Vas Népe, 1984. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
Ünnepség Szegeden Az elsőnek felszabadult magyar nagyvárosban, Szegeden, negyven évvel ezelőtt, a Nemzeti Színházban tartott nagygyűlésen alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Erre a jelentős történelmi eseményre emlékeztek pénteken a szegedi tanácsháza dísztermében megtartott ünnepségen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága rendezvényén ott volt Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, továbbá a kormány több tagja, a politikai és a társadalmi élet, s Csongrád megye több vezető személyisége, valamint sokan azok közül, akik aktív részesei voltak a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordító kezdeményezésnek. A Himnusz elhangzása után Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Ezt követően Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Beszédében többek között hangsúlyozta: " A felszabadulás történelmi folyamatának két kiemelkedően fontos eseménye volt: 1944. december 3-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1944. december 21—22-én pedig Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány, majd a szegedi zászlóbontás körülményeiről szólva kiemelte: — A Függetlenségi Front alakuló ülése a Magyar Kommunista Párt hitet és erőt sugárzó jelszavának jegyében jött össze: Lesz magyar újjászületés! Nagy szükség volt akkor az ilyen reményt és erőt sugárzó jelszavakra. Egyike volt ez a párt azon jelszavainak, mely valóban történelmi jelentőségre tett szert. S tehetett is, mert nemcsak a kommunisták jövőbe vetett hitét fejezte ki, de azoknak a reményét is, akik az igazibb jövőért készek voltak küzdeni, de önmagukra hagyatva nem lettek volna képesek arra, hogy a példátlanul súlyos helyzetből megtalálják a kivezető utat és másoknak is irányt mutassanak. S íme, a dermedtség, a fásultság és reménytelenség napjai közepette akadtak, akik bizakodva és határozottan hirdették, hogy lesz, lennie kell a magyarság életében egy felemelő új korszaknak. És nemcsak beszéltek erről, hanem tettek és cselekedtek is érte, munkára, s az ország újjáépítésére mozgósítottak. A magyar kommunisták javaslatára a nemzeti újjászületésnek, ezt az átfogó, valóban a népet és a nemzetet felemelő országépítő tervét hirdette meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden elfogadott programnyilatkozata, amely a koalíciós pártok közös célkitűzése lett — hangoztatta. Az ünnepi beszéd elhangzása után a korabeli szervezők nevében Forgács István nyugalmazott dramaturg szólalt fel. Élményeinek, emlékeinek felidézésével mutatta be a négy évtizeddel ezelőtti helyzetet. A mai fiatalok nevében Szögi Etelka, a Szegedi Textilművek munkásnője, a gyár KISZ-bizottságának szervezőtitkára köszönötte a hősi korszak aktív résztvevőit. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. (Folytatás az 1. oldalról) súlyának javításáért, fizetőképességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfeszítések eredménnyel jártak. A párt és az állami vezetés az elmúlt években eredményesen irányította az ország gazdasági életét. A XII. kongresszuson kitűzött legfőbb gazdaságpolitikai célok teljesülnek. A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibontakoztatásával, a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb hasznosításával olyan megalapozott gazdasági növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. A VII. ötéves terv legyen a megalapozott gazdasági növekedés és fejlődés programja, amely lehetővé teszi társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink elérését. A tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja az intenzív fejlődés kiterjesztése a termelési folyamat minden elemére. Fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége közelítsen a műszaki-technikai haladás mai nemzetközi színvonalához, s mind nagyobb része érje is el. Fontos, hogy hazai természeti erőforrásainkat fokozottan és ésszerűbben hasznosítsuk, a termelést szolgáló infrastruktúrát fejlesszük. A jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodóképességét és vállalkozókészségét, a vállalatok közötti együttműködést. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fejlesztő tevékenység eredményességét. A feltételek megteremtésével növekedjen a beruházásokra fordított összegek aránya — szögezik le az irányelvek, majd kitérnek a népgazdaság egyes ágainak fő feladataira. Hazánk természeti-gazdasági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocialista gazdasági integrációba való aktívrészvételünknek. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításában, kezdeményezzük újabb együttműködési formák és módszerek kialakítását. A fejlett tőkésországokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mellett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési együttműködést. A párt gazdaságpolitikája egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit és országunk adottságait. A termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista tervgazdálkodás, a szabályozott áru-, pénz- és piaci viszonyok segítik a szocialistá ■társadalom építését, alapvető társadalmi-gazdasági céljaink elérését. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, aszabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése révén javuljon a központi állami irányítás hatékonysága, fokozódjon a vállalatok, önállósága, felelőssége, kezdeményezőkészsége, fejlődjön vállalkozói magatartása. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása , ellenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt ráfordításokat fejezzék ki. A fogyasztói áraik jobban igazodjanak a termelői árakhoz. Társadalompolitikai szempontból indokolt területeken a fogyasztói árak állami támogatását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szerepük, van a szocialista nagyüzemeknek. Az állami vállalatok és szövetkezetek meghatározó szerepét biztosítva a jövőben is támogatjuk a lakosság igényeinek kielégítésében jelentős szerepet játszó kisipart és kiskereskedelmet. Az utóbbi két éviben a kiegészítő és kisegítő gazdasági tevékenység új formái alakultak ki. Az új szervezetek fokozatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rendszerébe, hozzájárulnak a vállalati gazdálkodás eredményeihez, a lakosság színvonalasabb ellátásához. Az e téren jelentkező kedvezőtlen jelenségeket le kell küzdeni, következetesen érvényt kell szerezni a rendelkezéseknek, és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny és brigád-mozgalom elsősorban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával a tartalékok feltárásával, a termékek minőségének javításával járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatásához. A gazdasági építőmunkában a párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatározása, érvényesítése és végrehajtásának ellenőrzése. A pártszervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósításának segítése és ellenőrzése, a dolgozók mozgósítása politikai eszközökkel, velésével is elő kell segíteni a születések számának emelkedését. Fokozatosan növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. A családalapító fiatalok lakáshoz jutását meg kell könnyíteni. Enyhíteni szükséges a nyugdíjrendszer feszültségeit, biztosítani kell az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. Továbbra is fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, az áruellátás biztonságát. A szükségessé váló fogyasztói ár-A társadalom tudatát alapvetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a társadalmi cselekvést pedig az aktív alkotó munka jellemzi. Társadalmunk széles körreiben a szocialista eszmék természetes értékké váltak, növekszik erkölcsi és világnézeti elveink teljesebb érvényre jutásának igénye, de tapasztalható politikai és világnézeti érdektelenség is. A párt ösztönözte a szocialista építés napirenden levő feladatainak elméleti megalapozását, mélyítette a szocialista gondolkodást és a nemzeti önismeretet. Ideológiai életünkben ugyanakkor megélénkültek az eszméinktől idegen jelenségek is. Előfordulnak kísérletek történelmi utunk, nemzeti értékeink polgári szemléletű vagy nacionalista átértékelésére. Tapasztalhatók osztályszemléletet nélkülöző vagy illúziókkal terhes nézetek a szocializmusról, a kapitatizmusról, korunk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista eszméinkkel szemben álló nézetek, a reális lehetőségeinket figyelmen kívül hagyó elképzelések, javaslatok. Fékezi az alkotó gondolkodást az elméleti munkában is megmutatkozó kényelmesség, igénytelenség. E jelenségekkel szemben nem kielégítő a vitaszellem, a téves nézetek gyakran nem kapnak színvonalas, érvelő marxista kritikát, visszautasítást. Az ideológiai munka fejlesztése gazdasági és társadalompolitikai feladataink megoldásának nélkülözhetetlen feltétele. A közgondolkodásban gazdagítani és reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakult felfogást. Az ideológiai munka állítsa középpontváltozásokat az életszínvonal-politika céljaival összhangban kell megvalósítani. Különösen fontos társadalompolitikai feladat a lakáshelyzet további javítása. A lakáshoz jutás fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A dokumentum e fejezete felsorolja a település- és infrastruktúra-fejlesztés, az egészségügy, a testnevelés és sport, a turizmus és üdülés terén megoldandó főbb feladatokat is, ha az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósításának összefüggését a munka megbecsülésével, a társadalmi igazságosság érvényesítésével, a dolgozók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanista értékeinkkel. Ideológiai, szellemi életünk, segítse elő a szocialista fejlődés és a világban végbemenő változások során felmerülő új kérdések marxista megválaszolását, az előrehaladást szolgáló új gondolatok befogadását. Késedelem nélkül reagáljon az elveinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre, leplezze le a szocializmustól idegen eszmékeit és törekvéseket, utasítsa el a valóságtól elrugaszkodó, voluntarista megnyilvánulásokat. Határozottan, elvi alapokon, az ideológiai és a tömegpolitikai munka eszközeivel is folytatni kell a harcot az imperialisták antikommunista propagandája, a burzsoá eszmék, a maradi nézetek ellen. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formálásáért. A marxizmus" leninizmus" oktatása eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építés feladatainak megoldását. Az agitáció adjon választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, és járuljon hozzá mozgósításukhoz. Nagy és felelősségteljes feladat hárul atelevízióra, a rádióra és a sajtóra a párt politikájának megismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásiban, a közvélemény formái máfiáibam, a cselekvő társadalmi magatartás kialakításában. A tudományos kutatás, színvonala összességében megfelelt országunk aldottságainak, eredményesen se Az MSZMP Központi Bizottságának V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód Az osztrák külpolitikáról Ausztria a legpontosabban meg kívánja tartani az államszerződés előírásait, és nagyon komolyan veszi semlegességét — mondotta csütörtöki esti előadásában Leopold Gratz osztrák külügyminiszter. Az osztrák diplomácia új vezetője hangsúlyozta, hogy Ausztria maga alakítja semlegességi politikáját; ennek a politikának ezért bizalmat kell élveznie minden oldalon; partnereinek is hinniük kell az osztrák semlegességben. Gratz e vonatkozásban arról is szólt, hogy országa minél szélesebb körű együttműködésre törekszik szomszédaival a béke határain — ez előfeltétele az osztrák békepolitikának. Az osztrák külpolitikának elvi alapokon kell nyugodnia, egyenes vonalúnak, érthetőnek és kiszámíthatónak kell lennie —– hangsúlyozta Gratz. Ausztria szerepét a két nagyhatalom értékeli, erről mind az Egyesült Államokban, mind — eheti látogatása alkalmával — a Szovjetunióban megbizonyosodhatott. IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozataitársadalmi méretekben teljesültek. A következő tervidőszakban a gazdasági fejlődés élénkítésével, jobb gazdálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Az irányelvek leszögezik: a szociálpolitika legfontosabb célja továbbra is a szociális biztonság fenntartása. A kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tükröződjön a teljesítemények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. Szocialista államunk biztosítja a teljes foglalkoztatottságot, de növelni kell az érdekeltséget a munkaerő gazdasági céljainkkal összhangban álló, áramlásában. A gazdasági feltételek megteremtésével a feladat a 40 órás munkahét széles körű bevezetése. Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozottam kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságosságot. A szocialista támogatások nö Mít szólna hozzá a kedves olvasó, ha egy udvarias, jó megjelenésű fiatalember arra kérné, legyen este a vendége? Minden elkötelezettség nélküli csupán azt kéri, hogy egye, igyavégig a menüt, s ha jólesett, hadd kívánja az egészségére. Ugye, mennyire álomszerű ez a dolog, pedig higgyék el, velem pontosan ez történt. Pénteken délelőtt keresett meg az illető fiatalember, hiszterernjébem nem is tudtam, miit mondjak neki. Aztán felhívtam, a feleségeimet, tisztázná, nincs-e este valamilyen programjunk. Nem volt, éltünk tehát a szíves meghívóknak és este hétkor megjelentünk a szombathelyi Pannónia Étteremben. S ha hiszik, ha menni, minden úgy történt, ahogy a meghívás szólít. Leültünk egy asztalhoz, majd kis idő múlva jött a pincér — az a fiatalember, aki meghívott bennünket — s ettől kezdve csak az valit a dolgunk, hogy élvezzük a jobbnál jobb fala tokait, s kóstolgassuk a felkínált italokat. A hatalmas terem nyüzsgött az érdeklődőktől. A szokásos „felállítástól” persze némileg elütött a kép, mármint az étterem képe. Középen egy hosszú asztalom hidegtál-csodáik sorakoztak, arrébb — paravánokkal elkerített kis részen — hamisítatlan karácsonyi hangulatban vacsorázott már egy család a feldíszített karácsonyfa mellett. Az érdeklődés most őket kísérte elsősorban. Mellettük egy másik terített asztal szüretimiulatság díszleteikkel, odább egy velemis hangulat, majd távolabb egy asztal körül Kőszeg nevezetességei elevenedtek meg képeken. Persze a valóságban is, mert kiderülii, hogy e terített asztal kőszegiekre vár. Ne szaporítsam a szót: a Vas megyei Vendéglátó Vállalat e napon rendezte meg a már hagyományos Gasztro Kupa versenyét, magyarul felszolgáló verseny, s a részvevő versenyzők maguk készítették el a menüt, választottákki hozzá az italokat, s természetesen magaik hívtak hozzá vendéget, azaz médiumot. (Így lettem tehát én is gasztronómiai médium —, hogy előkelően fejezzem ki magamat!) Később aztán kiderült, hogy Kiss Ferenc felszolgáló választása nem véletlenül esett rám. Ő ugyanis a Pannónia pincére, s abban a Bagi Ilona szocialista brigádban dolgozik, amelynek évek óta magam is tiszteletbeli tagja vagyok. Kollégáim már délután szielmügybre vették a terepet. Bekukkantottak a konyhába, ahol boszorkányos fürgeséggé hozzáfogtak a finomabbnál finomabb ételek készíéséhez. Megtudták például, hogy mit is az a Fonda? Nem egy kitalált, hanem valóságos fogalom, amely vajjal készült sajtmártást takar. (A sajtot bonban olvasztják, csak jó lehet.) Megtudták persze azt is, hogy a vállalat öt egységéből hét csapat vesz részt a vetélkedőn, amelynek egy része szellemi totó, az igazi azonban a gyakorlat. Feljegyezitek egy ötfogásos menüt, amely áll: sülfítőszelet, tihanyi módira, ösköruszályleves velőgombóccal, gesztenyével töltött pulykamell, sülit állmával, vörösborban pácolt aszalítsziilvával, diós és mákos bejgli, majd gyümölcstál. A mindennapi munkában persze nem nagyon jut idő ezekre, éppen ezért a versenycélok közt ott volt az is, hogy viszonylag olcsóbb Gasztro Kupa Előkészületek a konyhán. 1984. december 1. Szombat