Vas Népe, 1984. szeptember (29. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
EXPRESSZ K Az arab országok csütörtökön az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei szemére vetették, hogy szembehelyezkednek az Izrael elleni arab bojkottal. Az Arab Gazdasági Tanács négynapos ammani értekezletének végeztével kiadott nyilatkozatban figyelmeztették őket, hogy magatartásuk miatt megtorlások várhatók közel-keleti érdekeltségeik ellen. Vz Az Egyesült Államok csütörtökön földalatti kísérleti atomrobbantást, hajtott végre a nevadai sivatagban. Az amerikai energiaügyi minisztérium közlése szerint a robbanó szerkezet hatóereje kevesebb volt húsz kilotonnánál. Az idén a mostani volt a tizedik bejelentett atomkísérlet a nevadai telepen. Csütörtökön este megnyitották a L’Unitá, az Olasz Kommunista Párt lapja hagyományos ünnepét, amelynek rendezvényeire 12 év után ismét Rómában kerül sor. Külügyminiszterhelyettesek találkozója Az NDK külügyminisztériuma meghívására augusztus 28. és 30. között Berlin- iben tartózkodtak a szocialista országok külügyminiszter-helyettesei. Találkozójuk célja az volt, hogy összehangolják a szocialista országok diplomáciai tevékenységét az ENSZ Közgyűlés 39. ülésszakával összefüggésben. A kölcsönös megértés légkörében lezajlott véleménycserén részt vett a Belorusz SZSZK, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK és a Vietnami Szocialista Köztársaság delegációja. Küldöttséggel képviseltette magát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa is. A megbeszélés az elvtársi együttműködés és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Szerdán Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere fogadta a résztvevő küldöttségek vezetőit. Kommentár Ciprus - tíz év után Emlékezetes maradt 1974 nyara a Fölidközi-tenger keleti szegletében. Ezen a nyáron tett kísérletet a görög katonai diktatúra Cipruson arra, hogy megdöntse Makariosz érsek demokratikus rendszerét és kikényszerítse a kétnemzetiségű szigetország Görögországhoz csatolását. Az államcsíny azonban elbukott, s röviddel később az athéni ezredesek is megbuktak saját hazájukban. Cipruson azonban alapvetően megváltozott a helyzet, olyannyira, hogy máig a világpolitika megoldatlan problémái közé sorolják. Azon a nyáron ugyanis Törökország csapatokat küldött a szigetre, hogy megakadályozza a görög junta terveit. A nemzetközi jognak megfelelően jártak el, hiszen egy 1960-as szerződés szerint az egykori gyarmattartó Angliának, illetve Görögországnak és Törökországnak (ciprus lakói, mint ismeretes görögök és törökök) joga van katonailag is közbelépni, ha kísérlet történik az ország státuszának megváltoztatására. A görög katonatisztek próbálkozása azonban gyorsan kudarcot vallott, Törökország viszont azóta sem vonta ki csapatait. Ma tehát éppen az ankarai kormányt terheli a felelősség a ciprusi státusz erőszakos megváltoztatásáért. Ez a megváltoztatás gyakorlatilag a sziget kettészakítását jelenti. A török haderő által megszállt északi területen a török ciprióták vezetői önálló államot kiáltottak ki, amelyet azonban — Ankarát kivéve — egyetlen kormány sem ismert el. A ciprusi görögök hosszú évek óta mindent megpróbálnak a sziget újraegyesítéséért. Legutóbb augusztus elején az ENSZ főtitkára javasolt egy rendezési módot, amelyről Bécsben tárgyaltak a két közösség vezetői. Az elképzelés szerint a görögök és a törökök 70:30 arányban képviseltetnék magukat a szigetország központi parlamentjének alsóházaiban, míg a felsőházban azonos mandátummal rendelkezne a két népcsoport. Ez kedvező lehetne a törökök számára, hiszen a ciprusi lakosságnak ma csak 18 százaléka török. A Denktas vezette török ciprióták azonban még többet akarnak. Mglindezt a ciprusi görögök érthetően * * sokallják. Úgy vélik, ezzel gyakorlatilag fennmaradna a sziget kettéosztása, hiszen a központi szerveknek alig lenne befolyásuk a török országrész életére, s a török vezetők politikájára. Márpedig egy egységes állam ilyen feltételek között nem működhet. A bécsi tárgyalások így eredménytelenül végződtek, csakúgy, mint minden eddigi egyezkedés Ciprus ügyében. A megoldás pedig mind távolabb kerül, hiszen a török hadsereg által megszállt területen legújabban már saját útlevelet, és külön pénzt is bevezettek. Úgy tűnik, hogy a török közösség mai vezetői egyáltalán nem akarják újraegyesíteni a szigetországot, jóllehet a török területeken a lakosság életszínvonala a negyede a görög cipriótákénak, s ezért a török ciprusiak között mind nagyobb az ellenállás Denktasékkal szemben. Új bizonytalansági tényező fz Arab Liga főtitkára Libanonban Többszöri halasztás után csütörtökön Bejrútba érkezett Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára, hogy megvitassa a libanoni vezetőkkel, milyen segítséget adhat a pánarab szervezet az ország problémáinak megoldásához, a déli területek felszabadításához. Klibi még aznap tárgyalt Karami miniszterelnökkel, és pénteken találkozott Dzsemajel elnökkel, valamint az ország más vezető politikusaival. A politikai tárgyalások előtt az Arab Liga vezető tisztségviselője ellátogatott Bikfajába, ahol részvétét nyilvánította a szerdán szívroham következtében elhunyt Pierre Dzsemajel családjának. A 79 éves vezető politikusnak, a Falangista (Kataeb) Párt alapítójának és elnökének halála egy új, többféle bizonytalansági tényezőt rejtő szakasz kezdetét jelenti Libanonban. Az idős pártelnök Elie Karamit jelölte utódjául, de ez utóbbi — lévén görög katolikus — a párt vezetésén belül is vitatott személy. Libanonban közzétették a Bekaa-völgyi palesztin tábor ellen kedden elkövetett izraeli légitámadás végső mérlegét. Eszerint harminc ember meghalt, s ugyanenynyi a súlyos sérültek száma is. Az akció kapcsán a Tisrim című szíriai kormánylap csütörtökön rámutatott: e barbár támadás is kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy Izrael tovább folytatja az arab államokkal szembeni agresszív politikáját. Rasid Fakuri, Libanon ENSZ-képviselője egy viszszafogott hangvételű felszólalásban csupán a déli országrész lakossága ellen naponta elkövetett izraeli megtorlásokat hangoztatta az ENSZ BT tagjai előtt, kérve a világszervezet közbenjárását: vessenek véget a megszállt területeken elkövetett atrocitásoknak, Izrael tartsa tiszteletben az egyetemes nyilatkozatot az emberi jogokról, mielőbb vessenek véget az 1982 óta tartó izraeli megszállásnak. Tel-Aviv képviselője, Jehuda Blum propagandafogásnak minősítette a libanoni panaszt. Újabb csatározások voltak csütörtök este a libanoni fővárostól délkeletre és magában Bejrútban. Az összecsapások Szak el-Garb térségében kezdődtek, de a harcok hamarosan átterjedte a főváros keresztény negyedére. A tűzpárbaj kirobbanása előtt temették el a keresztény negyedben Pierre Dzsemajelt, a keresztény jobboldal legismertebb vezetőjét. A UPI szerint a lövöldözésben a keresztény és drúz milíciák fegyveresei vettek részt, míg az AFP úgy tudja, hogy a harci villongások a drúz milicisták és a libanoni hadsereg egységei között robbantak ki. Helyi idő szerint éjszaka fél tizenegykor tűzszünetet hirdettek ki, a jelentések szerint a nyugalom fokozatosan helyreállt. Megállapodás Peresz és Samir között Az izraeli rádió csütörtök esti jelentése szerint az Izraeli Munkapárt és a Likud-tömb között megállapodás jött létre arról, hogy a következő ötvenhónapos időszakban „nemzeti egységkormány” intézi az ország ügyeit. A megállapodás értelmében Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt vezetője huszonöt hónapig lesz miniszterelnök, aztán Jichak Samir, a Likud-tömb vezére tölti majd be a kormányfői tisztet a fennmaradó időre. Az első időszakban Samir megbízott miniszterelnök lesz — vagyis Peresz távollétében ő látja el az ügyeket, és egyben ő irányítja az izraeli külügyminisztériumot. A hadügyi tárca birtokosa Jichak Rabin volt munkapárti miniszterelnök lesz. Az új kormányban fele-fele arányban oszlanak meg a tárcák a Munkapárt és a Likud között. Megfigyelők véleménye szerint a kompromisszumos alapokon nyugvó nagykoalíció aligha hozhat lényegi változásokat Izrael kül- és belpolitikájában. Sikeresen rajtolt a Discovery A negyedik rajt végre sikerült , a Discovery nevű amerikai űrrepülőgép második napját kezdte meg magyarországi időszámítás szerint a tegnap kora délutáni órákban a földkörüli pályán. Mint emlékezetes, a rajtot először még június végén próbálták meg, de csak most, a negyedik kísérletre sikerült. A hattagú személyzet, amelynek tagjai között van a második amerikai űrhajósnő, Judith Resnisk is, a rajt után néhány órával sikeresen indított útnak egy kereskedelmi célokat szolgáló távközlési mesterséges holdat. Reagan elnök egyébként, aki nem sokkal a rajt után látogatást tett a Washington közelében levő Goddard űrhajózási központban, ott elmondott beszédében elsősorban az űrhajózás eredményeinek kereskedelmi hasznosítását propagálta. Az amerikai űrrepülőgépet azonban mind fokozottabban használják fel katonai célokra. Az első, kifejezetten csak katonai célú utat a jövő év őszére tervezik s ennek már akatonai űrrepülőtérről, a kaliforniai Vandenberg támaszpontról kell indulnia. Az NBC televízió nemrég riportban számolt be arról, hogy az új indítóállás építésénél a támaszponton súlyos, az űrrepülés biztonságát veszélyeztető hibákat követtek el. A légierő csütörtökön cáfolni igyekezett ezt a jelentést. Edward Aldridge miniszterhelyettes szerint „mindössze 16—18 súlyosabb hibát” észleltek a helyszíni vizsgálat során. Pedagógusfizetések A Szovjetunióban megkezdik a pedagógusoknak és az oktatási rendszer más alkalmazottainak béremelésére kidolgozott program megvalósítását. A fizetésemelésre vonatkozó rendelkezés szeptember elsején lép életbe. Az intézkedés mintegy hatmillió embert érint. Bérük átlagosan harmincharmincöt százalékkal emelkedik. A bolgárok egy főre eső évi halfogyasztása 7,6 kiló. Ez bizony kevés — mondják —, mert a tudományosan megállapított kívánatos halfogyasztás 8,3 kiló lenne!... Magyar fülnek — a két és fél kilós fejenkénti hazai halfogyasztásunk ismeretében — ez a szám is tekintélyes. Burgaszban, az S. E. B. Ribno Sztopansztvo, az Országos Halászati Egyesülés sok emeletes épületének igazgatói tárgyalójában Veszelin Popov igazgatóhelyettessel és Georgi Kairakadievvel, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjével beszélgettünk. Ez a 6500 dolgozót foglalkoztató nagyvállalat tartja kezében Bulgária teljes óceáni halászatát, a fekete-tengeri halászat 80 százalékát, sőt az ú édesvízi halászatot is csaknem teljes egészében. Évente 12 és félezer tonna halkonzervet, 5—6 ezer tonna hallisztet állít elő. — A Bulgariabak, a Balkancar mellett a Bulgariiba is jól ismert márka a nemzetközi piacon — mondta az igazgatóhelyettes és ujját felemelve közölt egy információt, amely magyar megyei lap munkatársának Bulgáriai Araltól igencsak ismerősen hangzott. —• Ez az egyetlen nagyvállalat Bulgáriában, amelynek nem Szófiában vana központja. 1973-ban épült ki a komplexum, ezzel egyidőben hozta létre Bulgária, szovjet segítséggel, óceáni halászati flottáját. A sikeres és hatékony halászathoz mind drágább eszközökre, tökéletesen működő szervezésre van szükség. Drágítja a halászatot az energiaköltségek növekedése, az egyes halfajták megritkulása, s az is, hogy a tengerparti országok felségterületük határát a korábbi 12 mérföldről 200 mérföldre tolták ki — sorolta gondjaikat az osztályvezető, de még mielőtt aggódni kezdtünk volna a vállalat jövőjéért, az igazgatóhelyettes megnyugtatott: — Termelékenységünket és ezzel együtt vállalatunk tiszta nyereségét eddig gyors ütemben tudtuk növelni és számításaink szerint a következő 10—15 évben tartani tudjuk ezt a szintet. Bizonyosan szívesebben vettük volna, ha ez a beszélgetés romantikusabb körülmények között, mondjuk egy halászhálón zajlik. Dehát a Burgaszhoz közeli Pomurje városkában, az itteni agráripari komplexum központjában sem egy borpince hű- Halfogás — romantikus körülmények között. A bányászokat köszönti az ország (Folytatás az 1. oldalról) felváltotta a körültekintőbb, hosszabb távra szóló gazdálkodás stratégiája. Ez az új szemléletmód tükröződik a KGST-országok együttműködésében, a komplex programban, az MSZMP és a kormány határozataiban, amelyek a nyersanyagokkal és az energiával való takarékoskodás mellett a természeti kincsek fokozott igénybevételét szorgalmazzák. A magyar ásványvagyon felértékelődött, mivel az intenzívebbé vált földtani kutatások segítségével részletesebben megismertük ásványvagyonunkat. Eredmények születtek a szén- és szénhidrogénkutatásokban, a bauxit, a rézérc, a mangánérc és sokféle építőipari, szilikátipari nyersanyag kutatásában. Az egyes bányászati ágak fejlesztése jelenleg is és hosszabb távon méginkább szerves részévé válik az egész ipar fejlődésének. A bányászat aktívan bekapcsolódik a szelektív iparpolitika megvalósításába, mégpedig oly módon, hogy alapanyagot, energiát, szerkezeti anyagokat, ritkafémeket termel afeldolgozó üzemeknek, s olyan minőségben szállítja ezeket az anyagokat, hogy ezzel megalapozzák a versenyképes, korszerű gyártmányok előállítását. Valamennyi bányászati ágban dinamikus műszaki fejlődésre lehet számítani, s ebben külön hangsúlyt kap a biztonságtechnika. A bányaipar átfogó fejlődésen megy keresztül. Az új geofizikai módszereknek, nyersanyagkutatási technológiáknak köszönhetően egyre mélyebbre sikerül behatolni a földkéregbe. Máris meg tudtuk fiatalítani a szénhidrogén-medencéket, ahol a nemzetközi élvonalba tartozó kitermelési technológiát alkalmaznak, s biztonságosak a bányaművelési rendszerek is, mint például a Mecseki Bányákban. A hosszú távú cél érdekében, hogy az ország nyersanyag- és energiaszükségleteinek felét a hazai bányászat biztosítsa, érdemes értelmes kockázatot vállalni, de csak addig, amíg a kitermelés önköltsége a világpiaci árakon belül van. Az egész magyar iparban érződik a kedvezőtlen, munkaerőhelyzet, s a bányászat is azzal számol hosszabb távon, hogy mintegy húszezer bányásszal csökken a létszám. Ez esetben is a megoldást alapvetően a gépesítés jelenti. S nagyon fontos, hogy a korszerű gépekkel, berendezésekkel dolgozó bányász hasznosítsa azt a sok értékes szakmai tapasztalatot, amelyet a bányászgenerációk évszázadokon át nehéz körülmények között szereztek, s továbbadtak a mai bányásznemzedéknek — mondotta a miniszter. Ezután Kapolyi László kitüntetéseket adott át. Tűzvész egy kameruni repülőgépen Tűz ütött ki csütörtökön reggel a kameruni légitársaság egyik belföldi járatának Boeing 737-es repülőgépén. A gép a doualai repülőtér kifutópályáján már felszállni készült a kameruni főváros, Yaounde felé, amikor lángok csaptak ki az egyik hajtóműből, s a tűz hamar átterjedt a repülőgép többi részére is. Csütörtök esti jelentésében jólértesült körökre hivatkozva az AP azt jelentette, hogy a tűz következtében 79 személy meghalt, 37 megsebesült. A kameruni rádió ezzel szemben két halottról számolt be. A történtek kivizsgálására bizottságot hoztak létre. Egy kameruni ellenzéki szervezet, a „Kameruni Felszabadítási Front” még az nap közölte, hogy emberei helyeztek el robbanószerkezetet a Boeing 737-esen — jelentette az AFP. A szervezet szóvivője azt mondta, hogy számításaikba hiba csúszott, mert a robbanásnak az utasok beszállása előtt kellett volna bekövetkeznie, azaz korábban, mint ahogyan valójában történt. 1984. szeptember 1. Szombat