Vas Népe, 1984. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

Al Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része megállapítja: szocialis­ta társadalmunk a legutób­bi öt esztedőben a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően fejlődött. Népünk munkájá­nak eredményeként előbbre léptünk a társadalmi hala­dás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szo­cialista nemzeti egység erős, a belpolitikai helyzet ki­egyensúlyozott. Népünk bé­kében, biztonságban él, ma­gáénak vallja, támogatja a párt politikáját. Az elmúlt években is gyarapodott az ország, megőriztük legfonto­sabb vívmányainkat, javítot­tuk a népgazdaság egyensú­lyát. Magasabb fokra emel­kedett az állampolgárok po­litikai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt betölti társada­lomirányító szerepét, felelős­séggel szolgálja a népet, a szocialista hazát, a szoci­alizmus, a társadalmi hala­dás és a béke nemzetkö­zi ügyét. Reál­lam mér­legeli a szocialista épí­tőmunka eredményeit és gyengeségeit, s a mar­­xizmins—m­lit­izmus alkal­mazásával, az ország adottságainak figyelembe­vételével, minden felelős A nemzetközi viszonyok alakulását alapvetően a szo­cializmus és a kapitalizmus küzdelme és versenye hatá­rozza meg. Ugyanakkor a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok közös érdeke, hogy a két világ­­rendszer küzdelme a békés egymás mellett élés keretei között folyjon. Napjainkban, amikor a világban rendkí­vül sok tömegpusztító esz­köz halmozódott fel, a né­pek közös érdeke a béke megőrzése, a fegyerkezési verseny megállítása, a ter­monukleáris és más tömeg­­pusztító fegyverek betiltása, a leszerelés. Az irányelvek a további­akban rámutatnak arra, hogy az imperialista körök politikájának következtében az utóbbi években a nem­zetközi életben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Ennek ellenére is megvan a lehetőség az emberiséget fe­nyegető veszélyek elhárítá­sára, aminek legfőbb bizto­sítéka a Szovjetunió, a szo­cialista közösség ereje és következetes békepolitikája. A világbéke megőrzésének jelentős tényezője a Varsói Szerződés szervezete. A szocialista országok, a békéért síkra szálló néptö­megek, a reálisan gondolko­dó polgári politikusok erő­feszítéseinek eredménye­ként a feszültebbé vált vi­lághelyzetben is bízhatunk társadalmi tényező bevoná­sával, népünk alkotó erejé­ben bízva dolgozza ki a mil­liók boldogulását segítő megoldásokat és módszere­ket. A Központi Bizottság ja­vasolja, hogy a XIII. kong­resszus hagyja jóvá az el­végzett munka értékelését, erősítse meg a párt politi­kai irányvonalát. A XIII. kongresszus fel­adata, hogy a párt egész tagságának részvételével s a hazáért felelősséget vál­laló állampolgárok közre­működésével kidolgozza a nehézségek és az akadályok leküzdésének, a szocialista építés folytatásának világos programját. A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadal­mi élet minden területén következetes munkával fel­tárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben le­vő hatalmas erőforrásokat: népgazdaságunk teljesítő­­képességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével megteremtsük az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javítá­sának, a társadalmi igazsá­gosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit; demok­ratikus intézményeink fej­lesztésével a szocialista cé­lok jegyében tovább erősít­sük a nemzeti egységet, az enyhüléshez való vissza­térésben. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok kö­zösségének szilárd tagja. Külpolitikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy hoz­zájáruljon a béke és a tár­sadalmi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedvező nemzetközi feltételeket te­remtsen a szocialista épí­tőmunkához. Hazánk szá­mára különösen fontos Eu­rópa békéjének és biztonsá­gának megóvása. Arra tö­rekszünk, hogy a nemzetkö­zi tárgyalásokon igazságos, az összes résztvevő állam népének javát szolgáló meg­­állapodá­sokat érjenek el. Közös elveink, alapvető érdekeink, és céljaink azo­nossága jegyében tovább­fejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri -szocialista orszá­gokkal. Különösen fontos, — elsőrangú nemzeti érdekünk — a magyar—szovjet barát­ság elmélyítése. A Szovjet­unió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánk­nak a legbiztosabb nemzet­közi támasza. A dokumen­tum kifejezésre juttatja, hogy pártunk, népünk szo­lidáris a fejlődő országok­kal, és támogatja a demok­ratikus, haladó erőket. Han­goztatja, hogy hazánk a fej­lett tőkés országokkal a pár­beszéd fenntartására, az együttműködés folytatására törekszik, és a kapcsolato­kat a békés egymás mel­lett élés elveinek szellemé­ben alakítja. Külpolitikai tevékenysé­günk eredményességének Társadalmi és politikai rendszerünk, a népi hatalom és legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a szö­vetkezeti parasztság szövet­sége szilárd. Szövetségi po­litikánkat folytatva meg­őriztük és fejlesztettük a szocialista nemzeti egységet. Szélesedett a szocialista de­mokrácia. Társadalmi rendszerünk alapja a termelőeszközök szocialista — állami és szö­vetkezeti — tulajdona. Szo­cialista rendszerünk erősíté­se megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, foko­zott védelmét és előnyeinek teljesebb kihasználását. Ál­lamunk elismeri és védi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek közeledési folyamata nagy­mértékben előrehaladt. Az életszínvonal, a műveltség, az életmód területein azon­ban még számottevő kü­lönbségek vannak társadal­munkban, s ezek csökken­téséért a jövőben is követ­kezetesen munkálkodni kell. Szövetségi politikánk vál­tozatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egész népünk­nek összefogása a szocialis­ta haza építése érdekében. A nők egyenjogúságának érvényesítésében további eredményeket értünk el, de nem lehetünk elégedettek. Fokoznunk kell erőfeszíté­seinket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel köny­­nyítsünk a nők összetett gondjain. A fiatalok jelentős részét a munkával szemben tanúsított igényesség, ide­ológiai és közéleti érdeklő­dés jellemzi. Az ifjúság szocialista szellemű nevelé­se, az önálló életre való fel­készítése az egész társada­lom feladata. A párt segíti a fiatalokat, hogy felelősen vehessenek részt az ország fejlődését szolgáló feladatok megoldásában, több lehető­séget kapjanak tudásuk al­kalmazására és gyarapításá­ra. Az idősebb — már nyug­díjban levő — nemzedékek a néphatalom kivívásának, a szocializmus megalapozá­sának és építésének része­sei voltak. Fontos társadal­mi érdekünk, hogy tapasz­talatainkat hasznosítsuk a legfontosabb hazai biztosíté­kú népünk támogatása, tár­sadalmi rendszerünk szi­lárdsága, a szocializmus si­keres építése, közéletben valló részvételüket, segítsük. Kötelességünk, hogy ahol szükséges, köny­­nyítsünk az idős korral já­ró terheken. A jövőben is arra kell tö­rekedni, hogy a különböző világnézetű, nem vallásos és vallásos dolgozók együtt munkálkodjanak céljaink eléréséért. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya ren­dezett. A nemzetiségek hazájuk­nak tekintik a Magyar Nép­­köztársaságot. Természetes­nek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsola­taikat. Hasonlóképpen ter­mészetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állam­polgárai is ápolhassák anya­nyelvüket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat, s hoz­zájáruljanak népeink ba­rátságának, országaink együttműködésének erősíté­séhez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy. El kell érni, hogy a né­pesség csökkenése mérsék­lődjön, hosszabb távon pe­dig a száma növekedjen, a korösszetétel javuljon. Fon­tos feladat népünk egészségi állapotának javítása. Szük­séges, hogy államunk és tár­sadalmunk jobban segítse és védje a család intézmé­nyét. Az elmúlt években tovább erősödött szocialista álla­munk, amelynek a jövőben is kiemelkedően fontos fel­adata a szocialista vívmá­nyok védelme és fejlesztése, a gazdasági és a kulturális építés szervezése. Folytatni kell a szocialista demokrá­cia fejlesztését a társadal­mi élet minden területén. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja a törvényeket, erkölcsi nor­máink szerint él és dolgo­zik, teljesíti kötelességét, gyakorolja jogait. Ugyan­akkor szaporodnak a tör­vénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A párt-, állami és társa­dalmi szervek — a közvé­lemény támogatására is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fel e ne­gatív jelenségek visszaszo­rításáért. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk II. Társadalmi és politikai viszonyaink III. A gazdasági építőmunka A népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresz­­szuson meghatározott gaz­daságpolitikai irányvonal­nak megfelelően fejlődött. Ez dolgozó népünk szorgal­mának, tehetségének, áldo­zatvállalásának, valamint a párt-, állami és társadal­mi szervek együttes erőfe­szítésének jelentős eredmé­nye. Az elmúlt öt esztendő gazdálkodását végigkísérte ez a küzdelem, melyet az ország külgazdasági egyen­(Folytatás 2., 3. oldalon) n vesznek részt naponta a kőszegi üdülő szanatóri­um bentaltjai. Az aszt­matikus megbetegedé­­­­­­ben szenvedő gyermekek rehabilitációs intézeté­ben délelőtt tanítás van, délutánonként pedig szá­mos olyan foglalkozás, amely közvetlenül vagy közvetve segíti a gyó­gyulást. A speciális tér­kedvvel végzik a gyere­kek. Riportunk a 7. ol­dalon. (Fotó: H. P.) Gyógytornán xxix. Évfolyam 282. szám ■ 1984. december 1. szombat ■ ara­­,so forint L­osonczi piai hitvani­ztttu­st Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége pénteken délelőtt hazaérke­zett délkelet-ázsiai körútjá­ról. Az Elnöki Tanács elnö­kének kíséreteiben volt Bor­­­bándi János, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. Bá­nyász Rezső államtitkár, a f M­inisz­teri Tanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnö­ke, Nagy Gábor toór­rgy- és Melega Tábor külkereske­delmi mini­sz­terhe­lyett­es. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Im­re, az­ Elnöki Tanács titká­ra és az Elnöki Tanács több tag­ja, továbbá­ Várkonyi Péter külügyminiszter, az érkezéskor jelen volt Vla­gyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete, Chim Ngaon, a Kam­­­baidzsai Népköztársaság bu­dapesti nagykövete, Cao Due Mirth, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségének­­ideiglenes ügyvivője. Budi Hartantyo, az Indonéz Köz­társaság bud­apesti nagykö­vete. Is munkaerőgazdálkodásról tárgyalt a celldömölki városi tanács A munkaerőgazdálkodás­sal és a vele kapcsolatos feladatokkal foglalkozott csütörtök délutáni ülésén a celldömölki városi tanács. Az ülés elé terjesztett írá­sos beszámoló legfőképp az elmúlt három esztendő ta­pasztalatai alapján adott képet a jelenlegi helyzetről. A város lakossága fog­lalkoztatását illetően az el­múlt években észrevehető átrendeződés történt. Csök­kent például az építőipar súlya, az iparé (üzemek) ,némiképp erősödött. Jelen­tősen nőtt a szolgáltatás, az egészségügy, a kulturális terület iránti vonzódás, ami pedig a mezőgazdaságot il­leti: megszűnt a korábbi el­vándorlás, különösen vonzó a melléküzemági tevékeny­ség. A munkaerőhelyzetnek Celldömölkön is fő jellem­zője a vándorlás egyik fog­lalkoztatótól a másikhoz. Természetszerű a fokozott érdeklődés a jobb kerese­ti lehetőségeket kínáló, vagy kényelmesebb munkahe­lyek iránt, s egyre kevesebb problémát okoz a magasabb iskolai végzettséget kívánó állások betöltése. Mindezzel párhuzamosan a munkaerő­­kereslet elsősorban a beta­nított és segédmunka felé tolódott el. Egyre inkább itt szorít a cipő. Tény immár, hogy az általános iskolások 94—96 százaléka továbbta­nul. A vállalatoknál viszont továbbra is sok a szakkép­zettséget nem igénylő mun­kahely. Az úgynevezett hiány­szakmák okozta gond is alig-alig enyhül. Az építők­nél például kőműves, ács, tetőfedő-bádogos kerestetik, de a ki­mu­tatás még renge­teg egyebet is felsorol. A városban jelenleg hét szakmában 400 tanulót ké­peznek, legkevesebb közülük az esztergályos, a kőműves, a szobafestő. Külön nehézségek vannak a nők esetében. A lányok részére nincs a szakmunkás­­pályán választási lehetőség. Másféle probléma, hogy a gyesről visszatérő asszo­nyoknak csak töredéke tud munkahelyén egy műszakos beosztáshoz jutni. Gondok vannak tehát bő­ven.. A megolás legtöbbjé­re nyitva a lehetőség, miként a munkaerőhelyzet szinte valamennyi területén. A muint­aerőgazdálkodás Cell­dömölkön is mindenek felett a vállalatok tevékenységi él körébe utalt kategória, a dolgozók megtartása, az utánpótlásról való gondos­kodás körültekintő terve­zésükre, gazdálkodásukra van híva. L. F. Jónak mondható az áruellátás N­em­eskeresztúron, a megyénk keleti szélén fekvő, csaknem 470 lelket számláló településen. A falu életéről szóló riportunk a 4. oldalon ta­lálható. Felvételünkön: Szíjártó István boltos munka köz­­ben. (Fotó: B. S.)

Next