Vas Népe, 1984. szeptember (29. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

EXPRESSZ K­ Az arab országok csütörtökön az Egyesült Államok és nyugat-euró­pai szövetségesei szemé­re vetették, hogy szem­behelyezkednek az Izra­el elleni arab bojkottal. Az Arab Gazdasági Ta­nács négynapos amm­ani értekezletének végezté­vel kiadott nyilatkozat­ban figyelmeztették őket, hogy magatartásuk miatt megtorlások vár­hatók közel-keleti érde­keltségeik ellen. Vz Az Egyesült Államok csütörtökön földalatti kísérleti atomrobbantást, hajtott végre a nevadai sivatagban. Az amerikai energiaügyi minisztéri­um közlése szerint a robbanó szerkezet ható­ereje kevesebb volt húsz kilotonnánál. Az idén a mostani volt a tizedik bejelentett atom­kísérlet a nevadai telepen.­­ Csütörtökön este meg­nyitották a L’Unitá, az Olasz Kommunista Párt lapja hagyományos ün­nepét, amelynek rendez­vényeire 12 év után is­mét Rómában kerül sor. Külügyminiszter­helyettesek találkozója Az NDK külügyminiszté­riuma meghívására augusz­tus 28. és 30. között Berlin-­ iben tartózkodtak a szoci­alista országok külügymi­niszter-helyettesei. Találko­zójuk célja az volt, hogy összehangolják a szocialista országok diplomáciai tevé­kenységét az ENSZ Közgyű­lés 39. ülésszakával össze­függésben. A kölcsönös megértés lég­körében lezajlott vélemény­­cserén részt vett a Belorusz SZSZK, a Bolgár Népköz­­társasá­g, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köz­társaság, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szoci­alista Köztársaság, a Szov­jetunió, az Ukrán SZSZK és a Vietnami Szocialista Köztársaság delegációja. Küldöttséggel képviseltette magát a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa is. A megbeszélés az elvtársi együttműködés és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Szerdán Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere fo­gadta a résztvevő küldött­ségek vezetőit. Kommentár Ciprus - tíz év után E­mlékezetes maradt 1974 nyara a Fölid­­­­közi-­tenger keleti szegletében. Ezen a nyáron tett kísérletet a görög katonai diktatúra Cipruson arra, hogy megdöntse Makar­iosz érsek demokratikus rendszerét és kikény­szerítse a kétnemzetiségű szi­getország Görögországhoz csatolását. Az államcsíny azonban elbukott, s röviddel késő­bb az athéni ezredesek is megbuktak saját hazájukban. Cipruson azonban alap­vetően megváltozott a helyzet, olyannyi­ra, hogy máig a világpolitika megoldat­lan problémái közé sorolják. Azon a nyáron ugyanis Törökország csapatokat küldött a szigetre, hogy meg­akadályozza a görög junta terveit. A nemzetközi jognak megfelelően jártak el, hiszen egy 1960-as szerződés szerint az egykori gyarmattartó Angliának, illetve Görögországnak és Törökországnak (cip­rus lakói, mint ismeretes görögök és tö­rökök) joga van katonailag is közbelép­ni, ha kísérlet történik az ország státu­szának megváltoztatására. A görög ka­tonatisztek próbálkozása azonban gyorsan kudarcot vallott, Törökország viszont azóta sem vonta ki csapatait. Ma tehát éppen az ankarai kormányt terheli a fe­lelősség a ciprusi státusz erőszakos meg­változtatásáért. Ez a megváltoztatás gyakorlatilag a sziget kettészakítását jelenti. A török haderő által megszállt északi területen a török ciprióták vezetői önálló államot kiáltottak ki, amelyet azonban — Anka­rát kivéve — egyetlen kormány sem is­mert el. A ciprusi görögök hosszú évek óta mindent megpróbálnak a sziget újraegyesítéséért. Legutóbb augusztus elején az ENSZ főtitkára javasolt egy rendezési módot, amelyről Bécs­ben tárgyalta­k a két kö­zösség vezetői. Az elképzelés szerint a görögök és a törökök 70:30 arányban képviseltetnék magukat a szigetország központi parlamentjének alsóházaiban, míg a felsőházban azonos mandátummal rendelkezne a két népcsoport. Ez ked­vező lehetne a törökök számára, hiszen a ciprusi lakosságnak ma csak 18 száza­léka török. A Denktas vezette török cip­rióták azonban még többet akarnak. Mgl­indezt a ciprusi görögök érthetően * * sokallják. Úgy vélik, ezzel gyakor­latilag fennmaradna a sziget kettéosz­tása, hiszen a központi szerveknek alig lenne befolyásuk a török országrész éle­tére, s a török vezetők politikájára. Már­pedig egy egységes állam ilyen feltételek között nem működhet. A bécsi tárgyalá­sok így eredménytelenül végződtek, csak­úgy, min­t minden eddigi egyezkedés Cip­rus ügyében. A megoldás pedig mind tá­volabb kerül, hiszen a török hadsereg ál­tal megszállt területen legújabban már saját útlevelet, és külön pénzt is bevezet­tek. Úgy tűni­k, hogy a török közösség mai vezetői egyáltalán nem akarják újra­egyesíteni a szigetországot, jóllehet a tö­rök területeken a lakosság életszínvonala a negyede a görög cipriótákénak, s ezért a török ciprusiak között mind nagyobb az ellenállás Denktasékkal szemben. Ú­j bizonytalansági tényező f­z Arab Liga főtitkára Libanonban Többszöri halasztás után csütörtökön Bejrútba érke­zett Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára, hogy megvi­tassa a libanoni vezetőkkel, milyen segítséget adhat a pánarab szervezet az ország problémáinak megoldásá­hoz, a déli területek fel­szabadításához. Klibi még aznap tárgyalt Karami mi­niszterelnökkel, és pénteken találkozott Dzsemajel el­nökkel, valamint az ország más vezető politikusaival. A politikai tárgyalások előtt az Arab Liga vezető tiszt­ségviselője ellátogatott Bik­­fajába, ahol részvétét nyil­vánította a szerdán szívro­ham következtében elhunyt Pierre Dzsemajel családjá­nak. A 79 éves vezető politi­kusnak, a Falangista (Ka­­taeb) Párt alapítójának és elnökének halála egy új, többféle bizonytalansági té­nyezőt rejtő szakasz kezde­tét jelenti Libanonban. Az idős pártelnök Elie Kara­mit jelölte utódjául, de ez utóbbi — lévén görög kato­likus — a párt vezetésén belül is vitatott személy. Libanonban közzétették a Bekaa-völgyi palesztin tá­bor ellen kedden elkövetett izraeli légitámadás végső mérlegét. Eszerint harminc ember meghalt, s ugyaneny­­nyi a súlyos sérültek szá­ma is. Az akció kapcsán a Tisrim című szíriai kor­mánylap csütörtökön rá­mutatott: e barbár támadás is kézzelfoghatóan bizonyít­ja, hogy Izrael tovább foly­tatja az arab államokkal szembeni agresszív politiká­ját. Rasid Fakuri, Libanon ENSZ-képviselője egy visz­­szafogott hangvételű felszó­lalásban csupán a déli or­szágrész lakossága ellen na­ponta elkövetett izraeli megtorlásokat hangoztatta az ENSZ BT tagjai előtt, kérve a világszervezet köz­benjárását: vessenek véget a megszállt területeken el­követett atrocitásoknak, Iz­rael tartsa tiszteletben az egyetemes nyilatkozatot az emberi jogokról, mielőbb vessenek véget az 1982 óta tartó izraeli megszállásnak. Tel-Aviv képviselője, Je­­huda Blum propagandafo­gásnak minősítette a liba­noni panaszt. Újabb csatározások vol­tak csütörtök este a liba­noni fővárostól délkeletre és magában Bejrútban. Az összecsapások Szak el-Garb térségében kezdőd­tek, de a harcok hamarosan átterjedte­­ a főváros ke­resztény negyedére. A tűz­­párbaj kirobbanása előtt te­mették el a keresztény ne­gyedben Pierre Dzsemajelt, a keresztény jobboldal leg­ismertebb vezetőjét. A­ UPI szerint a lövöldö­zésben a keresztény és drúz milíciák fegyveresei vettek részt, míg az AFP úgy tud­ja, hogy a harci villongások a drúz milicisták és a li­banoni hadsereg egységei között robbantak ki. Helyi idő szerint éjszaka fél tizenegykor tűzszünetet hirdettek ki, a jelentések szerint a nyugalom fokoza­tosan helyreállt. Megállapodás Peresz és Samir között Az izraeli rádió csütörtök esti jelentése szerint az Iz­raeli Munkapárt és a Li­­kud-tömb között megállapo­dás jött létre arról, hogy a következő ötvenhónapos időszakban „nemzeti egy­ségkormány” intézi az or­szág ügyeit. A megállapodás értelmé­ben Simon Peresz, az Izra­eli Munkapárt vezetője hu­szonöt hónapig lesz minisz­terelnök, aztán Jichak Sa­mir, a Likud-tömb vezére tölti majd be a kormányfői tisztet a fennmaradó időre. Az első időszakban Samir megbízott miniszterelnök lesz — vagyis Peresz távol­­létében ő látja el az ügye­ket­­, és egyben ő irányít­ja az izraeli külügyminisz­tériumot. A hadügyi tárca birtokosa Jichak Rabin volt munkapárti miniszterelnök lesz. Az új kormányban fe­le-fele arányban oszlanak meg a tárcák a Munkapárt és a Likud között. Megfigyelők véleménye szerint a kompromisszumos alapokon nyugvó nagykoalí­ció aligha hozhat lényegi változásokat Izrael kül- és belpolitikájában. Sikeresen r­ajtolt a Discovery A negyedik rajt végre si­került , a Discovery nevű amerikai űrrepülőgép máso­dik napját kezdte meg ma­gyarországi időszámítás sze­rint a tegnap kora délutáni órákban a földkörüli pá­lyán. Mint emlékezetes, a rajtot először még június végén próbálták meg, de csak most, a negyedik kí­sérletre sikerült. A hattagú személyzet, amelynek tagjai között van a második amerikai űrha­jósnő, Judith Resnisk is, a rajt után néhány órával si­keresen indított útnak egy kereskedelmi célokat szol­gáló távközlési mesterséges holdat. Reagan elnök egyéb­ként, aki nem sokkal a rajt után látogatást tett a Was­hington közelében levő God­dard űrhajózási központban, ott elmondott beszédében elsősorban az űrhajózás eredményeinek kereskedel­mi hasznosítását propagálta. Az amerikai űrrepülőgé­pet azonban mind fokozot­tabban használják fel kato­nai célokra. Az első, kife­jezetten csak katonai célú utat a jövő év­ őszére terve­zik s ennek már a­­katonai űrrepülőtérről, a kaliforniai Vandenberg támaszpontról kell indulnia. Az NBC tele­vízió nemrég riportban szá­molt be arról, hogy az új i­ndítóállás építésénél a tá­maszponton súlyos, az űr­repülés biztonságát veszé­lyeztető hibákat követtek el. A légierő csütörtökön cá­folni igyekezett ezt a je­lentést. Edward Aldridge miniszterhelyettes szerint „mindössze 16—18 súlyo­sabb hibát” észleltek a hely­színi vizsgálat során. Pedagógus­fizetések A Szovjetunióban meg­kezdik a pedagógusoknak és az oktatási rendszer más al­kalmazottainak béremelé­sére kidolgozott program megvalósítását. A fizetés­­emelésre vonatkozó rendel­kezés szeptember elsején lép életbe. Az intézkedés mint­egy hatmillió embert érint. Bérük átlagosan harminc­harmincöt­ százalékkal emel­kedik. A bolgárok egy főre eső évi halfogyasztása 7,6 kiló. Ez bizony kevés — mond­ják —, mert a tudományo­san megállapított kívána­tos halfogyasztás 8,3 kiló lenne!... Magyar fülnek — a két és fél kilós fejenkén­ti hazai halfogyasztásunk is­meretében — ez a szám is tekintélyes. Burgaszban, az S. E. B. Ribno Sztopanszt­­vo, az Országos Halászati Egyesülés sok emeletes épü­letének igazgatói tárgyaló­jában Veszelin Popov igaz­gatóhelyettessel és Georgi Kairakadievvel, a nemzetkö­zi kapcsolatok osztályának vezetőjével beszélgettünk. Ez a 6500 dolgozót fog­lalkoztató nagyvállalat tart­ja kezében Bulgária teljes óceáni halászatát, a fekete-tengeri halászat 80 százalé­kát, sőt az ú­ édesvízi halásza­tot is csaknem teljes egé­szében. Évente 12 és félezer tonna halkonzervet, 5—6 ezer tonna hallisztet állít elő. — A Bulgariabak, a Bal­­kancar mellett a Bulgariiba is jól ismert márka a nem­zetközi piacon — mondta az igazgatóhelyettes és uj­ját felemelve közölt egy in­formációt, amely magyar megyei lap munkatársának Bulgáriai A­ralt­ól igencsak ismerősen hang­zott. —• Ez az egyetlen nagyvállalat Bulgáriában, amelynek nem Szófiában van­­a központja. 1973-ban épült ki a komplexum, ez­zel egyidőben hozta létre Bulgária, szovjet segítséggel, óceáni halászati flottáját.­­ A sikeres és hatékony halászathoz mind drágább eszközökre, tökéletesen mű­ködő szervezésre van szük­ség. Drágítja a halászatot az energiaköltségek növe­kedése, az egyes halfaj­ták megritkulása, s az is, hogy a tengerparti országok fel­ségterületük határát a ko­rábbi 12 mérföldről 200 mérföldre tolták ki — sorol­ta gondjaikat az osztályve­zető, de még mielőtt aggód­ni kezdtünk volna a vállalat jövőjéért, az igazgatóhelyet­tes megnyugtatott: — Termelékenységünket és ezzel együtt vállalatunk tiszta nyereségét eddig gyors ütemben tudtuk növelni és számításaink szerint a kö­vetkező 10—15 évben tar­tani tudjuk ezt a szintet. Bizonyosan szívesebben vettük volna, ha ez a beszél­getés romantikusabb körül­mények között, mondjuk egy halászhálón zajlik. Dehát a Burgaszhoz közeli Pomurje városkában, az itteni agrár­ipari komplexum központjá­ban sem egy borpince hű- Halfogás — romantikus körülmények között. A bányászokat köszönti az ország (Folytatás az 1. oldalról) felváltotta a körültekintőbb, hosszabb távra szóló gazdál­kodás stratégiája. Ez az új szemléletmód tükröződik a KGST-országok együttműkö­désében, a komplex prog­ramban, az MSZMP és a kormány határozataiban, amelyek a nyersanyagokkal és az energiával való taka­rékoskodás mellett a termé­szeti kincsek fokozott igény­­bevételét szorgalmazzák. A magyar ásványvagyon fel­értékelődött, mivel az inten­zívebbé vált földtani kuta­tások segítségével részlete­sebben megismertük ásvány­­vagyonunkat. Eredmények születtek a szén- és szén­­­hidrogénkutatásokban, a bauxit, a rézérc, a mangán­érc és sokféle építőipari, szi­likátipari nyersanyag kuta­tásában.­­ Az egyes bányászati ágak fejlesztése jelenleg is és hosszabb távon mégin­­kább szerves részévé válik az egész ipar fejlődésének. A bányászat aktívan bekap­csolódik a szelektív iparpo­litika megvalósításába, még­pedig oly módon, hogy alap­anyagot, energiát, szerkezeti anyagokat, ritkafémeket ter­mel a­­feldolgozó üzemeknek, s olyan minőségben szállítja ezeket az anyagokat, hogy ezzel megalapozzák a ver­senyképes, korszerű gyárt­mányok előállítását. Vala­mennyi bányászati ágban dinamikus műszaki fejlődés­re lehet számítani, s ebben külön hangsúlyt kap a biz­tonságtechnika.­­ A bányaipar átfogó fej­lődésen megy keresztül. Az új geofizikai módszereknek, nyersanyagkutatási techno­lógiáknak köszönhetően egyre mélyebbre sikerül be­hatolni a földkéregbe. Már­is meg tudtuk fiatalítani a szénhidrogén-medencé­ket, ahol a nemzetközi él­vonalba tartozó kitermelési technológiát alkalmaznak, s biztonságosak a bányamű­velési rendszerek is, mint például a Mecseki Bányák­ban. A hosszú távú cél érde­kében, hogy az ország nyers­anyag- és energiaszükségle­teinek felét a hazai bányá­szat biztosítsa, érdemes ér­telmes kockázatot vállalni, de csak addig, amíg a ki­termelés önköltsége a világ­piaci árakon belül van.­­ Az egész magyar ipar­ban érződik a kedvezőtlen, munkaerőhelyzet, s a bá­nyászat is azzal számol hosszabb távon, hogy mint­egy húszezer bányásszal csökken a létszám. Ez eset­ben is a megoldást alapve­tően a gépesítés jelenti. S nagyon fontos, hogy a kor­szerű gépekkel, berendezé­sekkel dolgozó bányász hasz­nosítsa azt a sok értékes szakmai tapasztalatot, ame­lyet a bányászgenerációk évszázadokon át nehéz kö­rülmények között szereztek, s továbbadtak a mai bá­­nyásznemzedéknek — mon­dotta a miniszter. Ezután Kapolyi László ki­tüntetéseket adott át. Tűzvész egy kameruni repülőgépen Tűz ütött ki csütörtökön reggel a kameruni légitár­saság egyik belföldi járatá­nak Boeing 737-es repülőgé­pén. A gép a doualai repü­lőtér kifutópályáján már felszállni készült a kame­runi főváros, Yaounde felé, amikor lángok csaptak ki az egyik hajtóműből, s a tűz hamar átterjedt a repülőgép többi részére is. Csütörtök esti jelentésében jólértesült körökre hivatkoz­va az AP azt jelentette, hogy a tűz következtében 79 sze­mély meghalt, 37 megsebe­sült. A kameruni rádió ez­zel szemben két halottról számolt be. A történtek ki­vizsgálására bizottságot hoztak létre. Egy kameruni ellenzéki szervezet, a „Kameruni Fel­­szabadítási Front” még az­ nap közölte, hogy emberei helyeztek el robbanószerke­zetet a Boeing 737-esen — jelentette az AFP. A szer­vezet szóvivője azt mondta, hogy számításaikba hiba csúszott, mert a robbanás­nak az utasok beszállása előtt kellett volna bekövet­keznie, azaz korábban, mint ahogyan valójában történt. 1984. szeptember 1. Szombat

Next