Vas Népe, 1984. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
Nyugalom Nigériában Nigériában a szombati államcsíny nyomán nyugalom uralkodik. Vasárnap este a lagosi rádió ismertette a hatalomra került legfelsőbb katonai tanács összetételét. A hadsereg az egész ország területén teljes mértékben ura a helyzetnek. A megbuktatott elnök, Shehu Shagari sorsáról még nem állnak rendelkezésre megbízható információk. A legfelsőbb katonai tanács 14 tagból áll, köztük van Mohamed Buhari dandártábornok, D. Y. Bali, az új nemzetvédelmi miniszter, Sintta Isiako, a fegyveres erők vezérkari főnöke, továbbá a három fegyvernem főparancsnoka is. Tagja a tanácsnak Abacha dandártábornok is, aki a jelek szerint a szombati hatalomátvételt irányította. Buhari a testület elnöke, ő az államfő, és egyben a fegyveres erők főparancsnoka. Brunei független Vasárnap kikiáltották Brunei függetlenségét, ezzel hivatalosan is véget ért a csaknem évszázados brit uralom. Hasszánéin Bolkiah, Brunei szultánja kinevezte országa első, családi alapokon nyugvó kormányát. Brunei Ázsia leggazdagabb országa. Lakóinak száma mindössze 200 ezer, területe kevesebb mint 6 ezer négyzetkilométer, Borneo északnyugati partjainál fekszik. Gazdagságát elsősorban a kőolajnak és földgáznak köszönheti. Madrid Rendőrgyilkosság Hétfőn délelőtt a spanyol fővárosban két rendőrt meggyilkoltak. A gépkocsizó járőrpár szolgálatot teljesített Madrid külvárosában. Amikor egy piros jelzésnél megálltak, egy gépkocsiból ismeretlenek géppisztoly-sorozatot adtak le rájuk. Mindketten meghaltak. A támadók elmenekültek. Feltételezések szerint, az ETA baszk terrorszervezet megkezdte azon fenyegetésének valóraváltását, hogy a Miguel Goicoetchea ETA- vezér elleni múlt heti merényletért tíz rendőrrel végez. Ö TnsnTpH EXPRESSZ Katonai hírszerző képességének javítása céljából Japán felderítő műholdat kíván kifejleszteni. Magas rangú, tokiói hadügyminisztériumi források hétfőn ennek kapcsán azt hangoztatták, hogy az ország számára — úgymond — létfontosságú megfelelő katonai információk gyűjtése, s ez megköveteli az állítólagos távol-keleti szovjet fegyverkezés „szoros figyelését” az űrből. K Franciaországban nagy megdöbbenést keltett a Szilveszter éjszakáján elkövetett kettős merénylet: előbb a Marseille és Párizs között közlekedő expresszvonatban robbant egy bomba, majd pedig a Marseille-i pályaudvaron. A két merényletnek négy halálos áldozata volt, s 46-an megsebesültek. -1z jeges árhullám söpört végig az újév első napján Leningrád tengerparti részein. Az elmúlt évek legnagyobb árvize szerencsére nem követelt emberáldozatot. A védelmi intézkedések, az önkéntes mentőalakulatok, tűzoltók és a rendőrség önfeláldozó munkája jelentősen csökkentette a károkat. Nemzetközi kérdésekről, a szovjet—japén kapcsolatokról Nyikolaj Tyihonov nyilatkozata Moszkvában vasárnap nyilvánosságra hozták azokat a válaszokat, amelyeket Nyikolaj Tyihonov, az SZKP PB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke adott a Jomiuri Simbun című japán lap szerkesztőségének kérdéseire. Az új közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése utáni nemzetközi helyzetről szólva Nyikolaj Tyihonov kifejtette: — Gondolom, újságok sok olvasója egyetért azzal, hogy mindenkinek jobb volna, ha az új évet „ rakéták nélkül kezdhetnénk. Visszataszító „ajándék” ez az európaiaknak”, de nemcsak nekik. Az Egyesült Államok lépései következtében a világhelyzet sokkal bonyolultabb lett, a feszültség számottevően megnőtt. — Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének 1983. november 24-i nyilatkozata meggyőzően feltárja, milyen hibás és veszélyes a jelenlegi amerikai kormányzat irányvonala, amelynek célja a Szovjetunió biztonságának aláásása. A nyilatkozat megmutatja, hogy valójában kit terhel a felelősség a genfi tárgyalások megszakadásáért. Csupán hangsúlyozni tudom, hogy a Szovjetunió a genfi tárgyalásokon olyan messzire elment, amennyire csak mehetett, hogy valóban igazságosan és radikálisan meg lehessen oldani a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek kérdését. — Emlékeztetnék rá, hogy éppen a Szovjetunió javasolta minden közepes hatótávolságú és harcászati nukleáris eszköz megsemmisítését Európában. Az Egyesült Államok azonban még tárgyalni sem kívánt erről. — Ezt figyelembevéve mi olyan megoldásra törekedtünk, amely lehetővé tette volna, hogy mind Európában, mind pedig Ázsiában a lehető legalacsonyabb szinten megőrizzük a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök egyensúlyát . Késznek mutatkoztunk arra is, hogy az Egyesült Államokkal kötendő megfelelő megállapodás aláírásának pillanatában megszüntessük az SS—20 rakéták telepítését a Szovjetunió keleti területein, természetesen azzal a feltétellel, hogy az ázsiai térségben nem változik meg lényegesen a hadászati helyzet. Sajnos, a másik fél egészen más, nyíltan önző megfontolásokból indul ki. Számára az a legfontosabb, hogy az első csapás megtételére alkalmas nukleáris fegyver Európába telepítésével katonai fölényre tegyen szert. Ezért hiúsította meg a genfi tárgyalásokat is. — Ezzel kapcsolatban kénytelen vagyok szólni arról a negatív szerepről is, amelyet néhány más ország vezetése játszott. Azok, akik saját népük akaratával ellentétben beleegyeztek abba, hogy befogadják az amerikai rakétákat, közvetlenül felelősek a nemzetközi helyzet jelenlegi kiéleződéséért. A helyzet ma valóban nem egyszerű, de a szovjet vezetés, mint ezt Jurij Andropov világosan kifejtette, nem kívánja megváltoztathatatlannak tartani ezt a helyzetet. " Szeretnénk remélni, hogy a józan ész mégis diadalmaskodik, visszaáll az amerikai rakéták telepítésének megkezdése előtti helyzet, s ez lehetővé teszi a kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálását. — Milyenek a nemzetközi helyzet alakulásának kilátásai? Erre egy japán szólásmondással lehetne válaszolni: „Holnap holnapi szél fog fújni”. Igaz, a japánok gyakran fatalistán értelmezik ezt a szólást. Mi, szovjet emberek, biztosak vagyunk abban, hogy csak a népek mai közös erőfeszítése képes meghatározni, milyen lesz a holnapi szél, s általában a holnapi nap. Az pedig, hogy ez az enyhülés és az együttműködés meleg szele legyen, sok szempontból a japán fél álláspontjától is függ. A szovjet—japán kapcsolatok helyzetét a Jomiuri Simbun kérdésére Nyikolaj Tyihonov a következőképp értékelte: — Azt mondanám, hogy a szovjet—japán kapcsolatok jelenleg nem a legjobb időszakot élik át. Fejlődésük az utóbbi években lefékeződött és ezért a Szovjetunió nem tekintheti felelősnek magát. Nem változott a Szovjetuniónak az az elvi irányvonala, hogy igazi jószomszédi kapcsolatokat hoz létre Japánnal. Más dolog azonban, hogy Japánban miként kezdték kezelni az országunkhoz fűződő kapcsolatokat. A japán kormány a Csendes-óceán túlsó oldalára kacsingatva tudatosan vállalta, hogy szétrombolja a szovjet—japán kapcsolatok egész rendszerét, amelyet a két ország erőfeszítései teremtettek meg a háború utáni időszakban. Korlátozta a politikai kapcsolatokat, az új kölcsönösen előnyöskereskedelmi—gazdasági szerződések megkötését, félbeszakította a tudományos—műszaki együttműködésről kötött szerződés végrehajtását és így tovább. Ráadásul ezeket az intézkedéseket különböző, országunkkal szemben barátságtalan kampányok kísérik. — Nem hiszem, hogy ez a politika megfelel Japán nemzeti érdekeinek. Annál is inkább, mivel a Szovjetunió változatlanul konstruktívan közelít a távol-keleti szomszédjához fűződő kapcsolatok fejlesztéséhez. A Szovjetunió és Japán között hosszú időn át szélesedtek a kölcsönösen előnyös kapcsolatok és ez nem kevés kedvező eredménnyel járt. Voltak természetesen nehézségek is, de eközben a kapcsolatok fejlesztését nem tették függővé különböző, gyakran erőszakoltan kiagyalt problémától. Jelenleg nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy a japán fél szándékosan zsákutcába akarja vezetni a szovjet— japán kapcsolatokat. — Adhat ez bármilyen előnyt, vagy fölényt Japánnak, például a biztonság, vagy a gazdasági fejlődés területén? Ezt még a leggazdagabb fantáziával is nehéz lenne elképzelni. — Az egyetlen ésszerű út a kölcsönösen előnyös kapcsolatok minden eszközzel történő szélesítése és szilárdítása a jószomszédság szellemében. Pontosan ezen az úton haladva lehet mindkét fél számára elfogadható módon legyőzni a meglevő nehézségeket. Fontos, hogy mindkét fél először is jóindulatot, realitásérzéket tanúsítson, s figyelembe vegye a másik érdekelt álláspontját. A Szovjetunió nincs híján ennek a készségnek. — A Szovjetunióban tiszteletet és rokonszenvet éreznek a japán nép iránt és őszintén kívánják, hogy kapcsolatainkban felülkerekedjék a bizalom és a jószomszédság. A szovjetembereknek semmilyen más szándéka nem volt és nincs. — Megragadom az alkalmat és Japán minden lakosának tolmácsolom a szovjet vezetés, országunk népe újévi üdvözletét, azt a kívánságát, hogy minden japán családban boldogság, békesség és jólét legyen. •X*&'>X’X"XvX*X">XvXv::£"X*>X*X:Xv>&^^ aw’jg IMÉtMM A. - m. TASZSZ-kommentar intsiafii fl Gromiko Shultz találkozóról Kommentárban foglalkozott a TASZSZ hírügynökség az amerikai külügyminisztériumnak azzal a bejelentésével, hogy Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter találkozik egymással az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó, Stockholmban januárban kezdődő konferencia idején. Tökéletesen nyilvánvaló — mutat rá a szovjet hírügynökség —, hogy sem a stockholmi konferencia, sem a kétoldalú érintkezések nem helyettesíthetik a genfi tárgyalásokat, amelyek az Egyesült Államok hibájából szakadtak meg. Washington ugyanis kezdettől fogva arra törekedett, hogy ne szülessen kölcsönösen elfogadható megállapodás az európai nukleáris fegyverzetről. Az Egyesült Államok által létrehozott helyzetből való kijutás módját legutóbb épp a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozata mutatta meg. Ez hangsúlyozta, hogy ha az Egyesült Államok és a NATO más országai késznek mutatkoznak visszatérni a közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész lesz ezt megtenni. A NATO részéről egyelőre semmiféle jele sincs az ilyenfajta készségnek. Sőt, még azt is bejelentették, hogy 1984 első napjára az NSZK-ban és Angliában levő új amerikai nukleáris eszközöket harci készültségbe helyezik. A TASZSZ végezetül emlékeztet rá, hogy a stockholmi konferencia első szakaszának napirendjén csupán a bizalomerősítő intézkedések áttekintése szerepel. A Gromiko—Scultz találkozóról, s a fegyverkorlátozási kérdések áttekintéséről szólva tehát Washingtor olyasmiről beszél, ami valójában nem is létezik. Ezeknek a nyilatkozatoknak nyilvánvaló célja a nyugat-európai és az amerikai közvéleménynek a megnyugtatása, annak elhitetése, hogy a békére nézve rendkívül veszélyes amerikai rakétatelepítés lényegében mit sem változtatott a nemzetközi helyzeten — mutat rá a szovjet hírügynökség. Diplomáciai fogadás A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői hétfőn, az újév alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Országházban Losonczi Pál fogadásán részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Tömpe István kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tömpe Istvánnak, az Állami Rádió és Televízió Bizottság nyugalmazott elnökének több évtizedes kiemelkedő munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága titkára és Sarlós István miniszterelnök-helyettes. Nem gyakran, de időnként a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsa elnöksége és a Hazafias Népfront Vas megyei elnöksége együttes ülést tart. Ez történt legutóbb, december második felében, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladatairól együttes ülésen tárgyaltak. A tanácskozáson jelen volt Pozsgay Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a főtitkára is. Az elnökségek tagjai két szóbeli beszámolót hallgattak. Ezt követték a kérdések, hozzászólások, majd a közös állásfoglalás elfogadása. Mit tartalmaztak a beszámolók, a hozzászólások és a közös állásfoglalás? Az érdekvédelem nem zárul le a gyárkapuval Nagy Lajos, a megyei párt-vb tagja, a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsának vezető titkára hangoztatta: a munkahelyi demokrácia olyan légkört feltételez, amelyben jó a kapcsolat a vezetők és a beosztottak között, ahol a dolgozó véleményt mondhat, kifejtheti javaslatait, elgondolásait és érdemleges választ is kap. Az a vezető cselekszik helyesen, aki felismeri az ebből fakadó gazdag forrást, s ennek jegyében a dolgozókkal megbeszéli terveit, megosztja gondjait, számít a véleményükre és közreműködésükre. Mindez megsokszorozza a gazdasági vezetők erejét, csökkenti a tévedések és hibák lehetőségét, sőt védelmet is nyújt számukra. A közvetlen termelőmunkában részt vevő dolgozók kezdeményezését, alkotókészségét tehát össze lehet és kell is kapcsolni az egyszemélyi felelős vezetés elvével. Kiemelte: a szakszervezetek tevékenysége, a különböző szakszervezeti fórum szocialista mok és szervek működése egyrészt közvetlen lehetőséget, szervezeti keretet nyújt a dolgozóknak a közéletben való részvételre, másrészt a szakszervezeti szervek, mint az összdolgozók képviselői egyben a munkahelyi demokrácia képviseleti intézményei is. Ennek alapján a gazdasági vezetés minden szintjén hivatásuk szerint képviselik az összes dolgozót. Törvényeink a dolgozó emberek jogainak képviseletét nagyon lényeges kérdésekben a szakszervezetekre ruházták. Ahol csökken a beleszólási készség, alkotó gondolatok vesznek el, lanyhul az aktivitás és mindez kihat a termelésre, az üzemi légkörre, az emberi kapcsolatokra, a vezetők és beosztottak viszonyára. Az SZMT vezető titkára a megyei helyzetet elemezve megállapította: a munkahelyi demokrácia fejlesztésére hozott határozat szellemét csak részben sikerült eddig érvényesíteni. Minőségi változásról sajnos nem beszélhetünk. A belső szabályok módosításához a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát kivételével későn kezdtek hozzá. A gazdasági egységek többségében még ma is csak a szabályozással foglalkoznak. A Minisztertanács és a SZOT együttes határozatára utalva az előadó hangoztatta: nagyon sok szakszervezeti tisztségviselő elmondja, hogy a végrehajtásban úgy tűnik, egy kissé megint magukra maradtak. Vagyis, mintha az állami, gazdasági partnerek ismét kissé közömbösek lennének, mintha számukra nem volna legalább olyan érdek, akkor a feladat e határozat végrehajtása, mint a szakszervezetnek. Végül a következőkről szólt az SZMT vezető titkára: a szakszervezeti mozgalom felismerte, hogy a tagság, a dolgozók érdekvédelme nem zárulhat le a gyárkapuval. Életükben a Nekünk -magyaroknak nincs Cook kapitányunk, sem más, de hasonlóképpen híres fölfedezőnk, ám azért hazánkfiai közül is számosan megfordultak a világ legtávolabbi zugaiban. Noha nem vagyunk tengermelléki ország, és nemzeti történelmünk viharai sem tették lehetővé nagyobb expedíciók indítását, azért mindig akadtak olyan vállalkozó szellemű férfiak, akik innen, a Duna—Tisza tájáról indultak útnak, s járták, meg Afrika, Ázsia különböző birodalmait ,vagy éppen így keltek át a kínaiak a folyók felett. (Cholnoky Jenő ábrája a helyszínen szerzett tapasztalatai alapján.) 1984. január 3. Kedd