Vas Népe, 1984. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

irányelvei a párt XIII. kongresszusára ijti az építőr­itmnikát. A tu­domány művelői jobban járuljanak hozzá a termelő­­munka színvonalának és ha­tékonyságának emeléséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidolgozásaiban; segítsék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. A tár­sa­dalomtud­ományok műve­lőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdé­seinek kellő színvonalú el­méle­ti - ideológiai feldolgozá­­­sa. A párt és az állam a döntések megalapozásában mindinkább igényli a tudo­mányok közreműködését. Az oktatási rendszer lé­nyegében ellátja a reá há­ruló feladatokat. Ebben nagy szerepe van az okta­tási intézmény akiben áldoza­tos munkát végző pedagó­gusoknak. A következő években folytatni kell az oktatás elhatározott kor­szerűsítését. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit társadalmi-gaz­dasági program keretében kell meghatározni. A peda­góguspálya társadalmi meg­becsülésének növelésével is elő kelll segíteni a pedagó­gus­hiány megszüntetését. A párt művészetpolitiká­jának fő célja, hogy megte­remtse a művészet alapvető társada­lmi feladatainak tel­jesítéséhez szükséges fel­é­r Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosz­tály forradalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja eredmé­nyesen irányítja, szervezi a szocialista építők­m­unikált, be­tölti vezető szerepét. Politi­kájával kifejezi, tevékeny­ségével bizonyítja, hogy tel­jesíti a nép szolgálatában vállalt kötelezettségeit. A párt és a tömegek kapcso­lata jó, a nép bízik a párt­ban, támogatja politikáját, dolgozik megvalósításáért. A pártiban érvényesülnek a lenini normák. A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő kö­vetelménye, hogy erősödjön és tovább szélesedjen a párt eszmei, politikai­­befolyása. A vezető szerep gyakorlásá­nak alapja a népünk, nem­zetünk érdekeit kifejező és szolgáló, a társadalom való­ságos helyzetét figyelembe vevő marxista-leninista politika. Ennek képviselete és megvalósítása nagymér­tékben függ a határozatok végrehajtásának megszerve­zésétől és ellenőrzésétől. A vezető szerep érvénye­sítése, a politika sikeres megvalósítása megköveteli a párt eszmei, politikai é­teleket. Változatlan alapel­­vünk az alkotás szabadsá­gának biztosítása, a művé­szeti kezdeményezések, kí­sérletezések támogatása, az alkotóműhelyek önálló, fe­lelős működésének segítése — állapítják meg az irány­elvek, majd a művészeti ágak, az irodalom, a kriti­ka helyzetével foglalkoznak. A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai műveltség gyarapítása tár­sadalmi, gazdasági előreha­ladásunknak fontos feltéte­le. Népünk kultúrája gazda­godott, de a kulturális igé­nyeket még nem tudjuk eléggé színvonalasan kielé­gíteni. Helyezzük szélesebb alapokra az öntevékeny művészi, művelődési csopor­tok munkáját. Tegyük szín­vonalasabbá a milliókat érintő szórakoztatást. A művészeti és a kulturá­lis életben erősíteni kell, a párt elvi irányító és kezde­ményező szerepét. Az ide­ológiai munkát politikai, gazdasági és kulturális fel­adatok megoldásával szoros egységben kell fejleszteni. Minden kommunista köte­lessége, hogy határozott ki­állással, meggyőző érvelés­sel lépjen fel eszméink és a párt politikája mellett, a szocializmustól idegen né­zetekkel szemben, szervezeti és cselekvési egy­ségét. A párt hatékony műkö­dése feltételezi a pártélet szabályainak, a lenini elvek­nek a következetes megtar­tását. Az eddiginél­ több lehetőséget, kell teremteni, hogy a párttagság a na­gyobb horderejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilváníthasson, javaslato­kat tehessen, jobban részt vehessen a döntések előké­szítésében. A párt politikájának ki­dolgozásában, végrehajtásá­ban és ellenőrzésében fontos szerepe van az alapszerve­­zetek és a taggyűlések ön­álló, kezdeményező munká­jának. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel­ több, mint a XII. kongresszus idején. A tagságnak eredeti foglal­kozása szerint csaknem há­romnegyede, jelenlegi fog­lalkozása szerint pedig több mint a fele munkás és szö­vetkezeti paraszt. A párt­­építés gyenge a fiatalok kö­zött és az értelmiségiek egyes rétegeiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell­ szen­telni annak, hogy a társa­dalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba­, akik aktívak a közéletben, szocialista módo­n élnek, m­unkájuk, maga­tartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élvez­nek. A párt politikájának meg­valósításában, az ország előtt álló feladatok megol­dásában kiemelkedő szere­pük van a választott testü­letek tagjainak, a párt- és az állami apparátus vezető munka­t­árs­aina­k. A vezetők zöme munkája és magatartása alapján rá­szolgál a bizalomra, alkal­mas teendőinek ell­átására. A pártnak továbbra is fele­lősséget kel vállalnia, hogy a vezető beosztásokban rá­termett, hozzáértő emberek dolgozanak. Ismét megerő­síti azt az elvet és gyakor­latot, hogy — a pá­rttisztsé­­geik kivételével — minden beosztást betöltihet arra al­kalmas pártain kívüli is. A pártszervek és -szerve­zetek támogassák a kezde­ Az irányelvek rámutat­nak, hogy a nemzetközi­­kommunista és munkásmoz­galom a társadalmi haladás legfontosabb és legkövetke­zetesebb ereje. A pártok önállóan, a nemzeti adott­ságokkal, hagyományokkal és a követelményekkel össz­hangban alakítják politikái­­jukat, és fejtik ki tevékeny­ségüket. A nemzetközi kom­munista, és mun­kásmozga­­lom­ politikai befolyása vi­lágméretekben szélesedik, szervezeti ereje növekszik. Új pártok jönnek létre. Mozgalmunkat a megújulás érdekében folyó törekvések jellemzik. A testvérpártól a legfőbb közös célok elérése érdekében erősítik in­terna­­cionalista szolidaritásukat. A kommunista és mun­káspártok összefogását nem gyengíthetik azok a viták, amelyek szükségszerűen zajlanak a szocializmushoz vezető utakról, a már léte­ző, illetve a még csak cél­ként megj­elöl­t szocialista­­társadalomról, a pártok kö­zötti viszony követelmé­nyeiről. Az MSZMP tevékeny részt váll­al a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom összefogásának erő­sítésében. Pontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi véleménycserét, ennek két és több oldalú­­formáit. Osztozik a világ­i béke megőrzését, a társadal­­­­mi haladást szolgáló közös erőfeszítésekben i­ményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A vezetői tevékenységet is a teljesítmény és a magatar­tás alapján kell­ megítélni. A Leghatározottabban fel kell lépni a hatalommal va­ló visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Be­osztásra való tekintet nélkül mindenkitől meg kel kö­vetelni a szocialista normák megtartását. A tömegszervezetek és -mozgalmak társad­almi éle­tünk fontos tényezői, nélkü­lözhetetlen szerepet töltenek be a szocializmus építésé­ben. A párt a politika ki­­mu­ikálá­sá­ban és végrehaj­tásában igényli a tömeg­­szervezetek és a mozgalmak alkotó részvételét, számít kezdeményezéseikre, épít ta­pasztalataikra, figyel­em­be veszi véleményüket. Az irányelvek a további­akban kitérnek a szakszer­vezetek, a KISZ és a Haza­fias Népfront szerep­ére, fel­adataira. Pá­rtunk szorosan együtt­­­működik az SZKP-val, fej­leszti együttműködését a szocialista országokban te­vékenykedő testvérpártok­kal. Fejleszti­­kapcsolatait a tőkés országokban működő kommunista és munkáspár­tokkal, bővíti együttműkö­dését a fejlődő országok kommunista és munkáspárt­jaival. Szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszaba­dító mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival. Tovább építi kapcsolatait a szocialista, szociáldemokrata pártok­kal­. Hasznosnak tart­ja a véleménycserét minden olyan párttal, mozgalommal­, amely felelősséget érez a béke ügyéért. ★ Pártunk, forradalmi kül­detésének megfelelően, tör­ténelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyaror­szági felépítéséért, politiká­ja kifejezi, hűen képviseli népün­k alapvető érdekeit. Ugyanakkor a nemzetiközi kommunista és munkásmoz­galom szerves része is, szo­lidáris a szocializmusért fo­lyó Világméretű küzdelem­­mal. A szocializmus építésé­nek magyarországi eredmé­nyei egyaránt szolgálják né­pünk felemelkedését és a­­társadalmi haladás, a szo­cializmus, a béke egyetemes ügyét. VI. A párt és a tömegszervezetek VII. A párt nemzetközi tevékenysége a vendégekért nyersanyagokból, a­­korsze­rű táplálkozás követelmé­nyeinek is jobban megfele­lő ételféleségeik szerepelje­nek az étlapokon. A szigorú zsűri már az előkészülete­ket i­s figyelte, szinte min­den mozzanatról feljegyzé­­seket készített. (A zsűri munkájában részt vett Klu­­csanits Iván, a Keszthelyi Vendéglá­tói­pari Szakiközép­iskola tanára és Auer Mi­hály, a MESZÖV munkatár­sa.) Jelen voltak a vállalat vezetői is, akik ugyan nem­ pontoztak, inkább együtt iz­gultak a versenyzőkkel. Este hét és nyolc között foglalták el a nagyszerűen megtérített asztalt egy imi­tált szüreti mulatság kellős közepén. Vendéglátónk min­taszerűen tálalta fel a va­csorát : szüreti gulyást, amely­ben zöldibab is volt. Hegyaljai füredként házias sült burgonyával, vegyes sa­látával­, káposztás-diós ré­tessel, kávéval. Italként szatmári sziilvaspáliniká­t, ba­dacsonyi kéknyelűt és toka­ji száraz szamorodnit. S micsoda udvariassággal! Kis híján kiszorult a ven­dégből: hej, ha mindig ilyen lenne a vendéglátás! A vál­lalat vezetői, s az egységek irányítói persze ugyanígy ezt szeretnék. Ezért indítják immár negyedik éve a ku­pát. Kilenc óra is elmúlt már, amikorra befejeződött a verseny. A zsűri elvonult, majd hosszas tanácskozás után meghozta a döntést. Az eredmény kihirdetése előtt azonban Hermann György­­igazgató értékelte a Gasztro Kupát, amely egyre nép­szerűbb, s amelyet érdemes lesz felmutatni, sőt szélesí­teni. Jó volna, ha az Utas­és La tó és az Áfész is nevez­ne a jövőben! Csizmazia Ferenc, a felszolgálás éles szemű bírálója azt emelte ki, hogy az idén főleg fiata­lok álltak a versenyzőik so­rába. Jónak találta az ötle­tes díszítő elemeket is, va­lamint a tájjellegű ételek sokaságát. A zsűri döntése alapján első helyezést kapott a Pan­nónia Étterem szakácsa Né­meth Gyuláné és felszolgál­­ója Kiss Ervin. Jutalmuk egy gyönyörű serleg és öt­ezer forint. A második he­lyezett a Derikorvits Étterem, felszolgál­­ó Kiss Ferenc. Ha­rma­dik: Kőszegi, Irottikő Étter­em, felszolgáló Gábori Ferenc. Gamiper László igaz­gatóhelyettes ismertette a külömdíj.­ík nyerteseit is. A­­ legjobb szakács díját Kun László­é (Pannónia Étte­rem), a legjobb felszolgálóét pedig Rába Imre (Ferences Söröző) érdemelte ki. Mi­t tehetnénk a végére? Szép vok, gratulálunk a vendégek nevében. Csa­k így tovább­i versenyen kívül is... Pósfai János Szenkovits Péter Fotó: Benkő Sándor A verseny győztese: Németh Gyuláné és Kiss Ervin. A legjobb szakács: Kun Lászlóné. 1984. december 1. Szombat Fórum-javaslat Kollégám legutóbb a városokban tartandó lakó­gyűlések rendszerességét sürgette, a községeinkben épp mostanában zajló falugyűlések mintájára. Jó fó­rumok (lennének­ ezek a kisebb-nagyobb közösségek sokféle problémáinak felvetésére, ezek minél gyor­sabb orvoslására. Szeretném tovább bővíteni az effajta fórum-ka­tegóriát, korántsem valami új dolgoknak ajánlásá­val, inkább a sok helyütt korábban megvolt (s nyom­talanul eltűnt) gyakorlat felélesztésével. Olyan spe­ciális témákban tartott nyilvános megbeszélésekre gondolok, mint amelyekről évekkel ezelőtt gyakran számoltunk be mi is e lap hasábjain, hogy teszem azt, kereskedelmi fórumot tartottak ebben és ebben a városban, s erre hivatalos volt (hisz plakátok tu­datták jólelőlre) minden lakos és­­ az asztal túlsó felén ott ültek nemcsak a téma helyi illetékesei, ha­nem az érintett megyei tisztségviselők is. Résztvevő tudósítója voltam magam is ilyennek és jó pár év elmúltával is visszaidézhetem annak termékeny vi­táit, érdemét a lakosság tisztánlátásában, és a fel­vett kérdések nyomán bekövetkező kedvező változá­sokban. És volt sok más fórum is: ifjúságot, lakásépí­tőket, szerződéskötőket stb. érintőek. „Néma gyereknek...” Ismerős, ugye, a közmon­dás? Ha valamit nem teljesen ért a honpolgár sző­kébb pátriája ügyes-bajos dolgait illetően, s ha nincs lehetősége a pontos, precíz tájékozódásra, könnyen zúgolódik oktalanul, jut téves következtetésekre. Te­heti persze (elvben), hogy befutkároz a tanácsra, ide­­oda kérdezősködni, de ne áltassuk magunkat: igen ritkán tesz ilyesmit. Viszont egy-egy közérdekű, nyil­vános fórumra elmegy nő, férfi, idős és fiatal. Mikor legyen hát ilyen? Nincs időhöz kötve. Té­mája válogatja. Amiben jobban „szorít a cipő", ab­ból gyakrabban legyen. Mondjuk legalább féléven­ként. (lakatos) Nagy hűhó, semmiért Valamikor kályhásműhely volt Szombathelyen a Kőszegi utca 27. számú ház egyik udvari lakása, köny­­nyű tehát elképzelni, milyen a falazata. Mára egyedül lakja az idős asszony, aki ott nevelte fel két gyerme­két, és több mint harminc kemény év köti a szoba­­konyhás lakáshoz. Az évtizedek során ritkán fordultak kéréssel az ingatlankezelőhöz, a vizet is saját költségükön vezet­tették be az udvarról a konyhába. Ezért is bántotta az idős asszonyt, hogy évekig nem reagáltak kérésé­re, hozzák rendbe a lakást, mert a salétromos falak árasztotta hideg, nedves levegő teljesen tönkretette az egészségét, meg mindene megpenészedik. Hiába fűt intenzíven a régimódi vaskályhában, feleslegesen köl­ti 2100 forintos nyugdíjának­ jelentős részét tüzelőre, állandóan fázik. Tavaly végre méltányolták a kérését, a konyhát tisztességgel megcsinálta egy kőműves, arra nincs is panasza. A szobával a múlt hónap végéig vártak, az­tán egy hétfői nap kapta az üzenetet, pakoljon ki, másnap kezdik a munkát. Boldogan szaladt segítsé­gért, mindent kiraktak az udvari közös mellékhelyi­ség előterébe, csak a fekhelyét hagyta a konyhában. Eltelt egy nap, aztán a következő is, sehol, senki. Harmadnap bement a házkezelőséghez érdeklődni, ott mondták neki, a munkások valószínűleg eltévesztették a házszámot, a szomszédban dolgoznak egy üres la­kásban. Tüstént megkereste őket, egy kis szóváltás után elérte, átmentek hozzá. Néhány helyen leverték a vakolatot, hiába mondta, az egész fal rossz, nem és nem, a munkalapon csak bizonyos részek voltak feltüntetve. A tessék-lássék munka eredménye, hogy a fal csak ott nem vizes, ahol újra vakoltak. Hiába a festés, a fáradság és a költség, kár volt a nagy fel­fordulásért. A tehetetlenség kínos érzése vitte újra a házkezelőségbe, kérte, menjen és nézze meg a mű­vét az, aki felvette a hibát. Nemhogy látogatásra, még válaszra sem érdemesítették ... összkomfortban nehéz elképzelni, milyen lehet az élet egy ilyen lakásban ... (•zakács)

Next