Vas Népe, 1985. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
Kádár János és Gustáv Husák baráti munkatalálkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására 1985. szeptember 30-án baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szívélyes, elvtársi légikörű megbeszélések során a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról. Kádár János áttekintést adott az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Gustáv Husák ismertette a CSKP XVII. kongresszusa előkészítésének menetét. Megvitatták a két marxista-leninista párt és baráti ország együttműködésének helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—csehszlovák kapcsolatok magas szintűek és tartalmasak, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján sokoldalúan gazdagodnak és kedvezően járulnak hozzá a két ország szocialista fejlődéséhez. Megerősítették, hogy a két párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítése az élet valamennyi területén. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy mindkét ország a gazdasági fejlődés gyorsítására, a népgazdaság tervszerűségének és a termelés hatékonyságának növelésére, a szocializmus társadalmi vívmányainak, eszmei és szellemi értékeinek kibontakoztatására törekszik a közös tapasztalatok, a szocialista építés általános törvényszerűségei és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. Megbeszéléseik során megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésre. Kedvezően értékelték az 1986—1990. közötti évekre szóló népgazdasági tervek eredményes egyeztetését, ami az árucsere további dinamikus növelését teszi lehetővé. Kölcsönösen hangsúlyozták, hogy érdekeltek a két ország közötti gazdasági együttműködés korszerű formáinak további feltárásában és bővítésében, a kooperáció és a szakosítás fejlesztésében. Támogatták a KGST-tagországok 1984. júniusi felső szintű értekezletén elfogadott program következetes megvalósítását. Halaszthatatlan feladatnak tekintik, hogy a szocialista közösség országainak műszaki-tudományos haladását átfogó intézkedésekkel meggyorsítsák. Pozitívan értékelték a kétoldalú kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatokat, a megyék,továbbá a termelő vállalatok közötti közvetlen együttműködés fejlődését és állást foglaltak azok további előmozdítása mellett. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes még(Folytatás a 2. oldalon) varrják a divatos ruhákat a lányok és az asszonyok jánosházán, a Celltex üzemegységének varrodájában. A celldömölki központú szövetkezet dolgozói a Savaria Ruhaipari Szövetkezet megrendelésére készítik a ruhákat. A szövetkezet a készárut az NSZK-ba exportálja. Fotó: Bognár XXX. ÉVFOLYAM 230. SZÁM ■ 1985. OKTÓBER 1. KEDDI ÁRA 1,80 FORINT Bérmunkában Munkaértekezlet az időszerű tanácsi feladatokról Több mint három évtizedes fennállásuk óta a tanácsok gazdálkodásában most vagyunk a legjelentősebb változások tanúi. Tartalmában, formájában teljesen újszerű feladattal állnak szemben azok is, akik már régóta dolgoznak megyei, vagy helyi tanácstestületekben, szakigazgatási szervekben, munkaapparátusokban. A jövő évtől kezdődően lényeges változás lesz a megyei és helyi tanácsok között a fejlesztési döntések decentralizálásában. A helyi tanácsok feladatává válik a teljes alapfokú és döntő többségében a középfokú lakossági, infrastrukturális intézményellátás fejlesztése, működtetése. Változik a megyei tanács szerepe is oly módon, hogy a népgazdasági tervekben meghatározott célok érvényesítésének, a terület arányos fejlődésének felelőssége mellett nő a szabályozó funkciója. A tanácsok munkájában, gazdálkodásában a közelmúltban bekövetkezett és a jövő év elejétől sorra kerülő lényeges változások különösen aktuálissá tették azt a munkaértekezletet, amelyet tegnap Szombathelyen, a városi tanács nagytermében rendeztek a helyi tanácsok elnökei és vb-titkárai, valamint a megyei szakigazgatási szervek vezetői részére. A munkamegbeszélésen Artner Tiborné, a megyei tanács elnökhelyettese a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből adódó tanácsi feladatokról, Szabó László elnökhelyettes pedig a tanácsi intézmények irányításának, fenntartásának tennivalóiról tartott tájékoztatót, vitaindító előadást. A munkaértekezleten a tájékoztatókban és a felszólalásokban, is sok szó esett arról, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből következően jelentősen megnő a helyi tanácsok önállósága és felelőssége. A helyi tanácsok önállóságának növelése mellett azonban a megyei tanács felelős marad a népgazdasági tervekben és az állami költségvetésben meghatározott célok érvényesítéséért, valamint a területek arányos fejlesztéséért. A jövőben is a tanácsok munkája által valósul meg az embereket legközvetlenebbül érintő, az életkörülményeket befolyásoló és javító feladatok nagy része. A tanácsoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a települések arculata, az ott élő emberek életviszonyai, a lakóhelyi környezet, az egészségügyi, a szociális, a kulturális, és a kereskedelmi ellátás, az iskolázás, a szolgáltatások a ma elvárható színvonalon alakuljanak és fejlődjenek. Kézenfekvő volt a tanácsi gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével és a tanácsok intézményirányító, fenntartó tevékenységével egy értekezlet keretein belül foglalkozni, hisz az öszszefüggés nyilvánvaló; a tanácsi fejlesztés és költségvetés meghatározó része a tanácsi intézmények működtetésére, fejlesztésére irányul. Száznyolcvan oktatási jellegű, 183 művelődési intézmény, 126 felnőtt és 32 gyermekorvosi körzet tartozik a helyi tanácsok hatáskörébe, s a megye településeinek több mint a felében működnek gazdasági és műszaki alkotó szervezetek. Az eredményes tanácsi gazdálkodás szempontjából nem közömbös tehát, milyen a tanácsok intézményirányító és fenntartó tevékenysége. A munkamegbeszélésen dr. Pintér István, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetője beszámolt az elöljáróságok működéséről, a tanácstagok felkészítéséről és a falugyűlések eddigi tapasztalatairól. F. M. Fotó: H. P. Kiváló Művelődési Közösség a szombathelyi BM Művelődési Ház Figyelemre méltó megtiszteltetés érte a BM szombathelyi fegyveres szervek művelődési házát, ismertebb nevén a BM-klubot: a fegyveres erők napja alkalmával a BM Kiváló Művelődési Közössége címmel tüntették ki. Tegnap délután Váry Miklós rendőr ezredes, a BM oktatási, közművelődési csoportfőnöke adta át a kitüntetést Kovács Péter klubvezetőnek. Az ünnepségen részt vett dr. Kuti Béla vezérőrnagy, a Vas megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Németh István ezredes, a szombathelyi Határőrkerület parancsnoka, s a társ fegyveres szervek több jeles vezető személyisége. Ott voltak azoknak a dunántúli megyéknek a BM közművelődési vezetői is, akik közös gondjaikról Szombathelyen tartottak tegnap egész napos tanácskozást. A szombathelyi művelődési ház öt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, azóta igen gazdag művelődési, kulturális programokkal vált a megyeszékhely egyik leglátogatottabb közművelődési központjává. Kiállítások, szakkörök s különféle közösségi rendezvények sorával sok-sok ezer látogatót vonzott, rendszeresek azok az események, amelyek az ifjabb és az idősebb nemzedékek számára is ideális szórakoztató, ismeretgyarapító aktualitások. Mint azt, dr. Kuti Béla főkapitány is hangoztatta a kitüntetést átadó ünnepségen, a művelődési ház megérdemelte ezt a figyelmességet, rászolgált az elismerésre. A jövőben arra kell törekednie, hogy az eddigiekre építve még nagyobb tömegeket nyerjen meg a művelődésnek. Az ünnepségen több hivatásos és társadalmi közreműködőnek adtak át kitüntetést, illetve jutalmat megérdemelt munkájáért. (pósfai) Fotó: K. Z. Kovács Péter átveszi a kitüntetést. Losonczi Pál Zimbabwében tárgyal Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délelőtt befejezte hivatalos, baráti látogatását az Angolai Népi Köztársaságban. A magyar párt- és állami küldöttség négy napot töltött a nyugat-afrikai országban, és eredményes tárgyalásokat folytatott a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés bővítéséről. Losonczi Pált a főváros, Luanda „Február 4. "repülőterén vendéglátója José Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke búcsúztatta. A különrepülőgép a délkelet-afrikai Zimbabwe, Losonczi Pál afrikai útjának következő állomása felé indult. Abúcsúzást megelőzően megtartották a hivatalos tárgyalásokat lezáró plenáris ülést. Losonczi Pál és Jose Eduardo dos Santos, valamint a tárgyaló küldöttségek tagjai összegezték a legutóbbi napok megbeszéléseinek eredményeit, tapasztalatait. Közös közleményt hagytak jóvá, amelyből kiderül az is, hogy magyarországi látogatásra szóló meghívást kapott José Eduardo dos Santos. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és angolai kollégája, Fernando José Franca Dias Van Dunen 1986—88-ra szóló kulturális és oktatási munkatervet írt alá. A látogatásról a magyar érdekek szempontjából öszszegzésképpen megállapítható, hogy az szolgálta az angolai politikai helyzet és a gazdasági együttműködés lehetőségeinek jobb megismerését. Az angolai vendéglátók nagy súlyt helyezek arra, hogy a magyar küldöttség alaposan tájékozódjon Angola bonyolult belső körülményeiről és az Afrika déli részének fejleményeivel kapcsolatos, rendkívül öszszetett diplomáciai tevékenységéről". A nyugat-afrikai Angola, jóllehet népének életkörülményei jelenleg nagyon nő(Folytatás a 2. oldalon)