Vas Népe, 1985. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

Kádár János és Gustáv Husák baráti munkatalálkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívá­sára 1985. szeptember 30-án baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szívélyes, elvtársi lég­ikörű megbeszélések során a két párt vezetője kölcsönö­sen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szoci­alista építőmunkáról. Kádár János áttekintést adott az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtá­sáról. Gustáv Husák ismer­tette a CSKP XVII. kong­resszusa előkészítésének me­netét. Megvitatták a két marxista-leninista párt és baráti ország együttműködé­sének helyzetét és fejleszté­sének lehetőségeit. Véle­ménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, vala­mint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel álla­pította meg, hogy a ma­gyar—csehszlovák kapcsola­tok magas szintűek és tar­talmasak, a marxizmus—le­­ninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elvei alap­ján sokoldalúan gazdagod­nak és kedvezően járulnak hozzá a két ország szocialis­ta fejlődéséhez. Megerő­sítették, hogy a két párt szilárd törekvése a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok további elmélyítése az élet valamennyi területén. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy mindkét or­szág a gazdasági fejlődés gyorsítására, a népgazdaság tervszerűségének és a ter­melés hatékonyságának nö­velésére, a szocializmus tár­sadalmi vívmányainak, esz­mei és szellemi értékeinek kibontakoztatására törekszik a közös tapasztalatok, a szo­cialista építés általános tör­vényszerűségei és a nem­zeti sajátosságok figyelem­bevételével. Megbeszéléseik során meg­különböztetett figyelmet fordítottak a Magyar Nép­­köztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködésre. Kedvező­en értékelték az 1986—1990. közötti évekre szóló nép­­gazdasági tervek eredmé­nyes egyeztetését, ami az árucsere további dinamikus növelését teszi lehetővé. Kölcsönösen hangsúlyozták, hogy érdekeltek a két or­szág közötti gazdasági együttműködés korszerű for­máinak további feltárásá­ban és bővítésében, a koo­peráció és a szakosítás fej­lesztésében. Támogatták a KGST-tagországok 1984. jú­niusi felső szintű értekezle­tén elfogadott program kö­vetkezetes megvalósítását. Halaszthatatlan feladatnak tekintik, hogy a szocialista közösség országainak mű­szaki-tudományos haladását átfogó intézkedésekkel meg­­gyorsítsák. Pozitívan értékelték a kétoldalú kulturális, oktatá­si és tudományos kapcsola­tokat, a megyék,­­továbbá a termelő vállalatok közötti közvetlen együttműködés fejlődését és állást foglal­tak azok további előmozdí­tása mellett. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes még­(Folytatás a 2. oldalon) varrják a divatos ruhá­kat a lányok és az as­szonyok jánosházán, a Celltex üzemegységének varrodájában. A celldö­­mölki központú szövet­kezet dolgozói a Savaria Ruhaipari Szövetkezet megrendelésére készítik a ruhákat. A szövetkezet a készárut az NSZK-ba exportálja. Fotó: Bognár XXX. ÉVFOLYAM 230. SZÁM ■ 1985. OKTÓBER 1. KEDD­I ÁRA 1,80 FORINT Bérmunkában Munkaértekezlet az időszerű tanácsi feladatokról Több mint három évtize­des fennállásuk óta a taná­csok gazdálkodásában most vagyunk a legjelentősebb változások tanúi. Tartalmá­ban, formájában teljesen új­szerű feladattal állnak szem­ben azok is, akik már rég­óta dolgoznak megyei, vagy helyi tanácstestületekben, szakigazgatási szervekben, munkaapparátusokban. A jövő évtől kezdődően lénye­ges változás lesz a megyei és helyi tanácsok között a fejlesztési döntések decent­ralizálásában. A helyi taná­csok feladatává válik a tel­jes alapfokú és döntő több­ségében a középfokú lakos­sági, infrastrukturális in­tézményellátás fejlesztése, működtetése. Változik a megyei tanács szerepe is oly módon, hogy a népgaz­dasági tervekben meghatá­rozott célok érvényesítésé­nek, a terület arányos fej­lődésének felelőssége mel­lett nő a szabályozó funk­ciója. A tanácsok munkájában, gazdálkodásában a közel­múltban bekövetkezett és a jövő év elejétől sorra kerülő lényeges változások különö­sen aktuálissá tették azt a munkaértekezletet, amelyet tegnap Szombathelyen, a városi tanács nagytermében rendeztek a helyi tanácsok elnökei és vb-titkárai, vala­mint a megyei szakigazga­tási szervek vezetői részére. A munkamegbeszélésen Art­­ner Tiborné, a megyei ta­nács elnökhelyettese a gaz­daságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből adódó tanácsi feladatokról, Szabó László elnökhelyettes pedig a tanácsi intézmények irá­nyításának, fenntartásának tennivalóiról tartott tájé­koztatót, vitaindító előadást. A munkaértekezleten a tájékoztatókban és a felszó­lalásokban, is sok szó esett arról, hogy a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztéséből következően je­lentősen megnő a helyi ta­nácsok önállósága és fele­lőssége. A helyi tanácsok önállóságának növelése mel­lett azonban a megyei ta­nács felelős marad a nép­­gazdasági tervekben és az állami költségvetésben meg­határozott célok érvényesí­téséért, valamint a területek arányos fejlesztéséért. A jö­vőben is a tanácsok munká­ja által valósul meg az em­bereket legközvetlenebbül érintő, az életkörülménye­ket befolyásoló és javító fel­adatok nagy része. A taná­csoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a települések arculata, az ott élő emberek életviszonyai, a lakóhelyi környezet, az egészségügyi, a szociális, a kulturális,­ és a kereskedelmi ellátás, az iskolázás, a szolgáltatások a ma elvárható színvonalon alakuljanak és fejlődjenek. Kézenfekvő volt a tanácsi gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével és a ta­nácsok intézményirányító, fenntartó tevékenységével egy értekezlet keretein be­lül foglalkozni, hisz az ösz­­szefüggés nyilvánvaló; a ta­nácsi fejlesztés és költség­­vetés meghatározó része a tanácsi intézmények mű­ködtetésére, fejlesztésére irányul. Száznyolcvan ok­tatási jellegű, 183 művelő­dési intézmény, 126 felnőtt és 32 gyermekorvosi körzet tartozik a helyi tanácsok hatáskörébe, s a megye te­lepüléseinek több mint a felében működnek gazdasá­gi és műszaki alkotó szer­vezetek. Az eredményes ta­nácsi gazdálkodás szempont­jából nem közömbös tehát, milyen a tanácsok intéz­ményirányító és fenntartó tevékenysége. A munkamegbeszélésen dr. Pintér István, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetője be­számolt az elöljáróságok működéséről, a­ tanácstagok felkészítéséről és a falu­gyűlések eddigi tapasztala­tairól. F. M. Fotó: H. P. Kiváló Művelődési Közösség a szombathelyi BM Művelődési Ház Figyelemre méltó meg­tiszteltetés érte a BM szom­bathelyi fegyveres szervek művelődési házát, ismertebb nevén a BM-klubot: a fegy­veres erők napja alkalmá­val a BM Kiváló Művelődé­si Közössége címmel tün­tették ki. Tegnap délután Váry Miklós rendőr ezredes, a BM oktatási, közművelő­dési csoportfőnöke adta át a kitüntetést Kovács Péter klubvezetőnek. Az ünnepsé­gen részt vett dr. Kuti Bé­la vezérőrnagy, a Vas me­gyei­­ Rendőrfőkapitányság vezetője, Németh István ez­redes, a szombathelyi Ha­tárőrkerület parancsnoka, s a társ fegyveres szervek több jeles vezető személyi­sége. Ott voltak azoknak a du­nántúli megyéknek a BM­ közművelődési vezetői is, akik közös gondjaikról Szombathelyen tartottak tegnap egész napos tanács­kozást. A szombathelyi művelő­dési ház öt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, azóta igen gazdag művelődési, kulturális programokkal vált a megyeszékhely egyik leg­látogatottabb közművelődé­si központjává. Kiállítások, szakkörök s különféle kö­zösségi rendezvények sorá­val sok-sok ezer látogatót vonzott, rendszeresek azok az események, amelyek az ifjabb és az idősebb nem­zedékek számára is ideális szórakoztató, ismeretgyara­pító aktualitások. Mint azt, dr. Kuti Béla főkapitány is hangoztatta a kitüntetést átadó ünnepsé­gen, a művelődési ház meg­érdemelte ezt a figyelmes­séget, rászolgált az elisme­résre. A jövőben arra kell törekednie, hogy az eddigi­ekre építve még nagyobb tömegeket nyerjen meg­­ a művelődésnek. Az ünnepségen több hi­vatásos és társadalmi köz­reműködőnek adtak át ki­tüntetést, illetve jutalmat megérdemelt munkájáért. (pósfai) Fotó: K. Z. Kovács Péter átveszi a kitüntetést. Losonczi Pál Zimbabwében tárgyal Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnö­ke hétfőn délelőtt befejezte hivatalos, baráti látogatását az Angolai Népi Köztársa­ságban. A magyar párt- és állami küldöttség négy na­pot töltött a nyugat-afrikai országban, és eredményes tárgyalásokat folytatott a politikai, gazdasági és kul­turális együ­ttműködés bő­vítéséről. Losonczi Pált a főváros, Luanda „Február 4. "repülő­terén vendéglátója José Eduardo dos Santos, az MPLA-Mun­kapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke búcsúztatta. A kü­­lönrepülőgép a délkelet-af­rikai Zimbabwe, Losonczi Pál afrikai útjának követ­kező állomása felé indult. A­­búcsúzást megelőzően megtartották a hivatalos tárgyalásokat lezáró plenáris ülést. Losonczi Pál és Jose Eduardo dos Santos, vala­mint a tárgyaló küldöttsé­gek tagjai összegezték a leg­utóbbi napok megbeszélései­nek eredményeit, tapaszta­latait. Közös közleményt hagytak jóvá, amelyből ki­derül az is, hogy magyaror­szági látogatásra szóló meg­hívást kapott José Eduardo dos Santos. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és angolai kollégája, Fernan­do José Franca Dias Van­ Dunen 1986—88-ra szóló kulturális és oktatási mun­katervet írt alá. A látogatásról a magyar érdekek szempontjából ösz­­szegzésképpen megállapítha­tó, hogy az szolgálta az an­golai politikai helyzet és a gazdasági együttműködés le­hetőségeinek jobb megis­merését. Az angolai vendég­látók nagy súlyt helyez­­ek arra, hogy a magyar kül­döttség alaposan tájékozód­jon Angola bonyolult belső körülményeiről és az Afrika déli részének fejleményeivel kapcsolatos, rendkívül ösz­­szetett diplomáciai tevé­­kenységéről". A nyugat-afrikai Angola, jóllehet népének életkörül­ményei jelenleg nagyon nő­(Folytatás a 2. oldalon)

Next