitvallása a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés! Számunkra akoegzisztencia, a népek és kormányok tevékeny együttműködése, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó erősítése.Nekünk az utóbbi egy-másfél évtizedben igen jó tapasztalataink vannak erről, s úgy tudom, hogy partnereinknek sincs oka a csalódottságra. — mondta, majd így folytatta: A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfelelően, legfőbb külpolitikai feladatának ma is az enyhülés eredményeinek megőrzését, a nemzetközi párbeszéd és együttműködés fenntartását és bővítését tekinti, mind a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumokon. Számunkra — miként más országok számára is — a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. Ezért tölt el nyugtalansággal bennünket minden olyan jel, — hangoztatta — amely a konfrontációs hangulatok feléledésére utal; minden olyan cselekedet, amely veszélyezteti az államok közötti normális kapcsolatokat; minden olyan fejlemény, amely további tehertételként jelenkezik az amúgy is feszült nemzetközi viszonyokban. A Magyar Népköztársaságnak az a meggyőződése, hogy a retorikai háború, a vádaskodás, a diszkrimináció, az erőpolitika rossz módszer, is amellett — mint a tapasztalat mutatja — meddő is. Hozzáfűzte: továbbra is azon leszünk, hogy minél több kontaktusra, minél (Folytatás a 2. oldalon) Vendég Baskíriából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága vendégeként tartózkodik hazánkban, s tegnap Vas megyében járt Ahmzjanov Tagir Iszmagilovics, az SZKP baskíriai területi bizottságának gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkára. A vendéget fogadta Takács László, a Vas megyei pártbizottság titkára és tájékoztatta a megye pártéletéről, gazdasági építőmunkánk eredményeiről, esedékes teendőinkről. T. I. Ahmzjanov tegnap délután az Oktatási Igazgatóságon tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást az SZKP KB júniusi ülésén megszabott gazdaságpolitikai feladatokról, később pedig Szombathellyel ismerkedett. Képünkön: a szovjet vendég a megyei pártbizottságon. Fotó: K. Z. Közös felelősség a tervezésben és a terv megvalósításában is A megyei tanács és a megyei népfrontbizottság együttes ülése Tegnap Szombathelyen, a megyei pártbizottság székházának nagytermében együttes ülést tartott Vas megye Tanácsa és a Hazafias Népfront Vas megyei Bizottsága. Az ülésen — amelyen részt vett Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár, Horváth Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, s a megyei képviselőcsoport több tagja is — Vas megye VI. ötéves tervének időarányos teljesítését vitatták meg. AZ ELŐTERJESZTETT írásos jelentéshez Bende László, a megyei tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy a beszámoló elkészítése kollektív munka eredménye volt. Megelőzte a megyei pártvégrehajtó bizottság értékelése a két kongresszus közötti, illetve a megyei pártértekezlet óta végzett munkáról. Az összegezésnél figyelemmel voltak a városi, járási pártbizottságok számvetéseire, megtárgyalták az előterjesztést a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsa titkárságával, a különböző tanácsi és társadalmi szervek illetékes bizottságaival. A megyei tanács és a népfrontbizottság együttes ülésen való tárgyalás is a lakossági képviselet szélesítését tükrözi, s azt példázza, hogy közös a felelősség a tervezésben és a végrehajtásban egyaránt. A BESZÁMOLÓK részletes tájékoztatást adtak a megye VI. ötéves tervének időarányos teljesítéséről. Az ipari termelés a tervben meghatározott évi 4 százalékos növekedési ütemtől kis mértékben elmaradva, az országos átlagot meghaladva, 9 százalékkal emelkedett. A gazdálkodás feltételeiben bekövetkezett változások hatására a teljesítés széles skálán (86,6 százaléktól 121,5 százalékig) szóródott. A termelés 1982-ben az állami ipar szervezeteinek 45 százalékánál csökkent, és csak 12 százalék tudta 10 százaléknál nagyobb mértékben növelni. A megye iparának szerkezete 1980-tól tovább korszerűsödött. Nagy mértékben a fejlesztések és korszerűsítések hatására most is a vegyipar és a gépipar teljesítménye a dinamikusabban fejlődő. A foglalkoztatottak száma alapján az egyes iparágak között nem történt lényeges változás. Jelenleg a foglalkoztatottak 34 százaléka dolgozik az iparban, s ezen belül továbbra is tartja meghatározó szerepét — 50 százalékos részarányával — a könnyűipar. A megye ipari termelésének mintegy 20 százalékát értékesítették exportra a hatodik ötéves terv első két évében, az export egyharmada volt rubel elszámolása. A nem rubel elszámolású exportnál az élelmiszer- és a könnyűipar teljesítménye (44, illetve 43 százalék) a meghatározó, örvendetes, hogy 1983 első felében az összes export 20, ezen belül a nem rubel elszámolású export 30 százalékkal emelkedett. Az árbevétel arányos nyeresége a gazdálkodási körülmények szigorodása következtében — 1982-ben 10 százalékra mérséklődött. A fejlesztésekkel az ipar területi elhelyezkedése arányosabbá vált, ahhoz azonban nem volt elégséges, hogy az egy foglalkoztatottra jutó állóeszköz értékét országos összehasonlításban lényegesen javítsa, annak ellenére, hogy két és fél év alatt 13,3 százalékos volt a gyarapodás. A MEGYE GAZDASÁGÁBAN az építőipar küzd a legtöbb gonddal. A középtávú tervidőszak első három évében elvégzett építés-szerelési munka értéke folyó áron várhatóan 10 milliárd forintban lesz összegezhető, ami időarányosan 61 százalékos teljesítést jelent. A számítottnál nagyobb mértékben növelték termelésüket a nem építőipari szervezetek építési-karbantartó részlegei, ugyanakkor az, időarányosnál rosszabb eredményt tud felmutatni az állami építőipar. A tanácsi építőipar az első három évben várhatóan 8, a minisztériumi 22 százalékkal marad el az időarányos teljesítéstől. A kivitelező építőipar teljesítőképessége jelenleg is csökkenő: 1983 első félévi termelése az előző évi alacsony bázishoz képest is tovább, mintegy 6 százalékkal mérséklődött. Számottevően növekedett a szolgáltatások mennyisége, színvonala. 1980 óta az egy főre jutó lakossági szolgáltatások teljesítményértéke 32 százalékkal növekedett (ebből 10 százalékkal az árváltozás következménye), s az 1983. évi várható teljesítés már meghaladja a 2 ezer forintot. Három év alatt 112 millió forint értékű fejlesztés valósul meg, amelyből a megyei tanácsi támogatás 51 millió forint. (Folytatás 2., 3. oldalon) Szombathelyen ülésezett a VEOB orvostudományi szakbizottsága Szombathelyen tartotta tegnap kihelyezett ülését a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) orvostudományi szakbizottsága. A hat megye tudományos tevékenységet folytató orvosaiból alakult szakbizottság ülésén részt vett dr. Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Nemecz Ernő akadémikus, a VEAB elnöke, Rácz János, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Molnár László megyei főorvos. Dr. István Lajos profeszszor, az orvostudományi szakbizottság elnöke köszöntötte a tanácskozáson megjelenteket, majd dr. Illei György professzor, a szombathelyi Markusovszky Kórház főigazgató helyettese tartott előadást a megyénkben végzett orvostudományi kutató munkáról, amelynek — mint mondotta — immár fél évszázados hagyományai vannak. Mindig voltak és jelenleg is dolgoznak szép számmal olyan orvosok a megyei kórházban, akik felismerték, hogy a tudományos kutatómunka a gyógyító tevékenység része és az önképzés leghatékonyabb eszköze — hangsúlyozta az előadó. A szombathelyi kórház 24 osztályán folytatnak jelenleg tudományos tevékenységet, öt osztály országos kutatási feladatokban vesz részt, négy pedig — az Egészségügyi Világszervezet, illetőleg a KGST szervezésében — nemzetközi együttműködésről is beszámolhat. A napirend vitájában felszólalt többek között dr. Szentágothai János és dr. Nemecz Ernő is. Az ülés aktuális kérdések megvitatásával folytatódott. Ezután városnézésen vettek részt a vendégek, majd délután a megyei kórházban rendezett tudományos üléssel ért véget az akadémiai szakbizottság programja. (Felvételünk a délelőtti ülésen készült.) (blon) Fotó: K. Z.