Vas Népe, 1984. október (29. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
EXPRESSZ ■k Tízezer megfulladt rénszarvas teteme borítja 130 kilométer hosszúságban két észak-kanadai folyó partját. Az állatpusztulást az okozta, hogy a hatalmas esőzések után a québeci elektromos társaság vízierőművének duzzasztójából túl sok vizet bocsátottak a folyókba. Ezáltal annyira megemelkedett a vízszint és meggyorsult a folyó sodrása, hogy az átkelő szarvasok a vízbe fulladtak. ■ K Phenjanban tegnap sajtóközleményt hoztak nyilvánosságra abból az alkalomból, hogy teljesen befejeződött a délkoreai árvízkárosultaknak felajánlott KNDK- gyorssegély — hét és fél ezer tonna rizs, százezer tonna cement, ötszázezer méter textília és gyógyszerek — kirakása Dél-Koreában. A közlemény szerint „ez volt az első jelentős esemény a nemzeti megosztottság közel negyven éves történetében”. Tallinnban, Szovjet- Észtország fővárosában pénteken befejeződött a Magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozata. Négy nap alatt 20 előadást tartottak magyar szakemberek. Párt- és kormányküldöttségünk az NDK-ban Havasi Ferencnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével, az NDK Államtanácsának és az NSZEP Központi Bizottsága meghívására pénteken magyar párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe, az NDK megalakulása 35. évfordulójának ünnepségeire. A küldöttség tagja Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkár és Szalai Béla, hazánk berlini nagykövete, aki az NDK fővárosában csatlakozott a delegációhoz. A SZOT üléséről A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Ellső napirendi pontként Gál Lászlónak, a SZOT főtitkárhelyettesének előadói beszéde alapján a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseit és az ehhez kapcsolódó szakszervezeti feladatokat vitatta meg a tanácsülés. Gál László elmondta, hogy a SZOT elnöksége mimnikai bizottságokat hozott létre a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztési terveinek, az ezzel kapcsolatos vélemények tanullmányozására. Tapasztalataikra, ajánlásaikraalapozva a szakszervezetek tevékenyen részt vettek és részt vesznek a jogszabályok előkészítésében. A gazdaságirányításai rendszer korszerűsítésének sikere valamennyi dolgozónak és kollektívának alapvető érdeke, ezért a szakszervezeteik támogatják a tervezett intézkedéseiket. Ezek segítségével érhető el a népgazdaság teljesítőképességének növelése, mert növelik a gazdálkodóik, a vezetők vállalkozókészségét, nagyobb lehetőségek nyílnak a kezdeményező, alkotó ember számára, közvetlenebbül válnak anyagilag is érdekeltté a dolgozók a jobb munkában. Az új módszerek ésszerűbb gazdálkodásra, hatékonyabb munkára ösztönöznek, de bizonyos kodkéziaittal is járnak. A szakszervezetek egyik feladata, hogy miközben segítik az új, helyes törekvéseket, a lehetséges kockázatokat a minimálisra csökkentsék. A SZOT főtitkárhelyettese kifejtette, hogy a közeljövő egyik legkritikusabb kérdése az áremelkedések korlátok között tartása. Mint mondotta, életszínvonal politikai céljaink nem engednek meg nagyobb mértékű inflációt, ugyanakkor tudomásul kel vennünk, hogy a gazdaság működésének volt és van árfelhajtó hatása. Ezt a hatásit a piaci verseny erősödésének, a strukturális változásoknakkell fékezniük, ezeket a hatásokat tartósan nem lehet helyettesíteni az áremelés adminiszratív korlátozásával. A szakszervezeteik azonban arra törekednek, hogy az áremelkedések üteme ne haladja meg az elviselhető mértéket. A továbbiakban a teljes és egyben hatékony foglalkoztatás nagy jelentőségéről szólt, majd kifejtette: a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének egyik legfontosabb eleme a szabályozók módosítása, amelyakkor sikeres, ha a szabályozók jól közvetítik a gazdasági környezet követelményeit, ösztönöznek a vállalati teljesítmények növelésére, s egyben stabilak is. Ezután az előadó részletesen foglalkozott az érdekegyeztetés kérdéseivel, kifejtve, hogy a népgazdasági irányítás legfelsőbb szintjén hangolják össze a dolgozók legszélesebb rétegeit érintő ügyeket, például a dolgozóik foglalkoztatásának, reálbérének, az emberek reáljövedelmének alakulását, a munka biztonságának, a szociálpolitiikának, a vállalati szociális ellátás helyzetének kérdéseit. Az ágazati szintű érdekegyeztetések középpontjába az ágazati-iparági megállapodások, szerződések rendszerének kialakítása kell, hogy kerüljön. Indokolttá válhat például ágazati, iparági kollektív szerződések megkötése. A vállalaton belüli érdekegyeztetés legfontosabb okmánya a helyi kollektív szerződés. Már aközeljövőben sorkerül olyan szabályozásra, amely biztosítja, hogy a kollektív szerződésben szabályozni lehessen minden olyan sajátos helyi ügyet, amit magasabb szintű jogszabály nem tilt. Gál László végül a vállalatok irányításának módszereiről beszélt, s szólt a szakszervezetek növekvő feladatairól, továbbá arról is, hogy a választott vezetőség által irányított vállalatoknál célszerű lenne, ha az összevont szakszervezeti taggyűlés egy szélesebb fórumon, a dolgozók gyűlésén érvényesítené funkcióit, vagyis olyan gyűlésen, amelyen a nem szervezett dolgozóik is részt vesznek. Magyar műszer a Challengeren Az eddigi legnagyobb létszámú, hétfőnyi személyzettel a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről pénteken reggel, helyi idő szerint hét óra után két perccel simán indult nyolc napra tervezett útjára a Challenger amerikai űrrepülőgép. A személyzet tagjai között két nő van s ugyancsak részt vesz az úton Kanada első űrhajósa is A legutóbbi — többször is elhalasztott — rajthoz képest ezúttal teljesen hibátlan volt az előkészítés és a start, amelyre pontosan a tervezett időpontban került sor A feladatok közé tartozik egy mesterséges hold pályára állítása. Ugyancsak a feladatok közé tartozik egy űrséta is, amellyel tapasztalatokat kívánnak szerezni arról, hogyan hajtható végre az űrrepülő segítségével mesterséges holdak üzemanyaggal történő feltöltése. Az űrséta egyik résztvevője Kathryn Sullivan űrhajósnő lesz, a harmadik amerikai női asztronauta. Az űrrepülőgép egy különleges fényképező berendezéssel nagy formátumú felvételeket készít a föld felszínéről. Az űrrepülőgép magával vitte a magyar tüdősök által kifejlesztett Pille nevű műszert, amely elsősorban az űrutazás körülményeihez történő alkalmazkodás egyes elemeinek vizsgálatára szolgál és először a közös magyar—szovjet űrutazáson próbálták ki eredményesen. 40 éve történt... A szovjet Vörös Hadsereg magyarországi hadműveletei során a Maros vonaláról megindult a Malinovszkij vezette 2. Ukrán Front támadása a Tiszántúl felszabadítására. Ennek eredményeként Békés megye összes helysége felszabadult 1944. október 6-án és 7-én. Ezen a napon a Kommunista Párt röpiratban követelte a fegyverszünet azonnali megkötését, a munkásság felfegyverzését és Budapest védelmének megszervezését a készülő német—nyilas puccs ellen. Javaslatára a Magyar Front felhívást bocsátott ki a honvédtisztekhez: „Bűnösen lelkiismeretlen, a magyar nép érdekét semmibe vevő kormányzatunk... hazug ürügyekkel halogatja az egyetlen döntést, amely megmenthetné országunkat és honvédségünket a teljes pusztulástól. Ez a döntés nem más, mint azonnali fegyverszünet a Vörös Hadsereggel és fegyveres harc a német megszállók ellen!” A Marót-csoport felrobbantotta Budapesten Gömbös Gyula volt miniszterelnök Döbrentei téri szobrát. Magyar karmesteri pálca is hozzájárul ahhoz, hogy az NDK születése idei 35. évfordulójának ünnepségsorozatai minél emlékezetesebbek legyenek. A nagy múltú és nagy hagyományú berlini Schauspilhaus újbóli megnyitása ugyanis akkora esemény az NDK állampolgárai számára, mint nekünk volt e napokban az Állami Operaházé. Az egykor nemzeti színház jellegű drámai színházat a háború pusztításai után hosszú évek munkájával hozták helyre eredeti stílusában, impozánsan restaurált a környezetben, hogy most, az ünnepet bevezető héten a berlini filharmonikusok állandó otthonává adják át. A megnyitó hangversenyt követő koncertek sorában két estén át föllépnek a budapesti szimfonikusok is. Kovács János vezényletével, s Felix Mendelssohn- Bartholdy, Haydn, Bartók, Ránki muzsikája hangzik fel előadásukban. Más estéken a leningrádiak, prágaiak, a londoni Royal szimfonikusai, a luzerni Festival Strings, az amsterdami Camarata együttes, a francia rádió zenekara és mások váltják egymást. Számos ország hírneves zenészei kapcsolódnak az ünnepbe. A zene közös nyelvén sok ország művésze szólal meg it, az NDK fővárosában. Talán nem tűnik túlságosan erőltetettnek, ha ezt némiképpen az új államiság, a szocialista német állam jelképének is tekintjük. Szép jelképének. Mert egyebek között a zene, a művészetnemzetközi jelenléte mintegy azt is mutatja: az NDK ma már minden területen részese a nagyvilág életjeleinek. Réges-régen kilépett abból az elszigeteltségből, amely születése első időszakában — a testvérországok kivételével — körülvette, s amelyet egyes imperialista körök tartósítani szerettek volna. Napjainkban már 131 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot, tagja az összes figyelemre méltó nemzetközi szervezetnek, és ezekben a békés egymás mellett élés, az új lehetőségeket és utakat feltáró megegyezések, a világbéke megőrzése mellett emelik fel szavukat küldötteik. — Ez nem önmagától alakult így — emlékeztetett rá Berliniben, a Külügyminisztériumban tett látogatásom alkalmával Klaus Steinhofer, a szomszédos országok (melyek közé hazánk is tartozik) osztályvezetője. — Ezért becsüljük nagyra a Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük a Magyar Népköztársaság aktív támogatását, sok éven át mind a mai napig tanúsított szolidaritását. Mindegyik testvérországgal azonosan magas szintűek a kapcsolataink és eredményesen fejlődnek, de első helyre a Szovjetuniót tesszük, amellyel a legátfogóbbak és a legmagasabb rendűek. Úgy véljük: az NDK jelenlegi nemzetközi elismerése egyben a szocialista közösség közös győzelme. Létünket már nem vonják kétségbe, s az NDK nemzetközi helyének elismerése jut kifejezésre több államfői, kormányfői találkozóban a tőkés országokkal is. Klaus Steinhofer hozzátette még: a szocialista országok támogatása mellett az NDK helyéhez, szerepéhez jelentősen hozzájárult, hogy stabilan fejlődött és születésétől kezdve aktív békepolitikát folytatott. Kijelentette azonban, hogy vannak még olyan erők, amelyekkel komoly vitát kell folytatni. Az NSZK-ban befolyásos körök adnak hangot az úgynevezett nagy német állam gondolatának, amely az 1937-es határok között jönne létre. E mögött természetesen a szocializmus felszámolásának óhaja is rejlik. Ezért kellett későbbi időpontra halasztani Erich Honecker látogatását az NSZK-ba, ahol egyébként 18 év óta először fordul elő, hogy egy kancellár — ez esetben Kohl — olyan gyűlésen vegyen részt, amely revansista szellemben jön össze. — Ki csodálkozhat azon — jelentette ki Klaus Steinhofer —, hogy ilyen látogatás, amely a béke és biztonság jegyében állott, most nem jött létre. Az az álláspontunk — amit nem lehet kétségbevonni —, hogy nincs nyílt német kérdés. Amíg csak lehetséges volt, támogattuk az egységes Németország gondolatát. Nem mi választottuk ketté Németországot, hanem az imperializmus, a saját ambíciói érdekében, így jött létre a két német állam és nem két állam Németországban. Ez ma már történelem és nálunk szocialista nemzet van kialakulóban, amely nem vonja kétségbe a II. világháború nyomán létrejött határokat. Hogyan alakulnak a két német állam közti további kapcsolatok? — erre a kérdésre a következő választ kaptuk: — Ezek a kapcsolataink beágyazottak a mindent átfogó béke kérdésébe. Éppúgy belesoroljuk ebbe az NSZK-t, mint más tőkés országot. Nincs külön kapcsolat, nem is akarjuk, hogy ilyen legyen, vagy ahogyan az NSZK revansista körei szeretnék, belnémet kapcsolat alakuljon ki. Az NDK és NSZK közötti alapszerződés szerint kell kölcsönösen tevékenykednünk, mert csak akkor következhetnek be észlelhető javulások. Sajnos napjainkban ennek sokkaiden ellentmondt az NSZK-ban. Márpedig különös mértékben nagy a felelősségünk, mivel a történelemben már két alkalom- A 35 éves IV. Békében. Véget ért a munkáspárti kongresszus Eric Heffernek, a távozó elnöknek a zárszavával pénteken kora délután, közel ötnapos tanácskozás után befejeződött a brit Munkáspárt idei országos kongreszszusa. Búcsúzóul Heffer azt hangsúlyozta, hogy „a szocialista Nagy-Britannia” megteremtéséig még hosszú út vezet, nehéz és sok munkára van szükség. Ezt megelőzően a küldöttek határozatban sürgették a falklandi háború idején lejátszódott Belgrano-incidens kivizsgálását, a tárgyalások megindítását Argentínával a szigetek jövőjéről. Észak-Írországgal kapcsolatban állást foglaltak az esküdtszék-mentes bíróságok feloszlatása és a rendőrség által használt gumilövedékek betiltása mellett. A kevésszámú külpolitikai kérdés közül a zárónapon Dél-Afrika került napirendre. Az elfogadott határozat követelte a fajüldöző délafrikai rezsimhez fűződő gazdasági, katonai és diplomáciai kapcsolatok megszakítását. A pártvezetés támogatta az Apartheid elleni kampányt, de fenntartásai voltak a diplomáciai viszony felmondásával szemben. Sztrájkfelhívás Chilében a katonai junta tilalma ellenére működő szakszervezetek október 30- ra 24 órás általános sztrájkot hirdettek meg. A Dolgozók Országos Parancsnoksága (DNT) nevű szakszervezeti szövetség átfogó politikai követelései és konkrét bérkövetelések alátámasztására hirdette meg a munkabeszüntetést. Követelik, hogy távozzon a Pinochet-junta. Chile mielőbb térjen vissza a polgári demokráciához, engedélyezzék a politikai ellenzék tevékenységét és oszlassák fel a titkosrendőrséget. A legfőbb gazdasági követelések között szerepel, hogy az infláció ellensúlyozására a minimális bért emeljék a kétszeresére, hajtsanak végre 25 százalékos általános fizetésemelést és 22 fajta élelmiszerre vezessenek be hatósági árellenőrzést. Az új választójogi törvény értelmében a jövő évi országgyűlési és tanácsi választásokait követően a községikölös tanácsok társközségeiben elöljáróságok alakulnak. Az elöljáróságok alapvető feladatait, hatáskörét a tanácstörvény módosításával meghatározták. A végrehajtásra vonatkozó jogszabályok kidolgozása most van folyamatban. Az elöljáróságok feladataira és működésére vonatkozó, készülő jogszabályok tervezetéről nemrég vitát szerveztek megyénk két nagyközségében, Őriszentpéteren és Répcelakon. E beszélgetések tapasztalatairól, az elöljáróságokkkal kapcsolatos új szabályokról beszélgettünk dr. Szabó Istvánnal, a megyei tanács vb-tátikárával. — Az elöljáróságokra vonatkozó új szabályok az eddigi tanácsi munka kritikáját jelentik? — Véleményem szerint sokkal inkább a tanácsi munka továbbfejlesztését szolgálják az elöljáróságok létrehozására, feladataira, működésére vonatkozó eddig ismert magas szintű jogszabályok és a tervezett intézkedések. A tanácsok önállóságának, az önkormányzati jelleg erősítésének folyamatába jól illeszkedik ez az új intézmény. A településfejlesztést és a falu közösségét érintő más konkrét ügyekben is helyben célszerű dönteni, ahol a döntés következményei is lecsapódnak. Amikor a helyes döntésihez a helyi körülmények ismerete nélkülözhetetlen, indokolt, hogy a megítélésnél nagyobb szerepet kapjon az a közösség, illetve annakképviseleti szerve, ahol a probléma felvetődik. (Például szociális segélyezésnél, a gyemnek- és ifjúságvédelemben.) Bizonyos, hogy a naipli együttélés során adódó összeütközések — például a hirtokviták — is jobban megítélhetők a körülmények helyi ismeretében. Az ellátás „zavarai” esetén is indokolt, hogy a gondot közvetlenül észlelő közösséghez közelálló fórumoknak is legyen jogosítványaik intézkedni. Az elöljáróságok a községi közös tanácsok nem székhely tára- Interjú községei érdekeinek hatékonyabb képviseletére alakulnak. Munkájuk elé nagy várakozással tekint a lakosság és a tanácsszervezet is sokat vár tőlük. — Bevált-e a közös tanácsok rendszere? — Erre a kérdésre egyértelmű igennel válaszolhatok. Az elöljáróságokra vonatkozó döntés is megerősítette ezt. A megalakuló előírjálróságaik is a községi közös tanácsi szervezet részei lesznek, egyúttal pedig döntési jogosultsággal rendelkező önálló képviseleti szervek. A megyében a közös tanácsi szervezet a jellemző. A 65 községi ésnagyközségi tanácsiból 57 közös tanácsiként működik, s hozzájuk tartozik 144 társközség. A társközségek közül 21-ben 200 lakosnál is kevesebb él. — Indokolná az egyértelmű „igen” választ egy kicsit részletesebben is? — A válasz részletes kifejtése meghaladja egy interjú kereteit, ezért csak a következőiket mondom. Aközös tanácsok létrehozása 1950-ben a tanácsok megalakulásával kezdődött. Ez a megoldás az aprófalvas településszerkezetű megyékben a 60-as évek második felében vált széles körben elterjedtté. Ezekben az években fogalmazódott meg az a cél, hogy a lakosság ügyeit helyben kell intézni, ahol a döntéshez a legtöbb információ áll rendelkezésre. Ezt a hatásköri decentralizációt azonban a községii igazgatás szétaprózottsága miatt csak az igazgatási egységek számainak csökkentése után lehetett megvalósítani. Ennek eredményeként ma a helyi tanácsoknál intézik a lakosság ügyeinek 98 százalékát, csupán néhány bányatusitabb, nagyobb szakértelmet kívánó ügycsoport van a felsőbb fokú szervek hatáskörébe utalva. Ezt is a közös tanácsok szervezetének kialakítása tette lehetővé. Az a megállapítás, mely szerint aközös tanácsok intézménye bevált, nem homályosítihatja el előttünk, hogy helyenként még van tennivaló e tanácsok működésében, a társközségeikkel. Mi lesz 1984. október 6. Szombat