Vas Népe, 1985. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

EXPRESSZ -ár A dél-libanoni Dzsezzinie közelében újabb összecsapás volt a libanoni ellenállás har­c­ai és a megszálló iz­raeli csapatok katonái között. Izraeli katonai források szerint a har­cokban öt libanoni fegy­veres­ életét vesztette, az izra­eliek között állí­tólag nem voltak áldo­zatok.. ) írA béke és a szocializ­­' HSW-*'- megbízható paj­­'irfa’r címmel elméleti konferenciát tartottak a Varsói Szerződés tagál­lamai Egyesített Fegyve­res Erőinek Törzsében. K­ A pápa pénteki ér­kezésének biztonsági előkészítéseként a perui rendőrség szerdán 2600 embert tartóztatott le Kimában. Idefogtak két­ezer embert „gyanús te­vékenység”, ötszáz nőt­­prostitúció miatt és száz fiatalt különböző más vádakkal.­­ Két amerikai demok­ratapárti képviselő szerint az Egyesült Ál­lamok hondurasi had­gyakorlatai közvetve a nicaraguai ellenforra­dalmárok megsegítését szolgálják. A képviselők levélben szólították fel I Weinberger hadügymi­nisztert arra, hogy ad­ják fel a hadgyakorlatok terveit, amelyeket „sok millió dolláros kard­­csörtetésnek” neveztek. Líbia:Csád A csádi külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Taná­csának rendkívüli ülésén szerdán azzal vádolta meg Líbiát, hogy terrorcselek­mény elkövetésére készült N’Dzsamenában. Állítása szerint a líbiai csapatok több mint ötszázezer négy­zetkilométernyi csádi terüle­tet tartanak megszállva. A Biztonsági Tanács a New Yorkban tartózkodó Gouara Lassou csádi kül­ügyminiszter kérésére ült össze, hogy kivizsgálja a nadzsamenai kormány elő­terjesztette panaszt. Radzsab Azzaruk, Líbia állandó ENSZ-képviselője a csádi külügyminiszter állí­tásait határozottan vissza­utasította. Leszögezte, hogy hogy Csádban nincsenek lí­biai katonák. A N’Dzsame­nában tervezett állítólagos merénylet értelmi szerzőit Hisszen Habré hatalmon le­vő csádi elnök belső ellen­feleinek körében kell keres­ni, mondta. A Biztonsági Tanács rend­kívüli ülését meghatározat­lan időre elnapolták. Szovjet—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások A szovjet kormány meg­hívására csütörtökön mun­kalátogatásra Moszkvába ér­kezett Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, cseh­szlovák külügyminiszter. A moszkvai Kremlben csütörtökön megkezdődtek a szovjet—csehszlovák kül­ügyminiszteri tárgyalások. A baráti légkörű és tel­jes nézetazonosság jegyé­ben lezajlott megbeszélésen Andrej Gromiko és Bohus­lav Chnoupek a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit és kölcsönös érdeklődésre szá­­mottartó nemzetközi prob­lémákat tekintett át. Mindkét részről megelé­gedéssel szóltak a gyümölcsö­zően fejlődő szovjet—cseh­szlovák együttműködésről. A nemzetközi kérdések megvitatásával összefüggés­ben Chnoupek üdvözölte Andrej Gromiko és George Schultz genfi megbeszélései­nek eredményeit. A szovjet és a csehszlovák külügy­miniszter megerősítette, hogy azonosan értékelik a jelenlegi nemzetközi helyze­tet, s hangsúlyozták: to­vábbra is­ érvényben vannak a Szovjetunió, valamint a Varsói Szerződés tagálla­mainak javaslatai. A felek megerősítették, folytatják erőfeszítéseiket azért, hogy sikerüljön hala­dást elérni az európai biza­lom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési kérdé­sekről tárgyaló stockholmi konferencián. Andrej Gromiko és Bo­huslav Chnoupek a nuk­leáris fenyegetés elhárítá­sa, a kozmikus és nukleáris fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért folytatott küzde­lem szempontjából nagy jelentőségűnek értékelte a hat ország állam- és kor­mányfőinek Új-Delhiben megtartott tanácskozásán el­fogadott dokumentumot. A szovjet—csehszlovák külügyminiszteri megbe­szélések ma folytatódnak. Shultz az amerikai külpolitika céljairól „Genfi találkozóm Gromi­ko szovjet külügyminiszter­rel konstruktív kezdet volt ahhoz, ami reményünk sze­rint gyümölcsöző tárgyalás lesz” — jelentette ki csü­törtökön Shultz amerikai külügyminiszter. A szená­tus külügyi bizottsága előtt elmondott — csaknem negy­ven oldalas — külpolitikai elemzésében azonban úgy jelölte meg az amerikai kül­politika célját, hogy „hatá­rozottan ellene kell szegül­ni a szovjet terjeszkedés­nek, de nyitva kell hagyni a kaput a konstruktívabb lehetőségek előtt”. A minisz­ter e politika kulcskérdésé­nek minősítette az ameri­kai fegyverkezés folytatá­sát, külön aláhúzva az MX rakéták építését és az úgy­nevezett űrvédelmi tervek folytatásának fontosságát. Schultz kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak egyszerre kell növelnie ere­jét és folytatnia a tárgya­lásokat , mert „ez a leg­ésszerűbb út”. Ezzel kapcso­latban azt mondotta, lét­fontosságú az amerikai ha­dászati erők fejlesztésének folytatása, beleértve az MX rakéta építését is, mert csak így lehet­­ elkerülni, hogy „meggyengítsék az amerikai tárgyalóküldöttség helyze­tét akkor, amikor megkez­dik a küzdelmet a nukleáris fegyverek számának reális csökkentéséért”. A Szovjet­unió ugyanis Schultz sze­rint „kevés ösztönzést” érezne a megállapodásra, ha „ezüsttálcán kínálnák” szá­mára az „egyoldalú ameri­kai csökkentéseket”. Sandhi pártjának fölényes győzelme Befejeződött szerdán az indiai parlament rendkívüli ülésszaka. A december végi választások óta most első íz­ben ülésezett az új összeté­telű indiai törvényhozás, amelyben a választásokon fölényes győzelmet arató In­diai Nemzeti Kongresszus (I) párt óriási többséggel ren­delkezik. Az ülésszakon több nagy­­jelentőségű törvényt fogad­tak el. Törvényt hoztak egyebek között a nem kormányszer­vezetek számára érkező kül­földi pénzösszegek felhasz­nálásának szabályozásáról. A The Hindustan Times cí­mű lap szerint az intézke­déssel meg akarják gátolni, hogy kormányellenes tevé­kenységet folytató felforgató szervezetek és csoportok pénzügyi támogatást kapja­nak külföldről. Az ülésszakon leleplezése­ket hoztak nyilvánosságra a CIA és NATO-országok más titkosszolgálatai India-elle­­nes felforgató tevékenységé­ről. Radzsiv Gandhi minisz­terelnök tájékoztatta a kép­viselőket arról, hogy az in­diai biztonsági szervek ki­terjedt kémhálózatot gön­gyölítettek fel, amelybe több kormányhivatal felelős tiszt­ségviselői keveredtek bele. _ Kedvezően értékelték a hat ország — India, Argen­tína, Görögország, Mexikó, Svédország és Tanzánia — állam- és kormányfőinek Új-Delhiben tartott csúcs­­értekezletén elfogadott bé­kefelhívást. Folytatódik a sztrájk Nagy-Britanniában az Or­szágos Szénhivatal csütörtö­kön arról értesítette a Bá­nyászszakszervezetet, hogy nem lát alapot a tárgyalások felújítására, így a 11 hónapja tartó bányászsztrájk folytatódni fog. Indoklásul a hivatal kö­zölte : a tervezett tárgyalá­sok napirendjének abban a változatában, amelyet a szakszervezet eljuttatott hozzá, nem szerepel az úgy­nevezett gazdaságtalanul termelő bányák bezárásának problémája, holott a szak­­szervezetnek elvileg el kel­lett volna fogadnia a hiva­tal — illetve a kormány — ultimátumát, és előzetesen hozzá kellett volna járul­nia ahhoz, hogy gazdasá­gossági szempontok miatt bányák bezárhatók legye­nek. Il Balaton üdülőkörzet fejlesztésének programja A kormány csütörtöki ülésén sokoldalúan megvizsgálta a Balaton üdülőkörzet helyzetét. Egyebek között áttekin­tette a vízminőség védelmében hozott intézkedések végre­hajtását, és jóváhagyta az üdülőkörzet hosszútávú fejlesz­tési programját. A Balaton vizének védelmére két évvel ezelőtt hozott központi intézkedésekben előirányzott feladatok többségét teljesítették az érintett tárcák és megyei tanácsok. Anyagi eszközeik átcsoportosításával a korábban előirányzottnál mintegy 440 millió forinttal többet fordítottak vízminőség­­védelmi beruházásokra, s az idén pótlólagosan további 600 millió forintot költenek ezekre a célokra. Így a tervezettet meghaladó ütemben építették ki a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer első szakaszát, lényegesen meggyorsították 16 Ba­­laton-parti település csatornahálózatának fejlesztését, nö­velték a szennyvíztisztító művek teljesítményét és foszfor­­talanító berendezéseket szereltek fel. Kiépítették a boglár­­lellei szennyvízkivezető rendszert is, amely lehetővé teszi, hogy a Balaton körzetéből a tisztított szennyvíznek csak­nem a felét különböző folyók és csatornák közvetítésével m­ás vízgyűjtő területre vezessék át, összességében tehát az utóbbi két évben javult a tó vízének minősége. A kedvező változások tartós fentartása és kibontakoztatása azonban szükségessé teszi a kö­­ponti intézkedésekben megjelölt egyéb víz- és környezetvédelmi munkákban — a szippan­tott szennyvíz elhelyezésében, a belterületi vízrendezésben stb. — keletkezett elmaradás gyors pótlását. Különösen fontos a hulladékgyűjtő és ártalmatlanító rendszerek kiépí­tésének meggyorsítása. A Balaton üdülőterület rendezésében fontos feladat, hogy a vízminőség javulása mellett jobban előtérbe kerül­jön a partmenti területek rendezése és rekonstrukciója is. A Minisztertanács megállapította: az üdülőkörzetben az üdülési szálláshelyek száma és a vendégforgalom már évekkel ezelőtt meghaladta az ezredfordulóig tervezett mértéket. Ezért a további növekedés hosszú távon is csak mérsékelt lehet. Az ezredfordulóig a szállásférőhelyek szá­ma az idei 435 ezerről 445 ezerre, a csúcsnépessége, vagyis az állandó lakosság, az üdülővendégek és a kirándulók szá­ma együttesen 870 ezerről 880 ezerre nőhet. Ugyanakkor előtérbe kerül az üdülés és idegenforgalom kulturáltságá­nak fejlesztése. Az eddiginél fokozottabban kell hasznosí­tani a települések táji és természeti adottságait, s az el­avult létesítmények korszerűsítésével is elő kell segíteni a szolgáltatások bővítését. A Minisztertanács elfogadta a Balaton üdülőkörzet hosszútávú fejlesztési programját, amely az ezredforduló­ig meghatározza a legfőbb tennivalókat, megjelöli a fej­lődés ágazati és területi súlypontjait, a fejlesztést szolgáló eszközrendszer korszerűsítésének irányait. Alapvető célja, hogy az üdülés legfőbb feltételeként óvja a Balatont, ja­vítsa az idegenforgalom kulturáltságát. A program két fő fejlesztési szakasszal számol. Az első szakaszban a vízminőségvédelmi beruházások a tartós ja­vulás feltételeit alapozzák meg, ezért új üdülő szálláshe­lyek lényegében nem létesülhetnek, korlátozott marad a parti településekbe történő bevándorlás, de előtérbe kerül a meglévő és elavult üdülési létesítmények felújítása, a köz­­tisztasági és higiéniai felételek javítása, az alapvető ellátó szolgáltatások — strandok, kiskereskedelmi hálózat, vitor­lázás, sport, szórakoztatási létesítmények — fejlesztése. A vízminőség tartós javulásával, a nyolcvanas évtized végén és a kilencvenes évek elején kezdődik meg várhatóan a fejlesztés második szakasza, amelyben fokozatosan egyen­súlyba kerül a tónak és az üdülőterület természeti környe­zetének teherbíró képessége az igénybevétellel, az üdülés­sel, az adott területen folytatott ipari, mezőgazdasági terme­léssel és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrával. Az egyen­súly megőrzésével összhangban ebben az időszakban meg­kezdődik az építési tilalmak egy részének feloldása, az üdülő szálláshelyek bővítése, meggyorsulhat a beépített te­rületek rekonstrukciója, és a közcélokat szolgáló tó körüli szabad parti sáv kialakítása is. Békekonferencia Athénban Az egynapos értekezlet résztvevői — a „hatok” hétfői új-delhi találkozójához kapcsolódóan — a békéért és a nukleáris leszerelésért vívott harc feladatairól tanácskoztak. Öt földrészről, huszonhat ország képviseletében érkez­tek közéleti személyiségek az athéni találkozóra. A „hatok” közül négyen — Andreasz Papandreu görög miniszterelnök, Raul Alfonsin argentin elnök, Olof Palme svéd miniszter­­elnök és Julius Nyerere tanzániai elnök — voltak jelen. Részt vett a tanácskozáson Bruno Kreisky volt osztrák kancellár, Pierre­­Elliot Trudeau volt kanadai miniszterel­nök, Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára és számos más neves politikus. Papandreu, Alfonsin, Nyerere és Palme tájékoztatta az értekezlet résztvevőit a „hatok” leszerelési felhívásáról. A vendéglátó ország kormányfője megnyitó beszédében a vi­lág közvéleményének mozgósításában jelölte meg az athéni tanácskozás célját. Julius Nyerere hangsúlyozta, hogy a közvéleményt a fegyverkezési hajsza veszélyének tudatára kell ébreszteni. Raul Alfonsin rámutatott, hogy egy atom­katasztrófa nem csupán a hadviselő országok, hanem egész bolygónk tragédiája lenne. Olof Palme leszögezte: nem csökken az emberiséget fenyegető veszély mindaddig, amíg nem születik megegyezés az atomfegyverek befagyasztásá­ról. Huszonöt ország több mint ötven prominens politikai sze­mélyiségének részvételével egynapos leszerelési találkozó kezdődött Athénban. A képen (jobbról a harmadik) And­­reasz Papandreu görög miniszterelnök megnyitja a tanács­kozást. Bécs: az SPÖ ajánlata Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) elnöksége csütörtöki ülésén azt ajánlotta a párt képviselőinek: szavazzanak bi­zalmat Friedhelm Frischenschlager honvédelmi miniszter­nek. Az ellenzéki Osztrák Néppárt pénteken bizalmatlan­­sági indítványt nyújt be a parlamentben a szabadság­párti miniszter ellen, aki a múlt héten személyesen fogadta az Olaszországból átadott náci tömeggyilkost, Walter Redert. Az ügy súlyos belpolitikai válsághoz vezetett, miután az SPÖ egy sor vezetője, köztük — bécsi lapjelentés szerint — a kormány hat tagja is le kívánt mondani, tiltakozásul az ellen, hogy Frischenschlager a kabinetben marad. A kompromisszumra Fred Sinowatz kancellár azért határoz­hatta el magát, mert bizonytalannak tartotta a lemondás esetén sorra kerülő új választások kimenetelét. Leopold Wagner, az SPÖ alelnöke csütörtökön kijelen­tette: a legjobb az lett volna, ha Frischenschlager önként lemond, ám az is képtelenség, hogy 40 évvel a háború után egy SS-tiszt kényszerítse lemondásra az osztrák kor­mányt. Az ügy mindenesetre nem csekély belpolitikai kárt is okozott a kormánykoalíciónak s elmélyítette az ellentéte­ket az SPÖ vezetésében. Genscher Belgrádban Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja, kül­ügyminiszter csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. „Ha nem szerettem volna ezt a szakmát, máshová mentem volna. Azt vallom, hogy nemcsak azért dolgo­zunk, mert kell. Ha örö­münk is telik benne, az meghozza a gyümölcsét. Én kisgyerek koromtól e szak­ma vonzásában éltem. Sze­rettem a fát. Soha nem volt nyűg a munka.” Asztalosok a textilipar­ban. Nem egy különleges pá­lyamódosítás okait keres­sük, mert — bár a kívülál­lónak furcsán hangzik — a textiles szakma kiszolgálá­sához megannyi más szak­emberre, többek között asz­talosokra is szükség van. Nem is akármilyenekre. Lasics Sándor, a LATEX szombathelyi Törzsgyárá­nak asztalos csoportvezető­je igen változatos munkáról számolt be. Asztalos — Kapunk munkát a gyárban levő gépek, bútorok farészeinek készítésében, karbantartásában. A gé­peknél például az anyagfel­hordó asztalok cseréje rend­szeres. A munkavédelmi elő­írásoknak megfelelően időnként ki kell cserélnünk a padozatot, a motorakna le­járólépcsőit, a feljárót a gép tetejére. A fa megtalálható minden üzemrészünkben, így legújabban a szőnyeg­szövődében is. — Boldogulnak a búto­rokkal is? — Sok bútort készítünk. Az orvosi rendelő egy ré­szét mi bútoroztuk be, ké­szítünk beépített szekrény­sorokat is. Bár hozzáteszem: mi karbantartó asztalosok vagyunk, alapvetően nem ez a feladatunk. Csak vannak olyan esetek, amikor a megrendeléseket más gyár­tók nem tudják teljesíteni. — Megéri-e a bútorkészí­tés kisüzemi körülmények között? 1985. február 1. Péntek

Next