Vas Népe, 1984. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

Olvadás a két ország viszonyában? Szíriai–libanoni csúcstalálkozó Amin Dzsemajel libanoni és Hafez Asszad szíriai el­nök szerda estig kétszer is tárgyalt Damaszkuszban. A találkozók tartalmáról hiva­talosan semmit sem közöl­tek. Egyelőre azt sem tud­ná, hogy a libanoni államfő meddig marad a szír fővá­rosban. A szíriai-libanoni csúcs­találkozót, amelyre a drúz és a síita ellenzék sorozatos győzelmei és az amerikai tengerészgyalogosok „átcso­portosítása” után került sor, a nyugati hírügynökségek látványos politikai fordulat­nak minősítik. Megfigyelők szerint a libanoni elnök da­maszkuszi útja az Egyesült Államoktól és Izraeltől tör­tént eltávolodásának, a Szíriához és általában az arab világhoz való közele­désének a jele. Úgy vélik, hogy a látogatás a libanoni és a szíriai kormány viszo­nyában az olvadás kezdetét jelentheti. A libanoni ellen­zék vezetői pozitívan nyilat­koztak az útról. Szerintük Dzsemajel a libanoni vál­ság „arab megoldása” mel­lett döntött. Ugyancsak damaszkuszi hír az, hogy szerdán Asz­­szad elnök fogadta Sedli Klibit, az Arab Liga főtit­­tkárát. A SANA szíriai hírügynökség jelentése sze­rint a találkozón az elnök az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását sürgette Libanonból. Jobboldali terrorakció színhelye volt a hazafias erők ellenőrzése alatt álló Nyugat-Bejrút, röviddel azu­tán, hogy az elnök a szíriai fővárosba utazott. Az MTI bejrúti tudósítójának jelen­tése szerint szerda délután parkoló gépkocsiban elhe­lyezett pokolgép robbant a város egyik szunnita moha­medán negyedében. Nem végleges adatok szerint a merényletnek két halálos áldozata és harminc sebe­sültje van, többségük kis­gyerek. Egy lakóház kiégett, több autó megsemmisült. A robbanás színhelye a liba­noni televíziótól nem mesz­­sze volt. Ammanban folytatódtak Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Husszein jordániai király megbeszélései, ame­lyeken a közös békekezde­ményezésekről volt szó. Ara­fat ötnapos ammani látoga­tása csütörtökön fejeződik be. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke kedden ismétel­ten megerősítette: ammani látogatásának célja, hogy Jordániával közösen megol­dást keressen Jeruzsálem, és a többi, Izrael által megszállt arab terület felszabadításá­ra. Arafat kedden egy Am­­mantól észak-keletre fekvő palesztin katonai táborban mondott beszédet. Újabb módosított francia javaslat Franciaország kedden az ENSZ-erők Libanonba kül­désére vonatkozó korábbi javaslatának újabb módosí­tott változatát terjesztette az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. A javaslat tekintetbe veszi az el nem kötelezett országok csoportjának hét­főn tett javaslatait is. A francia módosított javaslat főbb pontjai a következők: — Libanonból ki kell vonni minden olyan külföl­di erőt, amelynek jelenlétét a libanoni kormány nem hagyta jóvá. —­­Libanon egész területé­re vonatkozó azonnali tűz­szünet, mindenféle ellensé­geskedés beszüntetése. — A libanoni kormány­nyal egyetértésben, a BT fennhatósága alatt azonnal állítsanak fel ENSZ-erőket, mégpedig olyan tagállamok részvételével, amelyek nem állandó tagjai a Biztonsági Tanácsnak, és ha erre lehe­tőség van, az ideiglenes, li­banoni ENSZ-erők bevoná­sával .­­ Az ENSZ-erők felada­ta, hogy helyreálljon a bé­ke, amely nélkül nem lehet biztosítani Libanon területi integritását, egységét, szu­verenitását és függetlensé­gét. Szovjet-amerikai gazdasági tárgyalások Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke szerdán a Kremlben fogadta William Verityt, az amerikai—szov­jet kereskedelmi és gazda­sági tanács társelnökét. Az amerikai üzletember, aki egyben az Armco Steel cég Igazgató Tanácsának is el­nöke, azzal a céllal érkezett a szovjet fővárosba, hogy a testület soron következő, New York-i tanácskozásával kapcsolatos kérdéseket meg­vitassa. A szovjet—amerikai gaz­dasági kapcsolatok helyze­téről szólva Tyihonov hangsúlyozta, számos lehető­ség kínálkozik a két ország közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésére. En­nek feltétele azonban az, hogy az amerikai kormány­zat számolja fel az együtt­működés útjában álló mes­terséges­­ akadályokat. A Szovjetunió változatlanul valamennyi országgal az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön alapuló széles kö­rű gazdasági kapcsolatok fejlesztését szorgalmazza. William Verity állást fog­lalt a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok fej­lesztése és a szovjet—ame­rikai viszony normalizálása mellett. Együttműköd­ési egyezmény Reagan—Kirchschläger eszmecsere A kelet—nyugati kapcso­latok álltak Ronald Reagan amerikai elnök és Rudolf Kirchschläger osztrák köz­­társasági elnök keddi megbe­széléseinek középpontjában. Az amerikai elnök kedden a Fehér Házban fogadta Kirchschläger osztrák ál­lamfőt, akinek személyében első ízben tesz hivatalos lá­togatást osztrák államfő az Egyesült Államokban. Az osztrák köztársasági elnök a találkozón síkra szállt a nemzetközi feszült­ség csökkentéséért, amely­ben — hangsúlyozta — a semleges Ausztria földrajzi fekvésénél fogva is őszintén érdekelt és amelynek elő­mozdítására minden tőle telhetőt megtesz. Kirchsch­läger ezzel kapcsolatban kü­lön hangsúlyozta a szovjet— amerikai párbeszéd felújí­tásának fontosságát. Amerikai források sze­rint mind Reagan elnök, min­d vendége kifejezte azt a reményét, hogy a bé­csi haderőcsökkentési tár­gyalások március 16-án kezdődő újabb fordulója „olyan jelentős előrelépés lesz, amely elvezethet a nukleáris fegyverzet kor­látozását célzó genfi tár­gyalások felújításához”. A két államfő egyezményt írt alá amerikai—osztrák együttműködésről a tudomá­nyos alapkutatások terüle­tén. Iskola tizenöt községnek Tizenöt község gyere­kei járnak a körmendi Somogyi Béla általános iskolába. A tanulók egy része bejáró, mások az itteni kollégium lakói, és szép számmal akadnak diákok a körmendiek közül is. Ebben a sajá­tos összetételű iskolában jártunk nemrégiben. Er­ről szól képes tudósítá­sunk az 5. oldalon. a tavalyi áruellátásról Népi ellenőrök tapasztalatai Tavaly is nagy figyelmet fordítottak a népi ellenőrök a megyében az életszínvona­lat és a közhangulatot je­lentősen befolyásoló ténye­zőre, az áruellátásra. E vizsgálatok homlokterébe az alapvető cikkekkel való ellátást helyezték. A nagykereskedelmi vállalatok raktározásáról, a zöldség- és gyümölcsellátásról és több más témáról szóló vizsgála­tok alapján megállapíthat­ták, hogy a megye áruellá­tása 1983-ban is kiegyensú­lyozott volt, az átmeneti, il­letve tartós áruhiányok okai legtöbbször nem a me­gyében keresendők, örülnünk kell annak, hogy az áruellátásban nem voltak érezhetők az élelmiszer és vegyiáru lerakatok rossz személyi, tárgyi és technikai feltételei. Az árutárolás kö­rülményeit kritikán alulinak minősítette a témában foly­tatott vizsgálat. Az áruk ki­szállításában, a túrajáratok érkezésében éppen a fenti okok miatt fordulnak elő jelentős csúszások. Ideigle­nes megoldások is elképzel­hetők a Füszért munkájának javítására, ám egy új, kor­szerű megyei raktárbázis építése nélkül hosszú távon nem lehetséges a megye el­látásának javítása. Az áruterítés nehéz felté­telei ellenére a vásárlók mégsem elégedetlenkedtek különösebben, hiszen a kis­kereskedelem a hiányokat az úgynevezett „többcsator­nás” árubeszerzéssel, kisha­­tármenti forgalomból pótolj­­a, sokat segített a kezdeményező­készség a kereskedelmi dolgozók nem kis erőfeszítése. Sokan kifogásolták viszont a megyében a hús- és hen­tesáru-ellátást. Rendszerint kicsi­ a szárazáruk választé­ka, gyakran panaszkodnak a tőkehús minőségére, ör­vendetesen terjed az előre csomagolt hús forgalma a kistelepüléseken. Nagy vá­rakozás előzi meg Szombat­helyen a húsáruház mielőb­bi üzembe helyezését. Úgyszólván naponta szóvá teszik az üzletekben egyes áruk krónikus hiányát. Egy­két példa: belsőségek, olcsó csirkeaprólék, olcsó édesipa­ri termékek, filteres tea, magyar kakaó, otthon kávé, papírzsebkendő, papírszalvé­ta, mosó- és mosogatósze­rek. .. A zöldség- és gyümölcsel­látás vizsgálata után a né­pi ellenőrök gyors változta­tásokat javasoltak. Ennek eredményeképpen az áfé­­szek máris nagyobb gondot fordítanak a termeltetés, a felvásárlás és a terítés össz­hangjára. Továbbra is fi­gyelmet érdemel azonban az ár és a minőség kapcsolata. (Joggal háboro­dik fel a vásárló, ha rossz minőségű, romlásnak indult áru első osztályú áron ékte­lenkedik a pultokon.) Sajnos, egyes építőanya­gok, kazánok, csöveik hiá­nyának oka a kevés nyersa­nyag, exportkötelezettségek, és sok más, nehezen­­meg­oldható gond. Baj van oly­kor az állami kereskedelem és az ipar rugalmasságával is. Jó példa erre az aerobic divathullám következtében fellépő igény: az aerobic felszerelések zömét csak ma­gánosok árusították — bor­sos áron... K. T. Harminc éve működnek diákotthonok hazánkban Z­ászlóátadás Répceszentgyörgyön Harminc éve, az ötvenes évek elején alakultak meg hazánkban az első általános iskolai diákotthonok. Néme­lyek a mai napig is meg­kérdőjelezik a körzetesíté­sek szükségességét, mond­ván, egy település létéhez, fejlődéséhez szervesen hoz­zátartozik az iskola, ha mégoly kevés tanulója van is. Ebben lehet igazság, az azonban bizonyos, hogy min­dig az adott helység és környékének az ismerete szükséges ahhoz, hogy eb­ben a kérdésben helyesen lehessen dönteni. S ezt a szempontot általában az il­letékesek is figyelembe vet­ték, illetve veszik. Répceszentgyörgyön egy speciális körzeti általános iskola és diákotthon műkö­dik. A hatvan bentlakó gye­rek ugyanis sportembernek, nevezetesen labdarúgónak készül a nagy múltú intéz­ményben. A felszabadulás utáni években parasztfiata­­­lok kollégiuma, majd MÁV- nevelőotthon volt itt. Két éve labdarúgó-palántákat nevel az intézet. Persze nem mindenkiből válik élsporto­ló Répceszentgyörgyön sem. A sportot azonban majd’ mindenki megszereti egy­­életre. Tegnap délután jubileumi ünnepség keretében Su­­tyinszki Mihály, a megyei művelődési osztály helyettes vezetője a megyei diákta­nács megbízásából, Csigó Szabolcs, a Haladás ügyve­zető elnöke pedig az egye­sület nevében adományozott zászlót a körzeti diákotthon lakóinak. Mint Csigó Sza­bolcs mondta, ezzel is a gyerekek kötődését akarják megszilárdítani a Haladás­hoz, és jó eredményekre akarják sarkallni őket. Var­ga István igazgató ünnepi beszédében egyaránt a kö­zösséggé szerveződést, más­részt az iskolai nevelés se­gítését jelölte meg a di­ákotthonok fő feladatának. Az intézet eddigi eredmé­nyeit is említette: a labda­rúgók, az asztaliteniszeink és a sakkozók már eddig is értékes helyezéseket értek el különféle versenyeken. A diákotthon irodalmi színpada és énekkara a régi kollégiumok hangulatát idézte meg, s egyebek mel­lett arról is szólt egy kis­lány, hogy „itt is nőhetnek olimpikonok”. Erre termé­szetesen nincsen garancia — a lehetőség azonban adott. (szenkovits Fotó: Benk)

Next