Vas Népe, 1985. március (30. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 29. (50.) szám
EXPRESSZ ■Je Komoly vereség érte szerdán a Reagan-kormányt az amerikai kongresszus mindkét házában: nemcsak a demokrata párti többségű képviselőház, hanem a republikánusok ellenőrizte szenátus is olyan törvényjavaslatokat fogadott el a súlyos helyzetbe jutott farmerek megsegítéséről, nem várhatóan Reaganelmegvétózza a törvényhozás döntéseit. •Jo Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt KB PB tagja, a KB titkára vezetésével csütörtökön küldöttség érkezett Bonnba, hogy a Német Szociáldemokrata Párt Egon Bahr elnökségi tag vezette delegációjával a vegyi fegyverektől mentes európai övezetek létrehozásának lehetőségéről folytasson véleménycserét. i Az NSZK, Franciaország és a három Benelux-ország kormányképviselői megbeszélésén megállapodás született arról, hogy a közeljövőben megszüntetik egymás között a határellenőrzéseket. közúti terv szerint a közösséghez tartozó országok személygépkocsijai lépésben hajthatnak keresztül a jövőben a közúti határállomásokon az érintett öt ország között. Madridban tárgyal Andrej Gromiko Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter olaszországi hivatalos látogatását befejezve csütörtökön elutazott az olasz fővárosból. Rómában az elmúlt három napon a szovjet diplomácia vezetője olasz kollégájával, Giulio Andreottival, illetve Bettino Craxi miniszterelnökkel és Sandro Pertini államfővel a kekelet-nyugati kapcsolatokat, a leszerelést és a kétoldalú együttműködést érintő legfontosabb kérdéseket tekintette át. Andrej Gromiko ezen kívül találkozott II. János Pál pápával és Alessandro Nattával, az OKP főtitkárával is. Gromikót Andreotti külügyminiszter kísérte ki repülőtérre. A szovjet külüügyminiszter útjának következő állomása Madrid. Andrej Gromiko csütörtökön délelőtt Madridban megbeszélést folytatott Felipe González spanyol kormányfővel. (Képünkön) A baráti jellegű megbeszélésen áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és azok fejlesztésének távlatait, valamint megvizsgálták a nemzetközi helyzet néhány fontos kérdését. A felek kijelentették, hogy elégedettek a spanyol gazdasági, szovjet tudományos-műszaki és kulturális együttműködés alakulásával, méltatták a két ország politikai kapcsolatainak erősödését. Gromiko bírálta az Egyesült Államok militarista politikáját és kijelentette: minden államnak aktív erőfeszítéseket kell tennie a nemzetközi biztonság megszilárdítására, a nukleáris katasztrófa elkerülésére. Meg kell akadályozni, hogy tovább növekedjen Európában a konfrontáció — mondotta a szovjet külügyminiszter. González üdvözölte a szovjet—amerikai megállapodást a genfirel. Mindkét fél tárgyalásokreményét fejezte ki, hogy Genf meggátolhatja a világűr militarizálását és elvezethet a nukleáris szembenállás szintjének csökkentéséhez mind Európában, mind pedig az egész világon. Andrej Gromiko megújította a Felipe Gonzáleznek szóló hivatalos meghívást a Szovjetunióba. A meghívást spanyol elfogadták, időpontját részről később rögzítik. González ebédet adott Gromiko tiszteletére. Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, csütörtökön hét miniszter kíséretében Párizsba utazott. Az egynapos francianyugatnémet csúcstalálkozón az egyik központi téma a Közös Piac Spanyolország és kibővítése, Portugália felvétele volt. Bonn és Párizs továbbra is azt kívánatosnak, hogy a tarija két földközi-tengeri országot jövő január 1-től vegyék fel a nyugat-európai szervezetbe. Bonni kormánykörök szerint Kohl és Francois Mitterrand francia államfő megvitatja az amerikai fegyverkezési programot azis, amelyet Franciaország fenntartásokkal fogad, míg az NSZK támogat. Változatlanul ellentétekre lehet számítani a személygépkocsik kipufogógázát megszűrő katalizátorok ügyében. Franciaország — tartva a nyugatnémet autóipar nyomasztó konkurenciájától — a katalizátort nem minden típusra és az NSZK-nál csak később szeretne kötelezővé tenni a Közös Piacon belül. Egységes munkavédelmi szabályokról A munkavédelemről szóló kormányrendelet módosítása azt a célt szolgálta, hogy a munkavédelem irányítása és ellenőrzése jobban összhangba kerüljön a gazdaságirányítás továbbfejesztésével, a felügyeleti jogkörök változásával. Az új szabályozás értelmében március 1-től nem a minisztériumok, hanem az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség látja el a munkavédelem általános irányítását és ellenőrzését, s a minisztériumok helyett ugyancsak a Főfelügyelőség feladata lesz a munkavédelem általános érvényű jogszabályainak előkészítése, kidolgozása. Ezzel lehetővé válik, hogy valamennyi népgazdasági ágban egységesen értelmezzék és alkalmazzák a munkavédelmi teendőket, azonos elvek alapján szabályozzák az állami vezetők ezzel kapcsolatos feladatait, a munkavédelmi ellenőrzések és szemlék rendjét, az oktatás és a vizsgáztatás követelményeit, a balesetek bejelentésének és kivizsgálásának kötelezettségét. A biztonságos munkavégzés általános feltételeit javítja, hogy a jövőben az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség központilag, egységesen határozza meg azoknak a gépeknek, berendezéseknek körét, amelyeket munkavédelmi szempontból minősíteni kell. Eddig ez minisztériumi feladat volt, de gyakorlatuk nem volt egységes. Főként a külföldről behozott gépek esetében fordult elő, hogy míg az egyik minisztérium az üzembe helyezést biztonságtechnikai vizsgálatokhoz kötötte, ugyanazt a gépet másutt minden különösebb eljárás nélkül munkába állították. Ugyancsak a munkavégzés biztonságát növeli, hogy a jövőben csak az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség engedélye alapján lehet a különféle emelőberendezéseket gyártani, hasonlóan más veszélyforrást jelentő berendezésekhez, mint amilyenek például a kazánok, amelyek készítését már eddig is hatóságilag ellenőrizték. A nagyobb önállóság a munkavédelmi érvényesítésében is megnöveli a vállalatok követelmények felelősségét. Ezentúl nem a minisztérium, hanem az újonnan alakuló vállalati tanácsok, illetve a dolgozók közgyűlései felügyelik a biztonságtechnikai felszereléseket, továbbá azt, hogy munkavédelmi szempontból megfelelőek-e a gépek, berendezések. Hogy ennek a kötelezettségüknek eleget tesznek-e, azt az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség, illetve annak területi szervei ellenőrzik. Az egyes szakmákra vonatkozó konkrét munkavédelmi előírásokat továbbra is az ágazati minisztériumok adják ki. A munkavédelmi minősítésről, a munkavédelem oktatásáról és a vizsgáztatásról, valamint a munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzéséről szóló új jogszabályokat az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség szakemberei 1985. június 30-ig dolgozzák ki. Szocialista országok javaslatáról Haderőcsökkentési tárgyalások A szocialista országok haderőcsökkentési tának elfogadása az javaslaelső gyakorlati lépés lenne a 11 éve folyó bécsi tárgyalásokon és megnyitná az utat átfogó megállapodás felé — hangsúlyozta a csütörtöki ülésen Ludek Handl csehszlovák nagykövet. A Varsói Szerződés országai a közelmúltban azt javasolták Bécsben, 20 000 fővel csökkentsék hogy a Szovjetunió, s 13 000-el az Egyesült Államok csapatainak létszámát a közép-európai térségben, majd ezt követően fagyasszák be mindkét oldalon, országonként és összességében a haderők létszámát. A kompromisszumos vaslat figyelembe veszi maa NATO több korábbi igényét, köztük azt, hogy a felek szerződéses formában köteleznék magukat, hogy nem növelik haderőik befagyasztott létszámát. A befagyasztás egyébként mind a szárazföldi, mind a légierőkre vonatkozna csakúgy, mint a fegyverzetekre — mondotta a nagykövet. Az ülést követően a szocialista országok szóvivője hangoztatta: A szocialista országok ezúttal tudatosan nem tértek ki ban a tárgyalások javaslatuknéhány fontos vitatott kérdésére, mert ez csak bonyolítaná a megállapodást. A részegyezség bizalomépítő jellegű lenne. Egy év alatt végre lehetne hajtani a szovjet, illetve az amerikai csapatok csökkentését, további két év alatt a létszámok befagyasztását — ez idő alatt pedig a megenyhült légkörben érdemben előre lehetne haladni az átfogó megállapodást célzó tárgyalásokon. A békekezdeményezés végrehajtására Nicaragua lépése A Contadora-csoport tagállamai által előterjesztett békekezdeményezések végrehajtásának első lépéseként májusában Nicaraguából távozni fog ötven kubai katonai tanácsadó, a későbbiekben pedig újabb ötven hagyja el a középamerikai országot. Egyebek között ezt tartalmazza Daniel Ortega nicaraguai államfőnek szerdán este az elnöki hivatalban diplomaták, sandinista vezetők és újságírók előtt elmondott beszéde. Ortega kijelentette: meg van győződve arról, hogy Nicaragua lépése arra készteti majd a közép-amerikai többi érintett országot is, fogadja el a Contadora-tagállamok (Kolumbia, Panama, Venezuela, Mexikó) békejavaslatait és tegyen lépéseket azok megvalósítása érdekében. Ortega kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok vissza fog térni a manzanillói nicaraguai— amerikai tárgyalásokhoz. Japán—európai szocialista országok Kapcsolatfejlesztés Tokióban csütörtökön befejezte munkáját az a négyhónapos szeminárium, amelyen Japán és hat európai szocialista ország képviselői a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről tanácskoztak. A vendéglátók részéről a külügy-, a külkereskedelmi és iparitovábbá a pénzügyminisztérium illetékesei, valamint kereskedőházak és nagyvállalatok szakemberei voltak jelen, míg a hat szocialista országot — Bulgáriát, Csehszlovákiát, Lengyelországot, Magyarországot, az NDK-t és Romániát — elsősorban a kereskedelmi tanácsosok és otthonról érkezett küldöttek képviselték. A résztvevők a közvetlen kooperáció kérdésein túl nagy teret szenteltek a harmadik piaci együttműködés témakörének. A tanácskozás kedvező lehetőséget nyújtott a kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó álláspontok kölcsönös ismertetésére, a közvetlen véleménycserére, s ily módon a felek közötti jobb megértést segítette elő. 40 éve történt... Budapesten, a Nemzeti Színház Kamaraszínházában megtartották a felszabadulás utáni első színházi előadást. Csokonai Karnyónéját mutatták be. Április 4-én a Magyar Színház épületében a Bánk bán, május 18-án pedig Háy Gyula Tiszazug című darabja került színre. A megújhodott Nemzeti Színház társulata volt az első, amely kiment az üzemekbe, hogy a munkások közé elvigye a klasszikus és a modern drámairodalom remekműveit. Fellépésük színhelyei: Elzett gyár, Kispest, Istvánteleki Főműhely, Dunakeszi Főműhely. Lengyelországi jelentés Lengyelországban nem volt semmiféle sztrájk, munkabeszüntetés vagy demonstráció csütörtökön, azon a napon, amelyre korábban általános sztrájkot hirdetett az egykori Szolidaritás szakszervezet illegalitásban tevékenykedő vezető csoportja — közölte a kormány sajtóirodája az MTI varsói tudósítójával. A Szolidaritás gdanski úgynevezett Ideiglenes Koordinációs Bizottsága korábban február 28-ra 15 perces országos általános sztrájkra szólította fel a dolgozókat, a március elejére tervezett széles körű élelmiszeráremelések elleni tiltakozásul. A sztrájkfelhívást a szervezők szinte az utolsó pillanatban lefújták, mert kudarctól tartottak. „Csütörtökön az országból sehonnan sem érkezett jelentés olyan akcióról, amelyet a földalatti Szolidaritás-csoport felhívására való válasznak lehetne tekinteni” — közölte telefonon Jerzy Urban kormányszóvivő. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a kormány elébe ment a közvélemény és a szakszervezetek kívánságának, s hétfőn úgy döntött, hogy az eredetileg március elejére tervezett széles körű élelmiszeráremeléseket több lépcsőben fogja bevezetni, a lakás-rezsiköltségeket jelentősen megnövelő áremelések egy részét pedig egy évvel elhalasztja. Egyidejűleg módosították nyugdíjak emeléséről korábban hozott döntést, s a szakaszervezetek által követelt 7000 zlotys összegre emelték fel a nem mezőgazdasági dolgozók nyugdíjának alsó határát. Magyar felszólalás Genfben (Folytatás az 1. oldalról) bizakodásra. Két hét múlva megkezdődnek a tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezéséről. várakozással Magyarországon tekintenek a tárgyalásokra, és remélik, hogy azokon hatékony megállapodások születnek majd. A magyar kormánynak változatlanul az a meggyőződése, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének nincs észszerű alternatívája, s ezért köztük a párbeszéd elengedhetetlenül fontos. Ehhez természetesen az őszinte politikai készség tényleges megnyilvánulásaira van szükség — hangsúlyozta a magyar küldöttség vezetője, majd rámutatott arra, hogy a kétoldalú tárgyalásokkal párhuzamosan célratörő erőfeszítéseket kell tenni a leszerelési értekezlet sokoldalú fórumán is. Az értekezlet napirendjén szereplő kérdések közül magyar részről különös azokat fontosságúnak tartjuk az intézkedéseket, amelyek előmozdíthatják nukleáris háború megelőzését, a háborús veszély és a feszültségek csökkentését. A Varsói Szerződés tagállamai e célból számos kezdeményezést és konkrét javaslatot tettek, amelyek változatlan érvénnyel a genfi értekezlet asztalán vannak. Nagykövetünk mindenekelőtt a teljes atomcsend —a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása — kérdésében sürgette a szerződéshez vezető érdemi tárgyalások haladéktalan megkezdését. Soha ilyen vidám temetést! 1946. augusztus elsején felcicomázott, színes bankjegyekkel borított koporsót vittek végig a budapesti Nagykörúton nevető, tréfálkozó fiatalok. A deszkaládára az volt írva: „A pengő élt húsz évet”. Az egyik „szalagon” pedig: „Igyekszünk elfelejteni”. Volt ok az örömre. Azon a napon ért véget a világtörténelemnek mindmáig legnagyobb méretű inflációja, és érvénybe lépett az új fizetőeszköz, a jó forint. Tulajdonképpen már 1938-ban elkezdődött a mindaddig szilárd értékű pengő inflációja. Akkor jelentette be Darányi Kálmán miniszterelnök az úgynevezett győri programot, amelynek célja az ország felfegyverzése volt, s a program kerekendőt kívánt egymilliárd penigénybe venni. A valóságban természetesen sokkal többe került. S mert másképp nem ment — működésbe lépett a bankóprés, egyre több pengő-bankjegyet nyomtak. A második világháború éveiben ez mindinkább fokozódott. Sok volt a pénz , és kevés az áru, mert mindennek a java a náci metországba ment. 1939éés 1944 között az egy főre jutó bankjegyforgalom Magyarországon tizennégyszeresére nőtt. Szinte áttekinthetetlen volt az ország pénzügyi helyzete a felszabaduláskor. 1944 októberében, közvetlenül a nyilas hatalomátvétel előtt 12 milliárd pengő értékű papírpénz volt forgalomban az országban, ebből mintegy 9 milliárdot magukkal vittek nyugatra Szálasiék. Időközben Ausztriából és Németországból visszaszivárgott a kivitt pénz egy része. Sok pénz kellett az újjáépítéshez, az élet megindításához, s ezt csak egyféleképpen lehetett előteremteni: ismét teljes erővel működött a pénzjegynyomó gép. Iparcikk alig volt, a mezőgazdasági árucikkeknek a csak egy kis része jutott el városokba közlekedési eszközök hiányában. Ami pedig mégis megjött , annak jelentős hányadát az ipari üzemekben „kalória” címen osztották ki, amolyan bérpótlékként. Mire az élet legalább megközelítőleg a régi kerékvágásba tért, az árak az 1938-asnak tíz-tizenötszörösére emelkedtek. Például: egy kiló kenyér az utolsó békeévben 26—34 fillérbe került, 1945 júniusában jegyre 3,20-ért adták, „szabadon” — azaz feketén — tízszer annyiért, vagy még drágábban. Egy tojás ára a 1985. március 1. Péntek