Vas Népe, 1984. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

Ünnepség Szegeden Az elsőnek felszabadult magyar nagyvárosban, Sze­geden, negyven évvel ez­előtt, a Nemzeti Színházban tartott nagygyűlésen ala­kult meg a Magyar Nemze­ti Függetlenségi Front. Erre a jelentős történelmi ese­ményre emlékeztek pénte­ken a szegedi tanácsháza dísztermében megtartott ün­nepségen. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Mun­káspárt Csongrád megyei bizottsága rendezvényén ott volt Aczél György, a Köz­ponti Bizottság titkára, Ben­­ke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottsá­gának elnöke, Gáspár Sán­dor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Pozs­­gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, továbbá a kor­mány több tagja, a politi­kai és a társadalmi élet, s Csongrád megye több ve­zető személyisége, valamint sokan azok közül, akik ak­tív részesei voltak a négy évtizeddel ezelőtti sorsfor­dító kezdeményezésnek. A Himnusz elhangzása után Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Ezt követően Kállai Gyu­la, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelke­dett szólásra. Beszédében többek között hangsúlyozta: " A felsza­badulás történelmi folyama­tának két kiemelkedően fon­tos eseménye volt: 1944. de­cember 3-án Szegeden meg­alakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1944. december 21—22-én pedig Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideigle­nes Nemzeti Kormány, majd a szegedi zászlóbontás kö­rülményeiről szólva kiemel­te: — A Függetlenségi Front alakuló ülése a Ma­gyar Kommunista Párt hi­tet és erőt sugárzó jelszavá­nak jegyében jött össze: Lesz magyar újjászületés! Nagy szükség volt akkor az ilyen reményt és erőt sugár­zó jelszavakra. Egyike volt ez a párt azon jelszavainak, mely valóban történelmi je­lentőségre tett szert. S te­hetett is, mert nemcsak a kommunisták jövőbe vetett hitét fejezte ki, de azoknak a reményét is, akik az iga­zibb jövőért készek voltak küzdeni, de önmagukra ha­gyatva nem lettek volna ké­pesek arra, hogy a példát­lanul súlyos helyzetből meg­találják a kivezető utat és másoknak is irányt mutas­sanak. S íme, a dermedtség, a fásultság és reménytelen­ség napjai közepette akad­tak, akik bizakodva és ha­tározottan hirdették, hogy lesz, lennie kell a magyar­ság életében egy felemelő új korszaknak. És nemcsak beszéltek erről, hanem tet­tek és cselekedtek is érte, munkára, s az ország újjá­építésére mozgósítottak. A magyar kommunisták javas­latára a nemzeti újjászüle­tésnek, ezt az átfogó, való­ban a népet és a nemzetet felemelő országépítő tervét hirdette meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden elfogadott prog­ramnyilatkozata, amely a koalíciós pártok közös cél­kitűzése lett — hangoztatta. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a korabeli szer­vezők nevében Forgács Ist­ván nyugalmazott drama­turg szólalt fel. Élményei­nek, emlékeinek felidézésé­vel mutatta be a négy évti­zeddel ezelőtti helyzetet. A mai fiatalok nevében Szögi Etelka, a Szegedi Tex­tilművek munkásnője, a gyár KISZ-bizottságának szervezőtitkára köszönötte a hősi korszak aktív részt­vevőit. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. (Folytatás az 1. oldalról) súlyának javításáért, fizető­­képességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfeszítések eredménnyel jártak. A párt­ és az állami ve­zetés az elmúlt években eredményesen irányította az ország gazdasági életét. A XII. kongresszuson kitűzött legfőbb gazdaságpolitikai célok teljesülnek. A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Az intenzív gaz­dálkodás erőteljes és sok­oldalú kibontakoztatásával, a gazdaságban rejlő tartalé­kok teljesebb hasznosításá­val olyan megalapozott gaz­dasági növekedést kell el­érni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javí­tását, a népgazdaság anya­gi-műszaki alapjainak fo­kozatos és széles körű meg­újítását, a népjólét emelését. A VII. ötéves terv legyen a megalapozott gazdasági növekedés és fejlődés prog­ramja, amely lehetővé teszi társadalmi és gazdaságpo­litikai céljaink elérését. A tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja az intenzív fejlődés kiterjesz­tése a termelési folyamat minden elemére. Fokozni kell a gazdaság jövedelem­­termelő képességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását. Alap­követelmény, hogy a ter­mékek minősége közelítsen a műszaki-technikai ha­ladás mai nemzetközi szín­vonalához, s mind nagyobb része érje is el. Fontos, hogy hazai természeti erőforrá­sainkat fokozottan és éssze­rűbben hasznosítsuk, a ter­melést szolgáló infrastruk­túrát fejlesszük. A jövede­lmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normá­ja. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálko­dó szervezetek alkalmazko­dóképességét és vállalkozó­készségét, a vállalatok kö­zötti együttműködést. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fejlesztő tevékenység ered­ményességét. A feltételek megteremtésével növeked­jen a beruházásokra fordí­tott összegek aránya — szögezik le az irányelvek, majd kitérnek a népgazdaság egyes ágainak fő feladatai­ra. Hazánk természeti-gaz­dasági adottságai szükséges­sé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetkö­zi mu­nka­megosztásban. Nemzetközi kapcsolataink­ban továbbra is meghatá­rozó szerepe van a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának, a szocialista gaz­dasági integrációba való ak­tív­­részvételünknek. A jö­vőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedel­mi partnerünk. Tovább kí­vánjuk bővíteni gazdasági együttműködésünket min­den szocialista országgal. Tevékenyen közreműkö­­dünk a KGST 1984. évi fel­ső szintű értekezletén elfo­gadott program megvalósí­tásában, kezdeményezzük újabb együttműködési for­mák és módszerek kialakí­tását. A fejlett tőkésorszá­­gokkal a kölcsönös előnyök­ alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gaz­dasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mel­lett szorgalmazzuk a köl­csönösen előnyös termelési együttműködést. A párt gazdaságpolitiká­ja egyaránt figyelembe ve­szi a szocializmus építésé­nek általános törvénysze­rűségeit és országunk adott­ságait. A termelőeszközök társadalmi tulajdonán ala­puló szocialista tervgaz­dálkodás, a szabályozott áru-, pénz- és piaci viszo­nyok segítik a szocialistá ■társadalom építését, alap­vető társadalmi-gazdasági céljaink elérését. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a­­szabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése ré­vén javuljon a központi ál­lami irányítás hatékonysá­ga, fokozódjon a vállalatok, önállósága, felelőssége, kez­deményezőkészsége, fejlőd­jön vállalkozói magatartá­sa. A gazdaságirányítás fon­tos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági cél­jainkkal összehangolt ala­kítása , ellenőrzése. A ter­melői árak a társadalmilag indokolt ráfordításokat fe­jezzék ki. A fogyasztói áraik jobban igazodjanak a ter­melői árakhoz. Társadalom­politikai szempontból indo­kolt területeken a fogyasz­tói árak állami támogatását a jövőben is fenn kell tar­tani. Gazdaságpolitikai fel­adataink megoldásában meghatározó szerepük, van a szocialista nagyüzemek­nek. Az állami vállalatok és szövetkezetek meghatározó szerepét biztosítva a jövő­ben is támogatjuk a lakos­ság igényeinek kielégítésé­ben jelentős szerepet játszó kisipart és kiskereskedelmet. Az utóbbi két éviben a kiegészítő és kisegítő gaz­dasági tevékenység új for­mái alakultak ki. Az új szer­vezetek fokozatosa­n beillesz­kednek a szocialista gazdál­kodás rendszerébe, hozzá­járulnak a vállalati gazdál­kodás eredményeihez, a la­kosság színvonalasabb ellá­tásához. Az e téren jelent­kező kedvezőtlen jelensége­ket le kell küzdeni, követ­kezetesen érvényt kell sze­rezni a rendelkezéseknek, és el kell érni, hogy a sze­mélyi jövedelmek a teljesít­ményekkel arányosak le­gyenek. A szocialista munkaver­seny és brigád-mozgalom el­sősorban a munkahelyi fel­adatok eredményes megoldá­sával a tartalékok feltárásá­val, a termékek minőségének javításával járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fej­lesztésének gyorsabb kibon­takoztatásához. A gazdasági építőmunká­­ban a párt alapvető felada­ta a gazdaságpolitika meg­határozása, érvényesítése és végrehajtásának ellenőrzé­se. A pártszervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósításá­nak segítése és ellenőrzése, a dolgozók mozgósítása poli­tikai eszközökkel, velésével is elő kell segíteni a születések számának emel­kedését. Fokozatosan növe­kedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. A családala­pító fiatalok lakáshoz jutá­sát meg kell könnyíteni. Enyhíteni szükséges a nyug­díjrendszer feszültségeit, biztosítani kell az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. Továbbra is fenn kell tar­tani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, az áru­ellátás biztonságát. A szük­ségessé váló fogyasztói ár-A társadalom tudatát alapvetően a párt fő poli­tikai céljaival való azono­sulás, a társadalmi cselek­vést pedig az aktív alkotó munka jellemzi. Társadalmunk széles kör­­reiben a szocialista eszmék természetes értékké váltak, növekszik erkölcsi és világ­nézeti elveink teljesebb ér­vényre jutásának igénye, de tapasztalható politikai és vi­lágnézeti érdektelenség is. A párt ösztönözte a szo­cialista építés napirenden levő feladatainak elméleti megalapozását, mélyítette a szocialista gondolkodást és a nemzeti önismeretet. Ideo­lógiai életünkben ugyan­akkor megélénkültek az eszméinktől idegen­ jelen­ségek is. Előfordulnak kí­sérletek történelmi utunk, nemzeti értékeink polgári szemléletű vagy nacionalis­ta átértékelésére. Tapasz­talhatók osztályszemléletet nélkülöző vagy illúziókkal terhes nézetek a szocializ­musról, a kapitatizmusról, korunk alapvető kérdései­ről. Esetenként jelentkeznek szocialista eszméinkkel szemben álló nézetek, a reá­lis lehetőségeinket figyel­men kívül hagyó elképzelé­sek, javaslatok. Fékezi az alkotó gondolkodást az el­méleti munkában is meg­mutatkozó kényelmesség, igénytelenség. E jelensé­gekkel szemben nem kielé­gítő a vitaszellem, a téves nézetek gyakran nem kap­nak színvonalas, érvelő mar­xista kritikát, visszautasí­tást. Az ideológiai munka fej­lesztése gazdasági és társa­dalompolitikai feladata­ink megoldásának nélkülöz­hetetlen feltétele. A köz­gondolkodásban gazdagí­tani és reálisabbá kell ten­ni a szocializmusról kiala­kult felfogást. Az ideológiai munka állítsa középpont­változásokat az életszínvo­nal-politika céljaival össz­hangban kell megvalósíta­ni. Különösen fontos tár­sadalompolitikai feladat a lakáshelyzet további javí­tása. A lakáshoz jutás fő formája továbbra is a sze­mélyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A dokumentum e fejeze­te felsorolja a település- és infrastruktúra-fejlesztés, az egészségügy, a testnevelés és sport, a turizmus és üdü­lés terén megoldandó főbb feladatokat is, ha az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósításá­nak összefüggését a munka megbecsülésével, a társa­dalmi igazságosság érvé­nyesítésével, a dolgozók kö­zösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanista ér­tékeinkkel. Ideológiai, szellemi életünk, segítse elő a szocialista fej­lődés és a világban végbe­menő változások során fel­merülő új kérdések mar­xista megválaszolását, az előrehaladást szolgáló új gondolatok befogadását. Ké­sedelem nélkül reagáljon az elveinket és politikánkat bárm­ely oldalról eltorzí­tó nézetekre, leplezze le a szocializmustól idegen esz­­mék­eit és törekvéseket, uta­sítsa el a valóságtól elru­gaszkodó, voluntarista meg­nyilvánulásokat. Határozot­tan, elvi alapokon, az ideo­lógiai és a tömegpolitikai munka eszközeivel is foly­tatni kell a harcot az im­perialisták antikommunista propagandája, a burzsoá eszmék, a maradi nézetek ellen. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat for­málásáért. A marxizmus" leninizmus" oktatása eszmé­ink, világnézetünk terjesz­tésével segítse a szocialista építés feladatainak megol­dását. Az agitáció adjon vá­laszt a dolgozókat foglalkoz­tató kérdésekre, és járuljon hozzá mozgósításukhoz. Nagy és felelősségteljes feladat hárul a­­televízióra­, a rádióra és a sajtóra a párt politikájának megis­mertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékozta­tásiban, a közvélemény for­mái m­áfiáibam, a cselekvő tár­sadalmi magatartás kialakí­tásában. A tudományos kutatás, színvonala összességében megfelelt országunk aldottsá­­­gaina­k, eredményesen se­ Az MSZMP Központi Bizottságának V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód Az osztrák külpolitikáról Ausztria a legpontosabban meg kívánja tartani az ál­lamszerződés előírásait, és nagyon komolyan veszi sem­legességét — mondotta csü­törtöki esti előadásában Leopold Gratz osztrák kül­ügyminiszter. Az osztrák diplomácia új vezetője hang­súlyozta, hogy Ausztria ma­ga alakítja semlegességi politikáját; ennek a politi­kának ezért bizalmat kell élveznie minden oldalon; partnereinek is hinniük kell az osztrák semlegességben. Gratz e vonatkozásban ar­ról is szólt, hogy országa minél szélesebb körű együtt­működésre törekszik szom­szédaival a béke határain — ez előfeltétele az osztrák békepolitikának. Az osztrák külpolitikának elvi alapokon kell­ nyugodnia, egyenes vo­nalúnak, érthetőnek és ki­szám­í­tha­tónak kell lennie —– hangsúlyozta Gratz. Ausztria szerepét a két nagyhatalom értékeli, erről mind az Egyesült Államok­ban, mind — eheti látogatá­sa alkalmával — a Szov­jetunióban megbizonyosod­hatott. IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítá­sára vonatkozó határozatai­­társadalmi méretekben tel­jesültek. A következő terv­időszakban a gazdasági fej­lődés élénkítésével, jobb gazdálkodással, a teljesít­mények növelésével, a mun­kafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvo­nal érzékelhető emelkedé­sét. Az irányelvek leszögezik: a szociálpolitika legfonto­sabb célja továbbra is a szociális biztonság fenntar­tása. A kollektívák és az egyének jövedelmében job­ban tükröződjön a telj­esítem­ények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. Szo­cialista államunk biztosít­ja a teljes foglalkoztatottsá­got, de növelni kell az ér­dekeltséget a munkaerő gazdasági céljainkkal össz­hangban álló, áramlásában. A gazdasági feltételek meg­teremtésével a feladat a 40 órás munkahét széles körű bevezetése. Társadalmi juttatási rend­szerünket — alapvető vív­mányait megőrizve — job­ban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozottam kell érvényesí­teni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságosságot. A szocialista támogatások nö­ Mít szólna hozzá a ked­ves olvasó, ha e­gy udvari­as, jó megjelenésű fi­a­tal­­emb­er arra kérné, legyen este a vendége? Minden el­kötelezettség nélküli csupá­n azt kéri, hogy egye, igya­­végi­g a menüt, s ha jólesett, had­d kívánja az egészségé­re. Ugye, mennyire álom­szerű ez a dolog, pedig higgyék el, velem pontosa­n ez történt. Pénteken­­ dél­előtt keresett meg az illető fiatale­m­ber, hiszterernjébem nem is tudtam, miit mond­jak ne­ki. Aztán felhívtam, a feleségeimet, tisztázná, ni­ncs-e este valamilyen programjunk. Nem volt, él­tünk tehát a szíves meghí­vóknak és este hétkor meg­jelentünk a szombathelyi Pannónia Étteremben. S ha hiszik, ha menni, minden úgy történt, ahogy a meg­hívás szólít. Leültünk egy asztal­hoz, majd kis idő múlva jött a pincér — az a fiatal­ember, aki meghívott ben­nünket — s ettől kezdve csa­k az valit a dolgunk, hogy élvezzük a jobbnál jobb fala tokait, s kóstolgas­suk a felkínált italokat. A hatalmas terem nyüzs­gö­tt az érdeklődőktől. A szokásos „felállítástól­” persze némileg elütött a kép, már­mint az étterem képe. Kö­zépen egy hosszú asztalom hidegtál-csodáik sorakoztak, arrébb — paravánokkal el­kerített kis részen — hami­sítatlan karácsonyi hangu­latban vacsorázott már egy család a feldíszített kará­csonyfa mellett. Az érdeklő­dés most őket kísérte első­­sor­ban. Mellettük egy má­sik terített asztal szüreti­­miulatság díszleteikkel, odá­bb egy velemis hangulat, majd távolabb egy asztal körül Kőszeg nevezetességei elevenedtek meg képeken. Per­sze a valóságban is, mert kid­erülii, hogy e terí­tett asztal kőszegiekre vár. Ne szaporítsam a szót: a Vas megyei Vendéglátó Vál­lalat e napon rendezte meg a már hagyományos Gasztro Kupa versenyét, magyarul felszolgáló verseny, s a rész­vevő versenyzők maguk ké­szítették el a menüt, vá­lasztották­­ki hozzá­ az ita­lokat, s természetesen ma­gaik hívtak hozzá vendéget, azaz médiumot. (Így lettem tehát én is gasztronómiai médium —, hogy előkelően fejezzem ki magamat!) Ké­ső­bb aztán kiderült, hogy Kiss Ferenc felszolgáló vá­lasztása nem véletlenül esett rám. Ő ugyanis a Pannónia pincére, s a­bban a Bagi Ilona szocialista brigádba­n dol­gozi­k, amelynek évek óta magam is t­iszteletbeli tag­ja vagyok. Kollégáim már délután szielmügybre vették a terepet. Bekukkantottak a konyhá­ba, ahol boszorkányos für­geséggé­ hozzáfogtak a fi­nomabbnál finomabb ételek készíéséhez. Megtudták pél­dául, hogy mit is az a Fon­­da? Nem­ egy kitalált, ha­nem valóságos fogalom, amely vajjal készült sajt­­mártást takar. (A sajtot bonban olvasztják, csak jó lehet.) Megtudták persze azt­ is, hogy a vállalat öt egysé­géből hét csapat vesz részt a vetélkedőn, amelynek egy része szellemi totó, az igazi azonban a gyakorlat. Feljegyezitek egy ötfogásos menüt, amely áll: sülfítőszelet, tihanyi módira, ösköruszály­­leves velőgom­bóccal, geszte­nyével töltött pulykamell, sülit állmával, vörösborban pácolt asz­alítsziilvával, diós és mákos bejgli, majd gyü­mölcstál. A mindennapi munkában persze nem nagyon jut idő ezekre, éppen ezért a ver­senycélok közt ott volt az is, hogy viszonylag olcsóbb Gasztro Kupa Előkészületek a konyhán. 1984. december 1. Szombat

Next